Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-08 / 6. szám
KnlcsfctrdÉs: a termékszerkezet (2.) Ki mire panaszkodik? öt év alatt az iparban létrehozott tiszta jövedelem a korábbi másfélszeresére nőtt, amiben döntő szerepet játszott a termelési és a termékszerkezet változása. Ügy tűnhet tehát, hogy senkinek sincs oka különösebb panaszra. Az összefoglaló adat azonban nagyon is eltérő részleteket takar. A mai helyzet legfőbb jellemzője az, hogy a makrostruktúra, az iparszerkezet viszonylag gyors fejlődésével a mikrostruktúra, egy-egy vállalat termékszerkezetének lassú változása áll szemben, akár a gyártmányszerkezetet — az új és a megszüntetett termékek súly )tt arányát —, a technológiát, akár a szervezést nézzük is. Homályos háttér Sok vállalat például úgy sorolja értékesítési nehézségeit, mint amiről a szeszélyes vevő tehet. Holott e gondok túlnyomó része valójában a termék korszerűtlenségére, versenyképtelenségére, azaz gazdaságtalansá- gára vezethető vissza. Ma aranyszabály: az új termék létrehozásának első pillanatában már meg kell kezdeni a továbbfejlesztést. Csakhogy ez — tucatnyi más tényezővel egyetemben — belevész a homályos vállalati háttérbe. Az értékesítési nehézségek hangoztatása közepette szinte szó sem esik arról, hogy a vállalatok tekintélyes részénél el sem kezdődik vagy rendkívül lassú az újítások, találmányok hasznosítása, hogy a cég egész légköre nem kedvez az újat akaró, alkotó embereknek. Konzerválják az elavultat Az »is tény: nincs, eddig nem volt megfelelő kényszerítő, ösztönző erő a vállalatokra. A mai támogatási rendszer — de a januártól életbe lépő már sokkal kevésbé — tetemesen hozzájárul a gazdaságtalan termék, idejétmúlt termelés konzerválásához. S az sem ritkaság, hogy a bajbajutott vállalatnál a felsőbb szervek beavatkozása időlegesen elfedi a feszültségek forrását, de ténylegesen nem oldja meg a gondokat. Ilyen esetekben megmentik attól a vállalatot, hogy kutyaszorítóba kerülve — azaz kikényszerítve — megkezdjék a termékszerkezet változtatását. flmi legjobban hiányzik A Gazdaságkutató Intézet, egy felmérése során, vállalati vezetőket kérdezve meg a gazdaságos, illetve nem gazdaságos termelésről, arra a következtetésre kellett, hogy jusson: elsősorban nem a változás anyagi forrása hiányzik — a vállalatok egy kis részénél igen! —, hanem a rugalmasság. A cégek későn fedezik fel a termék elavulását — kiszorulását a felhasználásból —, s nagyon lassan cselekszenek a korszerűsítés, vagy a mással történő felváltás érdekében. Ma már természetes a gépipari termékeknél — akár beruházási javakról, akár fogyasztási cikekkről van szó —, hogy a gyártónak és az eladónak meg kell teremtenie a szükséges javítószolgálatot és a folyamatos alkatrész-utánpótlást. (Hiszen a partnerek nem szívességből vásárolnak, hanem dolgozni akarnak a megvásárolt géppel, berendezéssel.) Mégis — mint az a Külkereskedelmi Minisztérium egyik friss összefoglalójából kiderül —, egyébként megfelelően értékesíthető gyártmányok folyamatos eladását az akadályozza, hogy erre a vállalatok minimális gondot sem fordítanak. Érthető, ha emiatt az egyszeri vevő másodszorra nem tér visz- sza. Ám érthetetlen, hogy a vállalat — miközben panaszkodik! — ily’ csekély rugalmasságra is képtelen. ft kapcsok még gyengék Szembetűnő, hogy a hazai gépipar 'behozatalában — más országokkal összevetve — menynyire alacsony a továbbfelhasználásra kerülő termékek — alkatrészek, részegységek stb. — aránya. Azaz nem használjuk ki a termékszerkezet változtatásában a nemzetközi munkamegosztás kínálta előnyöket, s nagyon szerény a specializáció itthoni foka is. Jelentős fejlesztési feladatokat kell például megoldani 1976 és 1980 között a vákuum- technikai termékeknél, a fényforrásoknál, a szerszámgépgyártásban, a vezetékes és vezeték nélküli hírközlő berendezéseknél stb. S ha arra keresünk választ, mennyiben alapoznak a nemzetközi munkamegosztásra mindezekben a vállalatok, még mindig azt hallhatjuk feleletül: maid kialakul... (Következik: Van egy varázsige) Mészáros Ottó Titánszike a sebészek számára Hírek — furcsaságok Franciaországban megalakult az Achard futballklub. A csapat tagja 11 Achard-fivér. Apjuk, Kiéber Achard fiatal éveiben maga is futballozott, de egy csúnya törés miatt vissza kellett vonulnia. Most azonban úgy látszik, megbosszulta a sorsot! Jövő évben megjelenik a francia üzletekben a műhús. Nagybani