Békés Megyei Népújság, 1976. február (31. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-01 / 27. szám

ÍBT tállá a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József:

Észak-déli párbeszéd

KÖZLEHIÉNV

Púja Frigyes VDK-beli látogatásáról

ISMERŐS A KÉP, amely a

hosszú nemzetközi tanácskozás- sorozatok színhelyén a résztvevőket fogadja: fényképeznek, film- és tévéoperatórök hada villogtatja, berregteti masináit. A beállítások ugyanazok, a felvételeken szereplők is. Akkor miért az egész? Mert: „sohasem lehet tudni!” hátha ezen az ülésen történik döntő fordulat, születik megegyezés, és akkor a rutinszerűen készített felvételek egyszeriben értékesekké válnak: „képünk a történelmi jelentőségű ülés előtt készült ...”

Nos, ezekben a napokban a genfi új konferenciaközpont előtt éppúgy, mint Bécsben, a Hofburgban, vagy Párizsban, a Kiéber sugárúton megint százszámra gyártottak fényképeket és híradóba illő tudósításokat. A svájci városban folytatódott a SALT, Bécsben a haderőcsökkentési konferencia, Párizsban pedig az olajexportáló országok miniszterei találkoztak, egy másik tárgyaláson pedig az „észak —déli párbeszéd” résztvevői. Nos, egyik ülésen sem jött létre igazi fordulat, nem történt alapvető megegyezés, mégis érdemes mindegyikre odafigyelni.

A GÉNIT szovjet—amerikai tárgyalásoknak, amelyek a hadászati fegyverek korlátozását célozzák, láthatóan lökést adott Brezsnyev és Gromiko előző heti találkozása Kissingerrel, bár a SALT újra felvétele még nem hozhatott számottevő előrehaladást a részletkérdésekben. Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek dolgában folyó tárgyalásokon most hangzott el az első megjegyzés a szocialista országok részéről a NATO egy új elképzelésére.

Ami az izraeli miniszterelnök washingtoni látogatását illeti, szinte arra is ráillenék a jelző, hogy — rutinszerű. A jól ismert izraeli álláspontot ismételte Rabin Ford elnöknél csakúgy, mint a nevezetes nemzeti sajtóklubban: a genfi értekezleten Izrael a palesztinokat csak a jordániai küldöttség tagjaiként hajlandó tárgyaló partnerként elfogadni. Az szintén sokszor ismétlődő elem volt az eddigi tárgyalásokon, hogy Izrael növekvő amerikai katonai és gazdasági segélyt kért. A Tel Aviv-i kormány a jelenlegi költségvetési évben összesen 2 és negyed milliárd dollárt kap Washingtontól.

ÜJ CSAK ANNYI az amerikai—izraeli viszonyban, hogy — washingtoni sajtóvélemények szerint — Tel Aviv várásra „lovagol”. Az amerikai elnökválasztás miatt... Izrael vezetői abban reménykednek, hogy talán demokrata elnökkel lesz majd dolguk 1977-ben, aki velük szembeni barátibb lesz, mint a republikánus kormányzat, amelyet az olajérdekek az arabok felé fordítanak. Viszont Ford elnök, aki elnökjelölt is, a tavasszal ellátogat Izraelbe, nyilván belpolitikai megfontolásokból, a saját választási esélyeinek növelése céljából.

Az arab világban a libanoni válság után, most az algériai— marokkói viszály szerepel az arab diplomácia tevékenységének középpontjában. Ahogyan mondani szokás: igazán „lázas tevékenységnek” tanúja a világ.

A „telefon-diplomácia” volt előbb: Bumedien algériai elnök számos arab vezetővel, így Szádat elnökkel beszélt telefonon, aztán Hasszán marokkói király is fogta a telefonkagylót és sorban felhívott számos államfőt. Ezt -követően a közvetítői diplomáciára került sor. Többel; között Irak egy minisztere ment előbb Rabatba, majd Algírba, hogy a Spanyol-Szahara sorsa körül kirobbant marokkói—algériai viszály megszüntetésével próbálkozzék. Arafat, a Palesztinái felszabadítási szervezet vezetője Bumedien elnökhöz és Hasszán királyhoz egyformán üzenetet intézett, megkérve őket, tegyék félre ellentéteiket. Algériával együtt Líbia is a Polisario elnevezésű, szaharai felszabadítási szervezetet támogatja, ez indokolta Dzsallud líbiai miniszterelnök algíri látogatását.

