Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-10 / 8. szám

Érdekes megállapítások a szakmai utánpótlásrólj Hozzávetőleg 950—970 ezer munkásfiatal él hazánkban. A munkásosztály csaknem egy­millió fős utánpótlása felerészt az iparban dolgozik. A szövet­kezeti iparban foglalkoztatott fiatalok létszámát 80 000-re, a hírközlés és a szállítás terüle­tén tevékenykedőkét pedig 88 000-re becsülik. Ezeket a szá­mokat kiegészíti mintegy 220 000 szakmunkástanuló, akik diákok ugyan, de egyben ter­melő munkások is. Az adatokat a szakmunkássá válás folyamatával, társadalmi és pedagógiai összefüggéseivel foglalkozó kutatás összesítette. A felmérés szerint a munkás- fiatalok 5 százaléka „népsze­rű” szakmát, 20 százalékuk úgynevezett „népszerűtlen” szakmát folytat. A szolgáltatási ágazatban a munkásfiatalok 5 százaléka dolgozik. Ami az is­kolai végzettséget illeti, a ma­gasabban kvalifikált fiatal ipari szakmunkások 31 százaléka, a szolgáltató ágazatban foglal­koztatott ifjúmunkások egyne­gyede érettségizett. A tapasztalatok szerint ha­zánkban a munkásság utánpót­lása nagyrészt a tősgyökeres munkáscsaládokból származik. Ezt tükrözik az országos rep­rezentatív vizsgálat adatai is. A több mint 1300 megkérde­zett munkásfiatal közül csupán 135-nek volt szellemi dolgozó az apja. Lényeges megfigyelés az is, hogy a középszintű értel­miségi szülők gyermekei inkább a magasabb képzettséget igény­lő szakmunkákat sajátítják el, az ipari szakmunkás szülők gyer­mekei többnyire szakmát ta­nulnak, illetve a szolgáltató ágazatban helyezkednek el. A betanított és segédmunkások gyermekei kevésbé törekszenek magasabb szakmai képzettség megszerzésére. Géppróbák a „bolygóvárosban Orosházán a BISOM—GIGANT A modem nagyvárosok körül kisebb alvó. és „bolygóvarosak'' találhatók. Budapest körül is akad néhány ilyen. Szentendre például a művészetek „bolygó­városa”, Vác az építőanyag-iparé, Gödöllő pedig a tudományos ku­tatásoké. Pontosabban; a mező­gazdasággal foglalkozó tudomá­nyoké. Az Agrártudományi Egyetem kutatói és a már világszerte is­mert KÁTKI, a Kisállattenyész­tési Kutatóintézet mellett talán kevesebben ismerik az MGI-t, a Mezőgazdasági Gépkísérleti In­tézetet. Ennek munkájáról adott tájékoztatást Balázs Ferenc igaz­gatóhelyettes. A 850 fővel dolgozó Intézet két gödöllői telepén csak mintegy hatszázan dolgoznak. A többiek, az intézet sajátos szervezeti for­májánál^ megfelelően az ország­ban szanaszét, azokban az álla­mi gazdaságokban, amelyekkel az intézet szerződés alapján együttműködik. Hiszen az új, be­vezetésre kerülő gépeket nem­csak a gödöllői laboratóriumok­ban „tesztelik”, hanem a külön­böző gazdaságok, termelőszövet­kezetek földjein, a gyakorlatban is kipróbálják. Magyar és külföldi gépújdon­ságokkal egyaránt foglalkoznak, a nemrég gyártott új Rába—Stei­ger traktortól a lengyel BISOM —GIGANT és az NDK-beli FORTSCHRITT gabonakombáj­nokig, valamint a nyugatnémet gyártmányú Becker-vetögépig. Ezek közül nem mindegyik ke­rül a magyar mezőgazdaságban széles körű bevezetésre, van olyan is, amelynek vizsgálatát sajátos jellegű szellemi export­ként, bérmunkában végzik a külföldi gyártó cég megrendelé­sére. Valutát is hoz Az 1974-es évben például az ilyen jellegű bérmunkákkal egy­millió forint értékű nyugati és 700 ezer forintnak megfelelő szo­cialista valutát hozott az intézet a népgazdaságnak, bizonyítva: nemcsak a közvetlen, gyakorlati munkát segíti a tudományos ku­tatás Gödöllőn, hanem a külke­reskedelemben is részt vesz. Sokhelyütt folynak az intézet vizsgálatai az országban: a Rá­ba—Steiger traktort például energetikai szempontból