Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-11 / 9. szám
1976. JANUÁR 11., VASÁRNAP ÁRA: 1,20 FORINT XXXI. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM MA DECEMBERI KRÓNIKA (3. oldal) HATAN VOLTUNK, BESZÉLGETTÜNK (4—5. oldal) ÖTÉA'ES TERV — ÖTÉVES VALÓSÁG (5. oldal) Á hatékonyság lényege 723 millió forint értékű beruházást valósított meg a Békés megyei Beruházási Vállalat 1975-ben Nagyon egyszerű ez: minél kedvezőbb arányt, különbséget mutat valamilyen gazdasági cél elérésekor a ráfordítások és a hozamok összevetése, természetesen a hozamok javára, annál hatékonyabb valamilyen tevékenység. Nagyon bonyolult ez: a termelés nem durván kovácsolt láncszemek egybeillesztése, hanem finom selyemszálak sűrű fonata. Sokszor úgy tűnik, e szálak nem hasonlíthatók egymáshoz, más esetben viszont csak nagyító alatt fedezhetők fel eltéréseik. Hagyjuk a képletességet: a hatékonyság fogalma és mérése ma egyike a legtöbbet vitatott közgazdasági kérdéseknek világszerte. A háziasszonynak nem kell magyarázni, hogy pocsékol, ha túl vastagon hámozza a burgonyát, ha oly’ sokat főz, hogy az étel felét végül kiöntik. A gyár, a szövetkezet „háziasszonyainak” tekintete már könnyebben elsiklik az ilyesmi fölött. Megnyugtatja őket, hogy a tervezettnek megfelelő a nyereség, az átlagnál nem jobb, de nem is rosszabb a jövedelmezőség. Ezért azután elsikkad, mit lehetett vona elérni a rendelkezésre -álló emberekkel, anyagokkal, eszközökkel, ha szervezettebb a munka, ha takarékosabb a fel- használás. Engedjük meg a leegyszerűsítést: ha száz forint ráfordítás fejében száztíz forintot kapok, a termékért — avagy az árujelle- gű szolgáltatásért —, akkor hatékonyabban dolgoztam, mint azok, akik csak százöt forintot érnek el. Azoknál igen. Ám fásoktól elmaradtam, mert ők — azonos feltételek mellett — száz forint fejében száztizenötöt tehettek a pénztárba. S azért, mert vették a fáradtságot ahhoz, hogy az addig forgácsolással előállított alkatrészeket sajtológépen, háromszoros termelékenységgel készítsék. Mert nem voltak restek, s fölkutatták azt a festési technológiát, amely azonos minőségű bevonat mellett a korábbi festékmennyiségnek csupán felét igényli; mert hozzányúltak tartalékaikhoz, javították munkájuk hatékonyságát. A tartalékok kínálják tehát a megoldást? Sok más mellett. Hiszen hatékonyabbá válik a munka akkor is, ha a meglevő termelőberendezéseket jobban kihasználják, ha az addig gyártott terméket korszerűbbel, előnyösebb áron értékesíthetővel váltják fel, ha csökkentik az egységnyi árura jutó munkaidőráfordítást. S ez még mindig csak egyebek közötti tényezők sorolása. Akkor viszont úgy tűnhet, hogy lényegében minden kapcsolódik a hatékonysághoz, vagy mégsem? A gazdálkodás eredményességének lemérése más utakon, módszerekkel történik a népgazdaság egészében, s megint más formában a különböző termelői #gységeknél. Ez utóbbiak számára a hatékonyság alapvető feltételeit a gazdaságpolitika határozza meg, egyrészt kötelező előírásokkal — például az árképzés módjának meghatározásával —, másrészt ösztönzésekkel, így hitelek nyújtásával, fejlesztési hozzájárulásokkal stb. A döntő az, hogy egy-egy termelői közösség az adott kereteken belül miként hasznosítja forrásait: alacsony, közepes vagy jó hatékonysággal. Húzzuk alá még- egyszer az