Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-11 / 9. szám

Fegyverrel, munkával szolgálják szocialista hazánkat Ünnepi gyűlést tartott a békéscsabai munkásőr egy ség Valentinyi Mihály egységparancsnok átvette a serleget (Fotó: Veress Erzsi) Szombaton, január 10-én dél­után ünnepi egységgyűlést tar­tott a Békéscsabai Kulich Gyu­la városi Munkásőr Zászlóalj. A békéscsabai munkásőrök a te­rületi parancsnokság által az elmúlt évben kiírt szocialista versenyben és a kiképzési fel­adatok végrehajtásában elnyer­ték a megye legjobb egysége ki­tüntető címet. Délután egy órakor * zászló­alj megkoszorúzta a békéscsa­bai Szabadság téren a Lenin- szobrot, majd zárt alakulatban az ünnepi gyűlés színhelyére, a Kulich Gyula Ifjúsági és Üt- törőházba vonult Az ünnepi egységgyűlésen Je­len volt Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a párt megyei bi­zottságának első titkára, Papp Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkás­őrség országos parancsnoka, dr. Fekete Antal, a párt városi bi­zottságának első titkára, Ku­lich Jolán, az egység névadójá­nak húga, a KISZ megyei és városi bizottságainak, á megye és a város állami szerveinek vezetői, a társ fegyveres testü­letek megyei és városi parancs­nokai, a munkásőrfeleségek, hozzátartozók, a bázisüzemek párt- és gazdasági vezetői. A Himnusz elhangzását kő­vetően dr. Becsei József, a párt városi bizottságának titkára nyi­totta meg az ünnepi egység­gyűlést. Ezt követően Valenti­néi Mihály, a zászlóalj parancs­noka . mondta el beszámoló je­lentését. Jelentésének bevezető­jében visszapillantott az egy­ség megalakulásától megtett út­ra, a küzdelmes, teljes embert kívánó szolgálatra. Ezután az elmúlt évi feladatok végrehajtá­sát értékelte. Hangsúlyozta: az egység személyi állománya és parancsnoki kara a párt városi bizottsága és a felsőbb parancs­nokság által meghatározott ten­nivalókat végrehajtotta. Be­szédét így folytatta: — Nagy hatással van egysé­günk erkölcsi, politikai életé­re, hogy munkásőreink döntő nak fokozatosan közelednie kell a Közös Piachoz. Ami pedig a két ország gazdasági kapcsola­tait illeti, nem várt különösebb változást, abból kiindulva, hogy az utóbbi években export-, im­portkapcsolataik már kiszéle­sedtek. Nem kevesebb érdeklődést tapasztaltam a Német Szövetsé­gi Köztársaság iránt, hiszen ez az ország szintén jelentős sze­repet tölt be Franciaország kül­gazdasági kapcsolataiban. A ha- soniítgatásokban elsősorban ar­ra mutattak rá, hogy a gazda­sági pangás,- a kezdeményező­készség visszafejlődése az NSZK-ban nagyobb arányú volt, mint Franciaországban, de az új hírek, gazdasági elemzések már a javuló tendenciákról szá­molnak be. Franciaország közvéleményét a gazdasági nehézségek, az inf­láció, a drágulás, a munkanél­küliség, a tőkésországokkal va­ló együttműködésben támadó szakadékok foglalkoztatják. An­nak ellenére, hogy a jobboldali lapok meghamisítják, elhallgat­ják mindazt, ami a szocialista országokban történik, mind na­gyobb az érdeklődés, hogy Ke­leten miként tudnak úrrá lenni a kedvezőtlen tendenciákon, mi a titka a gazdasági élet fejlő­désének, a létbiztonság megte­remtésének. Ezért is keltett ér­deklődést Jacques de Bonis in­terjúkötete Aczél György elv- társsal, amely éppen ezekre a kérdésekre igyekezett választ adni. (Vége) Mitzki Ervin többsége részt vesz a munkahe­lyeken szervezett szocialista munkaversenyben. Jó eredmé­nyeket érnek el a termelékeny­ség növelésében, az anyag- és energiatakarékosságban. Állo­mányunk nagy többsége szocia­lista brigádtag. Az