Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-14 / 38. szám

VJ TELEPHELYEN AZ EGRI NYOMDA Égerben. a Her«* megyei Nyomd* Vállalat 4* millió forintos Költséggel új telephelyet létesített. A gépparkot csak az V. öt­éves terv során újítják fel. Az új telepen így is jelentősen ja­vultak a munkakörülmények. (MTI Fotó: ßrczl K. Gyula fely. — KS) Á világ harmadik legnagyobb kesztyűexportálója Magyarország Növekvő nyugati kivitel m TANNIMPEX-nél A TANNIMPEX Külkereske­delmi Vállalat külföldi — NSZK- beli, angliai és az osztrák ve­gyesvállalatai most tartják évi kögyűléseikel, értékelik az el­múlt évi exportot, összehangol­ják ez évi feladataikat. A GOTA vegyesvállalat 1072- ben alakult meg stuttgarti szék­hellyel, a TANNIMPEX egyik legfontosabb tőkés piacán. A GOTA napokban megtartott ta­nácskozásán mind a magyar, mind a nyugatnémet partnercé­gek képviselői elismerően szól­tak a vegyes vállalat munkájá­ról. Az elmúlt 3—4 év alatt ugyanis jelentősen nőtt a külke­reskedelmi vállalat kivitele az NSZK-ba a — GOTA-n keresz­tül —, s tavaly már csaknem 15 millió márka értékben szállítot­tak szőrme és bőrkonfekció árut. bőrdíszműcikket és cipőt 1976- ban további 15—20 százalékos exportnövekedéssel számolnak. A TANNIMPEX eipőexportja a múlt évben visszaesett, de az idei évre már kwnét nagy meny- nyiségben rendeltek az NSZK- cégek. A kesztyűket — amelyek­ből egyébként hazánk a világ harmadik legnagyobb exportáló­ja — csak ez évtől szállítják a vegyes vállalat közreműködésé­vel. Ezek közül is a mai divat­igényeknek megfelelően főleg a sportkesztyűket veszik a külföl­di partnerek. Különleges csomagolóeszközök Szegedről A szegedi Kenderfonó és Szö­vőipari. Vállalat legkorszerűbb cikke, a színes műanyagfóliából sodort és kötött hagymás- és burgonyászsák fél mázsányi ter­ményt elbír, pedig súlya mind­össze néhány deka. A korszerű termékből már évi tíz milliót gyártanak, mégsem győzik kielé­gíteni a rohamosan növekvő bél­és külföldi igényeket. A vállalat műszaki kollektívá­ja most komplex technológiai- munkaszervezési újítássoroza­tot dolgoz ki, hogy 30 százalék­kal növelhessék a különleges csomagolóeszközök termelését. Hz IBUSZ fizetővendég-szolgálat céljára magánházaknál külön bejáratú, fürdőszobás szobákat keres BÉKÉSCSABA. GYULA, OROSHÁZA, SZARVAS városokban, valamint hétvégi házakat, vízhez közel GYULA-VÁROSERDŐN, SZANAZUGBAN, GYOPÁROSON, SZARVASON. Kérjük azokat, kik 1976-ra az IBUSZ részére kívánják le­szerződni szobáikat, keressék fel március 15-ig alábbi irodá­inkat: IBUSZ UTAZÁSI IRODA, BÉKÉSCSABA, ISTVÁN KIRÁLY TÉR 5. T: 12-555. GYULA, HÉTVEZÉR u. 5. T; 263. OROSHÁZA, KOSSUTH LAJOS u. 14. T: 23. SZARVAS, SZABADSÁG U. 30. T; 325. Portástol az isfazg'atoig mindenki e^yet akar... Párttaggyűlés az üveggyárban Rég i igazság, hogpyárt! szervezet tevékenységét első­sorban annak alapján lehet megítélni: milyen erőfeszítést tesznek tagjai azért, hogy mi­nél több pártonkívüli hasznos, jó munkássá váljon és hogyan karolják fel kezdeményezései­ket. A kommunisták miként szervezik munkájukat az el­avult és maradi ellen. Ezen a taggyűlésen es volt a vitai középpontjában. Ügyis mondhatnánk: nekibuzdulás, pezsgés, kezdeményezés és a lelkesedés minden együtt volt. Számszerint nem sokan van­nak, mindössze 29 tagja van az öblösüveg meó-üzem pártalap- szervezetének. Egy kis csopor­tot alkotnak ők az üzem 380 dolgozója között Lelkes kom­munista csoportot, ahonnan mindenki számára érezhetően kisugárzik a segíteni akarás, a munkatársakkal való törődés. Nincs könnyű dolguk. A mun­kaerő gyakran cserélődik, újak jönnek, eayrészük a fakanáltól, a másikuk a kapanyéltől. Meg­szerettetni, megszoktatni az új munkásokkal az üzemi rendet, fegyelmet, nem is olyan egy­szerű. Mégis ez a kis létszámú kommunista kollektíva, vállal­ja