Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-11 / 9. szám

1976. JANUÁR 11., VASÁRNAP ÁRA: 1,20 FORINT XXXI. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM MA DECEMBERI KRÓNIKA (3. oldal) HATAN VOLTUNK, BESZÉLGETTÜNK (4—5. oldal) ÖTÉA'ES TERV — ÖTÉVES VALÓSÁG (5. oldal) Á hatékonyság lényege 723 millió forint értékű beruházást valósított meg a Békés megyei Beruházási Vállalat 1975-ben Nagyon egyszerű ez: minél kedvezőbb arányt, különbséget mutat valamilyen gazdasági cél elérésekor a ráfordítások és a hozamok összevetése, természe­tesen a hozamok javára, annál hatékonyabb valamilyen tevé­kenység. Nagyon bonyolult ez: a termelés nem durván kovácsolt láncszemek egybeillesztése, ha­nem finom selyemszálak sűrű fonata. Sokszor úgy tűnik, e szá­lak nem hasonlíthatók egymás­hoz, más esetben viszont csak nagyító alatt fedezhetők fel el­téréseik. Hagyjuk a képletessé­get: a hatékonyság fogalma és mérése ma egyike a legtöbbet vitatott közgazdasági kérdések­nek világszerte. A háziasszonynak nem kell magyarázni, hogy pocsékol, ha túl vastagon hámozza a burgo­nyát, ha oly’ sokat főz, hogy az étel felét végül kiöntik. A gyár, a szövetkezet „háziasszonyai­nak” tekintete már könnyebben elsiklik az ilyesmi fölött. Meg­nyugtatja őket, hogy a terve­zettnek megfelelő a nyereség, az átlagnál nem jobb, de nem is rosszabb a jövedelmezőség. Ezért azután elsikkad, mit lehe­tett vona elérni a rendelkezésre -álló emberekkel, anyagokkal, eszközökkel, ha szervezettebb a munka, ha takarékosabb a fel- használás. Engedjük meg a leegyszerű­sítést: ha száz forint ráfordítás fejében száztíz forintot kapok, a termékért — avagy az árujelle- gű szolgáltatásért —, akkor ha­tékonyabban dolgoztam, mint azok, akik csak százöt forintot érnek el. Azoknál igen. Ám fá­soktól elmaradtam, mert ők — azonos feltételek mellett — száz forint fejében száztizenötöt te­hettek a pénztárba. S azért, mert vették a fáradtságot ahhoz, hogy az addig forgácsolással elő­állított alkatrészeket sajtológé­pen, háromszoros termelékeny­séggel készítsék. Mert nem vol­tak restek, s fölkutatták azt a festési technológiát, amely azo­nos minőségű bevonat mellett a korábbi festékmennyiségnek csupán felét igényli; mert hoz­zányúltak tartalékaikhoz, javí­tották munkájuk hatékonyságát. A tartalékok kínálják tehát a megoldást? Sok más mellett. Hiszen hatékonyabbá válik a munka akkor is, ha a meglevő termelőberendezéseket jobban kihasználják, ha az addig gyár­tott terméket korszerűbbel, elő­nyösebb áron értékesíthetővel váltják fel, ha csökkentik az egységnyi árura jutó munkaidő­ráfordítást. S ez még mindig csak egyebek közötti tényezők sorolása. Akkor viszont úgy tűn­het, hogy lényegében minden kapcsolódik a hatékonysághoz, vagy mégsem? A gazdálkodás eredményessé­gének lemérése más utakon, módszerekkel történik a népgaz­daság egészében, s megint más formában a különböző termelői #gységeknél. Ez utóbbiak szá­mára a hatékonyság alapvető feltételeit a gazdaságpolitika ha­tározza meg, egyrészt kötelező előírásokkal — például az ár­képzés módjának meghatározá­sával —, másrészt ösztönzések­kel, így hitelek nyújtásával, fej­lesztési hozzájárulásokkal stb. A döntő az, hogy egy-egy termelői közösség az adott kereteken be­lül miként hasznosítja forrásait: alacsony, közepes vagy jó haté­konysággal. Húzzuk alá még- egyszer az adott