Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-14 / 38. szám
Bővülnek a szolgáltatások Fabők Zoltán, a Helyiipari és Városgazdasági Szakszervezet főtitkára nyilatkozik HyelTműrelés Csak magyarul! A „Kicsoda? Micsoda?” címmel újjáéledt tévés fejtörőjá- ték legutóbbi adásában kétszer is felszisszent a magyar nyelv szabályaira, szép hangzására kényes néző. Idézem: „A kérdés ki van találva“ — mondta a játékmester. A tény konstatá- lása eredmény, különösen a gyors észjárású játékosok számára még öröm is, egyfajta megnyugvás; sikerült, jöhet a következő kérdés. De ne így „nyugtázzuk”, különösen a tévében ne, mert akkor ezer Lő- rincze és Fischer tanár úr sem lesz elég ahhoz, hogy köszörüljük a csorbát, s gyakoroltassuk a jót, a helyeset, a germaniz- mus helyett a magyarosat. Mert, ugye ha a tv-ben így mondták, az mégis kommunikatív nagyhatalom, egyszerre szól milliókhoz — ergo annak helyesnek kell lennie. Honnan vegyük akkor az erőt mindennap ahhoz, hogy javítsuk a következő „gyermeki” megfogalmazásokat: *A szüleim el vannak utazva." „A jegyeim ki vannak javítva.” És így tovább, és így tovább. Különben is, olyan szépen megfogalmazható a játékvezető eredményt kifejező észrevétele. Például így: ön a kérdést kitalálta. Vagy: Köszönöm elég, megfejtette. Netán: Ne is folytassuk tovább, ön győzött ebben a kérdésben. És ha így fogalmazunk, akkor nemcsak a stúdiókban ülők győzhetnek, hanem mindig van abszolút győztes is, s ez édes anyanyelvűnk, amellyel mostanában elég keveset törődünk, pedig — bár e jegyzet műfaja nem alkalmas arra, hogy ezt részletesebben is igazolni tudjam — itt kellene kezdenünk a hazafias nevelést, mint alapozást, kötést és kötődést. Parányi ügy, semmiség, fel fúrása a légbuboréknak? Nézőpont kérdése, mint annyi más. De legalább a kamerák „szemeivel" nézzünk és sugározzunk jól. Érdemes, mert sokan figyelnek A szakszervezetek XXII l. kongresszusa hosszú időre megszabta a feladatokat, amelyeket mindegyik szakma a maga sajátos helyzetének megfelelően igyekszik megvalósítani. Milyen időszerű gondok foglalkoztatják a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szak- szervezetét — erről érdeklődtünk Fabók Zoltán főtitkártól. — Az elmúlt évtized egyik jellemző törekvése volt a vidék iparosítása révén szaporítani, a munkalehetőségeket. E célnak alárendelve, sok olyan új helyiipari vállalat is létesült, ahol sem a munka-, sem a szociális körülmények nem voltak megfelelőek. Most, hogy már lényegében megszüntettük a foglalkoztatás fehér foltjait, fokozatosan itt is érvényesíteni kell az intenzív iparfejlesztés követelményeit. Másik gond, hogy a helyi iparból kinőtt legfejlettebb vállalatokat fokozatosan át kell csoportosítani a minisztériumi iparhoz, hogy mint korszerű kis- és középüzemek szervesen bekapcsolódhassanak a belföldi és a nemzetközi igények kielégítésébe. Ahol csökken a létszám Milyen ágazatokat érint ez? — Különösen a bútor-, a cipő-, a konfekció- és a vasipart érinti. Az átszervezés népgazdasági hasznossága nem vitatható, vitathatatlan azonban, hogy átmenetileg bonyodalmakat okoz, sok feladattal jár. — Szakszervezetünk taglétszáma 23 ezerrel csökkent. Megmaradnak viszont a helyiipar kisebb, legkezdetlegesebb viszonyok között termelő vállalatai, amelyeknek korszerűsítése saját erőből nem megy. A megoldás egyik módja lehet jelentős támogatás a kooperációban érdekelt nagyüzemtől, illetve a tanácstól. Az utóbbira vonatkozó konkrét tervek már a megyék többségében kialakultak. Csökken-e a létszám a fővárosi helyiiparban is? — Igen, mintegy hétezerrel. És ez nagyon indokolt, mert a kereskedelemben, az egészségügyben, a lakossági szolgáltatás