Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-14 / 38. szám

Egészségűnk Egy TIT-előadás margójára Gyógyszer a családban A CTTÖGTSZEREK hozzáfér­hetőségének, a társadalom bizto­si tás kiszélesítésének kétségtele­nül jelentős pozitívumai vannak. Hazánkban az elmúlt 50 év alatt az átlagos életkor megduplázó­dott, 30—38 évről 72—76 évre emelkedett. Az életkor kitolódá­sában nagy szerepük van a vé­dőoltásoknak, az egészségű gyi ellátottság általános fejlődésé, nek, de a korszerű antibiotiku­moknak, a gyógyszereknek is. Amikor mindezt hangsúlyozzák a közegészségügy javításán fára- dozók, ugyanakkor óva intenek a túlzott és indokolatlan gyógy- szeri ogyosztástól. Egyre több ugyanis az öngyógyitó, a szom­szédok tanácsára gyógyszert-fo- gyasztók, a napi gondjaik elől a gyógyszerekhez menekülők száma. Rendszerint nincs arány­ban gyógyszerszedésük a beteg­ségükkel, s felelőtlenül nem gondolnak arra, hogy szerveze­tük megszokja a gyógyszereket, • araikor azokra valóban szük­ségük lenne, hatástalanoknak bi­zonyulnak. NEM AZT állítjuk ezzel, hogy szükségtelenek otthon a gyógy­szerek, de minden mértéktelen- ség károssá válhat Célszerű és jó, ha a háztartásban, a csalá­doknál bizonyos típusú gyógy­szereket kis mennyiségben ál­landóan otthon tartunk. Az em­bereknek ugyanis jogos igényűje, hogy megteremtsék a maguk számára a testi-lelki ellátottsá­got s ezt a „komfortigényt” egy váratlan fejfájás vagy rossz köz­érzet esetén a házipatikában ta­lálható gyógyszerrel biztosítják. Mitől óvnák mégis az orvosok és gyógyszerészek a házipatikánk kialakításánál? Elsősorban a kritikátlan felhalmozástól, s at­tól, hogy szomszédoktól és isme­rősöktől fogadjunk el gyógysze­reket, mert számukra ez bevált. A legnagyobb kifogás az olyan házipatikákat éri, amelyek hoz­záférhető helyen, fiókban, dobo­zokban, a gyerekek kezeügyében vannak. A kicsi, gömbölyű, szí­nes, csokoládéval bevont pirulák szinte vonzzák a gyermeki kí­váncsiságot, s nem egyszer vég­ződik a szülői felelőtlenség a ki­csik számára gyomormosással. Nem kívánnak az orvosok be­avatkozni a családok magánéle­Humorsarok Az ismert orvos méltatlan­kodva szól az autószerelőre, aki éppen elkészült kocsija javí­tásával: — Mondja, barátom, hogy le­het az, hogy maga többet kér egy kis javításért, mint ameny- nyit én egy-egy páciens után kapok az egészségük helyreho­zásáért? — Hja, doktor úr! önnek ál­landóan ugyanazzal a modellel van dolga, míg nekem újabb­nál újabb típusokkal kell ve­sződnöm .,, tőbe, a házipatikák tártál inét Il­letően, csak saját érdekünkben óvnak a végletektől. Egy Pest megyei felmérés «órán a csalá­dok házipatikájának 70 százalé­kában találtak olyan nagy meny- nyiségű gyógyszert, amely a szükséges mennyiséget és válasz­tékot messzi meghaladta, közöt­tük számtalan több éve lejárt, bomlásnak indult gyógyszer is volt. Mit ajánlanak, mit tarta­nak helyesnek a szakemberek? Hőmérőt mindenképpen tart­sunk otthon, akárcsak fertőtlení­tőszert és kötszert. Ezt követi fontossági sorrendben a kamilla­tea, enyhe hashajtó, valamint gyomor- és bélfertőtlenítő tab­letta. Enyhe nyugtatót, fájdalom- csillapítót és görcsoldót is aján­lanak, ahol pedig krónikus be­teg van a családnál, gondoljunk az ő ellátásukra. Eddig még há­zi gyógyszertárnak nevezhető otthoni gyógyszerkészletünk, de csak eddig, és nem tovább. EGÉSZSÉGÜNK karbantartá­sának és megóvásának a leghe­lyesebb formája az aktív pihe­nés, a rendszeres, kiegyensúlyo­zott életmód kialakítása és a sok mozgási Ez ut '»bbiról állít­ják az orvosok, hogy ,A mozgás az egyetlen fiziológiai értágító, amely rengeteg gyógyszert he­lyettesíthet, ugyanakkor egyet­len gyógyszer sem helyettesíti a