Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-14 / 38. szám
Sárrét továbblép A 7 pírvrp iP0*0»«10 SérCgyiC ret gazdasági életének nagyobb hányada a mezőgazdaságra épül. Ez az ágázsit az utóbbi években számottevően fejlődött. Az átlagok mögött azonban nagyok a különbségek. Vannak üzemek, ahol a megyei fejlődést meghaladó ütemben növekedett a növénytermesztés és az állattenyésztés hozama, másutt — valamilyen ok miatt — veszített erejéből az alkotó munka, összességében a szeghalmi járás fejlődése kedvező. Jól szemlélteti ezt a hajdani 650—700 millió forint termelési érték 1,2 milliárd forintra való növekedése. A párt járási bizottsága a közelmúltban értékelte a IV. ötéves terv teljesítésének eredményeit és egyben körvonalazta az * V. ötéves tervből adódó feladatokat. Íme néhány az előbbiek közül: öt év alatt a mezőgazdaságban kialakultak a termelési rendszerek. Ipart kapott Szeghalom, Sárrét központja, termel a Csepel Autógyár és a főként nőket foglalkoztató paplangyár, piacot hódított a sárréti tej És a jövő: a Sárréti Tejüzem kapacitásának megkétszerezése, a Volán-telep építése, a Budapesti Harisnyagyár szeghalmi üzemének megvalósítása, a gabonatárház befejezése szerepel többek között Sárrét ipari tervei között. A mezőgazdaságban is változatlanul nagyok a távlatok. Zoldlisztben számolva, itt is megadja a lucerna hektáronként a 100 mázsát, A búza, a napraforgó, a kukorica és a szálas takarmányok hozamában viszont változóak az üzemek eredményei. Ezért egyik legfontosabb feladat a lemaradók felzárkóztatása a legjobbakhoz . Itt mázsákban, tonnákben mérhető tartalékot jelent a hátrányos helyzet megszüntetése, amellyel együtt nő a jövedelem és a részesedés is. Ft n iárác t*15« egyetlen *-L d. Jeti ab a megyében, ahol- a tejtermelés nem csökkent, hanem fokozódott. A tsz tejtársulás adatai tanúsítják ezt. A közös vállalkozás biztos értékesítési lehetőséget garantál minden üzemnek és háztáji gazdaságnak. Erre a biztos piacra építik 1976-tól 80-ig a tehénállomány csaknem 50 százalékos növelését! Tehát itt nemcsak szinten tartják az 1975. évi termelést, hanem fejlesztenek, előbbre lépnek. Korszerűen kezeli műrétek helyezkednek el a szakosított tehenészeti telepek mellett, fgv kifizetődik a tehén tartás. A módszer bevált, a következő években szeretnék széles körben el- terjészteni. Vannak itt nagykiterjedésű ősgyepek is, amelyek fűtermésének csak egy részét hasznosítják juhval. A juhászat rekonstrukcióját kínálják a ma kihasználatlan legelők és a legújabb állami kedvezmények, lelyek az anyásítást helyezik | előtérbe. • Az utóbbi hetekben! megkérdezett gazdaságvezetők! — szűrte kivétel nélkül — az anyaallomány 60—70, százalékos fejlesztését is megvalósíthatónak mondták. Ebből az következik, rogy a mostani tervidőszak veiére a jelenlegi 35—40 ezer juh- nyával szemben 70—75 ezerrel rámolnak. Tulajdonképpen ezt a rekonst- •ukciós programot szolgálja a íyepgazdálkodás fejlesztése. Bu- ~sa és Vésztő határában most eremtik meg a nagyobb fűter- ■nés alapját melorációs munkákkal. És még egy célkitűzés a ,je- entősebbek közül: a sertéshús- termelés növelése a tsz-ekbenés i háztájibari. Munkára hívók' lelke?ílviUllnaid tők €Zek a kitűzések, amelyek megvalósítástól függ a sárréti tájon lakók életkörülményeinek további a la. kulása. Sárrét nehezen jtrt el ezek valóraváltásához. Bár a statisztika szerint itt fizetik legjobban a mezőgazdasági szakembereket, mégis kevesen vannak. Hozzájárul ehhez a tartós anyagi biztonságérzet megteremtésének hiánya és a munkájuk iránt tapasztalt egészségtelen türelmetlenség. Több bizalmat és a jelenleginél hosszabb időre szóló anyagi biztonságot kellene biztosítani azoknak, akik vállalják a sziki-gazdálkodás szervezését, irányítását. Az utóbbi évtizedben több millió forint vissza nem tériten- dő állami támogatás került az itteni tsz-ekbe a bevételi hiányok pótlására. Ugyanakkor kevés szellemi