Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-08 / 6. szám

Az egyetemi-főiskolai felvételik idei rendje Könyvesboltokban a részletes tájékoztató Elkészült az egyetemi-főisko­lai felvételik idei rendje. Esze­rint a nappali tagozatokra fel­vételüket kérhetik a középisko­lák utolsó éves diákjai,. illetve azok az érettségizett — képesí­tőzött — dolgozók, akik 35. élet­évüket még nem töltötték be. A középiskolai végzettségű szak­munkástanulók bármelyik felső- oktatási intézménybe abban az évben jelentkezhetnek felvétel­re, amelyben a szakmunkáské­pesítést legkésőbb augusztus 31- ig megszerzik. A felvételi kérelmeket az érettségi, illetve képesítő bizo­nyítványt kiállító középiskola igazgatójához kell benyújtani; a munkaviszonyban állók kötele­sek kérelmükhöz a munkáltató írásos javaslatát is mellékelni. Ha a jelentkező a középiskolát 1974-ben vagy korábban, illetve esti, levelező tagozaton végezte, közvetlenül a felsőoktatási in­tézmény dékáni (főigazgatói, igazgatói) hivatalába küldje ké­relmét. A felvéteti kérelmet a kö­zépiskolák február 10—25 között, a felsőoktatási intéz­mények pedig március 30-ig fogadják el. A művészeti főiskolákra történő jelentkezés feltételeit külön ren­delkezésekben részletezik. A felsőoktatási intézmény a jelentkezőt a szabályszerűen elő­terjesztett felvételi kérelem alap­ján — legalább nyolc nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt — felvételi vizsgára hívja be. A felvételi vizsgákat június 24. és július 15. között tartják — ki­véve a matematika, a fizika és a biológia írásbeli vizsgákat. A felvételi vizsgák változatlanul írásbeli és szóbeli, esetenként gyakorlati részből állnak. Az idén a matematika, a fizika és a biológia felvételi tárgyból meg­írt közös írásbeli érettségi dol­gozat egyúttal megfelel a főis­kolai, egyetemi felvételi vizsga írásbeli részének is. A közös írásbeli Időpontja május 24—26. lesz. A közös írásbeli vizsgán részt kell vennie minden olyan pá­lyázónak, akinek matematikából, fizikából vagy biológiából írás­beli felvételi vizsgát kell ten­nie, tekintet nélkül arra, hogy mibe vevésével és a tények ci­nikus elferdítésével azt akarják bebizonyítani, hogy a MPLA csak azért létezhet egyáltalán, mert a szocialista országok tá­mogatják, a polgárháborúért pe­dig kizárólag a „vörösök” hibáz­tathatok. Milyen hát valójában a hely­zet Angolában? — teszi fel a kérdést a két kanadai tanár. A hivatalos amerikai képviselet ér­tékelése szerint a FNLA-t a CXA „reaktivizálta”, amerikai kormányforrások szerint — er­ről a New York Times is beszá­molt — Zairén keresztül hatha­tós támqeatást kap az Egyesült Államoktól. Ugyancsak az Egyesült Álla­mok segíti az UNITA-t is. amely ezenkívül zsoldosok odairányítá- sával közvetlen katonai támoga­tást kap a Dél-afrikai Köztársa­ságtól. „Ilv módon — hangsú­lyozzák a levélírók — Zaire és a Dél-afrikai Köztársaság had­serege közvetlenül vesz részt az angolai hadműveletekben”. A levélírók csupán egvetlen dologról nem tesznek említést. Nevezetesen arról, hogy mindez, ami jelenleg Angolában törté­nik. azt tanúsítja, hpgv az im­perialista hatalmak ezúttal sem mondanak le az „oszd meg és uralkodj” módszer folytatásáról. A. Pallagyin nappali, esti, vagy levelező ta­gozatra jelentkezik, s hogy kö­zépiskolai tanulmányait mikor fejezte vagy fejezi be. A felvételi vizsgán — az öt­fokozatú osztályzási rendszert alkalmazva, de az elégtelen osz­tályzatot nullának véve — kü- lön-külön osztályozzák az írás­beli dolgozatokat és a szóbeli feleleteket (gyakorlatokat). Ezért a pályázó a nappali tagozaton a négy osztályzat összegének fe­lét, az esti és levelező tagoza­ton a négy osztályzat összegét kapja, vagyis ilyen címen maxi­málisan — pontban kifejezve — a nappali tagozaton 10, az esti és a levelező tagozaton 20 pon­tot érhet