mozgást”. Hallgassunk a jó ta­nácsra. K. £ Hétfőn este a TIT békéscsa­bai Értelmiségi Klubjában „Ne­velési gondunk a serdülőkor­ban” címmel előadást hallgat­tak meg az érdeklődők. Maga ar előadó igen élvezetes módon — az elmelet és a gyakorlat egységének szem előtt tartásá­val — vázolta azokat a prob­lémákat. amelyekkel nap mint nap találkozhatnak a szülők és nevelők egyaránt. Ujszászi Józsefné főiskolai do­cens, az OPI Nevelési Tanszé­kének munkatársa, aki egyben családanya is, hangsúlyozta a serdülőkorúakkal való egyéni bánásmód fontosságát. Elmond­ta, hogy az értelmi és érzelmi eleinek különös szerepet játsza­nak a nevelés folyamán. A ser­dülők, akik elsősorban „maguk szenvednek önmaguktól”, na­gyon is igénylik a gondoskodást. Fokozott megértést és türelmet kell tanúsítania a felnőtt tár­sadalomnak még akkor is, ha a serdülők gyakran agresszívan reagálnak a környezetükben Aki másnak... (A STERN karikatúrája) meglevő jelenségekre, ha olyan erkölcsi problémák merülnek fel, mint a hazudozás, a csavar­gás és a lopás. Akkor is fel kell figyelni és segíteni kell őket, ha gátlásaik feloldásával küszködnek. Nem mindig célra­vezető, ha agresszióra agresszió­val válaszolunk. Az indirekt nevelési formák a leghatásosab­bak, amikor is a felnőttek nem fenyegetéssel, gúnyolódásokkal és kiabálással reagálnak a pu­bertáskorú fiatalok megnyilat­kozásaira, hanem hasznos taná­csokkal, problémakereső és -feltáró, jó szándékú közeledés­sel próbálnak közelükbe fér­kőzni. A jó példa inkább cél­ravezető, mint az állandó tiltás. Azt is meg kell magyarázni a fiataloknak, mi a szerepe, hol és mikor van helye az alkohol­nak, a nemi kapcsolatoknak az ember életében. Igen sok konf­liktus okozója lehet a diszkré­ció hiánya. Szóba került az is, hogy a segítségnyújtásban nem állnak egyedül a szülők és a pedagógusok. A nevelés — akár jó. akár rossz irányba folyik — történhet iskolán kívül; üze­mekben; különféle klubokban; utcán; tv és rádió mellett. Az előadás után a résztvevők kérdéseket tettek fel. Igen élénk eszmecsere bontakozott ki, melynek során mindenki kifejt­hette véleményét az adott kér­désben. A hozzászólók többsége pedagógus volt. Hasznos, a gya­korlatból vett példákkal mint­egy kiegészítették az előadás egy-egy témáját. Az elhangzott hozzászólásokból azok a szülők tanulhatta)? a legtöbbet, akik­nek serdülőkorú gyermekük van. Szakmai szempontból tu­lajdonképpen nem is a pedagó­gusoknak, hanem inkább a szü­lőknek szólt ez az előadás. Jó lenne, ha az iskolák maguk is szerveznének időnként hasonló jellegű találkozókat a szülői munkaközösségek részére, ny­modon a szülőknek alkalmuk lenne elmondani problémáikat, és hasznos gyakorlati tanácsokat kapnának nevelési tevékeny­ségükkel kapcsolatos kérdéseik­re is. — y—n. Á vízalámerüSés bajnokai 8 BÉKÉS MEGYEI f-é* íjTpujsác m 1976. FEBRUAR 14. Amerikai kutatók megvizsgálták a fókák me­rülőképességét. Az állatok hátara mélységmérő és időregisztráló készülékeket rögzítettek, és vas­tag jégpáncélba fúrt nyílásokon át egy több ki­lométer sugarú, repedésektől és lyukaktól men­tes jégtábla alá bocsátották le a kísérleti fóká­kat, Az állatok eleinte a nyílás közelében ma­radtak és csak később merültek alá hosszabb időre. Több mint 2000 kísérlet során megállapították, hogy egyes fókafajok táplálkozás céljából 200— 400 méteres mélységbe is lemerülnek. Az elért maximális mélység 600 méter volt, amit egy Weddel-fókánál mértek. A merülés átlagos se­bességét percenként 55 méternek találták, a me­rülés időtartama pedig 10—20 percet tett ki. Egy kifejlett nőstény állította fel a rekordot; több mint 43 percet töltött alámerülve a jeges víz­ben. A fókák testükben igen sok oxigént tudnak