Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-14 / 38. szám
B hócsata tanlságai Mikor január 27-én eani kezdett a hó, senki sem számított arra, ami utána bekövetkezett. A gyerekek örültek, hogy végre havat láttak, a gépkocsivezetők sem gondoltak arra, hogy baj is lehet a havazásból. Négy év óta nem volt komoly, havas tél és úgy látszott, hogy az idei is hasonló lesz az előzőkhöz. A havazás azonban folytatódott, Feltámadt a szél is és hamarosan elakadt gépkocsik hoßz- szú sora vesztegelt az utakon. A helyzet állandóan rosszabbodott Január 28-áról 29-re virradó éjjel az állandó hóesés és az erős szél miatt a megye úthálózata szinte teljes egészében járhatatlanná vált. Sok autóbusz, teher- és személygépkocsi lett a*hó foglya. Azóta már tiszták az utak és csak a fehér lepelbe öltözött táj emlékeztet a nehéz napokra. Nyitva maradt azonban a kérdés: feltétlenül így kellett történnie mindennek? Törvény- szerű volt, hogy a havazás eny- nyire megbénítsa a közlekedést? Elszoktunk a hótól Megyénk úthálózatának a KPM Közúti Igazgatóság a gazdája, ők felelnek azért, hogy a forgalom rendben, folyamatosan mehessen. A télre a szokott módon készültek fel. Megszervezték a műszaki ügyeleteket, a készenléti szolgálatokat és üzemkész állapotba hozták a gépeket. Csakhogy négy év óta nem volt havas telünk, négy év óta nem kellett igénybe venni ezt az apparátust. Azt a hómarót például, amelyiket 1972-ben vettek, január 28-át megelőzően még nem tudták üzemszerűen kipróbálni. Ezért talán egy kicsit lassabban mozdult meg a hatalmas szervezet, mint az állandó készenlétek idején. Az igazság azonban az, hogy ez nem sokat nyomott a latban. Olyan időjárási viszonyok között, amikor a‘ széllökések sebessége eléri az óránkénti 50 kilométert és porzik a hó, szinte reménytelen az úttisztítás. A közúti igazgatóság szakemberei ezért úgy határoztak, hogy amíg nem áll el a havazás, főként mentési munkákra használják a gépeket. Hiába nyitottak meg egy útszakaszt, órák alatt ismét befújta a hó. A lehető legrosszabb irányból fújt a szél is. Északnyugatról jött a vihar és ekkor a legnagyobb a hófúvás veszélye. A járművezetők sem angyalok Hatékony béavatkozásra csak január 29-én kerülhetett sor, amikor elállt a havazás és csitult a szél. Megkezdték a hótorlaszok áttörését, de sok nehézséget okoztak a gyakran felelőtlen gépkocsivezetők. Nem '•ó-'tiák be azt az arary szabályt, hogy ilyen különleges időjárási körülmények között csak akkor szabad elindulni, ha a jármű műszaki állapota megfelelő, a kocsiban van hólánc, hólapát. Az, hogy elszoktunk a hótól, a gépkocsivezetőkre különösen vonatkozik. Akik az utóbbi években szerezték meg jogosítványukat, nem is vezethettek még hóban, de a régi rutinos gépkocsivezetőket is meglepte a hirtelen időjárás-változás. Sokan — főleg a nagy nehéz gépjárművek vezetői — úgy érezték, hogy ők nem akadhatnak el, s nekivágtak a behavazott útnak. F.ifeledkeztek arról, hogy ha a jármű megsüllyed a puha hóban, hiába van a sok lóerő, 6 BÉKÉS MEGYE!m "NCWSACk 1976. FEBRUÁR 14. egyhelyben pörögnek a kerekek. Ezek az elakadt járművek aztán újabb torlódásokat okoztak. Csárdaszállás térségében például egy — az úton keresztbe csúszott — kamion okozott torlódást. A 44-es úton is kamion volt a „bűnös”, de sok teherautó is akadályozta a mentést. Több járművet hagytak tulajdonosaik az utak szélén. Ezek egyrészt újabb hótorlaszok kialakulását segítették elő, másrészt útjába álltak a