A konfliktus oka az, hogy Spanyolország gvanús sietséggel adja át volt afrikai gyarmatát, a nvugat-szaharai területet, az azzal közvetlen szom- ■ evő Marokkónak és Mauritániának. A volt Spanyol- Szahara fő kincse az a temérdek foszfát, amit a sivatagi homok rejt. Ha a foszfáttelepek Marokkónak jutnak, egyhamar megerősödik — legalábbis gazdaságilag — a monarchia, amely - lyel a haladó Algéria már a múltban is egyszer-kétszer szembekerült. Az egykori Spanyol-Szahara ugyan ritkán lakott, de az kétségtelen, hogy a népesség tekintélyes része önrendelkezési jogot követel, s hogy a Polisario ezen az alapon harcol. (A hosszú és különös rövidítésben a rio arra utal, hogy jó negyven éve még Rio d Oro, Aranyfolyó volt a terület neve)

ANGOLÁBAN a népi köztársaság serege folytatja az FNLA és az UNITA csapatainak kiszorítását. Igen értékes katonai sikert értek el Lobito város elfoglalásával, amely fontos utánpótlási kikötő volt a szakadár szervezetek számára. Angoláról szó esett azon a tárgyaláson. amelyet Kubában folytatott Trudeau kanadai külügyminiszter. Fidel Castro egy, a kanadai vendég jelenlétében megrendezett nagygyűlésen elmondott beszédében újra értésre adta, hogy Kuba segíti az angolai népet önrendelkezési jogának érvényesítésében, szemben azokkal, akik fegyveres erőszakkal próbálják ebben megakadályozni.

Különben a kubai—kanadai kapcsolatok erőteljesen fejlődnek. Trudeau .látogatása bizonyította, hogy végleg megszűnt a szocialista szigetország elleni imperialista blokád. (A kanadai kormányfő volt az első. aki az atlanti világból érkezett Kubába.)

VÉGÜL egy érdekes hír Kínából: a most folyó, négynapos „tavasz ünnep” előtt, gazdasági vezetők említést tettek arról, hogy nemsokára összehívják a parlamentet az ötéves terv jóváhagyására. 1964 óta nem vittek népgazdasági tervet az országos népi gyűlés elé. A kínai , parlamentarizmus” újjáélesztésére szolgál jelzéssel az a hír is, hogy Csou En-Iaj utódjának, vagyis az új miniszterelnöknek a kinevezése szintén parlamenti eljárás formájában történik meg.

Hanoi

Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar ' Népköztársaság külügyminisztere Nguyen Duy Trinh- nek, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága tagjának, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettesének és külügyminiszterének a meghívására 1976. január 24. és 31. között hivatalos, baráti látogatást tett a Vietnami Demokratikus Köztársaságban.

Púja Frigyes koszorút helyezett el Ho Si Minh elnök mauzóleumán, ismerkedett az ország nevezetességeivel, ipari üzemeivel, mezőgazdaságával, a vietnami nép kulturális életével.

A magyar külügyminisztert fogadta Pham Van Dong, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke.

Púja Frigyes külügyminiszter és kísérete látogatást tett Ho Si Minh városban. Huynh Tan Phat, a DIFK miniszterelnöke és Nguyen Thi Binh külügyminiszter fogadták a magyar vendégeket és vacsorát adtak tiszteletükre.

Nguyen Duy Trinh és Púja Frigyes külügyminiszter tárgyalást folytatott a két ország, a

Madrid

Nyilvános kongresszusra ült össze pénteken este Madridban a spanyol kereszténydemokrata csoportosulások 300 képviselője.

VDK és az MNK közötti barátság további erősítésének és együttműködésük kiszélesítésének időszerű kérdéseiről, továbbá a két felet kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdésekről.

Púja Frigyes külügyminiszter őszinte köszönetét mondott a testvéri fogadtatásért, amelyben a vietnami nép és a VDK kormánya részesítette, hozzájárulva a Vietnamban tett baráti látogatása sikeréhez.

Púja Frigyes a Magyar Nép- köztársaságban teendő hivatalos, baráti látogatásra hívta meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. *•*

1976. január 31-én Púja Frigyes és kísérete elutazott Hanoiból.

A repülőtéri búcsúztatáson jelen volt Nguyen Duy Trinh, a VDK külügyminisztere, Hoang Van Lói külügyminiszter-helyettes és a külügyminisztérium több munkatársa. Ott volt továbbá Karsai Lajos magyar nagykövet és a nagykövetség munkatársai.

A Hanoiból történő elutazást megelőzően Karsai Lajos nagykövet fogadást adott Púja Frigyes tiszteletére. (MTI)

A polgárháború vége, azaz 1939. óta először fordul elő, hogy illegalitásban működő ellenzéki pártok nem titokban tartják tanácskozásukat.

A portugál kormány nyilatkozata

j Lisszabon

A portugál kormány szombaton közzé tett nyilatkozatában sikraszállt „a társadalmi igazságosság, a demokrácia és az ország mezőgazdasági fejlődésének érdekeit szolgáló földreform folytatása mellett”.

A közleményt néhány órával azután tették közzé, hogy Aze- vedo miniszterelnök fogadta a földbirtokosok képviselőit. Megbeszélésükön a földbirtokosok azzal fenyegetőztek, hogy megakadályozzák a főváros élelmiszer-ellátását, ha a kormány nem tesz eleget a földkisajátítások megszüntetésére vonatkozó követelésüknek.

