Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-07 / 5. szám

A MEGYEl PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA- ---------------------------------------------------------------------------------------------------­1976. JANUÁR 7., SZERDA Ara: 80 fillér Világ proletárjai XXXI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM MA: SZORGOS MUNKA AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOKBAN (3. oldal) MINDENKI EGYETÉRT, DE... (4. oldal) FIATALOK A MUNKAHELYEKEN (5. oldal) „Lejárt" munkakönywel A nyugdíjasok találkozóját számok korlátozása nélkül, dol­évenként megrendezik a vállala­tok, a termelőszövetkezeti gaz­daságok. Ahol csak egy kicsit is adnak hímévre, ez a rendezvény nem marad ki a programból. Ügyes nőbizottságok meghitt hangulatot varázsolnak, s a je­lenlevők megadják -a tiszteletet a munkában megfáradtaknak, éreztetik velük, hogy nem fe­ledkeztek meg róluk, ha nem is találkoznak nap nap után, a család tagjaiként ,tisztelik őket. Az ilyen összejöveteleken már hagyomány, hogy a meghívón jelzett időpontnál jóval koráb­ban nyitott ajtók várják az ér­kezőket. Ünneplőben jönnek. A legszebb, legkíméltebb ruhada­rabok kerülnek elő a szekrény­ből, mielőtt elindulnának, a nők a szokásosnál hosszabban néznek a tükörbe, a férfiak gondosab­ban borotválkoznak. Amikor megérkeznek, rögtön az ismerő­söket keresik, egy asztal mellé telepednek. Régi történeteket idéznek, tréfálkoznak. A terí­tett asztal, a borocska feledteti az éveket, olyannak látják egy­mást, mint régen. Mint akik ma is idetartoznak. De odatartozónak tartják-e őket mindig és mindenütt a há­zigazdák? Egyszer egy évben ugyan alkalmat teremtenek szá­mukra, hogy ezt érezhessék, de törődnek-e velük eléggé az ün­nep előtt és az ünnep után? Ebben az egyetlen estében is sok-sok külső jel árulkodhat. Az ünnepi köszöntőben az igazgató mondhat megható szavakat a törzsgárda érdemeiről — ha utána, a baráti asztaloknál nem vált szót a' régiekkel, a koráb­biaknak sincs hitele. Ha csupán egyik társadalmi kötelezettség­nek tartja a sok közül a nyug­díjasok üdvözlését, ha nem érzi, hogy itt többről Van szó, mint hogy a megjelenésére számítsa­nak, rossz vágányra tévedt.'. Nemcsak formailag, a lényeget tekintve is. A találkozókon egy asztal mel­lé kerülő emberek ugyanis több­nyire csak itt és csak az évnek ezen az egyetlen napján talál­koznak. Pedig nem ragaszkod­nának feltétlenül a fehér asztal­hoz. Szívesen látnák egymást többször a régi körülmények kö­zött: a műhelyben, a‘munkapad­nál. Mégsincs rá mindannyiuk- nak módja. ,A „hiányszakmák­ban” a rendeletek lehetővé te­szik, hogy a nyugdíjasok, az óra­Kuszár EsSván Huszár István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnö­ke kedden látogatást tett a Magyar Néphadsereg légvé­delmi alakulatánál. Látogatása során a Honvédelmi Miniszté­gozhassanak. Ezek azonban az évtizedeken át is legnagyobb igénybevételt követelő foglalko­zások, érthető, hogy a nyugdíj biztonságában élők közül sokan lemondanak a „kettős fizetés­ről”. Egészségüket, közérzetüket, lassúbb ritmusra váltott napjai­kat veszélyeztetné a „másodál­lásként” vállalt teljes munka­idő. ök szabadon választhatnak, a baj nem is velük van. Aho­gyan a mezőgazdaságban is a ré­gebbi gyalogmunkások — a kép­zettség nélküliek, a csak