Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-10 / 8. szám
Ifjú Zenebarát-hangversenyek megyeszerte Előtérben as óvodáskorúak iffénysserü oltostetése Ruházati ellátás 1976-ban A könnyűipar és a belkereskedelem az idei évre is jóelőre egyeztetett tervek alapján, közösen készült fel a ruházati ellátásra. Az már 1975 végén nyilvánvaló volt, hogy a textil- ruházati ipar termékei iránt továbbra is növekvő kereslet várható. A ruházati ipar termelése 1976-ban a tervek szerint mintegy 5 százalékkal nő. S fogyasztói áron számítva, előreláthatólag 38 milliárd forint értékű hazai gyártmányú cikket bocsátanak a lakosság rendelkezésére. Miután a csecsemő- és bébiruházati ellátás további javulását az ipar a maga eszközeivel már biztosítja, előtérbe került a csecsemőkort elhagyó kisgyermekek, a 3—6 évesek és a kisiskolások korszerű öltöztetése. A Magyar Divat Intézetet megbízták a kisgyermekek számára jelenleg gyártott kínálat felülvizsgálatával, az ipari és a kereskedelmi vállalatok részére szükséges információk, javaslatok és az új kínálati kollekciók összeállításával. Az ipar igyekszik az igényekkel minden tekintetben lépést tartani, mivel azonban az adottságok határt szabnak a kapacitás növelésének, a minisztérium ösztönzésére most olyan vállalatok és szövetkezetek is készítenek majd csecsemő- és gyermekruházati cikkeket, amelyek eddig ezzel nem foglalkoztak. Farmeröltözékből 1976-ban a tavalyinál 41 százalékkal gyártanak többet, s ez nem kevés, hiszen már a múlt évben is mintegy egymillió darab készült. A felkészülés során számoltak azzal is, hogy ha — a korlátozott kapacitás, illetve a szocialista és tőkés export növekedése miatt — máris intézkedés vált szükségessé a pamut, kötött alsóruházati cikkek iránt jelentősei növekvő hazai igények és a mintegy kétszeresére bővülő export miatt. A Könnyűipari Minisztérium már egy évvel ezelőtt kezdeményezte tartós együttműködés létrehozását a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár és egy jugoszláv iparvállalat között. Ennek nyomán a Konzumex közreműködésével már megkötötték a hosszúlejáratú bérmunkaszerződést, ennek alapján Jugoszláviából az idén egymillió garnitúra (kétmillió darab) alsó kötött ruházati cikk érkezik, amelynek gyártásához a magyar vállalat műszaki segítséget és fésűsfonalat ad. A hazai vállalatoknál, szövetkezeteknél tavaly mintegy ötmillió-egyszázezer férfiing készült. Miután a férfiak öltözködésében a pulóvert kezdi háttérbe szorítani az ing, ez a tetemes mennyiség már a múlt esztendőben sem bizonyult elegendőnek. Ezért 1976-ban 200 ezerrel több inget varrnak, a belkereskedelem pedig átcsoportosítva devizakercteit, további félmillió darabbal növeli az ingimportot. Az 1975-ben gondokat okoÁllami Biztosító békéscsabai városi fiókja, István kir. tér 12. azonnali belépéssel felvesz érettségizett dolgozókat adminisztrátori és ügyfélszerzöi munkakörbe. 