Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-11 / 9. szám
hn látja a hetet fcommentátornnK, Réti Errin: Az angolai vízválasztó AZ AFRIKAI Egyaégszervezet eddigi fennállásának, legsúlyosabb szakítópróbája előtt áll. Az Addisz Abeba-i Africa Hallban összegyűlt állam- és kormányfők, külügyminiszterek egyetlen kérdéssel foglalkoznak rendkívüli tanácskozásukon: az angolai válsággal. A két hónapja függetlenné vált ország ügye valóságos vízválasztó a kontinensen, politikailag megosztotta a szervezet negyvenhat tagállamát Az angolai krízis esetében mindenekelőtt annak katonai vetületét kell említeni. A fiatal népi köztársaság ellen két fronton indultak meg a hadműveletek: északról az FNLA erői törtek Luanda felé, zairei és amerikai támogatással (korábban kínai kiképzők is közreműködtek — délről az UNI- TA alakulatai, dél-afrikai reguláris egységek, valamint fehér zsoldosok felhasználásával. November, elején 20—30 kilométernyire megközelítették a fővárost, veszélyeztették annak vízmüvét és repülőterét Ekkor indult meg a FAPLÁ-nak, az MPLA néphadseregének ellen- támadása. A Szovjetunió, a szocialista országok 1961 márciusa, a szabadságharc kirobbanása óta cselekvő szolidaritással segítik az MPLA-t, s folytatták ezt a politikát, most már a törvényes kormány felkérésére. UGYANAKKOR kiéleződött a politikai és diplomáciai küzdelem is. A népi Angolát eddig több mint húsz afrikai ország ismerte el s többen fontolóra vették ezt a lépést. (Valószínűleg így cselekszik maid Etiópia is, de mint az AESZ- konferencia házigazdája, csupán az értekezlet után kívánja döntését nyilvánosságra hozni.) Az FNLA—UNITA párost, amely lejáratta magát a Dél-afrikai Szövetséggel, s időnként belhar- cot Vív — hivatalosan egyetlen afrikai ország sem ismerte el. A helyzet azonban mégsem ilyen egyszerű. Több nyugatbarát, neokolonialista befolyás alatt álló állam együttérez a szaka- dárokkal, mások egyenlőségjelet akarnak tenni a Neto-kor- mánynak nyújtott támogatás és a külföldi intervenció között. Jóllehet az amerikai törvényhozás leállította a nyílt amerikai beavatkozást, Washington most afrikai országok közvetítésével próbálja folytatni korábbi zavarkeltését. véget, régen túlnőtte egy szokványos munkaügyi vita kereteit. János Károly király új kormánya ugyan nem alkalmazta a korábbi, totális terrort, ám nem hajlandó valóban szakítani a francóista erőszakkal, bizonyos értelemben tehát még válaszra várnak a spanyol kérdőjelek. ZAVAROS képet nyújt Itália is. A harmincharmadik kormányválságot részben a szocialisták, részben a kereszténydemokrata jobboldal idézte fel — az előbbiek saját helyzetüket kívánják erősíteni, az utóbbiak így szeretnének visszavágni Moronak Faníani leváltásáért a párt főtitkári posztjáról. Az Olasz Kommunista Párt az ország jövőjéért érzett felelősségtől áthatva azt akarja, hogy a „palota-intrikák” helyett a valóban égető problémákkal foglalkozzanak. Ilyen tennivalók pedig jócskán akadnak Olaszországban — ezért a kommunista párt a válság mielőbbi megoldását kívánja. A rendezés fontosságára figyelmeztet a washingtoni botrányhír: kiderült, hogy a CIA sok millió dollárt áldoz olasz politikusok megvásárlására, a demokratikus kibontakozás akadályozására. A válsághírek mellett másfajta táviratok is érkeztek: az új esztendő második hetében örvendetesen fellendült a tárgyalási szezon. A finn külügyminiszter — egyben a szociáldemokraták