kereteket, hi­szen a gazdasági életben is igaz, hogy az árnyékát senki át nem lépheti. Jónéhány feltétel befolyásolja tehát a vállalati munka haté­konyságát — ahogy a népgazda­sági hatékonyságot szintén, el­sőként a rendelkezésre álló ter­melőerők színvonala —, ám leg­alább ugyanennyi tényezőnél szabad a pálya, s az dönt, ki igyekezett a legésszerűbben a cél felé. Napjainkban sajnos nem mondhatjuk el általános ér­vénnyel, hogy e szabad pályá­kon hatalmas lenne a tüleke­dés. A termelők magatartásának gyakori jellemzője, hogy külső okokban, akadályokban vélik megtalálni a lehetségesnél ki­sebb hatékonyság magyarázatát, s a megoldást is kapun kívülről várják. Túl nagy figyelem terelődött a fejlesztési lehetőségekre, s ezért alig valami marad a már meg­levő adottságok hasznosítására. Oktalanság lenne tagadni, hogy a hatékonyság javításához oly­kor elengedhetetlenek a beruhá­zások — sőt, sok esetben éppen a nagy összegek ésszerű befek­tetése növeli a népgazdasági és vállalati méretű hatékonyságot, elég utalni az ún. olefinprog­ramra, a közúti járműgyártásra —, de azt sem lehet vitatni, hogy a rendelkezésre álló anya­gok, eszközök felhasználása tá­volról sincs az optimum közelé­ben. S hasonló a helyzet a szer­vezéssel, a munkaerő foglalkoz­tatásával, a nemzetközi munka- megosztással. A népgazdaság ötödik ötéves tervéről elfogadott törvény ki­mondja: „A gazdaságpolitika fő irányvonala a társadalmi terme­lés hatékonyságának erőteljes növelése legyen. Ennek érdeké­ben gyors ütemben kell fokozni a munka termelékenységét, job­ban ki kell használni az álló- és forgóalapokat, s a felhalmozási eszközöket, fokozottan kell ta­karékoskodni az energiával és a termelés anyagi ráfordításaival. A hatékonyság lényege nem ab­ban van, hogy mit óhajtanánk elérni, megvalósítani, hanem ab­ban, mi az, amit szükségleteink­kel összhangban megtehetünk, amihez az eszközök rendelkezés­re állnak. S ha mindazt megva­lósítottuk, amire módunk nyí­lott, ami forrásainkat a legcél­szerűbben hasznosította, nos akkor szavaink a tettek révén megkapják aranyfedezetüket. Mészáros Ottó A Békés megyei Beruházási Vállalat 1975-ben 723 millió fo­rint értékű beruházást bonyolí­tott le; 100 millióval többet, mint 1974-ben. Ezt az eredményt ész­szerűbb szervezéssel — létszám- emelés nélkül — érte el. Nagyobb építkezései voltak: a megyében 1296 lakás, 54 ga­rázzsal, 40 iskolai tanterem, négy diákotthon 682 személyre, egy 50 személyes óvoda, Gyulán a mű­velődési központ, Békéscsabán az iskolacentrum, az MSZMP okta­tási igazgatóság székhaza. Jelen­tős feladat volt a Lencsési úti vízhálózat, valamint a város szennyvízcsatornájának a bővíté­se és a mechanikai derítő építé­sének folytatása. A sikeres munkát bizonyítja egyebek közt, hogy Gyula város Tanácsa az Erkel Ferenc Műve­lődési Központ létesítésében való kiemelkedő közreműködéséért — oklevélen — elismerését és kö­szönetét fejezte ki a vállalatnak. Papp János igazgató és Dán cső Ferenc osztályvezető oklevelet és jelvényt kapott, Vándor G yörgyné műszaki előkészítő pe­dig az Építőipar Kiváló Dolgozó­ja kitüntető jelvényt érdemelte ki. Orosházán a városi tanács vb a vállalat éves munkáját elisme­rően bírálta el. Hasonlóan elismerésnek tekint­hető, hogy az OTP a társashá­zak építésének műszaki ellenőr­zésével évről évre a vállalatot bízza meg. A tervező részleg 150 millió