ebből ere­dő és erre a mozgalomra meg­fogalmazott hármas jelszó tu­datformáló erőként hat mun­kásőreinkre. Ezt követően az egység szol­gálati és fegyelmi helyzetét ér­tékelte. Elmondta: — Az 1975-ös kiképzési év­ben egységünk feladatait az elő­ző évekhez hasonlóim egyenle­tes, fejlődő szinten teljesítette. A munkát, amelyet állomá­nyunk végzett, a párt városi bizottsága és elöljáró parancs­nokságunk értékelte és megál­lapította, hogy teljes személyi állományunk eleget tett a köve­telményeknek, erkölcsileg, po­litikailag szilárd, képes és kész a párt által meghatározott fel­adatok végrehajtására. Beszámoló jelentése végén a parancsnok köszönetét mondott a munkásőrfeleségeknek, édes­anyáknak azért a többletmun­káért, amelyet vállaltak, hogy férjeik, fiaik a munkáson Jel­adatokat teljesíthették. Végül elköszönt a leszerelő munkás­őröktől és köszöntötte a mun- kásőr jelölteket. Az ünnepi beszédet követően Kurilla János egységparancs­nok-helyettes ismertette a szo­cialista versenyt értékelő pa­rancsot, azt, hogy az elmúlt évi munkában a területi parancs­nokság legjobb egysége kitünte­tő címet, az azzal járó vándor­serleget és oklevelet a Békés­csabai Kulich Gyula városi Munkásőr Zászlóalj érdemelte ki. A parancsfelolvasást köve­tően Tóth Pál, a munkásőrség megyei parancsnoka adta át a kitüntető címet a zászlóaljpa­rancsnoknak, majd a szocialis­ta versenyben élenjáró munkás­őröknek a Kiváló Munkásőr és Kiváló Parancsnok jelvényeket, az alegységeknek pedig a Ki­váló Alegység kitüntető zászló­kat. Á zászlóalj legjobb száza­da a zömében téglagyári mun­kásokból álló II. század lett, az . egység legjobb szakasza a For­gácsoló és Szerszámgyár mun­kásaiból álló III. század I. sza­kasza lett. Az első század leg­jobb szakasza a kötöttárugyári, á második század legjobb sza­kasza a téglagyári, a harmadik század legjobb szakasza a For­gácsoló és Szerszámgyár mun­kásaiból álló szakasz lett. A kitüntetések átadása után dr. Fekete Antal, a párt városi bizottságának első titkára mél­tatta a munkásőri pártmegbíza­tás fontosságát. Hangoztatta az 5—10—IS éves és ennél hosz- szabb szolgálati időt teljesítő munkásőrök áldozatkészségét. Felmentette e pártmegbízatás alól a leszerelőket és elköszönt a tartalékállományba vonulók­tól. Ezután a zászlóaljparancsnok- helyettes ismertette a Munkás­őrség Országos Parancsnokságá­nak parancskivonatát az egység élenjáró tagjainak kitüntetésé­ről. A 10 és 15 éves szolgálatot teljesített elvtársaknak Papp Árpád országos parancsnok ad­ta át a szolgálati emlékérme­ket. A kitüntetések átadását kö­vetően a csapatzászló előtt fel­sorakoztak a leszerelők akiket a parancsnokok és a párt veze­tői mellett a 9. sz. általános iskola úttörői is búcsúztattak. Pribojszki Mátyás munkásőr köszönte meg társai nevében a párt és kormány által adott ki­tüntetéseket, s tett ígéretet, hogy mint eddig, a jövőben is teljesí­teni fogiák a párt által rájuk bízott feladatokat. Ezt követően Endrödi János az előképzés alegység parancs­noka adott jelentést az előkép­zés befejezéséről, az új mun- kasőrök eskütételére való fel­készítéséről. Az új munkásőrök esküjét az ünnepi egységgyűlés résztvevői felállva hallgatták; Az esküt a párt nevében az MSZMP békéscsabai városi bi­zottságának első titkára fogad­ta. Ezután a leszerelő munkás­őrök nevében Pribojszki Má- tvás átadta fegyverét Gyurlcó Páil új munkásomek, aki tár­sai nevében megköszönte a párt előlegezett bizalmát és ígéretet tett, hogy munkásőri megbíza­tásukat esküjükhöz híven fog­ják teljesíteni. A fegyverátadást