a Lajta —Hanság-i állami gazdaságban ellenőrzik. A már említett BI­SOM—GIGANT gabonakombájn nélküli van. Az árak folyama­tos emelkedése, a munkanél­küliek számának állandó nö­vekedése váltja ki a sorozatos tüntetéseket, tiltakozásokat. Mindezek ellenére a nagy áruházakba egész nap áramlott a vásárló tömeg, mintha az em­berek szabadulni akarnának a pénzüktől. A sex- és rémfilme­ket vetítő mozikban ugyan alig ültek egy-egy előadáson 30— 40-en, de Ingmar Bergman új Mozart-filmjének megtekinté­séért sorban álltak a 15 fran­kos jegyekért a pénztárak előtt. Bármerre jártam is, azt ta­pasztaltam, hogy a franciák végtelenül udvariasak. Mégis azt tapasztaltam, hogy talán éppen az emberekre nehezedő gazdasági helyzet közömbössé­get. bizalmatlanságot kelt. A metró aluljáróiban kevesen fi­gyeltek fel az alkalmi koncer­teket rendező muzsikusokra, ritkán hullott néhány aprópénz a nyitott hangszertokba. Az Liffel-torony aljában a gyors­fényképészek hiába kínáltak a hazaiaknak és a külföldieknek a 20 frankos emlékképeket, mindenki messzire elkerülte őket. De hiába kértem én is bárkit arra, hogy saját fény­képezőgépemmel készítsen ró­lam felvételt. Elutasították az odanyújtott gépet, attól tart­ván, hogy ez valamiféle ú.i trükk pénzük kicsalogatására. Mitzki Ervin (Következik: Ami a franciá­kat érdekli) Aa Opera élőt ti téren a plakátok szórakozásra, utazásra hívják fel a figyelmei az ősszel Orosháza környékén : vett részt a kukorica betakar! tá- ; sában, olyan, sajátos, a kukori- ■ cához „idomított” adapterrel, ! amelyet az orosházi MEZŐGÉP j Vállalatnál dolgoztak ki. A tér- ; meló gazdaságokkal való kapcso- ■ lat természetesen kétirányú: ■ megesik, hogy nem az intézet ál. : tál behozott vagy vállalt gépet ■ ,^idják ki” valahová, hanem a ■ valahol vidéken kidolgozott új ■ gép „vizsgázik” a gödöllői labo- : ratóriumok'ban, mint például a : TORNADO—5, a hódmezővásár- : helyi MEZŐGÉP által gyártott : szervestrágyaszóró-gép, amely. • nek minősítő vizsgálatai most ■ fejeződtek be, és az intézet szé- ; les körű alkalmazásra ajánlót- ■ te az új géptípust A méréstechnikai osztályon éppen a vetőgépek méréspontos­ságát meghatározó új műszerrel kísérleteznek. Ha ez beválik, a vetőmagtakarék osság fontos esz­köze lehet Másik, érdekes újdonság a ku­korica zúzva betakarításánál al­kalmazható, a betakarított zúza­lék tárolására szolgáló föld fe­letti, falközi siló. Mint ez is mu­tatja, nevével ellentétben nem­csak gépek, hanem az azokhoz kapcsolódó berendezések kikí­sérletezése is az intézet hatás­körébe tartozik. A kísérleti, 250 vagonos silót a Komáromi Ál­lami Gazdasággal együtt működ­tetik, 300 hektárról takarították be az ebben tárolt termést. A zúzalék a hizlalt szarvasmarhák számára kitűnő takarmánynak bizonyul. Paradicsom- kombánjt is.~ A vizsgálatok egyik iránya az úgynevezett gepsorvizsgálat. A modern mezőgazdaságban mind nagyobb szerepet kapnak az olyan komplex géprendszerek, amelyek egy-egy terményíajtá- nak szinte minuen munkáját gé­pesítik. Viszont az új gépsorok­nál óhatatlanul adódhat olyan jelenség, hogy csak a gyakorlat­ban derül ki: a sor egyik elemé­nek kapacitása vagy elégtelen működése az egész géprendszer munkáját „leblokkolja", zavar­ja. Az ilyen szög keresztmetsze­tek felszámolásával is foglalkoz­nak Gödöllőn, valamint azzal, hogy megállapítsák: egyes mun­kafázisok visszamaradó kézi­munka-igénye mennyi, és ezt ho­gyan lehet kiküszöbölni. Ilyen vizsgálat tárgya volt az FMC elnevezésű páradicsombe- takaríló gépsor, amellyel a Csá- nyi Állami Gazdaságban dolgoz­tak. az idei évben pedig a szov­jet gyártmányú KSZ 