4 BÉKÉS nrcni^ 1976. JANUÁR 10. zott úttörőing-ellátás javítására az idén az eredetileg tervezett 320 ezer helyett 500 ezer úttörőing szállításiát vállalta az ipar a belkereskedejem számára. Egyébként az ing- és a férfiöltöny-kínálat javítása külön egyeztető tárgyalás témáját képezte a minisztériummal. Az iparvállalatok mellett a szövetkezetek is részt vállaltak a többlet ingek és öltönyök előállításából. ■ Ami az export várható alakulását illeti, a szocialista partnerekkel a méteráruk, cipők szállítása teljes egészében a konfekcióipari termékekre és kötöttárukra csaknem a A Nehézipari Minisztérium egy széles körű, vállalatok jelentős részére kiterjedő vizsgálata a többi között azt állapíthatta meg, hogy a termékek három százaléka veszteséges, 22 százaléka pedig veszteséggyanús. Másfajta tény: a termelés növekedésével egyenes arányban nőtt az anyagfelhasználás, sőt, olykor túlhaladta azt, például a gépipar különböző alágazataiban, s ez népgazdaságilag mindenképpen előnytelen. A sok anyag, kevés munka — így a fémtartályok értékesítése, ami öt év alatt megkétszereződött — nagy nyereséget kínált a vállalatoknak, de népgazdaságilag korántsem a kívánatos irányban fejlesztette a termékszerkezetet. Az ilyen és hasonló esetek jogos következménye volt a termelői árak rendezése, s jövőbeni ismétlődő vizsgálata. Megnyert csaták Időbe telt az a felismerés, hogy nem gazdaságos mindenfajta — ún. finomsági számú — danu- lonszal előállítása. A szálhúzógépek folytonos átállítása ugyanis rontja a termelékenységet, növeli a költségeket. Így született meg az a magyar—csehszlovák megállapodás, amely szerint bizonyos finomsági számú fonalakat a hazai, másokat a csehszlovák ipar készít, s a szükséges mennyiséget kicserélik. A termékszerkezet gazdaságosabbra változott, hiszen egy-egy fonaltípus nagyobb mennyiségben kerül le a gépekről; növekszik a termelékenység, mérséklődik a költség. Folytathatjuk, mert szerencsére, vannak megnyert csaták: csökken a szénbányászatban a mélyművelésből kikerülő szén aránya, ugyanakkor jelentősen emelkedett a gazdaságosabb külszíni fejtések teljesítménye. Megszűnt bizonyos elektroncső típusok gyártása, viszont a számítástechnikai termékek előállítása az 1970. évi 115 millió forintról 1974-re, 1,9 milliárd forintra bővült. Az építőanyag-iparban I. kategóriájú ipari szövetkezet felvételre keres felsőfokú számviteli vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező személyt főkönyvelő-helyettesi munkakörbe Fizetés megegyezés szerint. „Korrekt” jeligére a békéscsabai hirdetőbe. felajánlható mennyiség 100 százalékára már megkötötték a szerződéseket. Amint ■ a Könnyűipari Minisztériumban elmondták, az idén számottevően növekvő tőkés exportra való felkészülést jól segítette, hogy ezúttal a vállalatok időben megkapták a szükséges információkat, valamennyi termelő ismeri azokat a körülményeket, amelyekkel számolva, időben megtehették és még megtehetik ajánlataikat. Ennek köszönhető, hogy már most 20 százalékkal nagyobb a kötésállomány, mint az elmúlt év elején volt. korszerűtlen, drágán termelő téglagyárak sorát zárták be. Széles körben ismerik ma már a habalátétes PVC-padlót. Az új termék nemcsak kellemes hatású, hanem szigetelő is. .Egyike annak a 45—50 árucikknek, amely- lyel a műanyagipar újdonságként piacra lép esztendőnként. E termékeket egyre inkább a hazai alapanyagokra tervezik, gazdaságosságuk megfelelő, exportjukra is mód nyílik. Alkotók serege Hatalmas erőre támaszkodhat a jobbító szándék, hiszen például a nehéziparban a gyártás- és gyártmányfejlesztésen húszezer kutató, mérnök és technikus dolgozik a vállalatoknál! A tapasztalatok viszont arra intenek, hogy a népgazdaságban ezt az erőt szervezetlenül, hol