adott kereteket, hiszen a gazdasági életben is igaz, hogy az árnyékát senki át nem lépheti. Jónéhány feltétel befolyásolja tehát a vállalati munka hatékonyságát — ahogy a népgazdasági hatékonyságot szintén, elsőként a rendelkezésre álló termelőerők színvonala —, ám legalább ugyanennyi tényezőnél szabad a pálya, s az dönt, ki igyekezett a legésszerűbben a cél felé. Napjainkban sajnos nem mondhatjuk el általános érvénnyel, hogy e szabad pályákon hatalmas lenne a tülekedés. A termelők magatartásának gyakori jellemzője, hogy külső okokban, akadályokban vélik megtalálni a lehetségesnél kisebb hatékonyság magyarázatát, s a megoldást is kapun kívülről várják. Túl nagy figyelem terelődött a fejlesztési lehetőségekre, s ezért alig valami marad a már meglevő adottságok hasznosítására. Oktalanság lenne tagadni, hogy a hatékonyság javításához olykor elengedhetetlenek a beruházások — sőt, sok esetben éppen a nagy összegek ésszerű befektetése növeli a népgazdasági és vállalati méretű hatékonyságot, elég utalni az ún. olefinprogramra, a közúti járműgyártásra —, de azt sem lehet vitatni, hogy a rendelkezésre álló anyagok, eszközök felhasználása távolról sincs az optimum közelében. S hasonló a helyzet a szervezéssel, a munkaerő foglalkoztatásával, a nemzetközi munka- megosztással. A népgazdaság ötödik ötéves tervéről elfogadott törvény kimondja: „A gazdaságpolitika fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése legyen. Ennek érdekében gyors ütemben kell fokozni a munka termelékenységét, jobban ki kell használni az álló- és forgóalapokat, s a felhalmozási eszközöket, fokozottan kell takarékoskodni az energiával és a termelés anyagi ráfordításaival. A hatékonyság lényege nem abban van, hogy mit óhajtanánk elérni, megvalósítani, hanem abban, mi az, amit szükségleteinkkel összhangban megtehetünk, amihez az eszközök rendelkezésre állnak. S ha mindazt megvalósítottuk, amire módunk nyílott, ami forrásainkat a legcélszerűbben hasznosította, nos akkor szavaink a tettek révén megkapják aranyfedezetüket. Mészáros Ottó A Békés megyei Beruházási Vállalat 1975-ben 723 millió forint értékű beruházást bonyolított le; 100 millióval többet, mint 1974-ben. Ezt az eredményt észszerűbb szervezéssel — létszám- emelés nélkül — érte el. Nagyobb építkezései voltak: a megyében 1296 lakás, 54 garázzsal, 40 iskolai tanterem, négy diákotthon 682 személyre, egy 50 személyes óvoda, Gyulán a művelődési központ, Békéscsabán az iskolacentrum, az MSZMP oktatási igazgatóság székhaza. Jelentős feladat volt a Lencsési úti vízhálózat, valamint a város szennyvízcsatornájának a bővítése és a mechanikai derítő építésének folytatása. A sikeres munkát bizonyítja egyebek közt, hogy Gyula város Tanácsa az Erkel Ferenc Művelődési Központ létesítésében való kiemelkedő közreműködéséért — oklevélen — elismerését és köszönetét fejezte ki a vállalatnak. Papp János igazgató és Dán cső Ferenc osztályvezető oklevelet és jelvényt kapott, Vándor G yörgyné műszaki előkészítő pedig az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt érdemelte ki. Orosházán a városi tanács vb a vállalat éves munkáját elismerően bírálta el. Hasonlóan elismerésnek tekinthető, hogy az OTP a társasházak építésének műszaki ellenőrzésével évről évre a vállalatot bízza meg. A tervező részleg 150 