vezére — Moszkvában járt; a csehszlovák miniszterelnök Törökországban; az NDK külügyminisztere Párizsban; a panamai kormányfő Havannában, s külügyminiszteri vendégeket vár hazánk fővárosa is. A legfontosabb találkozó kétségkívül Tokióban zajlik, ahol Gromiko a két ország és az ázsiai biztonság időszerű kérdéseit tekinti át a japán vezetőkkel. AMI A TOVÁBBIAKAT illeti, a héten jelentették be a genfi SALT-megbeszélések folytatását, s ugyancsak ebben a hónapban ismét benépesül a bécsi Hofburgnak az a szárnya, ahol a közép-európai haderőcsökkentésről tárgyalnak. S a program szerint a katonai enyhülésről szóló két fontos fórum munkájának újrakezdése előtt az amerikai külügyminiszter valószínűleg ellátogat ' a szovjet fővárosba. Gromiko és Mijazava megkezdte hivatalos tárgyalásait Tokió Andrej Gromiko szovjet és Mijazava Kiicsi japán külügyminiszter szombaton reggel Tokióban megkezdte hivatalos tárgyalásait Sajtójelentések szerint megbeszéléseik középpontjában a politikai, gazdasági, tudományos- műszaki, kulturális és sportkapcsolatok továbbfejlesztése áll. A szovjet diplomácia vezetője a japán kormány meghívására pénteken érkezett Tokióba és a tervek szerint keddig tartózkodik Japánban. (MTI) Évről évre fejlődik a magyar—kubai együttműködés Havanna A kubai lapok és rádióállomások — dr. Meruk Vilmos havannai magyar nagykövet sajtótájékoztatója nyomán — bő terjedelemben foglalkoztak a magyar— kubai kapcsolatokkal Abból az alkalomból, hogy a két ország kormánya 15 éve, 1960. decem- ben 18-án létesített diplomáciai kapcsolatot A kubai párt központi lapja a kubai pártkongresszuson részt vett a Kádár János vezette magyar pártküldöttség útját a két párt és a két nép barátságának szempontjából mérföldkőnek nevezi. Hangsúlyozza, hogy Kádár János és Fidel Castro találkozásai és megbeszélései tovább erősítették a testvéri együttműködést. Hazánkba érkezik a portugál külügyminiszter A magyar kormány részvéttávirata A magyar kormány a Kínai Népköztársaság Államtanácsához intézett táviratban fejezte ki részvétét Csou En-laj-nak, az Államtanács elnökének elhunyta alkalmából. (MTI) Púja Frigyes külügyminiszter I meghívására január 12-én hivatalos látogatásra hazánkba ér- | Ernesto Augusta de Meló An- tunes 1933-ban született. Középfokú tanulmányainak befejezése után, 1953-ban beiratkozott a katonai akadémia tüzérségi szakára. 1975-ben a szárazföldi hadsereg hivatásos állományába lépett. Portugália kontinentális részén és az Azori-szigeteken különböző katonai egységeknél, majd Angolában teljesített szol. gálatot 1963—65, 1966—68 és 1971—73 között. Tagja volt a Nemzet Megmenkezik Emesto Meló Antunes, a Portugál Köztársaság külügyminisztere. (MTI) tése Tanácsának és az államtanácsnak. Jelenleg a Legfelsőbb Forradalmi Tanács tagja. 1974. július 17 én tárca nélküli miniszter lett a Vasco dos Santos Goncalves vezette ideiglenes kormányban. Ezt a funkciót 1975. március 26-ig. külügyminiszterré történő kinevezéséig töltötte be. A IV. ideiglenes kormányban 1975. augusztus 8- ig külügyminiszter volt. 19 75. szeptember 19-én a VI. ideiglenes kormány beiktatásakor ismét a külügyminiszteri tárcát kapta. Magyar-portugál kapcsolatok 1974. jí ius 1-én magyar kezdeményezésre jött létre diplomáciai kapcsolat Portugáliával. Lisszaboni nagykövetségünk 1974 augusztusa, a budapesti portugál nagykövetség 1974 októbere óta működik. A diplomáciai kapcsolatok felvétele óta a két ország kapcsolatai fokozatosan fejlődnek. 