Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-10 / 8. szám
A műveltségért, a magasabb szaktudásért Interjú a dél-békési tss-ssövetségben \Korszerűbb nyomdatechnikával Hét nyomdaipari vállalat kooperációjában fényszedő üzemet létesítettek Budapesten, hogy korszerűsítsék az ofszetnyomást. A Debreceni Alföldi Nyomda is részt vesz ebben a vállalkozásban azzal, hogy itt készítik elő a kéziratokat, a lyukszalagokat. Az üzemrészben augusztus elsején kezdődött meg a munka és januártól már teljes kapacitással dolgoznak. — Képünkön: Rácz Lászlóné fényszedő operátor munka közben (MTI fotó—Balogh P. László felv.) A város és a járás összefogott Együttműködési megállapodás A megyei közművelődési bizottság legutóbbi ülésének napirendjére tűzték a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége közművelődési munkáját. A szövetség — amelyhez 36 mezőgazdasági termelőszövetkezet több mint 35 ezer tagjának gondja, munkájának problémái tartoznak — orosházi központjában beszélgettünk dr, Zelenák Cézáné íő- munkatárssal, a szövetség nő- és ifjúságpolitikai felelősével a mezőgazdasági dolgozók, Dél-Békés parasztsága közművelődéséről, a közösségpolitikáról. — A modem agrotechnikát, alkalmazó, mind magasabb termelési eredményekre törekvő mezőgazdaságnak képzett szakmunkásokra van szüksége. A több milliós gépsorok, berendezések mellé csak olyanok állhatnak, akik nemcsak az alapokkal — tehát az általános iskola nyolc osztályában elsajátítható tudással —, hanem szaktudással is rendelkeznek. A szövetség és a tagszövetkezetek hogyan alakítják, segítik mindezt? — A 35 ezer tag közül 26 ezer a foglalkoztatott. A tsz-ekben ma már nem olyan nagy gond az elöregedés, mint évekkel ezelőtt. Mégis: minden gazdasági vezető belátja, hogy az utánpótlás érdekében tenni is kell. A szövetkezetek igen jó kapcsolatokat alakítottak ki a hetyi általános iskolákkal. A kapcsolat kölcsönösségét és hasznát bizonyítja, hogy például Puszta - földvárott a tsz és a község segítségével tornaterem épült, míg a nagyszénási Október 6. Tsz, vagy az eleki szövetkezetek sok fiatalt ösztöndíjjal is segítenek, ha mezőgazdasági szakmunkás- képző iskolában tanulnak tovább. A másik szempont: a falun élő fiataloknak megfelelő — s valljuk meg, nem egyszer: a városinál kedvezőbb — életfeltételeket biztosítani. Medgyes- bodzáson a tsz 40—50 ezer forintot ad lakásvásárlásra, űj otthon építésére. Az elmúlt néhány év alatt körülbelül egymillió forintot adtak erre a célra, a szövetkezet jövőjének érdekében. — Az egyre ideálisabb élet- és munkakörülmények megteremtése azonban nemcsak az elvándorlás megelőzését, hanem a korszerű termelés alapfeltételeinek, a szellemi tőkének biztosítását is szolgálja. Akár a statisztika segítségével is bebizonyítható, hogy ahol a szellemi tőke gyarapításának jelentőségét felismerték, a gazdálkodás is eredményesebb. Néhány példa: tagszövetkezeteink közül a leg- jobbakban, így a tótkomlósi Viharsarok Tsz-ben majdnem hét, Egy raktárhelyiség átalakításával bővült az eladótér Békéscsabán, az ÁFÉSZ vetőmagboltjában. A vásárlók szeme előtt folyt a munka, mert az üzletbővítéssel az árusítás is folyt. Az építőbrigád az üzlet dolgozóival együtt derekasan helytállt, így a munkával néhány hét alatt elkéA békéscsabai MHSZ MI AZ ÜJ A KBESZ-BENcímmel tanfolyamot inriit