el­raktározni, mivel sok vérűk van. és az igen gaz­dag hemoglobinban (oxigént lekötő vörös színe­zékben). Ez az oxigén tartalék távolról sem elég ahhoz, hogy huzamos alámerüléskor az oxigén­igényt fedezze. A fókák azonban a merüléskor igen takarékosan használják az oxigénkészletü­ket. Szívverésük jelentősen lelassul, s a vér­áramlás főként az olyan lényeges szervekre kor­látozódik, mint az agy és a szív, miközben tes­tük többi részében csökken a véráramlás sebes­sége. Azt még ma sem tudjuk, hogy a fóka szerve­zete a nagy mélységben miként birkózik meg a hatalmas nyomással. Tény, hogy a fókának például nincs orrmellékürege, nyilván azért, hogy nagyobb mélységben azt a viznyomás ne Toppanthassa össze. A merülőképesség többi tit­ka még felderítésire vár. C-vitamin télen A csipkebogyó a vadrózsa ter­mése, mely bőven terem ha­zánk kopár hegyoldalain, erdők szélén, legelőkön. A legtöbb csipkebogyót Nógrád, Heves, Borsod, Veszprém és Pest me­gyében vásárolja fel az ÁFÉSZ, évente mintegy 110—130 vagon­nal, az időjárástól függően. Már az ókorban ismerték és alkalmazták a csipkebogyót és a belőle készült italokat Ma­gas C-vitamin tartalmát azon­ban csak a modern tudomány mutatta ki: tízszerte annyi C- vitamint tartalmaz, mint a cit­rom. Szervezetünknek — különö­sen a téli időszakban — elen­gedhetetlenül szüksége van C- vitaminra, mert így fokozhat­juk ellenálló-képességünket a különböző baktériumokkal szem­ben. Különösen növekszik je­lentősége a csipkebogyónak, a téli időszakban, amikor keve­sebb a friss gyümölcs és főze­lékféle. Felhasználási módja is igen változatos: van aki teának issza, de főznek belőle lekvárt készítenek belőle bort, pálin­kát likőrt. És a különféle ké­szítmények nemcsak élvezeti cé­lokat szolgálnak, hanem gyógy­hatásúnk is. Az élelmiszerboltokban és a Herbária gyógynövényszaküzle­teiben szárított csipkehús, csip­kebogyó és üdítő ital formájá­ban találkozhatunk e termékkel. Hazánkban mintegy 2 vagon csipkehúst és 4-5 vagon száraz csipkebo^ót fogyasztunk el évente. Ebből a termékből Svájc, Ausztria, az NSZK, az USA és a skandináv államok is szívesen vásárolnak: mintegy 5 vagon csipkehúst és 6-7 vagon csipkebogyót évente. A számok azt bizonyítják, hogy kedvelt ital lett a csipke­szörp: 1955-bar 30 vagonnal gyártottak, az idén pedig 250 vagon készült belőle, .a hazai igények kielégítésére. Ezen túl­menően keresik a csipkeszörpöt Angliában, Ausztriában, Svéd­országban, Norvégiában és Finn­országban is, ahol megkedvel­ték nemcsak gyógyhatása, ha­nem kellemes üdítő hatása mi­att. Az egyre fokozódó igényeket csak úgy tudták kielégíteni, hogy — osztrák cégtől — telje­sen automata töltőgépsort vásá­roltak. Ez a gépsor 18—20 ezer palackot tölt meg egy 8 órás műszak alatt. A csipkeitalok háromféle változata ismeretes: csipkeszörp, viroma szörp és di- viroma szörp. Az italok 85 szá­zalékát a csipkeszörp alkotja: magas C-vitamin tartalmú, fris­sítő, üdítő hatású sűrítmény, mely ásványvízzel, szódavízzel kellemes ital. A lakosság ellá­tására félliteres üvegekben, fémzáras kupakkal, a nagyüze­mek részére — védőitalként — 5—10 literes tételekben kerül értékesítésre. A viroma szörp elsősorban t. vérkeringési megbetegedésbe., szenvedőknek nyújt enyhülést. Nagy C-vitamin és magnézium­tartalma jó hatású az érszűkü­letben, magas vérnyomásban, ér­elmeszesedésben szenvedők szá­mára. Javítja a gyomor- és bél­működést is. Diviroma szörp, diétás készít­mény, mely azonos hatású a viroma szörppel, édesítésére sor- bitot használnak, így különösen az érrendszeri bántalmakban szenvedő cukorbetegek részére ajánlatos; kellemes ízű, kitűnő üdítő, frissítő hatású szörp. N. E.

Next

/
Thumbnails
Contents