1974 szeptemberében portugál gazdasági küldöttség folytatott megbeszéléseket Budapesten a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztési lehetőségeiről 1975 januárjában külkereskedelmi delegációnk Lisz- szabonban aláírta a kereskedelmi árucseréről és a gazdasági ipari és műszaki együttműködésről szóló ötéves megállapodást 1974 októberében miniszterhelyettesi, 1975 áprilisában államtitkári szintű külügyminisz- tériumi konzultációra került sor. 1975 májusában a két ország közötti légügyi egyezményt írtak alá ugyancsak Lisszabonban. Jó kapcsolatok és együttműködés alakult ki a SZOT és a portugál szakszervezeteket tömörítő Intersindical, valamint a magyar és a portugál békemozgalom között A politikai kapcsolatokkal párhuzamosan fejlődtek gazdasági kapcsolataink is. Bár a forgalom volumene nem jelentős, 1974- ben mind az export, mind az import értéke megkétszereződött és a forgalom növekedése 1975- ben is folytatódott. Az ötéves kereskedelmi megállapodás célul tűzte ki a kooperációk létesítését és vegyes bizottság felállításáról is intézkedik. Kapcsolataink elmélyítését szolgálta hivatalos részvételünk a lisszaboni nemzetközi vásáron 1975-ben. Ebből az alkalomból Portugáliá- ben tárgyalt egy piackutató delegációink. A gazdasági kapcsolatok fejlesztése iránt portugál részről is érdeklődés tapasztalható. Ennek egyik megnyilvánulása volt Portugália hivatalos részvétele a BNV-n 1975-ben. A magyarországi tapasztalatok tanulmányozására a többi között hazánkban járt a Portugál Vízügyi Hivatal küldöttsége, egy idegenforgalmi delegáció és más szakdelegációk. A diplomáciai kapcsolatok felvétele óta kulturális kapcsolatunk több megállapodás alapján fokozatosan fejlődik. 1974 novemberében magyar filmnapokat rendeztünk Lisszabonban és néhány vidéki városban. Ugyanabban a hónapban a szerzői jogvédő hivatal küldöttsége folytatott eredményes tárgyalásokat Portugáliában irodalmi művek kölcsönös kiadásáról. A KKI meghívására 1975 májusában a portugál oktatásügyi és kulturális minisztérium küldöttsége folytatott megbeszéléseket Budapesten a kulturális és tudományos együttműködés lehetőségeiről. 1975 áprilisában a portugál tájékoztatási miniszterrel, a rádió és a tv vezetőivel folytattak véleménycserét a magyar szakemberek. (MTI) A HARC egyébként túlnőtt Afrikán. Az Egyesült Államok hidegháborús körei Angola ürü- " gyén „temetik” az enyhülést. Eltagadják, ami van, s azt keresik, ami nincs: nyilvánvaló, hogy más dolog az államközi kapcsolatok javítása (Helsinki, SALT stb.), s megint más, hogy a szocialista közösség ott áll egy fiatal felszabadult gyarmat mellett, hozzájárul egységének és szabadságának megóvásához. Nemcsak Angolából érkeztek válságjelzések. Ha lehet, a héten tetőpontjához érkezett a kilenc hónapja tartó libanoni polgárháború : ezúttal két körülzárt palesztin tábor került az összetűzések középpontjába. Jogos a feltételezés, hogy a libanoni jobboldal a Biztonsági Tanács hétfőn kezdődő közel-keleti vitájának jegyében robbantotta lei ezeket az incidenseket. A szovjet kormány nyilatkozata külön is felhívta a figyelmet arra, hogy ez a vita jelentősen hozzájárulhat a közel-keleti kibontakozáshoz, természetesen csak akkor, ha a másik fél pozitív magatartást tanúsít. Fe- szültséghullárh öntötte el Észak. Írországot, a jelentések most már nem „magányos gyilkosságokról” szólnak, hanem