Jelentkezés; Békéscsaba, Kinizsi u. 11. az elek! Lenin Tsz-ben hat és fél, a kétegyházi 'Béke Tsz-ben öt és fél, az orosházi Üj Élet Tsz-ben négy és fél, a dombegyházi Petőfi Tsz-ben öt agrárértelmiség jut száz tagra. Az agrárértelmiségiek — főképpen a fiatalok — segítésére több helyütt klubokat hoztak létre, például a KISZ támogatásával Tótkomlóson, Battonyán. Az utánpótlás érdekében a szegedi jogi egyetemmel a szövetség, a debreceni, a gödöllői agrártudományi egyetemekkel, a zsámbéki főiskolai karral, a számviteli főiskolával a szövetkezetek tartják a rendszeres kapcsolatot. — Az idősebbek oktatását igen nehéz megszervezni. Mégis: ismereteik bővítéséért, továbbképzésükért mit tesz a szövetség, a tsz-ek? Hogyan valósítható meg a mezőgazdaságban dolgozók közművelődése? — A negyven, ötven évnél idősebbek már nemigen ülnek be az iskolapadba. Ezért a helyi párt- és társadalmi szervek igyekeznek pótolni azt a tudást és ismerethalmazt, amit korábban nem szerezhettek meg. Mindez már a közművelődés tárgykörébe tartozik. A legtöbb szövetkezetben a politikai, ismeretterjesztő előadásokon már nemcsak a megjelentek létszámának növelésére törekednek. Az elsődleges cél az, hogy a megjelenteket megkötő, mindenkit érdeklő témákról essen szó. Nem szabad, hogy az emberek egyszer is csalódjanak, mert esetleg mégegy- szer nem jönnek el. — Érdekes közelebbről megvizsgálni a kirándulások ügyét. Vannak olyan vezetők, akik — ha egy autóbusszal a tsz-tagok útra kellnek —, azt mondják: ott csak esznek, isznak. A tsz- ekben bárki meggyőződhet arról, hogy ezek a kirándulások a pihenés, kikapcsolódás, esetleg egy-egy gyógyvidékre induló csoport esetében a gyógyulás mellett a tapasztalatcserére, a más területen lakók megismerésére is alkalom. A szövetség a minden évben két-három külföldi tanulmányútra induló szakembercsoport költségeinek felét kifizeti. — A mezőgazdaságban a közművelődés legállhatatosabb ,.szolgái” a szocialista brigádok. Ez az egyik oldal, a másik: a közművelődési intézmények hogyan fogadják őket. Szinte minden községben van már kultúr- ház, könyvtár. Vezetőiknek feladata megteremteni azt a légkört, hogy a brigádtagok — de mindenki — ne csak egv-egy alkalommal legyen a könvvtár. vagy a kultúrház rendezvénvei- nek vendége. A községekben szültek. A félig önkiszolgálóra szervezett üzletben a vetőmagot és a méreg jelzéssel ellátott növényvédő szert hagyományos módon árusítják. Ezt a szaktanácsadás is megköveteli. Ugyanakkor a méreg jelzés nélküli növényvédő szereket, a gépeket, a takarmánykiegészí tőket, fonála. kát, kisebb kerti szerszámokat egy nagy gondolán helyezik el, ahol mindenki kiválaszthatja a legmegfelelőbbet. Mivel rendkívül nagy a fóliakereslet az üzletben, felállítanak egy korszerű fóliatekercselő gépet is. Ezzel könnyűének az eladók munkáján. A békéscsabai vetőmagbolt jól felkészült a tavaszra. A vetéshez szükséges kertimagvak £>0 százaléka már az üzletben, illetve a raktárban várja a vevőket. Jó vetőmagellátás ígérkezik mindenből, csupán a piros hajtatóretekből kevés a mag. dolgozó népművelőknek ezért nagy a felelőssége. Közművelődési munkájukat a legtöbb helyen a termelőszövetkezetek kulturális és nőbizottságai is segítik. — Az Ifjúsági Törvény, és az annak alapján készült intézkedési tervek, valamint az üzemi demokratizmus