ezt napról napra. Vannak, akik mór a gyár megalakulása — 13 év óta ott vannak, ma­radtak. Vállalták 9 mostoha körülményeket, a nehéz fizikai munkát. Egy része ott és éppen ezért vált kommunistává! A taggyűlésen tisztelettel szóltak róluk. Kimondták: büszkék helytállásukra és, továbbra is számítanak rájuk. Hobt mit tettek? Most csu­pán egy évet tekintettek át, melvnek eredménye a nehezebb évek küzdelmeiből sarjadt, és terebélyesedett. Erről az egy évről szólt az alapszervezgj vezetőségének beszámolója, melyet Pálinkó Sándomé, az alapszervezet titkára ismerte­tett a taggyűlésen. Meó-sok. Elnevezésükben már benne van munkájuk célja is, a jobb mi­nőség kialakítására való törek­vés. Megszervezték az osztá­lyozó nők politikai oktatását, a meósok szakmai továbbképzé­sét — mondotta a titkár. Az eredmény nem maradt el. Az elmúlt évben a reklamációk csökkentek, mind az export, mind a belföldi termékeknél egyaránt. Érdemes itt megem­líteni, amit Tarján József, az üzemi pártbizottság titkára modott: 1974-ben 30, az elmúlt évben pedig 22 százalékra csökkent a selejt, — bár még ez is sok a tervezett 16 száza­lékhoz képest. Szóval nemcsak több munka kell, hanem jobb is. Annál is inkább, mert az exporttermelé­sük megkétszereződött. Fontos tehát, \ hogy minden munkate­rületen tervszerűen dolgozza­nak és szüntessék meg a lazasá­got. Ez »lobbit “lhPS„! vezet belső életére is. Mint a beszámolóból kitűnt a párt­tagság többsége teljesítette a szervezeti szabályzatban vállalt kötelességét, de vannak olya­nok, akiknél nem azonos a szó és a tett, a kritika és önkriti­ka nem párosult megfelelően. Egyesek elsősorban csak má­sokat bírálnak és nem lépnek fel a saját területükön lévő hiányosságokkal szemben. Eb­ből következett, hogy a kom­munista magatartás megsérté­séért három párttagot kénysze­rült megdorgálni, megróni az alaoszervezet A továbbiakban arról szólt a titkárnő, hogy tizenhét párt­tagnak van álandó megbízatá­sa, tizenketten pedig eseten­Q «ág messt 1976. FEBRUÁR 14. ként kapnak feladatot, Ennyit tesz lehetővé a három műszak és az ingázás. Sokan vidékről járnak be. A pártmegbízatá­sok személyenkénti értékelésé­vel keresik a jobb megoldást. Dicséretesen szólt a beszámoló az A és a C műszak pártcso­portjáról, és a Martos Flóra KISZ-alapszervezettel való jó kapcsolatról. A taggyűlés egyetértésével a KISZ munká­jának segítésére a KISZ-es ko­rú párttagokat visszairányították a KISZ-be és ott kapnak rend­szeres pártmegbizatást. A fiata­lók lelkesednek ezért a megbí­zásért. Nagyon szeretnék ha a párt sorait onnan erősítenék. A fiafalok ma' gukba szív­ták az idő* ember, Kóros András szavait, amikor vissza­pillantott a múltba. Ma már nincs éhező és rongyos ember. Nyolc órát dolgozunk, de sokan csigalassúsággal. Aztán itt van az egymás segítése. Könnyen kimondjuk: ez nem az én fel­adatom. Az üzem a miénk, an­nak minden gondja, baja — valamennyiünké a portástól az igazgatóig. Ezt a szemléletet próbáljuk terjeszteni, azaz a kommunista szervezzen, moz­gósítson és ne tűrje a lazasá­got Sokszor kapkodás van. Kol­lár Ferenc ezt így fejezte ki: minőségi romlás általában a műszak elején és a műszak vé­gén tapasztalható. A jól előké­szített váltáshoz mintha sajnál­nák az időt. Valami pluszt pe­dig vállalni kell. Ezt már Já­róit Piroska mondta és példázta az alapszervezet párttitkárát, aki szintén három műszakban dolgozik, mégis van ideje a párt ügyeivel foglalkozni. Többen szóltak arról, ha a gyár vezetőségétől többet kap­nának, többet nyújthatnának ók is. Hánvwnr hangzott el IldHJMnr a dolgozók részéről többek között az osz­tályzótér fűtésének szükségessé­ge. Huzatos, egészségtelen helyen dolgoznak, 18 ajtó zúdítja be a téli hideget, ők mondták: a tea befagyott a csészébe és a dol­gozók felváltva szaladgáltak melegedni. Sokszor