néhány ágazatában, a lakáskarbantartásban, mosás-vegytisztítás- ban stb., jelenleg több mint ötvenezer betöltetlen munkahely van. Környezetvédelem a gyakorlatban Hogyan fejlődnek a szolgáltatások? — Az eddiginél gyorsabban. A kommunális és a fogyasztói szolgáltatások közül az utóbbiak nagyobb hányadát a szövetkezeti- és a kisipar bonyolítja le. De ide tartozik az állami fodrászat, a kozmetika, a mértékutáni szabóság, a cipőjavítás, amely mérsékelten terjed. Megkétszereződik viszont a lakossági mosás... — A legdinamikusabb fejlődés a kommunális szolgáltatásokban, víz», csatorna-, fürdőhálózatban* a lakáskarbantartásban, a köz- tisztaságban, a parkgondozásban várható. Az V. ötéves tervben a lakáskarbantartásra 30, víz- és csatornahálózatra 33, köztisztaságra, csak a szemétégetőre 2 milliárd forint jut Ügy hogy most már nemcsak a környezetvédelem fogalma, hanem gyakorlata is kezd divatba jönni. De változatlanul gondja a társadalomnak, tehát a szakszervezetnek is. Amire 10 ezer üj -munkás kell — Gond például, hogy amíg az iparban a létszám szükségszerűen csökken, a^ kommunális szolgáltatásban növekednie kell. A víz- és csatornahálózat bővülése Már kora reggel ünnepi a hangulat az orosházi Petőfi Művelődési Házban. A fogadó bizottság villanyt gyújt, szeretettel köszönti és a nagyterembe invitálja az érkezőt. Itt tartja ugyanis 25. jubileumi zárszámadó közgyűlését az orosházi Üj Élet Tsz. A művelődési ház elé sorra begördülnek a szövetkezet Ikarus autóbuszai, de sokan érkeznek saját gépkocsin is. Orosházáról, Kiscsákóról, Tatársáncról és a bogárzói tanyavilágból jönnek a tagok. Az idős emberek regi paraszti viseletben: csizmában, kucsmában, rövid prémes kabátban, a fiatalabbak pantallóban, hosszú télikabátban, kalapban, sokan irhabundában jönnek, a nők pedig a legújabb divat szerint öltöztek fel a közgyűlés tiszteletére. A nyugdíjasok kis csoportokba verődnek, a negyedszázad előtti alakulásra, a kezdeti nehézségekre emlékeznek. Csakhamar áttérnek azonban a mostani, országosan kiemelkedő eredményekre. Szőke Molnár József az alapító elnök, aki 25 év alatt egyetlen zárszámadásról sem -hiányzott — keseregve felsóhajt: — De kár, ho£y korán születtünk! Most lenne jó szövetkezeti tagnak lenni... Álmodni sem merték volna az alapítók, hogy 1975-ben 231 millió forint lesz a közös vagyon, hogy egy év alatt csaknem negyed- milliárd forint lesz az áruértékesítés. Az is tény, hegy hektáronként 511 mázsa cukorrépát, hetven mázsa szemeskukoricát takarított be az Űj Élet Tsz. A jubileum évében tizedszerre nyerték el a Kiváló Termelőszövetkezeti gazdaság címet, Varga Mihály elnök pe- dik Állami Díjat kapott. Egv évvel ezelőtt ugyanitt tartotta egyesítési közgyűlését az orosházi Űj Élet és Szabadság Tsz. Tompa Sándor mondja: — Megalapozott kisszövetkezet volt a mienk, a Szabadság. Értelmünkkel felfogtuk, hogy csak a szellemi és anyagi tőke egyesítésével fejlődhetünk tovább. A szívünk mégis tele volt fájdalommal, aggodalommal. Féltettük a nagy áldozatok árán létrehozott hajtatóházat, a kerpéldául, a gépesítés tökéletesítése mellett is, tízezer új munkást kíván. A karbantartás sem nélkülözheti az élőmunkát. Gondunkat súlyosbítja, hogy a kommunális szolgáltatások egyes munkaterületeit, a csatornázási, vagy a temetkezési munkát nem lehet szeretni, a feladatokat mégis teljesíteni kell. Létszám- növelésre tehát csak a munka- körülmények, a szociális viszonyok javításával, az általános színvonal fölé emelésével számíthatunk. A helyzet komolyságára jellemző, hogy legutóbb összesen hatan jelentkeztek kéményseprő-tanulónak. Pedig a kémények még nem mentek ki a divatból. — Az általános, minden