lehetőségei a mezőgazdasági termelő üzemekben utat biztosítanak a közösségpolitika megvalósulása felé. Hogyan alakul mindez a szövetség tagszövetkezeteiben? — Sajnos, még ma sem tudtuk elérni azt, hogy valamennyi tsz tartalmas ifjúságpolitikai intézkedési tervet készítsen. Nem egy esetben formaságokkal teli, tartalmatlan szószaporítás a tervnek mondott papírcsomó. Persze, ebben a vezetőségen kívül a KISZ-alapszervezet is hibás. Az üzemi négyszöget csak ott lehet megvalósítani, ahol azt például a KISZ-es fiatalok is igénylik. De a „formaságokkal teli papírcsomóknak” vannak ellentétei: akad olyan KlSZ-alap- szervezet, amely kitűnő munkát végez, csak éppen minderről sehol egy sor sem. Ez a jobbik eset. A munkában, a vezetésben a fiatalok is megtalálják a helyüket. A' legjobb fórum pedig, amelyen idősebb és fiatal, vezető és ifjú beosztott problémáit ösz- szemérheti, az ifjúsági parlament. Van olyan tsz, amelyben nem két évenként, hanem finden évben rendeznek ilyet. A gazdaság, a közösség érdekében. (Nemesi) Befejező szakaszához ért az 1976. évi zöldségtermesztés szervezése a Békéscsabai. Konzervgyárban. A tsz-ek 2681 hektár vetésterületről 31 325 tonna zöld- áru átadását vállalták. A Békés megyei MÉK és az ÁFÉSZ-ek 9070 tonna ipari feldolgozásra alkalmas zöldség és gyümölcs szállítását igénk. Az 197G-ra előirányzott konzervgyári igény viszont 43 587 tonna. így még további 3193 tonna árut vár a konzervgyár. Erre az évre minden eddiginél nagyobb KGST-export lehetőség tárult fel konzervált zöldségre. Most, az új év első napjaiban tehát már biztosra vehető, hogy az 1976-ra előirányzott zöldséges gyümölcstermesztést fokozni kell megyénkben. Kardos Ernőné igazgató elmondotta: a termeltetési 'előirányzat megközelítő teljesítése kedvező, ám egyáltalán nem megnyugtató. Sárgarépából, paradicsomból, pritaminpaprikából, karfiolból és zöldborsóból szinte korlátlan a KGST-piacok felvevő képessége. Paradicsomból a 30 ezer tonnás lévonal teljesítőképességét még csak kétharmad részig kötötték le. A paradicsom egyik legjelentősebb exportcikke a gyárnak. Termelésével — érproblémára hivatkozva — mégsem foglalkoznak a rangjával megfelelően a környező tsz-ekben. A konzervgyár ugyanakkor tagadja az árprobléma olyan mérvű hatását, mint azt az üzemi vezetők állítják. Az igazgatónő szerint mind több gazdaságban érnek el 350— 450 mázsa hektáronkénti paradicsomtermést. Ezekben az üzemekben elégedettek az árral A közelmúltban kölcsönös együttműködési megállapodás született a gyulai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Békés megyei Tanács V. B. gyulai Járási Hivatala között. Ez az együttműködés Gyulára és a gyulai járás területére terjed ki. A dokumentum a megállapodás célját abban jelöli meg. A gond azokkal a tsz-ekkel van, ahol csak 150—180 mázsa a hektáronkénti hozam, bár lehetne ezekben az üzemekben is 350—450 máz^a paradicsomot termeszteni hektáronként. Ehhez — többek között — a szemléleten is kellene változtatni. A megye szövetkezeteiben a szántó két százalékán kertészkednek. A terület csupán fél százalékos növelésével és a megyei átlag alatt termelő tsz-ekben a termelékenység, a hatékonyság növelésével a jelenlegi eredményeket 60—65 százalékkal lehetne fokozni. A több gondossággal termesztett és betakarított zöldség már ebben az esetben is