túlterhelve, hol elhanyagolva hasznosítják a vállalatok, kevés figyelmet fordítanak a fejlesztés kollektivitására, emberi tényezőire. Ezért — más okokkal kiegészülve — nem ritka a megalapozatlan fejlesztés. A várható nyereség túlbecsülése, a folyamatos ráfordítások lebecsülése, a kívánt és a ténylegesen megvalósított technológia közötti nagy eltérés stb. Mindez azért veszélyes, mert újratermelheti a gazdaságtalan gyártmányszerkezet gondját. Korántsem biztosítéka tehát a termékszerkezet fejlesztésének az újabb erőforrások megszerzése — akár anyagiak, akár szellemiek ezek —, ha közben a meglevőket ésszerűtlenül, pazarlóan kezelik, elhanyagolják a folyamatos értékelemzést, az intézményesített gazdasági önkritikát, azaz ha fejlesztés alatt pusztán újabb összegek befektetését értik. Sémák nélkül Látszólag rögtön megcáfoljuk ezt. A gépiparban az automata és a félautomata esztergagépek aránya — ami fényt vet a termékek sorozatnagyságára éppúgy, mint az előállítás gazdaságosságára — a teljes esztergagépállományból mindössze 14 százalék körül van. A kohó- és Az Országos Filharmónia Ifjú Zenebarát-hangversenysorozatának következő előadásait hétfőtől rendezik meg megyénk városaiban, községeiben. Az első évfolyam „hallgatóinak” a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa Megszólal a házunk tája című, évek óta nagy sikerrel játszott műsorát hozza megyénkbe. Botka Valéria és dr. Csányi László karnagyok vezetésével a kórus hétfőn Nagyszénáson és Orosházán, kedden Gyulán, Békéscsabán és Békésen énekel. Vasárnap a vésztői és a dévavá- nyai, hétfőn az endrődi, kedden pedig a gyulai felnőtt közönségnek ad hangversenyt a világhírű gyermekegyüttes. A népek zenéje közül a frangépiparban mintegy 130 ezer gép működik, de ezeknek csupán 4.3 —45 százaléka ítélhető korszerűnek. Kell tehát az új eszközöket szülő beruházás? Nagyon! Van azonban egy de. Kell a beruházás, ahol ez az alapja a haladásnak. Másutt azonban elég a meglevő gépek, emberek átcsoportosítása, az eszközök változó célú felhasználása, s máris hatékonyabb a munka. Az sem vitás, hogy sok terméknél az ár csökkentése vagy emelése döntő befolyást gyakorol a gazdaságosságra, ám ne feledjük: az ár távolról sem változtatja meg az áru műszaki színvonalát, korszerűségét, tényleges használati értékét. S az a baj, hogy a vállalati közgondolkozás — de nem mindig csak azi — hajlik a sémák alkalmazására. Mészáros Ottó (Következik: A diagnózis után)1 A Német Szocialista Egységpárt VIII. kongresszusán hozott határozatok egyik jellemzője a gazdaságpolitika és a szociálpolitika egysége. A cél: a fejlett szocialista társadalom építésével összefüggő, állandóan növekvő igények egyre jobb kielégítése. E határozatok megvalósítását jól tükrözik az 1971—75 közötti 5 éves terv számadatai is. 1971-ben a nemzetijövedelem 113,6 milliárd márka volt, míg 1974-re már 134,9 milliárd. Az ipari termelés növekedése a tervezett 5,9 százalékkal szemben 6,5. A mező- gazdasági termelés hasonló emelkedést mutat, vágómarhánál például 500 000 tonnával, tejnél 1,7 millió tonnával teljesítették túl a tervelőirányzatot ebben az időszakban. Az egyéni és társadalmi fogyasztás a tervezett 4,3 százalék helyett 5,8 százalékkal nőtt. Az NDK megalakulása óta a legeredményesebb időszak volt ez az ötéves terv, amely a nép