el. A nappali tagoza­ton ezekhez a pontszámokhoz hozzá kell adni a középiskolá­ban elért eredmény alapján ki­számítható pontszámot. Ha a pályázó a felvételi ké­relem benyújtása előtti évben (tehát 1975-ben, vagy a korábbi években), illetve a dolgozók kö­zépiskolájában érettségizett — és felvételét a nappali tagozatra kéri — számára kedvezőbb módon vagy figyelembe veszik a közép­iskolai eredményeket, vagy csak a felvételi vizsga pontszámait számítják a felvételi eredményé­be. Kérelmére nem kell felvéte­li vizsgát tennie annak a je­lentkezőnek, aki az előző évben tett felvételi vizsgán megfelelt, ha ismét ugyan­azon intézménybe és szakra- jelentkezik. (Ezt a kérést a jelentkezés al­kalmával írásban kell közölni.) Az, esti, illetve a levelező tago­zatra jelentkezők közül mente­sül a vizsgakötelezettség alól az, aki felsőoktatási intézményben szerzett oklevelet. Felsőoktatási intézmény hall­gatójául — a népgazdaság szak­ember-szükségletéhez igazodó felvételi létszámkereteken belül — olyan jelentkező vehető fel, aki hűséges állampolgára szocialista hazánknak, s aki­ről tehetsége, felkészültsége, magatartása és egészségi ál­lapota alapján feltételezhe­tő, hogy a választott életpá­lyán eredményesen képes majd dolgozni. Aki a felvételi vizsgán — a középiskolából hozott pontszám­tól függetlenül — nem szerezte t meg az előírt minimális pont­számot, felsőoktatási intézmény­be nem vehető fel. A felvételekről felvételi bi­zottság dönt. Határozatáról írás­ban értesítik a jelentkezőket: az elutasítottakkal a felvételi vizs­gán elért pontszámot, a döntés okát, valamint a fellebbezési le­hetőséget is közük. A bizottság elutasító határozata ellen — a határozat kézbesítésétől számí­tott nyolc napon belül — az il­letékes miniszterhez fellebbez­hetnek azok a jelentkezők, akik a felvételhez szükséges ooutszá- mot elérték, és ígv eredményes felvételi vizsgát tettek, de a fel­vételi kérelmüket a bizottság egyéb okból nem találta telje­síthetőnek. A fellebbezést az elutasít«) határozatot hozó felsöoktai tási intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. Akik a katonai sorozáson al­kalmasnak bizonyultak, és vala­melyik felsőoktatási intézmény­be felvételt nvertek. tanulmá­nyaik megkezdése előtt, a tör­vényben előírtaknak megfelelő­en katonai szolgálatra vonulnak be. Az egvetemi-főiskolai felvéte­lik minden kérdését részletező m'nisztéri”mi tájékoztató mára könyvesboltokban van. (MTI) 1976. JANUÁR 8. Oda is elmennek, ahová már a postások sem járnak... Védőnők a családgondozásban TERHES Anyával, csecse­mővel, gyermekkel az egészség- ügyi hálózatból legtöbbet a vé­dőnő találkozik. Ö az, aki a munkájában — ha sokáig a pá­lyáig és körzetében marad — idővel a volt csecsemőt kisma­maként látja viszont. Megyénk­ben ezt a szolgálatot jelenleg 140 védőnő végzi, bár 170-re lenne szükség. Ebből azonban 1975-ben hét betöltetlen volt, 23 védőnő pedig gyermekgondozási szabadságot vett ki, s az ő hi­ányukat a többiek pótolják. A 140-ből 18 Békéscsabán dolgo­zik (négy az V. kerületben, Er- zsébethelyen és a hozzá tartozó tanyavilágban). Az elmúlt két évben a munka itt is — mint másutt — megszaporodott, hi­szen a születések száma körül­belül 25 százalékkal nőtt. De mit is csinálnak napjaink­ban a védőnők, mi a feladatuk? Egyszóval, a családgondozás. Ebbe az egy szóba beletartozik a gyermektanácsadás, terhes- tanácsadás, családlátogatás; a bölcsőde-, óvoda-, iskolalátoga­tás, de még a különböző tanfo­lyamok tartása is. Természete­sen mindez a velejáró sok admi­nisztrációs munkával — törzsla­pok, könyvecskék vezetése, sta­tisztika stb. együtt. ERZSÉBETHELYEN a négy védőnő két gyermekkörzeti or­voshoz és a szülész-nőgyógyász­hoz tartozik. Hetenként egyszer gyermektanácsadáson vesznek részt mindkét körzetben, kétszer pedig terhestanácsadáson. Ez