kérték már, hogy ne csak tavasszal téliesít- senek. Erről többször értesült a gazdaságvezetés. Intézkedé­sek félmegoldások történtek. A teendőt az üzemi pártbizottság titkára Tarján József mondta ki: szóbeszéd helyett intézked­ni kell és ne csak akkor, ami­kor már érezzük a hideget. Valóban JÄ5 önellenőrző szigorral vesse el a múlékony, olykor divatos üres ígérgetéseket. És ekkor a dol­gozók érzik, hogy a portástól az igazgatóig mindenki egyet akar; többet, jobbat termeim. Ez az új munkaerő törzsgárdá­vá válását is segítheti. Ekkor érzik igazán, hogy a kis kom­munista kollektíva valóban az ő érdeküket képviseli, hogy a mesterség elsajátításával való­ban ők is előreléphetnek. Így tarthatják majd ők is saját te­vékenységük. munkájuk ered­ményeit követendőnek. Rocskár János Minősítés — hasított súlyban Új alapokon a hixottsertéa-átvétel Ez év január 1-től országo­san új eljárást vezettek be a nagyüzemi hízott sertés átvéte­lében és elszámolásában. Az élő súly különböző kategóriái he­lyett áttértek a hasított súlyban történő minősítésre. A Békés megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat gyulai vágóhíd- ján is e módszer alapján vizs­gálják, mennyit ér a hízott ser­tés? Erről beszélgettünk Zátn András főmérnökkel, Krész Fe­renc főosztályvezetővel, Zaho- rán János osztályvezetővel és Héjjas Lajos tsz-szövetségi meg­bízottak Elmondták, hogy az új mód­szer bevezetésének célja a hús­termelésre ösztönzés. A zsír és az étkezési szalonna kereskedel­mi értéke lényegesen alatta van a húsénak. Ebből a két cikk­ből általában kevesebb szüksé­ges, mint a húsból. A vállalat kétféle szerződést ajánlott 1976-ra a nagyüzemek­nek. Az egyik, a hagyományos átvételt, a másik az új mód­szer szerinti együttműködést tartalmazta A nagyüzemek vá­lasztották ki számukra az elő­nyösebbet. Így már az első év­ben Békés megyéből összesen *.230 ezer nagyüzemi hízott ser­tés minősítésére kell felkészül­nie az iparnak. A minősítés alapja a hús és a fehéráru ará­nyának megállapítása a szalon­na vastagsága alapján. A helyes és a megalapozott következte­tések levonására tavaly próba­vágásokat szerveztek a gyulai vágóhídon. Ez a munka mind­két fél számára elfogadható ta­pasztalatokat hozott. A hasított súlyú minősítéssel az üzemek jobban járnak mint a hagyomá­nyossal, mert így sertéskilo­grammonként általában egy-két forinttal többet kapnak. A gyulai vágóhíd feldolgozó kapacitása nem teszi lehetővé a megye nagyüzemeiben nevelt hízott sertések, helyben! levágá­sát, minősítését. Ezért a felvá­sárolt állatok nagyobb részét el­szállítják az ország különböző vágóhídjaira, ahol szintén hasított súlyban minősítenek. A tsz-szövetségek kialakí­tották érdekképviseleteiket. Budapesten, Miskolcon, Sze­geden, Debrecenben, Gyulán egy-egy általuk megbízott szak­ember ellenőrzi a húsipar minő­sítő munkáját. A gyulai vágó­hídon Héjjas Lajos agrármér­nök látja el ezt a feladatot. Ö képviseli a megye és az ország tsz-eiből Gyulára szállított hí­zó sertések tulajdonosainak ér­dekét. A vágóhídon jól halad a mun­ka. Az új módszer bevezetése kedvező tapasztalatokat hozott. Annyi már most bizonyos, hogy valamennyi nagyüzem vezető szakembere máris hozzálátott olyan takarmányadagok össze­állításához, melyek első­sorban a hústermelés fo­kozására hatnak. Mivel a hústermelés összefügg a faj­ta tulaidonságaival, számíta­ni lehet a nagyobb arányban húst termelő fajták tenyészté­sének fokozásával. A hasított súlyban történő minősítés tehát a termelés és a tenyésztés egész láncolatát vi­szi új vágánvra. Bőven ad fel­adatot a növénytermesztőknek, az állatnemesítőknek és az ál­lattenyésztőknek. Az egy kiló súlyra jutó átvételi ár növelé­sének lehetősége megmozgatta a szakemberek fantáziáját. ' frvrint nagy úr. Dupsi Károly

Next

/
Thumbnails
Contents