anyagi és kulturális színvonalát tovább javította. cia, az olasz és a spanyol zenével ismerkedhetnek meg a második évfolyamos zenebará- rátok. A három nemzet muzsikáját Berkes Kálmán klarinéton, Szendrey-Karper László gitáron, Kóté László hegedűn, Perényi Miklós gordonkán, valamint Miklós György zongorán mutatja be hétfőn a gyulai és a magyarbánhegyesi, kedden pedig a füzesgyarmati és a békéscsabai fiatal zenebarátoknak. Igen érdekesnek ígérkezik a harmadik zenebarát-évfolyam januári koncertje: a Budapesti Utősegyüttes századunk magyar zenéjéből állította össze műsorát. A hétfői vésztői és körös- ladányi, a keddi gyulai és sar- kadi hangversenyeken Lugosi Melinda ének-, valamint Kosa Gábor zongoraművész is közreműködik. Az Ifjú Zenebarát-hangversenysorozat utolsó évfolyamának szerdán Battonyán és Újkígyóson, majd csütörtökön Csorvá- son és Gyulán rendeznek hangversenyeket, amelyeken az európai romantikus zene mestereinek műveiből Rásonyi Leila hegedűn, Ádám Károly csellón, Miklós György zongorán játszik a *iatal közönségnek. Közreműködik Póka Eszter énekművész. Csabai úttörő festménye Finnországban Finnországban az idén is megrendezik a nemzetközi gyer- mekrajz-ki állítást. A békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház gyermekraj z-sa»k-< köre is küldött képeket a magyarországi előzsürizési e. A napokban érkezett a hír: a szakkör egyik tagjának, Hámori Edit úttörőnek egyik rajzát Finnországba küldik. A szakke« többi tagjának alkotásai Zán- ka úttörőváros anyagát fogja gazdagítani. A szociálpolitikai célkitűzések középpontjában a lakásépítési program áll. 1975 augusztusáig 554 800 új, illetve modernizált lakást adtak át. Ezzel eddig az időpontig 1,7 millió állampolgár lakáshelyzetét javították meg, tehát az ország lakosságának egytizedét érinti a program végrehajtásának az eredménye. Az új lakások 66 százalékát munkáscsaládok, 12 százalékát sok- gyermekes családok kapták. A szociálpolitikai gondoskodást jelzi az is, hogy a lakások bére állandó és nem magas. Egy négyzetméter lakásterület fenntartása az új vagy modernizált lakásban — a fűtés nélkül — általában havi 3 márkás átlagnak felel meg. Ebbel az összegből az állampolgár csak 0,80—1,25 márkát fizet négyzetméterenként, azaz a tényleges költségek egy- harmadát, a többit az állam fedezi. Az NDK-ban a családi jövedelmeknek átlagosan 4 százalékát fordítják lakbérre. A lakásprobléma megoldását 1990-re tervezik az NDK-ban. Jelenleg még sok fiatal házaspár vár megfelelő lakásra, eddig az időszakig azonban — a tervek szerint — minden lakásigényt kielégítenek. A szociálpolitikai intézkedések egyébként is jelentős támogatást nyújtanak a családoknak az NDK-ban. 1972 óta szülési segélyként ezer márkát kap az édesanya, minden egyes gyermeke születésekor. A gyermekes édesanyáknak hosszabb szabadság jár, a sokgyermekesek 40 órás munkahéten dolgoznak. Az egyedülálló édesanvákat sok egyéb módon is támogatják. ÉRTESÍTJÜK BÉKÉSCSABA LAKOSSÁGÁT, hogy a Gábor Áron úti, Bartók Béla úti és a Szigligeti úti TÉRVILÁGÍTÁS KÁBELHÁLÓZATÁT FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZTÜK. A vezeték érintése életveszélyes és tilos. Békés megyei 1 Állami Építőipari Vállalat Békéscsaba Kulcskérdés: a termékszerkezet (4.) Szellemi és anyagi erővel Szociálpolitika az NDK-ban