hóeltakarító járműveknek. Sokan nem tartották be a különleges helyzet követelte óvatosságot. Ahol egy nyomra volt megnyitva az út, ott több helyen előfordult, hogy a nagyobb járművek percek alatt visszadúrták, mert egymást kerülgetve belehajtottak a méternél is magasabb hófalba. Itt aztán vagy mindkét jármű ismét elakadt, vagy ha el is mentek, utánuk a személygépkocsik már _ nem tudtak átvergődni azon az útszakaszon. Segítettek a szövetkezetek A KPM Békéscsabai Közúti Igazgatósága több mint 50 olyan járművel rendelkezik, melyek részt vehetnek a hóeltakarításban. Ez a látszólag nagynak tűnő szám azonban kicsi, ha figyelembe vesszük a megye úthálózatának hosszát. Arra viszont már csak gazdasági okokból sem lehet törekedni, hogy annyi gépet tartsanak készenlétben, amennyi elegendő a teljes úthálózat tisztításához. Ezért még a nyár folyamán szerződést kötnek több állami gazdasággal és termelőszövetkezettel, hogy segítsenek, ha kell. Erre a segítségre január 29- én volt szükség, mert több helyre, főként a mellékutcákra már nem tudtak eljutni a KPM gépei. Több mint 30 járművet vettek akkor bérbe, mert nagy segítséget adtak a forgalom megindításához Sok esetben előzetes megállapodás és szerződés nélkül ajánlották fel és állították munkába gépeiket a gazdaságok. A kondcrosi Egyesült Termelőszövetkezet például a 44-es úton keletkezett tömeges elakadásnál egy DT— 54-es lánctalpas vontatót és egy MTZ traktort küldött a helyszínre, hogy segítsék az elakadt járművek mentését. Elkészült a „hócsata” anyagi mérlege is. Csak a KPM 715 ezer forintot fordított az utak járhatóvá tételére. Ezenkívül "kiszórtak ezer tonna sót és sok ezer köbméter homokot is. Több mint száz gépkocsivezető és gépkezelő dolgozott éjjel nappal a forgalom mielőbbi megindításán. Sajnos több helyen jelentős útkárok is keletkeztek, de ezeknek mértékét csak az olvadás után lehet megállapítani. Akkor derül ki ugyanis, hogy a felfagyások mennyire rongálták meg az utakat. Törvényszerű volt? A cikk elején feltettük a kérdést: feltétlenül így kellett történnie mindennek? Törvényszerű volt, hogy a havazás ennyire megbénítsa a közlekedést? Nos, most már nyugodtan mondhatjuk, hogy nem. Töijb tényező szerencsétlen összejátszása fokozta ilyen mértékűvé a bajt. Az időjáráson egy jó darabig még nem fogunk tudni változtatni, de ha tanulunk e néhány napos küzdelem tapasztalataiból, akkor 1< gköze- lebb könnyebben birkózunk meg a téllel. Mert lehet, hogy négy évig megint nem lesz kemény telünk, de erre azért nem lehe számítani. Inkább készüljünk fel a fogadására. Lányai László Egy tröszt munkájának vádirata? Gazdaságpolitikai témából aligha született még olyan izgalmas drámai feszültségű irodalmi alkotás, mint Alekszandr I. Gelman munkája, mely Egy értekezlet jegyzőköny- t> e címmel kapott helyet a képernyőn február 10-én este, s Leningrádban már egy esztendeje a színházrajongók tapsa kíséri hódító útján. A siker jo- j gossógában most már mi sem i kételkedhetünk, mert nemcsak s leningrádi aktualitását véltük { felismerni a mondanivalóban ' rejlő típusalkotásnak, hanem ; olykor-olykor nagyon is itthon ■ éreztük magunkat. A vitadrá- S ma első perceiben arra gondol- S tam, hogy Majakovszkij: ön- ■ agyonülésezőlc című költemé- ! nyének prózai változatát fogom E látni, de hamarosan csalódtam. E és — a percek múlásával — E egyre kellemesebben Pedig el- 5 ső hallásra bagatell ügynek is E felfogható köntösben jelentke- ; zett a drámai