követően a csapatzászlót kivitték a terem­ből, majd Papp Árpád, a mun­kásőrség országos parancsnoka szólt az egységgyűléshez. Arra kérte a zászlóalj munkásőreit; maradjanak hűek a Viharsarok hagyományaihoz, az idős kom­munisták állhatatosságához. Az országos parancsnok felszólalását követően az ünnepi egységgyű­lés az Internacionálé hangjai­val véget ért. Szünet után a Munkásőrség Országos Parancsnokságának éhekkara adott egyórás műsort a jelenlevőknek. BotyánszkI János 3 BÉKÉS mcrg^sp. 1976. JANUÁR 1L DECEMBERI KRÓNIKA M egyénk belpolitkai életének novemberi krónikáját az­zal fejeztem be: követke­zik megyénk decemberi króni­kája a IV. ötéves terv si­keres befejezéséről. Hivata­los értékelés bár még nincs, de azok a jelentések, me­lyek lapunkhoz érkeztek, ta­núsítják; a bizakodásnak jó alapja volt. Megyénk gazdasága jól fejlődött annak eredménye­ként, hogy a vállalatok, gazda­ságok és intézmények zömében teljesítették vállalt kötelezettsé­güket A szocializmus építésének bel­ső és szigorú törvénye, hogy az ember előre néz. De a jövő ter­veit a holnapot biztosan látni csak úgy lfenet, ha ismerjük az eddig végzett munkánkat. A tár­sadalom öröme, bánata felszaba­dulásunk óta közös. Éppen ezért öröm tölt ei bennünket ha terv­teljesítésről, túlteljesítésről szer­zünk tudomást. Nehéz lenne fel­sorolni valamennyi üzem, válla­lat eredményeit — így csupán címszavakban néhányat emlí­tünk. Határidő előtt teljesítette ter­melési tervét a Baromfifeldolgo­zó Vállalat békéscsabai és oros­házi gyára. A gyomai vasasok is túlteljesítették exporttervüket. Az anyag- és energiatakarékos­sággal, a gépkocsik jobb kihasz­nálásával másfél, millió forintot takarított meg a gyulai szabó­ipari szövetkezet. Jó eredményt hozott a vállalati munka átszer­vezése az élelmiszeripari válla­latoknál. A megyei tanács élel­miszeripari vállalatai túlteljesí­tették a IV. ötéves terv célkitű­zéseit. Ez annak a következmé­nye, hogy szigorú munkafegye­lem betartására és a termelé­kenység növelésére fordították a legtöbb figyelmet. A példák sokaságát említhet­nénk, amely a vezetők, a dolgo­zók felelősségtudatát és célra­törő cselekvését szemlélteti. Az egymásét, a társadalomért érzett felelősséget fejezi ki az is, hogy a lakosság segítségével egész­ségügyi létesítmény épül Lökös- házán. Vagy az, hogy több mint ezer fiatal dolgozott 1975-ben védnökségi munkán a Gyulai Húsüzem építésénél. Ezt a KISZ- titkárok gyulai tanácskozásán állapították meg decemberben. Ezek a dicséretes cselekedetek alapozták meg,' hogy megyénk ipari és mezőgazdasági termelé­se növekedett az elmúlt évekhez képest. Ám a visszahúzó erők is elősettenkedtek. Különösen nem kielégítő az exportképesség fej­lődése. És a munkaerő-gazdálko­dás sem javult olyan mérték­ben, hogy lehetővé tette volna a helyenkénti munkaerőhiány meg­szüntetését. Szóval egy kis üröm — az örömben — előfordult. J eles személyiséget is kö­szönthettünk a decemberi hónapban, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára látogatott el megyénkbe. Frank Ferenccel, a párt megyei bizottságának első titkárával és Klaukó Mátyással, a megyei tanács elnökével folytatott be­szélgetéseken tájékozódott me­gyénk életéről — üzemeket, in­tézményeket látogatott. Decem­ber 5-én pedig részt vett és fel­szólalt a párt megyebizottságá­nak kibővített ülésén. Hosszú út- ravalót kaptak a kommunisták jövőnk további formálásához. Megtisztelők és hasznosak ezek a magas szintű látogatások, mert meggyőződésünk, hogy a kibőví­tett ülés állásfoglalása is jól se­gíti a