tö- megmerénvlelekről, egyszerre öt protestáns, maid tíz katolikus munkás életét oltották ki. Bizonytalan az Ibériai-félsziget két országának helyzete: Bombák robbantak a portugál fővárosban, s a kommunisták joggal figyelmeztettek a jobboldali és ultrabaloldali provokációk veszélyeire. Spanyolországban a madridi metró-sztrájk, amelybe a hadsereg is beavatkozott, de végül a dolgozók sikerével ért • Párzsi emlékek (3.) Omi a franciákat érdekli — A hat tőkésország vezetőinek találkozója Rambouillet- ban politikai demonstráció volt. A legfontosabbnak annak bizonyítását tették, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére is leültek egymással tanácskozni — fogalmazta meg véleményét a találkozóról beszélgetésünk közben Jacques . de Bonis, a France Nouvelle szerkesztője. — Mindenre lehet megoldást találni! A Rambouillet-ban megtartott tanácskozás legfontosabb eredménye számunkra, hogy sikerült a dollárt stabilizálni. Most 1 dollár 4,44 frank, s ez segítheti a kedvezőbb külkereskedelmi tevékenységet — vélekedett Patrice Drouin, a Le Nouvelle Économiste fömunka- társa. A csúcstalálkozó után hasonlóan oszlottak meg a vélemények az egész francia sajtóban. Nem keltett illúziókat, hogy orvoslást találtak volna az egész tőkésvilágot sújtó válságra. A sajtókommentátorok arra mutattak rá, hogy a pénzügyekben, a kereskedelmi kapcsolatokban, az energiaárak további emelkedésének megakadályozásában, a fizetési mérlegek deficitjének csökkentésében, a munkanélküliség növekedésének megakadályozásában csak a kívánságok felsorolására került sor, de az igazi megoldásra nem adtak választ. A Le Figaro a tanácskozás befejezése után első oldalon közölt karikatúrájában az infláció megakadályozására kötött egyezségeket kártyavárhoz hasonlította. A tárgyalások igazi céljára és lényegére a L’Humanité, a Francia Kommunista Párt lapja mutatott rá, amikor a következőket írta: „Az imperialista hatalmak megpróbálják elsimítani ellentéteiket, hogy újabb támadást indíthassanak a dolgozók érdekei ellen, hogy újabb terheket kényszerítsenek rájuk.” Párizsi tartózkodásom idején érkezett a francia fővárosba a hír Franco haláláról. A lap>ok természetesen első oldalon foglalkoztak a spanyol diktátor távozásával az élők sorából, képeket, összeállításokat közöltek János Károlyról, az utódról. Kétségtelen, hogy az egyik legközelebbi szomszéd ország sorsa egyaránt foglalkoztatta a p>o- litikusokat és a gazdasági élet vezető urait. Milyen lesz Spanyolország jövője? — erre igyekeztek választ adni. A kérdés fontosságát egyrészt a sokoldalú francia—spanyol gazdasági kapcsolatokkal magyarázták, másrészt az országban levő nagyszámú és különböző felfogású spanyol emigránsok jelenléte foglalkoztatta őket. A spanyol emigráció megoszlására jellemző volt, hogy a metró aluljáróinak falain egyaránt olvashattam Francót éltető és elítélő feliratokat. Jacques de Borús az eseményekkel kapcsolatban azt fejtette ki, hogy Spanyolországban, ha mérsékelten is, de változásoknak kell bekövetkezniük, nem a rendszer lényegében, hanem egy szabadabb légkör megteremtésével, amely biztosíthatja a tőkésországokhoz való fokozatos közeledésüket. Ezt segíti a francia politikai magatartás is az utódrendszer irányában. Patrice Drouin határozottan kijelentette beszélgetésünkkor, hogy SpanyolországA Rambouillet-ban megrendezett találkozó és Franco halála a párizsi lapok első oldalain
