Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-15 / 39. szám
KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Ki hívta meg? Saoi Ervin ki hívta meg a szorongást erre az előadásra s ültette az első sorba hogy ránk bámuljon és összetörje a nehezen visszafoglalt félénk félmosolyt és ki küldött neki szabad tarolást Szokolay Sándor Alföldi tanya OLCSO KÖNYV, BIBLIOFIL KÖNYV A középkor kézzel írott könyve, a kódex meg- lizethetetlenül drága volt, csak uralkodók, gazdag főpapok, főurak tudták megvásárolni. Gutenberg találmánya, a nyomtatott könyv lényegesen olcsóbb volt a kézzel másoltaknál, ugyanekkor szépségben nem sokkal maradt el azok mögött. Gutenberg és a XV. század legtöbb nyomdásza iparművész volt. Tudatosan utánozták a legművészibb külsejű kódexek külsejét, egyéni ízlésű változatos betűtípusokat terveztek, gondosan tipografizáltak és nyomtattak. Kiadványaik színvonala közt természetesen nagy különbségek mutatkoztak, ezek azonban az egyes nyomdászok anyagi eszközeinek, ízlésének és gyakorlottságának különbözőségével magyarázhatók, és nem az előállítási árnak a minőség rovására történt szándékos csökkentésével. Az első, aki az olcsóságra és a szépségre való törekvést tudatosan kettéválasztotta, I. Miksa német császár volt (1493—1519). Felismerte a nyomtatott betű fontosságát a propagandában és politikai intézkedései népszerűsítésére száznál több rövid nyomtatványt jelentetett meg. Ezeknél csak a gyors és olcsó munkával törődtek, a lehető legegyszerűbben állították ki. Ugyanekkor a császár nem feledkezett meg a kevés kiválasztott ízlését szolgáló művészi könyvek kiadásáról. Nevéhez fűződik a XVI. század legszebb könyvének, a Theuerdanknak a megjelentetése (1517). Előállításához külön metszettek egy díszes betűfajtát, lapjait számtalan fametszet ékesítette. Pár évvel később a reformáció használta ki a könyvet, mint propagandaeszközt, és az addigihoz képest hallatlanul magas peldányszámban árasztotta el a különböző országokat. Luther egyik-másik kiadványából 15—20 kiadás is készült. A teljes Biblia- fordításból négy évtized alatt kereken százezer példány talált vevőre, de itt már művészi törekvések is érvényesültek, sok fametszetes illusztráció és kezdőbetű díszítette a művet. A nagy példányszám azonban így is lehetővé tette az olcsó árat. A holland nyomdászok a XVII. század elején a papírral takarékoskodtak erősen, és ezért kisalakú könyveket adtak ki. De ez a takarékoskodás nem ment a szép kiállítás rovására, mert finoman metszett, vékony betűkkel nyomtattak. Az egyik kiváló nyomdászról elnevezett elzevirek és egyéb nyomdatermékeik ma is a könyvgyűjtők féltett büszkeségei. Az olcsóságra és a művészi kiállításra való törekvés csak a XIX. század második felében vált ketté. Amikor az új találmányok, a különféle gyorsszedőgépek, a rotációs óriások forradalmasították a nyomtatást, a kiadás a nagy tőkékkel rendelkező vállalatok monopóliuma lett. A gyorsabb szedés mellett a fából gyártott papír tette lehetővé a könyvek, újságok árának nagyarányú leszállítását, de ez nagy mértékben a minőség rovására történt. A kapitalista szellem Gutenberg találmányában is csak az üzletet látta, és a művészetet majdnem teljesen száműzte a nyomdaiparból. Az ízlésbeli hanyatlást egyes kiváló nyomdászok — elsőnek az angol William Morris — megpróbálták ellensúlyozni. Visszatértek a kézi szedéshez, új betűtípusokat terveztek, kiváló grafikusokkal terveztették az illusztrációkat, új tipográfiai lehetőségeket kerestek. Magyar vonatkozásban elég, ha Kner Imre nevét említem, aki Kozma Lajos grafikussal szövetkezve megvetette a modern magyar