kapá­láshoz, répaegyeléshez, földmun­kához értők — rendszeres fog­lalkoztatása okoz gondot, úgy az iparban is a „nyolcszáznegyven órások” helyzete ad okot meg­fontolásra. Pontosabban: a nyugdíjas-találkozók szervezői­nek, a köszöntőt mondó veze­tőknek kellene jobban maguké­vá tenniük a rendeletek szelle­mét, s így a nyugdíjasok ügyét. Létszámhiányról, munkaerő­gondokról számolnak be a felet­tes szerveknek, mégsem számol­nak eléggé a munkabíró, még szívesen dolgozó nyugdíjasok „tartalékával”. Nem gondolnak rá, hogy közülük a mostaninál sokkal többen tudnák a nyolc- száznegyven órájukat is haszno­sítani, ha kedvezőbb körülmé­nyek között tehetnék. A részmunkaidő adott lehető­ség, a rendeletek pontosan meg­határozzák a módozatokat, mégis kevés helyen élnek vele. Ha a nyugdíjasok maguk választhat­nák meg az éves „időkeret” na­pi beosztását, ha nem néhány hónap alatt, napi nyolc órában kellene teljesíteni az engedélye­zett óraszámot, többen jelent­keznének. Az eredmény min­denképpen megérné a körülte­kintőbb szervezést, a valamivel több adminisztrációt. Törődés, figyelem, rugalmas­ság — a nyugdíjasok nem igé­nyelnek mást, mint akiknek a munkakönyvé bent van a gyá­rakban. Arról nem is beszélve, hogy ők nemcsak egy „lejárt” munkakönyvvel rendelkeznek, hanem munkás évtizedek gaz­dag tapasztalatával is. Nyugdí­jas munkásokat érdemes volna „tanácsadóként” is alkalmazni a műhelyekben, vagy lehetnének a szakmunkásnevelés patrónusai. ök- nemcsak a fehér asztal mel­lett idéznék emlékeiket — mi Pe­dig gyorsabban haladhatnánk segítségükkel. Viczián Erzsébet látogatása riumban aktívaértekezletet tartott időszerű belpolitikai- gazdasági kérdésekről. A ven­déget Oláh István altábor­nagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke és Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, politikai főcsoportfőnök, honvédelmi miniszterhelyettes fogadta. (MTI) A hathónapos gyorsított ütemnek megfelelően épül a Gyulai Húskombinát; A Gyulai Húskombinát épí­tésének jelenlegi állásáról, a beruházáson folyó munkákról adott tájékoztatást Homoki Ká­roly beruházó főmérnök. Elmondta, hogy a kétszintes, egyenként több mint kétezer négyzetméter alapterületű vá­gócsarnoknál a válaszfalak épí­tése befejeződött. Jelenleg a szerelőipari munkák folynak eb. ben a részben. A teliesítés azt is lehetővé1 tette, hogy folyama­tosan végezzék a belső betono­zást. Hangsúlyozta: a vágócsar­noknak ez év március 31-re kel­lett volna olyan stádiumban lennie, hogy a belső szerelési munkák megkezdődhegsenek. A híhőház épületében — május 30-án kellett volna megkezdőd­nie a felső páiyatartó szerkeze­tek építésének. Ezzel a munká­val február végére elkészülnek. A főmérnök hangoztatta, hogy az elmúlt évben az építés jó ütemben haladt. így az újon­nan belépő szakipari vállalatok­nak lehetőségük van arra, hogy az építésnek ezt az üte­mét átvegyék, és ők is tarthas­sák a hathónapos gyorsított tempót. A múlt év végéig a 900 mil­lió forintos építési beruházás­ból 230 millió forintot használ­tak fel, amelyből az építési technológiának mintegy harma­da készült el. Készen van az állatszállás és megérkeztek az olasz gyártmányú húslisztüzem gépei is. Elkészült a tmk-épü- let, amelyet jelenleg már üzem­szerűen használnak. Megépült a gőztávvezeték-rendszer, s ez. lehetővé