beruházáshoz jutottak állami támogatás révén. A bevételi kiesések felszámolása, megszüntetése, a gazdálkodás színvonalának növelése itt is elképzelhetetlen a munkájukat értő, magas fokon képzett szakemberek nélkül. Meg kellene fontolni a termelés műszaki fejlesztésére adott anyagiak kiterjesztését a szellemi erők fokozottabb munkábaállítására is. Az eredményes továbblépés kulcsát a járás vezetői a hozzáértés színvonlának emelésében látják. Az üzemi példák is azt tanúsítják, ahol az átlagosnál több felsőfokon végzett szakembert foglalkoztatnak és ahol középkáderek segítik a termelő munkát, ott gyorsabb a fejlődés, jobbak az eredmények. Akaii tpkát mt*HKaa iendi oldásra váró gond a sárrtéi tájon. Az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó családok sorsának még jobbá, biztonságosabbá tételére történték itt intézkedések. Ezek egyenként, és összességükben is jól szolgálják a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekeket A gazdasági élet továbblendítésé- re kitűzött célokban és az ezekért hozott intézkedésekben Sárrét holnapja fogalmazódik meg. Dupsi Károly Rendszeres fékhatósmérés A Volán 8. számú Vállalatnál Békéscsabán ötezer kilométerenként korszerű diagnosztikai műszerekkel felülvizsgálják az autóbuszok fékberendezését. Képünkön Békési Pál szerelő egy panorámás autóbusz fékberendezését vizsgálja a modern fék- erőmérő pádon. A fékek állapotának rendszeres ellenőrzése különösen fontos a téli időszakban a csúszós útviszonyok miatt (Fotó: Demcny) Üttörövezetök Zánkán Egyhetes úttörővezetői továbbképzést tartottak Zánkán, melyen 20 Békés megyei úttörővezető is ott volt; a járásivárosi elnökök. A résztvevők politikai előadásokat hallgattak meg, vitákat rendeztek, kicserélték tapasztalataikat. Szó esett az 1976—77-es úttörőévről is, melynek jelmondata: „Együtt, egymásért”. A Zánkán elhangzottak már ismertették is az úttörőcsapatvezetőkkel a járási-városi elnökök. \ jegyzet MMiimaaaaiiuiun 5 BMäMMSSS 1976. FEBRUÁR 14. Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központ emeleti termében hétfő esténként általában szlovák nyelven folyik a beszélgetés, hiszen olyankor találkoznak egymással a szlovák klub tagjai. Sajnos, ebből a szép, dallamos nyelvből csak foszlányokat értek, ezért nem sokat tudnék írni arról az előadásról, amelyet legutóbb Zsilinszki Ádám pedagógus olvasott fel a hallgatóságnak. Szerencsémre a teremben két idős hölgy ült mellettem, akik néha magyarul beszélgettek, s szép csöndben őket kértem meg a tolmácsolásra, "— Sajnos én se értek mindent szlovákul — mondta Jancsin Pé- temé. — A gyerekeim megnőttek már, egyedül élek, jó dolog néha társaságba menni. Itt fjedig gyakorolhatom az anyanyelvet is, amit gyerekkoromban nagyon szépen beszéltem, de az bizony már régen volt. Csak néhány hete járok a klubba, barátnőm hívott, aki nyugdíjas óvónő. Ö az alapító tagok közé tartozik. — Valóban sok szép élményt köszönhetek a szlovák klubnak — mondja a másik hölgy, Dre- nyovszki Mária. — Mi, idősebbek és a fiatalok közösen hallgatunk muzsikát, van egy nagyon jó mandolinzenekarunk. Az elmúlt évben autóbuszkiránduláson voltunk Pilisszentkereszten, emlékezetes kukoricafosztást csinálEste a csabai sz!orák klubban tunk a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezetben és kedves Télapó-ünnepséget szerveztünk a legkisebbeknek. Jó dolog látni, hogy a fiatalok értik és szeretik az anyanyelvet. Én egész életemet a kicsi gyerekek között töltöttem, ezért külön örülök annak, ha a klubban is van utánpótlás. A teremben az asztalok mellett élénk beszélgetés kezdődik. Az egyik csoportban a fiatalok Önfeledten nevetgélnek. Mint kiderül, nincs semmi különleges okuk a vidámságra, „csak” az, hogy olyan harsányan fiatalok. Persze a komolyabb dolgokról már nagyon érett véleményük van. Valamennyien a szlovák gimnázium kollégistái, akik nagyon szívesen járnak a klubba. Nem azért, mert ilyenkor