millió forint kiviteli értékű műszaki tervet készített. Jelentősebb a MÉK békéscsabai 375 vagonos burgonyaráktára, az orosházi tér. mékforgalmi raktára, néhány óvoda, bölcsőde és orvosi rendelő. A vállalat 1975-ben az árbevételi tervét 107 százalékra teljesítette, a nyeresége pedig 6 százalékkal haladta meg a tervezettet. Az idén egymilliárd forint értékű beruházás lebonyolítására kapott megbízatást a vállalat. A tavalyinál több célcsoportos lakás és ezekhez kapcsolódó iskola, óvoda, bölcsőde, orvosi rendelő, üzlet, továbbá Békéscsabán egy 240 személyes egészség- ügyi gyermekotthon építésénél, a A Békéscsabai Kötöttárugyárban igazán jó alapokról indíthatták az 1976-os gazdasági évet. kórház 310 ággyal való bővítésének kezdeti munkáinál, az iskolacentrum (nyomdaipari szakközép- és szakmunkásiskolával, valamint 300 személyes kollégiummal) való bővítésénél, az Újkígyós—Békéscsaba közötti második főnyomóvezeték nagyobbik szakaszának az építésénél működik majd közre. Az 1975. évihez képest is jelentősen megnövekedett feladatokat a vállalat további szervezési intézkedésekkel törekszik majd megoldani. Elősegíti ezt a szocialista munkaverseny is, amelynek keretében a műszaki osztály Ybl Miklós brigádja már háromszor érdemelte ki a Vállalat Kiváló Brigádja címet, a Lo- gar tervező és a Május 1. üzem- gazdasági brigád pedig aranyjelvényes. P. B. Az elmúlt esztendőben, ugyanis sikerült az 1974-es vállalati nyereséget megkétszerezniük és kisebb létszámmal is 10 százalékkal több kötöttárut előállítaniuk. A nagyarányú fejlődést a viszonylag kedvezően alakuló piaci feltételek mellett az is lehetővé tette, hogy jobb munkaszervezéssel, a munkafegyelem szigorításával az egy munkaórára jutó termelési érték egy év alatt mintegy 30 százalékkal emelkedett. Az eredményességhez természetesen hozzájárult a gyár 280 millió forintos beruházással megvalósított rekonstrukciója is, amely a festöde üzembe lépésével az idei első fél évben fejeződik be. Az új gazdasági évben a gyár fokozza exportáruinak termelését. Ezt elsősorban az 1975-ös őszi BNV-n díjat nyert nyírott plüss gyártására és a folyamatos termelésfejlesztésre alapozzák. Az elképzelések szerint termékeiknek az idén a tavalyi 30 százalékkal szemben már 35 százalékát szállítják exportra. A belföldi értékesítésre szánt kötöttáruk jelentős része ebben az esztendőben is a csecsemőknek készül és az igények szerint az év második felében megkezdik a kismamaruhák sorozat- gyártását is. Mindent egybevetve ebben az esztendőben további 10—12 százalékkal szeretnék a gyár termelését növelni. Ugyancsak 1976. sőt. az ötödik ötéves tervidőszak feladata a hat vidéki tolephelv fejlesztése, I melynek során elsősorban a munkakörülményeket javítják majd. A gyár vezetői kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak a mezőkovácsházi telep korszerűsítésének abból a meggondolásból. hoev a gyorsan fejlődő járás; székhelyen minden nőt, aki munkát vállal, foglalkoztatni tadjatfAC K. E. P. • • Ünnepi gyűlést tartott a békéscsabai munkásőregység Tegnap ünnepi gyűlést tartott a békéscsabai munkásőregység. Előtte a zászlóalj megkoszorúzta a Szabadság téri Lenin-szob- mt. (Tudósitásuiík lapunk 3. oldalán) Fotó: Veress Erzsi Kötöttárugyár — 1976 Nyírott plüss exportra — Csecsemő- és kismamaruhák belföldre