cselekvőkészséget és a tár­sadalmi érdekeknek az eddigi­nél is hasznosabb felismerését. Belpolitikai életünk jelentős eseménye volt a magyar szak- szervezetek XXIII. kongresszusa. Igaz, ez országos esemény, még­is megyei abban, hogy a szak- szervezeti tagság megyei küldöt­tei is ott voltak a kongresszuson. Felszólalásukat egy mondatban így tömöríthetjük: a pártkong­resszus által elfogadott irányvo­nallal, amelyet a pártkongresz- szus határozata és a programnyi­latkozat tartalmaz, megyénk szakszervezetei teljes mértékben egyetértenek és megvalósításá­nak cselekvő részesei kívánnak lenni. Megtartotta az év utolsó ülését a megyei tanács is. A jelentős határozatok közül a demokrácia nagyszerű érvényesülésével — ellene és mellette szavazattal — született meg, hogy a százezer forintos megyei tanácstagi ala­pot felemelték háromszázezer fo­rintra. Ez nagy segítséget jelent egy-egy település fejlődésében. De talán még biztatóbb az a vi­ta, amely ezt a témát kísérte, mert kisugárzott a megye nagy közösségének önzetlen képvise­lete. E mlítésre méltó és követést vár a békéscsabai Lenin Tsz által szervezett nők parlamentje, amely segítette a munkahelyi gondok megoldását. Semmi esetre sem maradhat ki krónikánkból a legjelentősebb országos esemény, az országgyű­lés téli ülésszaka, amely tör­vénybe foglalta népgazdaságunk V. ötéves tervét. Megelégedéssel szólhatunk arról, hogy megyénk országgyűlési képviselői nem­csak szavazatukkal, hanem Klaukó Mátyás és dr. Kovács Gábor megyénk választópolgárai­nak képviseletében felszólalása­ikkal is hozzájárultak a tervtör­vényhez. Klaukó Mátyás javas­latára törvényszöveg módosítást fogadott el a parlament, mégpe­dig a szabályozókat „megfelelő időben” kell módosítani szöveg került a csak „módosítás” szócs­ka mellé. Szólnunk kell arról is, hogy a parlamentben nagy tet­szés fogadta társadalmunk túl- szervezettségéről szóló képvise­lői érvelést is. A képivselő meg­említette egyebek között agyár- egységek és telephelyek mai rendszerének problémáit me­gyénkre is vonatkoztatva. így például az Orosházi Síküveg­gyárét. Korszerű üzem, az or­szág évi üvegtermelésének 60— 05 százalékát adja és 3 ezer dol­gozót foglalkoztat. De nem ön­álló üzem, hanem gyáregység! Hangsúlyozta: ha önálló üzem­mé válna, az megkérdőjelezné a közbeeső szerv létjogosultságát és feladatait is. Körülbelül itt van a kutya elásva! A parlament téli ülésszakán sokszor szóba került a takarékos­ság fogalma is. Életbevágóan fontos számunkra, hogy értéke­inket a lehető leggazdaságosab­ban hasznosítsuk. Szükséges az apró lehetőségek kihasználása is. Kihasználni a gépekben rejlő adottságokat, csakúgy, mint a műszakszámok növelését. Tehát semmit sem szabad kihagyni a számításból. Gazdálkodni kell anyaggal, pénzzel és idővel. Szo­lid és megalapozott erőforrása­inkkal és a tényleges szükségle­tekkel összhangban álló vállala­ti fejlesztéspolitikára van szük­ség. A terv szerényebb fejlődést irányoz elő, de azt megvalósítja — mintsem felelőtlen ígérgeté­sekbe bocsátkozna. Ezért is fo­gadja megyénk lakossága egyet­értéssel a tervet, amely a jobb munka elvárására épül. A decemberi hónap, a szilvesz­teri boldog új évet! kívánságok­kal zárult. Bizakodunk, hogy úgy lesz. A start elkezdődött. Ha jól dolgozunk és a külső körül­mények számunkra kedvező mó. dón alakulnak, akkor nyitva áll az út az életszínvonal meggyor­sítása előtt is. Hiszen a terv az emberért van, annak boldogulá­sát kell szolgálnia. E ' s minden rajtunk múlik, embereken ... Rocskár János

Next

/
Thumbnails
Contents