Az agrárreformot ellenőrző földbirtokosok három gyűlésen is követelték a szocialista párti Antonio Lopes Cardoso mezőgazdasági és halászati miniszter lemondatását. Azzal vádolták, hogy politikájával „a kommunizmus felé vezeti az országot”.

Portugáliában a tavaly elfogadott földreformtörvény eredményeként az állam egymillió hektár földet sajátított ki, s azt az ország déli részén élő nincstelen parasztok között osztotta szét.

A pénteki ülését követően a kormány utasította a rendőrséget, hogy minden eszközt vegyen igénybe a kommunistaellenes bombamerényietek újabb hullámának felszámolására.

A Kommunista Párt több ízben felhívta a figyelmet arra, hogy a rendőrség nem lép fel határozottan a terrorral szemben.

Az északi vidékek, valamint a főváros számos üzemének és hivatalának dolgozói pénteken egyórás figyelmeztető munkabeszüntetéssel tiltakoztak a megismétlődő bombamerényietek ellen. (UPI, Reuter)

AZ ALFÖLDI KŐOLAJ. ÉS GÁZIPARI GÉPGYÁR (Orosháza, Bajcsy-Zsilinszk út 4L)

az 1976/77-es tanévre történő beiskolázásra még felvesz:

ESZTERGÁLYOS, GÉPLAKATOS ÉS ÖNTŐ TANULÓKAT.

öntő szakmában olyan fiatalok jelentkezhetnek, akik szeptember 1-ig a 15. életévüket betöltik. A képzés a váci 204. sz. Szakmunkásképző Intézetben történik. Részükre kollégiumi elhelyezést biztosítani tudunk.

Jelentkezni lehet a gyár személyzeti és oktatási előadójánál.

a kenyai UNCTAD konferenciája

Január 26. és február 6. között a fülöp-szigc- teki Manilában ülésezik a 106 tagállamot tömörítő fejlődő országok miniszteri értekezlete. Az ülésszakon dolgozzák ki a május 3—28. között Kenyában ülésező IV. ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) elé kerülő akcióprogramot, amely a harmadik világ égető problémáit célozza megoldani. Ezek közül legfontosabb helyen áll a népesség napi 200 ezer fővel való növekedése és az élelmiszertermelésre alkalmas földterület rohamos csökkenése. A fejlődő világ számos részén értékes területről mondanak le a várostelepítés, a talajerózió és a sivatagok előrenyomulása miatt. Az egyre terjedő szegénység erősen sújtja a fejlődő országok egészét. A gazdasági kilátások tekintetében azonban a világ országai erősen különböznek egymástól, ettől a ténytől indíttatva egyes tőkés csoportok a világ öt részre való felosztását hangsúlyozzák. Eszerint az „első” csoport a fejlett tőkés országokat, a „második” a szocialista államokat foglalja magába. A „harmadik világ” országait gazdasági lehetőségeik (bányászat, ipar), az infrastruktúra fejlettsége, a külföldi segély és kölcsön, valamint a technológia alapján osztályozzák. A 620 millió embert tömörítő „harmadik” csoportba azokat az országokat sorolják, amelyek külföldi segítséggel könnyen fejleszthetik gazdaságukat, kitermelhetik nyersanyagkincseiket. Ide sorolják az OPEC-tagállamokat, Marokkót, Mexikót. Brazíliát stb.

A „negyedik világ” 930 milliós népessége szegény nyersanyagkinccsel és Infrastruktúrával rendelkező országban él. Ezek az államok csak jelentős pénzügyi és technológiai támogatással indíthatók el a fejlődés útján. Ebbe a kategóriába tartozik pl.: Líbia, Jordánia, Thaiföld stb.

Az „ötödik” világba azok a legszegényebb országok tartoznak, amelyek hosszú ideig segélyekre szorulnakA III. UNCTAD-konlerencia (Chile, 1972) a következő okok alapján határozta meg a legszegényebb országok kategóriáját: a legfeljebb 100 dolláros egy főre jutó évi jövedelem, a feldolgozóipar részaránya a hazai össztermelésben 10% alatt, a 15 évnél idősebb lakosság 80%-a analfabéta, a fizetési mérleg deficitje az import 5%-át sem éri el. Térképünk a 25 legszegényebb országot tünteti fel a fenti ismérvek alapján.

Ez a 25 ország a szárazföldi terület 8%-án helyezkedik el, itt él a világ lakosságának 3,7%-a.

Ebbe a kategóriába jelenleg már 41 ország tartozik. Fontos jellemzőjük a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya magas (80% felett), a világkereskedelemből való részesedésük alacsony, a kereskedelmi mérlegük passzív (1975- ben 1,6 milliárd dollár). A gazdasági fejlődésüket a tőkés világ recessziója, a magas olajárak, az élelmezési gondok és a gy°rs népességnövekedés sújtja. Afrikában a lakosság száma évente 2.6, Latin-Amerikában 2.9%-kai növekedik. A világon jelenleg 30 olyan fejlődő ország van, ahol a mezőgazdaság fejlődési üteme alatta marad a népesség növekedési ütemének.

Nyilvános kongresszus Spanyolországban