konfliktus: 12 ■ ember nem hajlandó a prémiu- • mát felvenni, sőt azt indítva- ■ nyozza, hogy mind a 32 ezer [ rubelt fizessék vissza a bank- ! nak, amit prémium címén a > tröszt munkásai, vezérkara fel- ! vett, mert a teljesített terv nem S reális, ..alul tervezett”. Tizen- E két ember, harminckétezer ni- E bel, mennyi az, sok vagy kevés, i ha egy ország munkásosztályát, E forgalomban levő pénzét ve- í szem alapul? Semmi — mond- 5 hatnánk kézlegyintéssel kísér- 5 ve, s mégsem mondjuk, mert a • látott alkotás is arra akart őri- i entálni bennünket, hogy csak az l képes a nagy dolgokban is tisz- E tán látni, aki a kicsikre is oda- E figyel.. Csak az képes az ege- 5 szét felfogni, aki részeket is lát, 5 sőt összefüggéseket a részek és ; az egész között. Sokkal többről ■ esett szó ebben a tévéjátékban, \ mint F ilip o v kisebbségi küz- .! delméről a többséggel szemben, • mely elfogult, rosszul felfogott E érdekeket hangoztat, a látszat E bűvkörében él, bonyolultságot E hangoztat ott, ahol „csak” szer- 5 vezetlenség, fegyelmezetlenség • az igazi fék a jó és jobb meg- ; oldások útján. Ahol az okos ; mérlegelést összetévesztik a fon- ■ toskodással, alamizsnává silá- ■ nyitják a prémiumot, a szolgála- ■ ti út megkerülésével vádolják a j vádlót, ott csak az lehet az [ „eredmény”, hogy mindenki ■ megmagyarázza a bizonyítványt, ■ mely ennék ellenére, hamis és ! rossz marad. ; ■ Miért? Mert az aki ■ bírja, ! marja elvet akarja uralkodóvá E tenni ott, ahol a közösségben ■ rejlő erőre apellálnak, s ráadá- i sül — az aztán a felháborító! : — a közösség érdekeire hivat- • kozva. És mindezt úgy tálalva, ■ mint az egyedüli járható utat, : mely a „boldoguláshoz” vezet. ; Jaj annak, aki ellentmondani : merészel, hamarosan felkínálják E neki a lemondás lehetőségét. ; Mert egyesek azt szeretnék, ■ hogy a párt, a tröszt egyik al- ■ osztálya legyen. Filipov azért j győz (még akkor is, ha végül • négyen maradnak), mert a tröszt ; pb-tagjainak helyén dobog a • szíve, s többségi szavazásukkal ■ olyan „sínekre” terelik a dolgok j további menetét, amely a „fi- : lipovok” igazának győzelméhez : vezet — még olyan áron is! —, ■ hogy elvész a régi „dicsőség”. • „Valami baj van?” — hall- l juk az ismétlődő mondatokat a ■ dráma végén. Ha így oldjuk ! meg mindenütt a jogos észrevé- : teleket, akkor nincs baj, akkor ; már csak volt, és ez lehet ! csak megnyugtató. : Szilárd Adám * Újdonságok az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyárban Orosházán, az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyárban elkészült annak a konténeres kazánháznak a prototípusa, amelyet gépkocsira szerelve szállíthatnak. Így télen a kőolaj és földgáz távvezetékek több ponton fűthetők, megelőzhető az elfagyás. A hordozható kazántelep a közművektől távoleső munkahelyeken a dolgozók részére melegvizet is szolgáltat. Képünkön Nagy Mihály és Für András a kazán szerelése közben láthatók felsősorban a házgyári lakások, de átryéb középületek fűtését biztosítja a képünkön látható tetőtéri kazánblokk. Aranyodi István a kazán figyelőablakát állítja be A kőolaj- és gázipari szerelvények gyártása szükségessé tette az öntöde bővítését. Több millió forint költséggel megkétszerezték a kapacitást, amely eléri az évi 2 ezer tonnát. Képünkön az új homokelőkészítő szerelése látható: Motyovszki Pál és Krnács Imre, a Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezet szerelői munka közben Demény Gyula képriportja