különleges kimenőt kapnak. Kohut Ildi örménykútról jött, Szabó Erika pitvarasi kislány, Kancsó János pedig Tótkomlós szülötte. Azt mondják, minden községben egy kicsit másképpen beszélik a szlovák nyelvet s azért is jó az iskola, az irodalmi nyelv, mert ott meg lehet tanulni a közös alapot. A klubban pedig nagyszerű dolog, hogy az idősebbek olyan ízes zamattal beszélnek sok olyan dologról, ami a könyvekben sehol sem található. Egyébként a klub könyvtárosa, Markovics Erzsébet, szintén a fiatalok közé tartozik Ö is azokat az idősebbeket — Csicsely János bácsit és társait —' dicséri, akik a könyvek szerelmesei. A teremben előkerül a sakk, az egyik asztalnál nagy kártyacsata van kibontakozóban. Élénk a forgalom a házipénztár körül: most kaphatók a szlovák bál jegyei és már nagyon sok vacsorajegy elkelt a közelgő disznótoros estre is. Hidasi Tibor, a szlovák klub titkára elégedetten figyeli a terem zsongását. — Ha mind a száz klubtagunk egyszerre itt lenne, bizony be se férnénk a terembe — mondja Hidasi Tibor. —• Három évvel ezelőtt alakult Békéscsabán a szlovák klub és azóta talán mi is tettünk egy keveset a nemzetiségi kultúra ápolásáért. Megpróbálunk mindenki számára vonzó programot összeállítani. Ebben az évben is rendezünk szlovák irodalmi esteket, műsoros délutánokat és fontos feladatunknak tartjuk a népi hagyományok őrzését. Közösen meglátogatjuk a békéscsabai és tót- komlósi szlovák tájházat, elmegyünk Szarvasra, Pástelekre és egv nagy kirándulást tervezünk a Magas-Tátrába is. Tapasztalatainkat szívesen átadjuk a most alakuló hasonló kluboknak, hiszen mindnyájan azt akarjuk, hogy a nemzetiségi kultúra ápolásával segítsük társadalmunk célkitűzéseit. A. T. A tekintély ajfaja Megszokott kép: az iskolákban a tanári és az igazgatói szobák előtt — szünetben és órák idején — ácsorgó diákok. Kéréseikkel, problémáikkal várják a tanárokat, vagy éppen egy elkövetett csíny miatt rendelték őket a tanári elé. Jön a folyosón egy tanár, megrebben a kis csoport, mindenki mondja a várt tanár nevét. Az ajtó nyílik, majd csukódik. Megszokott a kép, de természetes-e? Manapság annyit beszélünk az iskolai demokratizmusról, a tanár—diákkapcsolat, ról. Az még érthető, hogy a diákok nem ronthatnak be bármi, kor és bármilyen ügyben a tanári, igazgatói szobába. Vállalatoknál, intézményeknél és hivatalokban természetes dolog, ha az ott dolgozónak vagy „ügyfélnek” valami elintéznivalója van, kopogtat az ajtón és belép. „Mit gondolsz, majd abbahagyom azért a munkámat, mert valamelyik gyereknek valami baja van?” — mondta egy igazgató. „És ha éppen te hívtad?” — kérdeztem. „Tud várni, nem?” „Ha véget ér a szünet, és az óra idején is a folyosón áll.. .?” „Akkor sem ugrálhatok a diákok kénye-kedve szerint!” — zárta le a vitát az igazgató. Megyénk egyik gimnáziumában már szokás, hogy az igazgatói irodába bármelyik tanuló bármikor bemehet, természetesen kopogtatás után. Mert az illem kívánja így. De bemehet! Az igazgató így magyarázta: „Én nem csinálok ott semmi olyat, amit a diákok nem láthatnak meg. Persze, ha tárgyalok, fontos megbeszélésem van, az ajtón ott a kis tábla.” Be lehet-e menni a tanáriba vagy nem — a kérdés nem tartozik a pedagógia legfontosabb problémái közé, ez bizonyos. Mégis: a tanár és diák közötti bizalomnak építője lehet a „zöld út”. Persze, ehhez szükséges a diákok megértése is, hogy feleslegesen senkit ne zavarjanak. De a kapcsolat kölcsönös, egyik a másik létéből következhet. A tanári ajtók „tekintélyének” megszüntetése nem jelenti a tanári tekintély csorbulását. Bármelyik iskola meggyőződhet róla. .' nemesi) Vállalunk: építőipari szolgáltatásként szakipari munkákat, szofcafessést- mázolást, parkettázást Felveszünk: kőműves segédmunkásokat, víz- és központifűtés- szerelő szakmunkásokat, betonelem- és mozaiklap- gyártáshoz FÉRFI ÉS NŐI BETANÍTOTT MUNKASOKAT, jó kereseti lehetőséggel. Mezökov^csházi Építőipari Szövetkezet