könyvművészet alapjait. Ezek a kísérletek csak szűk körre terjeszkedtek ki, az ily módon előállított, bibliofileknek, könyvbarátoknak szánt kiadások ára nem állt arányban az átlagolvasók jövedelmével. A Kner Nyomda is ráfizetett művészi kiadványaira. Nem ezekből élt, hanem báli meghívók, üzleti körlevelek, névjegyek nyomásából. A szocialista könyvkiadási politika elsőrendű célja, hogy nemes, magasrendű alkotásokat juttasson minél szélesebb rétegekhez. A tömegterjesztésre szánt könyvnek szükségképp olcsónak kell lenni, előállítását nem lehet megterhelni költséges többlet- munkákkal. Ez a törekvés érvényesül ma is kiadóink tevékenységében. Am a kulturális forradalom eredményei, a magasabb életszínvonal, a művészi ízlés fejlődése következtében növekszik az igény arra, hogy a nagy irodalmi alkotások tartalmukhoz méltó kötésben legyenek beszerezhetők. Ennek az igénynek a kielégítését szolgálja napjainkban a bibliofil könyvek kiadása. Közöttük nem egynek a példányszámát a régi tucatkiállítású könyvsikerek is megirigyelhetnék. Amikor azonban belőlük egy- egy kiadást sok ezren vásárolnak meg, ez nem megfizethetetlenül drága, hiszen a szép illusztrációk, gondos szedés stb. költség- többlete sok ezer részre oszlik szét. Egy példa arra, hogy már az ötvenes évek végén mennyien szerették nálunk a művészi könyvet. Az Olcsó Könyvtár sorozatában 4 forintos árban jelent meg a Toldi három része 120 000 példányban. Ugyanakkor adták ki szép kiállításban, finom papíron, díszes kötésben — Győry Miklósnak a szöveget hűen szolgáló rajzával — az első részt 20 forintos árban. A 20 000 példány nagyon hamar gazdára talált és már a következő évben újabb kiadás vált szükségessé. A mai bibliofil t kiadásnak ösztönző hatása van az olcsóbb kiadványok színvonalának emelésére is. Ezt bizonyítja többek közt az Olcsó Könyvtár kiállításának előnyös változása. A kettő közti különbség csökkentésének szándéka megnyilvánul abban is, hogy a könyvművészeti bizottság „Az év legszebb könyve” verseny alkalmából különös figyelemmel van az átlag könyvek színvonalának az emelésére, s nem egy kiadónkat éppen e téren elért eredményeiért jutalmazza. Vcrtesy Miklós engedélyező belépőket- a gyárakba ahol a lelkiismeretünket szójuk és ki engedte meg hogy a gépek fogaskerekei közé csempéssze a gonoszság homokszemeit hogy elveszítsük egymást miként a lefegyverzett katonák szétdobált gönceik közt önmagukat és ki nyitott ajtót a torkunk előszobáiba ahonnan kopogtatás nélkül rohanhat szét az erek falam az idegek láncolatában a verejtékező pórusokig ki fogadta virágcsokorral és tűzoltózenekarral a címzetes gyújtogatót és vezette el a legveszélyesebb pontokra ahol kifürkészhető a támadás főiránya ellenünk KI KESERÍTI MEG VÉGRE a szorongás hadműveleteit a bizalom szárnyaló rakétáival és ki jön közénk emberek hogy sokan legyünk akik a tekintetek titkaiban felfedezzük az emberség molekuláit és megtervezzük egy új anyag szerkezetét évezredek ismeretlen szép gyümölcseit Tomka Mihály varsóit Akvárium Varázsolódó zöld növények, tündökölve élő díszhalak lobogva ostromolják a matt üvegfalat. Most ülhetnék a hínár zöldlángú szívén, s hallgatnám, hogy énekel egy hal, vagy egy szirén. De ostobán a tengerekbe vágyom, — az algákon kis cápák ülnek — fehér buborékok: asszonycsókok lebegnek, menekülnek. Mozdulatom Harmatlepte lomb öleli házunk, úgy elrejt, mint rég'az anyaméh, kucorogva fekszem, öntudatlan, magzatvizem ében sötét éj. Mozdulhatok, szökhetek, anyám csendes bánat kapujában pihen, fekszek, futok, feljajdul sikoltva — mozdulatom lehet bármilyen. Szokolay Sándor faragott-festett széktámlái