szak- szervezetre kötelező feladatok mellett, ilyen gyakorlati, hétköznapi, de nem mindennapi problémákkal kell megbirkóznunk, ha eleget akarunk tenni a szak- szervezetek kongresszusa határozatának, a társadalom irántunk támasztott igényeinek — hangsúlyozta befejezésül F&bók Zoltán. tészetet, az állatállományt. Most hadd mondjam el; nagyon boldog vagyok, hogy ehhez a nagy családhoz tartózhatom. Jól érezzük magunkat mindannyian. A kertészetünk tovább fejlődött, az állattenyésztési telepekre pedig rá sem lehet ismerni. Tompa Sándor szavait a volt Szabadság több tagja megerősíti. A régi újéletesek pedig azt vallják: mindkét szövetkezetben fegyelmezett, dolgos volt a tagság, könnyű volt közös nevezőre jönni. A rendezők már sürgetik a tagokat, hogy foglalják el helyeiket, de még váltanak egymással néhány szót. Akik ott voltak a brigádgyüléseken, azok mondják másoknak, hogy a fel- szabadulási munkaverseny 18 Szeretnek olvasni Vésztőn Egy é? alatt 34 ezerrel Mb hírlapkézbesítés Szeretnek olvasni Vésztőn. Ékre utal az a tény, hogy 1975- ben 34 ezerrel több hírlapot kézbesítettek a postások, mint egy évvel korábban. 1967-ben még csak 560 137 példányt kértek az olvasók a különböző hírlapokból, tavaly pedig elérték a 663 784-et. Nincs olyan család Vésztőn, amely valamilyen újságot ne járatna. Egyébként a postahivatalnál több mint 100- féle sajtóterméket osztanak szét reggelenként a postások, illetve a társadalmi árusok között. A pártélet előfizetőinek száma 162. A nagyközségi párt vb a közelmúltban értékelte a pártsajtó és a hírlapterjesztés tapasztalatait. Egyöntetű volt a vélemény: szép eredményeket értek el az utóbbi évben. Ebnek ellenére a párt és a tanács segítségével újabb felméréseket végeznek, hogy n lakosság infc>r- máltsága még jobb legyen. millió forint pluszt hozott a szövetkezetnek, a takarékossági mozgalom pedig újabb négymilliót. Suttognak a tavalyi olaszországi, szovjetunióbeli, jugoszláviai, bulgáriai kirándulásról. a balatoni nyaralásról, az idei tervekről. Hangjukból nyugalom, biztonság árad. Iz elmúlt évi eredményekről Varga Mihály elnök ad tájékoztatást. A közgyűlés kedves színfoltja: 16 szál gyönyörű szegfűvel köszöntik őt a kertészet dolgozói. Varga Mihály ugyanis a 16. zárszámadást tartja az Űj Élet Tsz-ben. Őszintén kívánják, hogy sokáig maradjon még a szövetkezet élén, hogy óriássá nőjön a szegfűcsokor. Ary R«a Szilárd Adám A DÉMÁSZ békéscsabai kirendeltsége értesíti kedves fogyasztóit, hogy Békéscsabán az alábbi helyeken és időpontokban áramszünetet tart: 1976. február 16-án: Az Alsó-Körös sor—Derkovits sor—Széchenyi u.—Kossuth tér—Lenin út—Achim u.—Reök u.—Békési út által határolt területen. 1976. február 17-én: Az István király tér—Juszt Gy. u.—Irányi u.—Tanácsköztársaság útja által határolt területen, valamint a Tanács, köztársaság útja páros oldalán 6. számig, a páratlan oldalon 19. számig. 1976. február 18-án: Az Irányi u.—Luther u.—István király tér páros oldala— Juszt Gy. u. által határolt területen, a Csaba utcában, a Széchenyi utcában és az István király tér páratlan oldalán. 1976. február 19-én: A Szabadság tér páratlan oldalán és a Munkácsy utca páros oldalán, valamint a József Attila utcában. 1976. február 26-án: A Tulipán u.—Vécsey u.—Szigligeti u.—Tanácsköztársaság útja—Trefort u.—ör u.—Kazinczy u. által határolt területen, valamint az Almos utcai lakótelepen. Az áramszünet 7.00 órától—16.00 óráig tar, és ez alatt a lialó. zati berendezések feszültség alatt állónak tekintendők. L. M. Nyugalom, biztonság, tervozgetés Megtartotta 25. zárszámadó közgyűlését az orosházi Új Elet Tsz A közgyűlés után megkezdődött a pénz kifizetése (Fotó: Demény)