utóbbi a nőgyógyászati szakren­delésen van és a védőnők készí­tik elő. Megnézik a vizeletet, testsúlyt és vérnyomást mérnek, kitöltik a törzslapot és a terhes­gondozási könyvecskét, amiket aztán folyamatosan vezetnek. Az itteni munka folyamatos, hiszen a terhes anyának a szülésig annyiszor kell eljönni, ahányszor a szakorvos elrendeli, de leg­alább négyszer. Ez nemcsak a születendő gyermek, de a kis­mama egészsége miatt is igen fontos. A terhesgondozás másik részét i a havonta történő látogatás ké-> A háztáji termelők 1975-ben a tervezettnél 12 százalékkal több terméket .adtak: különösen a gyümölcs- és zöldségtermesztés­ben, valamint a baromfi- és to­jástermelésben egészítették jól ki az állami és szövetkezeti nagyüzemek felvásárlási kínála­tát. A kisüzemi termelők mun­káját idén újabb gépekkel, vegy­szerekkel segítik. Az AGROTRÖSZT illetékesei elmondták: egész sor gépből, berendezés­ből a tavalyinál 15—20 száza­lékkal több kerül az üzletek­be. A korábbi évek tapasztalatai alapján idén különös gondot for­dítanak az állattartási gépek el­látásának javítására, ezzel is igyekeznek fokozni a háztáji ál­lattartási kedvet. A tavalyinál több takarmányelőkészítő gép­ből válogathatják ki a számuk­ra legmegfelelőbbeket a kisüze­mi gazdálkodók. A korábbi években rendszeresen hiány volt takarmánydarálóból, idén az AGROTRÖSZT nagy készleteket raktározott és ebből kielégítik az igényeket. A háztáji fejőgép is sokáig hiánycikk volt, 1976-ban azonban a kaposvári típusú ma­gyar fejőgépből és az NDK-ban gyártott kisüzemi fejőgépből lé­nyegesen többet rendelt a keres­kedelem és a gyárak, valamint a külkereskedelem a megrende­léseket maradéktalanul vissza is igazolta. A baromfitartáshoz szükséges eszközökből, berende­zésekből szintén igény szerinti pezi normál körülmények kö- [ zott, veszélyeztetettség esetén j viszont annyiszor megy ki a vé­dőnő a kismamához, ahányszor az orvos utasítja. A látogatások­kor alkalom van beszélgetésre, a környezet megismerésére, s fog­lalkozni a fiatalasszony táplál­kozási, higiéniés és egyéb problémáival. Itt kell megemlí­teni azt, hogy igen jó megoldás az asszonyok részére az Erzsé- bethelyen, hogy a szakrendelést és a tanácsadást ugyanaz az or­vos látja el, ennélfogva jobban ismeri a terhes nőket és megala- . pozottabban tud dönteni táppén­zes ügyben is. Az újszülötteket tíz napon be­lül már meglátogatják a körzeti védőnők, s ez ismétlődik heten­ként, míg csak a gyermekágy ideje tart, azaz hat hétig. Köz­ben a gyermekgyógyász is meg­látogatja, de ezenkívül már a háromhetes csecsemőt a tanács­adáson is részletesen megvizs­gálják. Hat hét után havonta látogat a védőnő, de ha az or­vos úgy rendeli — mert kell —, I akár kétszer is hetenként. Az Bár a nyugdíj előtti szabad­ságát tölti Frankó lászló, még­is a munkahelyén, a békéscsa­bai 2-es számú postahivatalban találkozom vele. Előírás szerint ugyan átadott mindent, csak a postai szolgálatban szerzett 37 éves tapasztalatait nem egészen. És elég nehéz is lenne egysze­riben elszakadni a munkaasz­taltól, a megszokott környezet­től, az ismerősöktől, barátok­tól. Valamikor nagy szerencsének számított, ha valaki (nyugdíjas állásba) az m. kir. postához ke­rült. Frankó László érettségi, illetve a tényleges katonai szol­ellátásra számíthatnak a háztáji állattartók. A kerti kisgépek iránt szintén nő az érdeklődés, ezek ugyanis praktikusan felhasználhatók a kiskertekben és a háztáji terme­lésben. A hazai ipar mintegy 140 ezer különféle permetező berende­zést gyárt idén, ennek a kész­letnek mintegy felét az AG­ROTRÖSZT értékesíti. Valamennyi típusból elegendő jut majd a vásárlóknak. Egyes hiányzó permetezőgép-típusokat külföldről hoznak be; nyugati importból származik majd ezer hordozható motoros permetező­gép és 470 háti motoros perme­tező: ezeket az AGROKER érté­kesíti. A MEZŐGÉP Tröszt ugyanakkor kooperációval igyek­szik megoldani a motoros ka­pák hazai gyártását, a sorozat- gvártáshoz partnereket keres, el­sősorban a motorok szállítására. A 3—5 lóerő teliesítménvű mo- to”okat a hazai üzemekből kike­rülő szerelvénybe építik majd be. Az AGROKER-vállalatok 1975- ben 500 csehszlovák svártmánvú kistraktort értékesítettek, idén valamivel k’sebb a kínálat, mint­egy 250—200 k’straktort várnak r seüs -/I óvá k' óból. A HFRMFS ÁFÉCZ S7in+órj foglalkozik uni­verzális kisgének eladásával, kü­lönösen iá szolgálatot tesznek a kisüzemekben a Menői Terra és az MF—70 mintájú kisbériek, ameivekbél 1076-ban szintén na- gvobb szénitmánvok kerülnek a kereskedelmi hálózatba. (ÜÍTI) 1 egészségesekkel ezután is a ta­nácsadáson foglalkoznak. NAGY MUNKÁT jelent még a különböző életkorban adandó különféle védőoltások — difté- ria, BCG-ellenőrzés, kanyaró, himlő és a Sabin — lebonyolí­tása, Vnegszervezése, adminiszt­rálása. Ezekre például a csecse­mőket egyéves korig kilenc eset­ben mozgatják meg. Mindehhez, hozzájön a bölcsőde-, óvoda-, is­kolalátogatás, ez utóbbi helyen a védőoltások beadása is, a vé­dőnők közreműködésével. És még sok minden más, apróság­nak tűnő dolog van, ami egy munka leírásakor fel sem merül, de az életben, a munkavégzés közben előjön, előadódik. Végig az írás folyamán mun­kát emlegettünk, pedig hivatás ez, éppúgy, mint az egészségügy bármely más ága. Méghozzá olyan hivatás, amelynek műve­lője olykor kemény és mostoha körülmények között — esőben, hóban, fagyban — tesz eleget és oda is eljut kerékpárján, ahova már a postások se járnak, a ta­nyák közé. Vass Márta gálati idejének letöltése után két évet várt erre a szerencsé­re, mert nem talált protektort. Az édesapja ugyan postaaltiszt volt, de mit számított egy ilyen „kis ember” kérése? A háború alatt nem hívták be katonának, igy tehát a pos­tán megszakítás nélkül dolgo­zott. S 37 év alatt soha, egy percet sem késett. Pályafutásának három jelen­tősebb állomására így emlék­szik vissza: — A békéscsabai 2-es számú postahivatal 1946-ban lett ön­álló, akkor kerültem ide elő­adónak, majd 1956 márciusában a hivatal vezetőjének neveztek ki. Ebből a beosztásból 1971 októberében saját kérésemre felmentettek. A Szegedi Posta- igazgatóságnál ugyan alig akar­ták elhinni, hogy valaki ki­sebb beosztásba kéri magát. Arra hivatkoztam, hogy sok­minden történt az életemben, ami megviselt. A korral is együtt jár, hogy elfáradtam. Végül a hivatal helyettes veze­tője lettem, úgy is megyek nyugdíjba. A pályaudvari postahivatal feladata főként a csomagkül­demények továbbítása, de van pénz-, levél-, táviratfelvétel is. Éjjel-nappali a szolgálat. A munka nem látványos, a fele­lősség azonban igen nagy. Na­ponta milliós értékek mennek át a dolgozók kezén. S az meg köztudott, hogy a postások min­dig elég szerény keresetűek vol­tak. Hiány mégsem volt a hivatta-' ban. Előfordult ugyan, hogy valaki kisebb értéket eltula j - donított, de az hamar el is ment a postától. Az évek so­rán aztán kialakult egy olyan gárda, amely ma is példamu­tatóan dolgozik. Frankó Lász­ló ezzel kapcsolatban mondja: — Sokszor kapott elismerést a hivatal egy-egy ellenőrzés után. Talán tízszer is. Ezek a legszebb emlékeim. Ha majd lejár a szabadsága és véglegesen nyugdíjba kerül, fő­ként a bélyegei rendezésével akar foglalkozni. Már 10 éves kora óta bélyeggyűjtő, szép gyűjteménye van. Sok különle­gessége is. 1960 óta a városi bélveggvűitő kör titkára. Ter­vezi, hogy a magyar bélyege­ken szereolő személyekről rö­vid ismertetőt készít. Nem kis munka lesz. Azért néha-néha majd a hi­vatalba is bejár. Csak egészsé­ge legyen! Pásztor B. TöSsii gépel, felszerelést kapnak a háztáji termelők Harminchét évi postai szolgálat után

Next

/
Thumbnails
Contents