termelését egy Nantes melletti üzem kezdte meg. A mühús 70 százalékban kevéssé értékes marhahúsrészekből és 30 százalékban növényi proteinekből készül. Külső megjelenési formája leginkább a sonkára emlékeztet. Burundiban egy majomcsapattal élő 6—7 éves fiúra bukkantak a dzsungelben. A gyermek beszélni nem tud, minden valószínűség szerint zavargások során szakadt el szüleitől és került az állatok közé. Jelenleg gyermekkórházban ápolják. Greta Garbót nemrégiben meglátogatta a 71 éves angol fényképész. Sir Cecil Beaton. Az idős ember kijelentette: „Greta volt a világon az egyetlen asz- [jy, aki izgatólag hatott rám”. ‘ I A rozsdamentes acél, a sebészeti eszközök mindmáig széles körű használatnak örvendő klasszikus anyaga immár nem elégíti ki az orvosokat: az acél nem bírja a tartós használatot olyan agresszív közegben, mint a vér vagy a nyirok és az ismétlődő sterilizáció is az ártalmára van. Ezenkívül az acél nehéz — hamar elfáradnak a sebész ujjak A Moszkvában levő össz-szo- vetségi orvosi technikai tudományos kutatóintézet szakemberei olyan anyagot találtak, amely kielégíti a sebészeti eszközökkel szemben támasztott új követelményeket. Az ilyen ötvözetekből készült eszközök teljességgel eilenállnak a korróziónak. Jurij Szenkevics szovjet orvos, aki Thor Heyerdahllal együtt részt vett a Ra—2 expedíción, két sebészeti szer- . számkészletet vitt magával: egyet rozsdamentes acélból, a " másikat titánötvözetből. Az út után összehasonlították őket. A rozsdamentes acélból készült műszereket rozsda fedte. A titáneszközök viszont kitűnően bírták a vizsgát: a korrózió legkisebb nyomát sem sikerült felfedezni rajtuk. A titánra nem hatnak az élelmiszerek, a gyomorsav és a szervezetben található egyéb folyadékok sem. A titánból készült eszközök feleakkora súlyúak, mint az acélból előállítottak, ugyanakkor pedig súlyegységre vonatkoztatott szilárdsága felülmúlja sokféle ötvözött acélét. Kiderült, hogy van a titánnak még egy kedvező sajátossága: az alkalmazott anódos oxidálá- si rendszertől függően különböző színűre lehet színezni. A felszerelésbe tartozó titáneszközöket funkcionális rendeltetésüknek megfelelően színezik. Vannak azonban eszközök, ahol a titán még nem verseny- képes az acéllal — ott, ahol éles vágószegélyre van szükség. A mérnökök hosszas kutatás után úgy határoztak, hogy úgynevezett martenzitacélt fognak használni. Ezt szerszámgépekkel könnyen meg lehet munkálni, nem igényel edzést, és viszonylag alacsony hőmérsékletre való hevítéssel is megszilárdítható. Csakhogy az ilyen acél nehéz. Ezért a sebészeti eszköz pengéjét martenzitacél- ból, fogantyúiát nedig titánötvözetből készítették. A sebészeti eszközök kidolgozása terén szerzett tapasztalatokat a szovjet tudósok megosztják a különböző szocialista országokban dolgozó kollegáikkal. Az intézet szakemberei nem egy alkalommal utaztak például Csehszlovákiába, hogy konkrét segítséget nyújtsanak a Chirana gyáraknak az új anyagokból készült mikro- berendezések kísérleti szériáinak legyártásában a helyben meglevő berendezések figyelembevételével. A szakemberek tanácskozásán, amelyet a KGST-tagorszá- gok orvosi technikai-fejlesztési koordinációs központja szervezett a morvaországi Nővé Mestóban, ahol a Chirana egyesülés egyik gyára is áll, a testvéri országok vezető szakemberei kijelölték a sebészeti eszközök fejlesztésének további útjait. Arkagyij Bogoraz A nehezebb út a járható Szeghalom tőkehúsellátását nagyrészt a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz biztosítja. A szeghalmi Sárréti Tsz-ben ugyanis nem tartanak sertést. A sok pénzzel épült ólak üresek, a sertéstenyésztés és hizlalás eszközei kihasználatlanok. Nem volt gazdaságos az ágazat, s a szanálási bizottság ajánlotta a jogelődnek, hagyják abba a hizlalást, mert nem jövedelmező. Ez az eset a szeghalmi járásban azonban nem is egyedülálló. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz, a vésztői SERKÖV, a körösúifalui Rákóczi Tsz, a zsadányi Dózsa Tsz és a déva- ványai Aranvkalász Tsz kivételével máshol csak a háztájiban foglalkoznak sertéstenyésztéssel, hizlalással. A korábban énített férőhelyek tehát üresen állnak. Ezek többsége annak ideién állami támogatással készült. Mai országos gondjaink megoldásához keressük a lehetőségeket a termelés belső tartalékainak feltárásával. Azt mondjuk, hogy a népgazdaság mind több és több gazdaságosan elő- állított árut vár a nagyüzemektől. Vonatkozik ez a sertéshús termelésére is. A megye egyik legtekintélyesebb járásában ez a gondolat nem talált megértésre, s ez a népgazdaságot is károsítja. Valón ml lehet «tői a sertéstenyésztéssel. hizlalással nem foglalkozó szövetkezetek véleménye? A választott megoldás a helyes? Nem valószínű. ~ A gazdaságtalan termelés megszűntetésére hozott állami és párthatározatok nem a termelés radikális felszámolását írják elő, hanem a termelés jövedelmezőre fordítását! Ez a nehezebb feladat, de megoldható, hiszen a sertéshústermelés nemcsak korszerű szakosított telepen folyik. Hagyományos körülmények között akár 100 ezres nagyságrendben is tartanak nagyüzemeinkben sertést. De ezeken a helyeken többségében megkeresték a jövedelem növelésének belső tartalékait. Még vásárolt takarmány etetésévéi is kijönnek az állami árakkal, sőt korszerűsítik a hagyományos technológiával működő telepeket! A mai kornak megfelelő berendezéseket állítanak a termelés szolgálatába. Az eredmények javulnak. Ha máshol beváltotta a hozzá fűzött reményeket a termelés ilyen értelmű korszerűsítése, vajon a szeghalmi járásban mi táplálja a rekonstrukcióval szemben támadt előítéleteket? A hozzáértés, a szakava- tottság hiányát nem hozhatják mentségül. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz telepe 1975- ben is a megye egyik legeredményesebb egységeként működött. A jó tapasztalatért tehát nem kell messzire menni. De jól képzett, az állattenyésztéshez értő szakembereket foglalkoztatnak a járás tsz-eiben is. A termelés körülményeinek áttekintésére tehát megvannak a szubjektív feltételek, csak kérdés: újólag mikor tekintik át a helyzetet, mikor határozzák meg a népgazdaság érdekével összefüggő üzemi feladataikat? -Ez most több okból is szükséges. Mi az V. ötéves tervre hivatkozunk : a tervtörvény ezt írja: „A vágósertés-termelés a tervidőszakban 9—10 százalékkal növekedjen. A termelés növelését a nagyüzemekben a már megépült telepek jobb fé- rőhelv-kihasználásával, a férőhelyek rekonstrukciójával és bővítésével, a tartás és takarmányozás körülményeinek javítása útján kell megvalósítani, növelve ezzel a termelés hatékonyságát.” Ez a megállapítás és előírás a szeghalmi járás termelőszövetkezeteire is érvényes. Eredményjelzők külföldre A VBKM Villamos Előszerelő Gyárának egyik legismertebb terméke az elektromos eredményjelző berendezés. A világ legtöbb stadionjában, sportcsarnokaiban sikeresen használják. A forgatható táblájú eredményjelző berendezés most készülő darabjai is külföldre — Alma-Atába, Tallinba és Lipcsébe — kerülnek. (MTI-fotó — Csikós Gábor felvétele) íj könyvek A KOSSUTH KÖNYVKIADÓ második kiadásban jelentette meg azt az érdekes kis kötetet, amely Aczél György válaszait tartalmazza egy francia újságíró, Jacques de Bonis kérdéseire. A tartalmas könyv Egy elmaradt vita helyett címmel látott napvilágot, s első megjelenésekor napok alatt gazdára talált. A Nemzetközi Zsebkönyvtár új kötete az „Európa biztonsága”, Tatár Imre tollából. A szülői munkaközösség harminc évének történetét dolgozta fel (Révai Lili, Gál Erzsébet és Majzik Lászlóné szerkesztésében) a „Szülők és nevelők”. „Harmadik világ” — éhező világ a címe Lipovecz Iván és Simon József közös könyvének. A Közgazdasági Is-. meretek sorozatban látott napvilágot. a „Személyi közlekedésünk ma és holnap”. Bajusz Rezső tollából. Az ungvári Kárpáti Kiadóval közös gondozásban jelentette meg a Kossuth L. Bezi- menszkij rendkívül érdekes dokumentumregényét, melynek elme „A titkos Barbarossa-dosz- szié”. AZ AKADÉMIAI KIADÓNÁL látott napvilágot, a Korunk tudománya sorozatban, Hubert Laitko és Wolf-Dietrich Sprung közös munkája, a „Kémia és filozófia”, amely a marxista filozófia álláspontját fejti ki a modern kémia néhány filozófiai kérdésében. Érdekes történettudományi értekezés a Bánkuti Imréé, a kurucok első dunántúli hadjáratának 17C4. január—április közötti időszakáról. A Körösi Csorna Kiskönyvtár 14. kötete a „Mongol mitológia”, szerzője Lőrincz László. Virágos Zsolt könyvének címe: „A né- gerség és az amerikai irodalom”. Megjelent Németh János jogi könvve, a „Rendkívüli perorvoslatok a magyar poleári eljárásjogban”. A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének kérdéseivel foglalkozó sorozat legfrissebb kötete Bánházi Gyula és Tóth László közös munkáin, „A géoi fejés hatékonyságának növelése és automatizálása”.