2-es jelű paradicsomkombájn paramétere- it vizsgálták. A dr. Bánházi Gyula által ve­zetett intézet, amely az. 1870-ben alakult Magyaróvári Gépkisérleti Állomás jogutódja, és mint ilyen, nemrég centenáriumát ün­nepelhette, remélhetőleg a kö­vetkező évszázadban is a modern magyar mezőgazdaság egyik bá­zisa lesz. Szatmári Jenő 1st via Vallatják a fákat Sopronban az Erdészeti és Faipari Egyetem fizikai, elektrotech­nikai tanszékén széles körű kutatómunka folyik a fa fizikai tu­lajdonságainak meghatározására. A képen: Szabó József ad­junktus a faanyagok belső szerkezetét elektromos úton vizs­gálja (MTI Fotó — Hadas János felv. — KS) §■■■■■ m»mwf i mwmmmmrnmmmmmm Fejlesztik a mezőgazdasági anyagmozgatást A mezőgazdasági anyagmoz­gatásban idén jelentős műszaki fejlesztéssel további előrelépést terveznek a gazdaságok. Ehhez az elmúlt évinél jobb gép- és alkatrészellátást ígér a kereske­delem. A népgazdaságnak ebben az ágazatában is a gépek fokoza­tosan kiveszik a munkát az em­ber kezéből, a termelés vala­mennyi területén előtérbe ke­rül a nehéz fizikai munka he­lyettesítése és a szállítási, ra­kodási költségek csökkentése. A megoldást nehezíti, hogy a mezőgazdaságban rendkívül sokféle anyagot kell szállítani, a termelőknek több mint 200- féie különböző anyagot kell rendszeresen, esetenként több­ször mozgatniuk. A szállítási távolság és a rakodási magas­ság sem egységes, és speciális helyzetet jelent,. hogy a nép­gazdaság más ágazataihoz ké­pest a mezőgazdaságban a szál­lítási távolság általában nem nagy, átlagosan mindössze öt kilométer. Az idei gépkínálat összeállításánál figyelembe vet­ték, hogy az anyagmozgatás költsége az összes termelési költségnek csaknem a fele, ezért a termelőknek a leggaz­daságosabban kihasználható, esetenként több célú gépeket igyekszenek biztosítani. Az AGROTRÖSZT az idei szállítóeszköz-megrendeléseknél számolt azzal, hogy a gazdasá­gok a korábban traktorokkal szállított anyagok egy részét FÉRFIFEHÉRNEM 0- GYÁR BÉKÉSCSABAI GYÁRA FELVÉTELRE KERES — gyakorlott gyors- és gépírókat — bérszámfejtőt — könyvelőt — takarítónőket — varrónőket — csecsemőgondozót teherautóval kívánják továbbí­tani, és az üzemek 1976-ban a korábbinál több tehergépkocsi vásárlását irányozták elő. A megrendelt járművekhez a ko­rábbinál több pótkocsit biztosít az AGROTRÖSZT, éspedig a lehető leggazdaságosabban ki­használható öttonnás típusok­ból. 1976-ban összesen 9—10 ezer pótkocsira fogadnak el megrendelést. Ezenkívül speciá­lis típusokat is a termelők ren­delkezésére bocsátanak, mégpe­dig a korábbinál több egyten­gelyes, közúti, rendfelszedő, ra­kodó és szervestrágyaszóró ko­csit. A mezőgazdaságban a koráb­bi évek műszaki fejlesztésénél nem fordítottak kellő gondot a rakodás gépesítésére, ezen a té­ren a korszerűsítést most igye­keznek meggyorsítani az üze­mek. Megrendeléseiket azonban csak részben tudja kielégíteni a kereskedelem, miután az igé­nyelt csaknem kétezer rakodó­gépből csak mintegy ezret tud­nak egyelőre visszaigazolni. Anyagmozgató gépből is lénye­gesen többre lenne szükség, egyelőre csak 300-ra számíthat­nak a gazdaságok. Az AGRO­TRÖSZT a gyártó cégekkel úiabb szállításokról tárgyal. A szállítást korszerű trakto­rok segítik majd, ezekből több mint hatezret rendelt az AGRO­TRÖSZT. Idén a korábbinál na­gyobb számban érkeznek nehéz traktorok. DÉGÁZ békéscsabai üzemegysége FELVÉTELRE keres AZONNALI BELÉPÉSSEL csőszerelői gyakorlattal rendelkező építőipari művezetőt. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: DÉGÁZ békéscsabai üzemegysége, Békéscsaba, Kétegyházi u. 1919.

Next

/
Thumbnails
Contents