tette az elkészült csar­nokok téliesítését, a belső mun­kák végzését. Az új kazánház- bővítés is befejeződött, így a közeli napokban a Láng Gép­gyár szerelői hozzákezdhetnek a két nagy teljesítményű kazán szereléséhez. Lényegében készen van a húskombinát külső ener­giaszolgáltató hálózata, a gáz­nyomásszabályzó, a gázvezeték- rendszer, a külső víz- és Szenny­vízhálózat. A gyulai húsüzem mellett megépült az iroda- és szociális épület, transzformátorállomás és a belső kazántelep. Azt is elmondta a beruházó főmér­nök, hogy az NDK-tól megren­delt 18 hűtőkompresszorból már 14 megérkezett. A jó együttműködés, a beruházók irányításával lehetővé teszi a munkaterületek folyamatos át­adását a szakipari vállalatok­nak. Ezévi terveikkel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a kombinát építésében a fonto­sabb üzemek közül a követke­zőket szeretnék befejezni. A A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya az IBUSZ közre­működésével társasutazást szer­vezett Moszkvába. A közműve­lődési program keretében azzal a céllal szervezték ezt az utazást, hogy a dolgozók általános és kö­zépiskoláinak hallgatói a tan­anyagon, a színház- és mozilá­togatásokon kívül, személyesen is kitekintsenek az ország hatá­rain túlra. Tavaly 80 tanuló és 20 pedagógus hat napot töltött ilyen utazás során Krakkóban és Auswitzban, most pedig ja­nuárban 120 olyan ipari és me­zőgazdasági munkás láthatja Moszkvát, aki jó eredményeket ér el munkahelyén és jól tanul a dolgozók általános vagy kö- zéoisko’ á i ában. A 120 Békés megvei nésrv cso­portban utazik. A 30 tagú első csoport ma, ianuár 7-én a Bé­késcsabáról 18.15 órakor induló húslisztiizemben az építőipari munkákat, az állatszálláson a hústechnológiai munkák szere­lését. A vágócsarnokban egy fél évvel az alaptervben meg­határozottak előtt biztosítani akarják a burkolóknalt a mun­katerületet. Ugyanezen a mun­katerületen az oldalfalak és a padlók hőszigetelését. A hűtő­házban az oldalfal és padló- burkolat elkészítését. A vágó- csarnokban 1976. IV. negyed­évében meg akarják kezdeni a gépek szerelését. Év végéig to­vábbi 300 millió forintot fordí­tanak az építési költségből a beruházásra. gyorsvonattal megy Budapestre, s onnan repülőgéppel teszi meg az utat a szovjet fővárosba. A második csoport január 16-án, a harmadik 21-én, a negyedik pedig 26-án utazik el Békéscsa­báról. A Szovjetunióba látogatók többsége vállalati jutalomként, díjtalanul vesz részt a hatnapos úton. Moszkvai programjukban többek között városnézés szere­pel, megtekintik a Kremlt, a Tretyakov képtárat, a Népgaz­dasági Kiállítást, s ezenkívül múzeumba, színházba mennek. A 120 résztvevő közül a legtöb­ben elekiek és sarkadiak. A me­gyei tanács művelődésügyi osz­tálya jövőre vagy az NDK-ba, vagy Leningrádba szervez a ta­valyihoz és az Ideihez hasonló társasutazást a dolgozók általá­nos és középiskoláinak hallgatói számára. (Vitaszek) Ma indul az első csoport A dolgozók általános és középiskolájának 120 hallgatója utazik megyénkből Moszkvába ÚJ £V — ÚJ GÉP A MEZŐGÉP békéscsabai gyáregységében elkészült egy 15 soros hagymavető gép null-szériá- ja. Ebben az évben a hagymavetés megkezdéséig 13 darab készül belőle. Ez a gép égy mű­szak alatt 150 ember munkáját végzi el (Fotó; Demény)

Next

/
Thumbnails
Contents