fedezné a konzervgyár, a hűtőház és a MÉK zöldségszükségletét. Beszélt Kardos Ernöné arról is, hogy a megye tájain kialakultak a termelő körzetek. A különböző növények termesztésére szakosodott gazdaságok egy részében sajnos — mint nem volument jelentő ágazatot — felszámolták a kertészkedést. Gyónna környékét tette szóvá. A konzervgyári statisztika arról tanúskodik, hogy valamennyi zöldség — az alacsony termésátlagok ellenére is — hektáronként több árbevételt biztosít, mint bármelyik szántóföldi növény, amelyre szakosodtak. A még hiányzó zöldségfélék termelésének szervezésére a gyár termeltetési osztálya most újra sorba járja az üzemeket. A január í-ével életbe lépett tervtörvénytől, a közgazdasági szabályzóktól és egyes ipari eredetű anyagok árváltozásától a zöld- . ségtermő területek növekedését I is remélik. hogy az a városban, és a járásban élő lakosság többoldalú igényének mind jobb kielégítését szolgálja. Egyrészt anyagi eszközök tervszerű felhasználásával, a tanácsi és nem tanácsi szervek kapcsolatainak bővítésével, valamint a közöttük levő szervezettség fokozásával, korszerűsítésével. Ezt az együttműködési megállapodást a már korábban kialakult gyakorlat is erősíti. Ugyanis Gyula középfokú szerepköréből eredően nemcsak a város lakosságának, hanem a járás községeinek, nagyközségeinek ellátásáról is gondoskodott, elsősorban egészség- ügyi, szociális, művelődésügyi, kereskedelmi és közlekedés terén. Figyelembe vették a megállapodások aláírói, hogy a város és a járás lakosságának egymás közötti kapcsolata, a köz- igazgatási területek közötti áramlások — munkahelyek —1 természetes folyamatot tükröznek, amelyben a Járási Hivatal a községi, nagyközségi tanácsok megértő és segítő tevékenysége nem elhanyagolható, lényeges tényező. Meghatározta a megállapodás azt is, hogy milyen feladatok elvégzése szükséges a közeljövőben a célok mielőbbi elérése érdekében. Első helyen említ\ meg a városra, és a járás községeire vonatkozó távlati és középtávú tervek egyeztetését. Kölcsönös információt és tájékoztatást ír elő a város és a járás összefüggő kérdéscsoportjaival kapcsolatban, különös tekintettel a társadalompolitikai célkitűzések megvalósítására. Kölcsönös részvételt biztosít a megállapodás a városi-községi testületi üléseken különösen az olyan napirendek tárgyalásán, ahol a lakosság igényeinek jobb kielégítése, az együttműködés keretében oldható meg. Területpolitikai, ágazatpolitikai kérdésekben fontosnak tartja az egységes, összehangolt érdekképviseletet a magasabb szintű szervek előtt. Gondoskodik a megállapodás az együttműködés módszereiről is. Ebben olyan feladat is van többek között, hogy létre kell hozni egy közös operatív bizottságot, amelyet konkrét feladatokkal bíznak meg. Írásos és szóbeli véleményeket, tájékoztatást adnának egymásnak kölcsönösen, sőt előírja közös rendezvények szervezését is. Az együttműködési megállapodást a gyulai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén elfogadta és jóváhagyta. A dokumentumot Dér Lajos, a városi tanács elnökhelyettese és Novák Mátyás, a Járási Hivatal elnöke látta el aláírásával. Átalakították, tágasabb lett a békéscsabai vetömagbolt A KGST-programban: Sárgarépa-, paradicsom-, pritaminpaprika-, zöldborsó- és karlioltermesztésre ajánl szerződést a Békéscsabai Konzervgyár \