forint kiviteli értékű műszaki tervet készített. Jelentősebb a MÉK békéscsabai 375 vagonos burgonyaráktára, az orosházi tér. mékforgalmi raktára, néhány óvoda, bölcsőde és orvosi ren­delő. A vállalat 1975-ben az árbevé­teli tervét 107 százalékra teljesí­tette, a nyeresége pedig 6 száza­lékkal haladta meg a tervezet­tet. Az idén egymilliárd forint ér­tékű beruházás lebonyolítására kapott megbízatást a vállalat. A tavalyinál több célcsoportos la­kás és ezekhez kapcsolódó isko­la, óvoda, bölcsőde, orvosi ren­delő, üzlet, továbbá Békéscsa­bán egy 240 személyes egészség- ügyi gyermekotthon építésénél, a A Békéscsabai Kötöttárugyár­ban igazán jó alapokról indít­hatták az 1976-os gazdasági évet. kórház 310 ággyal való bővítésé­nek kezdeti munkáinál, az iskolacentrum (nyomdaipari szakközép- és szakmunkásiskolá­val, valamint 300 személyes kol­légiummal) való bővítésénél, az Újkígyós—Békéscsaba közötti második főnyomóvezeték na­gyobbik szakaszának az építésé­nél működik majd közre. Az 1975. évihez képest is je­lentősen megnövekedett felada­tokat a vállalat további szerve­zési intézkedésekkel törekszik majd megoldani. Elősegíti ezt a szocialista munkaverseny is, amelynek keretében a műszaki osztály Ybl Miklós brigádja már háromszor érdemelte ki a Válla­lat Kiváló Brigádja címet, a Lo- gar tervező és a Május 1. üzem- gazdasági brigád pedig arany­jelvényes. P. B. Az elmúlt esztendőben, ugyanis sikerült az 1974-es vállalati nye­reséget megkétszerezniük és ki­sebb létszámmal is 10 százalék­kal több kötöttárut előállítani­uk. A nagyarányú fejlődést a vi­szonylag kedvezően alakuló pia­ci feltételek mellett az is lehe­tővé tette, hogy jobb munkaszer­vezéssel, a munkafegyelem szi­gorításával az egy munkaórára jutó termelési érték egy év alatt mintegy 30 százalékkal emelke­dett. Az eredményességhez ter­mészetesen hozzájárult a gyár 280 millió forintos beruházással megvalósított rekonstrukciója is, amely a festöde üzembe lépésé­vel az idei első fél évben fejező­dik be. Az új gazdasági évben a gyár fokozza exportáruinak termelé­sét. Ezt elsősorban az 1975-ös őszi BNV-n díjat nyert nyírott plüss gyártására és a folyama­tos termelésfejlesztésre alapoz­zák. Az elképzelések szerint ter­mékeiknek az idén a tavalyi 30 százalékkal szemben már 35 szá­zalékát szállítják exportra. A belföldi értékesítésre szánt kötöttáruk jelentős része ebben az esztendőben is a csecsemők­nek készül és az igények sze­rint az év második felében meg­kezdik a kismamaruhák sorozat- gyártását is. Mindent egybevet­ve ebben az esztendőben to­vábbi 10—12 százalékkal szeret­nék a gyár termelését növelni. Ugyancsak 1976. sőt. az ötödik ötéves tervidőszak feladata a hat vidéki tolephelv fejlesztése, I melynek során elsősorban a munkakörülményeket javítják majd. A gyár vezetői kiemelke­dő jelentőséget tulajdonítanak a mezőkovácsházi telep korszerű­sítésének abból a meggondolás­ból. hoev a gyorsan fejlődő já­rás; székhelyen minden nőt, aki munkát vállal, foglalkoztatni tadjatfAC K. E. P. • • Ünnepi gyűlést tartott a békéscsabai munkásőregység Tegnap ünnepi gyűlést tartott a békéscsabai munkásőregység. Előtte a zászlóalj megkoszorúzta a Szabadság téri Lenin-szob- mt. (Tudósitásuiík lapunk 3. oldalán) Fotó: Veress Erzsi Kötöttárugyár — 1976 Nyírott plüss exportra — Csecsemő- és kismamaruhák belföldre

Next

/
Thumbnails
Contents