Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 4. szám

Irányelvek Az üzemegészségügy, az üzemi orvosi hálózat továbbfejlesztéséről A fővárosi s a megyei taná­csoknak intézkedési tervet kell kido’gozniuk az üzemi orvosi hálózat továbbfejlesztésére — döntött decemberi ülésén a Mi­nisztertanács. Az Egészségügyi Miniszter a tervek elkészítéséhez most irányelveket adott ki. Az egészségügyi közlönyben megjelent irányelvek leszögezik: az üzemi orvosi hálózat fejlesz­tése során a nagyüzemek, a munkásnőket nagyobb számban foglalkoztató vállalatok üzem­egészségügyi szo’gálatának job­bítását kell előtérbe helyezni. Csökkenteni kell az üres üzem­orvosi állások számát, s a fel­adatok szakszerű, zavartalan el­látásának biztosítására gondos­kodni kell megfelelő számú kö­zépfokú* egészségügyi szakdolgo­zóról is. Figyelemmel a racioná­lis munkaszervezésre, a munka­idő teljes kihasználásának köve­telményeire, a főfoglalkozású egészségügyi szakdolgozó mun­kaidejét két olyan, egymáshoz közel fekvő üzem között is meg kell osztani,, ahol a részfoglal­kozású üzemi orvosi órák ala­csony száma ezt indokolttá teszi. A különböző üzemi szakrendelé­sek megtervezésekor szem előtt kell tartani a dolgozók összeté­telét, az üzem profilját. Az irányelvek szerint szakmai és gazdasági szempontból egyaránt előnyös az úgynevezett nyitott rendszerű üzemi rendelőintéze­tek, szakrendelők létesítése, amelyek egyidejűleg végzik a környező kis- és középüzemek dolgozóinak, további szabad órák esetén pedig a lakosságnak a szakellátását Is. A minisztertanácsi határozat értelmében a fejlesztésnél figye­lembe kell venni a több telep­helyű üzemek igényét az üzemi orvosi ellátás megszervezésére. Az irányelvek szerint az egy­mástól távol levő, vagy a köz- igazgatási egység határain kívül- eső telephelyek dolgozóinak jobb üzemegészségügyi ellátása azt igényli, hogy a vállalati szerve­zés szempontjából összetartó üzemekben működő üzemegész­ségügyi szolgálatok a vállalat központjában dolgozó üzemi or­vos. főorvos szakirányítása alá tartozzanak Növelni kell a főfog­lalkozású üzemi orvosok számát, arra kell törekedni, hogy a je­lenleg részfoglalkozású üzemi orvosi állások összevonásával egy főfoglalkozású orvos két- három közeli üzem dolgozóinak ellátását biztosítsa. Az V. ötéves tervidőszakban el kell érni, hogy minden me­gyeszékhelyen megyei-üzemi szakrendelés működjön az egye­sített kórház-rendelőintézetben, illetve ha van, a nagyüzemi egészségügyi szolgálat keretében. (MTI) KÖZÖS „NYELV” A MEZŐGÉP-NÉL A hosszú éveken át tartó szí­vós munka eredményeként 1978- ra megszületett a vállalati kö­zös nyelv a békéscsabai MEZÖ- GÉP-nél. A közös nyelv több kódbetűt tartalmaz, melyek kö­zül az „R”-t szeretnénk ez alka­lommal kiemelni. Ez az alapja ugyanis a bérnek, a nyereségré­szesedésnek és a fejlesztésnek. Sőt, ettől az évtől a nem meg­felelő eszközgazdálkodás is az „R”-alapot terheli. Érthető, hogy az „R”-alap mi­lyen körültekintő tiszteletet kö- vetet mindenkitől. Ezentúl ugyanis zsebre, azaz a boríték vastagságára megy a követel­ményszint alacsony teljesítése. A közös nyelv használata a terme­lési szerkezet kialakításában, az exportképes és a belföldi piacon keresett MEZÖGÉP-es cikkek termelésében ezért kötelező. A közös nyelv mind tökélete­sebb összhangjának megterem­tésére különböző intézkedéseket foganatosítottak. A vállalat po. litikai, társadalmi és szakmai ve­zetői részére, továbbá a vállalat dolgozóiból a társadalmi élet ma­gasabb szféráiba delegált vagy választott alkalmazottakból — a szocialista birgádvezetőkkel zár­va a sort — kötelezővé tették a vállalati munkaszervezésben va­ló aktív részvételt. Az V. ötéves tervvel Összefüggő MEZÖGÉP- feladatokat már egy ilyen közös értekezleten határozták meg a békéscsabai, az orosházi, a gyű­Egy új szolgáltatóegység első napjai Tájékozódás a „Generál' szövetkezetben Békéscsabán Impozáns épület magasodik a Bartók Béla út és a Vozárik utca sarkán. Ja­nuár első munkanapján a vas­ipari szövetkezetből levált rész­leg itt új, önálló szolgáltató­egységként nyitotta ki kapuit. — Az új szövetkezet kimon­dottan a lakossági szolgáltatás bővítésére, az igények jobb ki­elégítésére alakult — tájékoz­tatott Szabó Mihály, a szövet­kezet elnöke. Az autószerviz, a karosszériajavítás,, a motorke­rékpár-javítás, a rádió- és tv- javítás, valamint az egyéb ház­tartási gépek fizető és garanciá­lis javítása az elmúlt években jelentősen nőtt. Tavaly már 28 ezer ügyfél fordult meg a szol­gáltató részlegnél. A 151 tagot számláló „Gene­rál'' Szakipari Szolgáltató Szö­vetkezet — ez az új egység ne­ve — 1978. évi tervezett árbevé­tele 22,2 millió forint. — Célkitűzésünk, hogy az öt­éves terv végére 40—50 millió forint árbevételű megyei szö­vetkezetté fejlődjünk. Most leg­főbb feladatunk a munka- és üzemszervezés — sorolta az el­nök. * * * Az udvaron autókarosszériák, alvázak, karambolozott kocsik. A motorszerelő műhely előtti tárolóban a „vasparipák” pi­hennek. Az elmúlt évben mint­egy nyolcezer motorkerékpár szervizét és kisebb-nagyobb ja­vítási munkáit látta el a mű­hely 12 szerelője. Az egyik munkapadon kosárnyi fogaske­rék és másfajta alkatrész pih^n. Egy javításra szorult P—20-as motorkerékpár darabjai. Duna János II. a munkatársak sze­rint — ezeknek a típusú jármű­veknek a specialistája. Tiltako­zik ellene. — Univerzális szerelők, va­gyunk itt mindannyian — mu­tat körbe a műhelyben. Az ajtóban egy Babetta kis­motort hoztak szervizre. Gaz­dája — Kéri Sándor — Gyulá­ról jött vele. A hibákat Lipták János művezető jegyzi: a gu­miköpeny pereme hibás, a gyúj­tás Zs a porlasztó beállításra ■sorul és kell egy olajcsere is. A motort a munkalappal Vi- dovenyecz György kapja. 1957- től dolgozik mint „szervizes”. — A felsorolt hibák alig há­rom órát vesznek igénybe. De ha már szétszedem a kerekeket, megtakarítom és beállítom a fé­keket is, megolajozom a forgó­alkatrészeket A szerelő felelős­sége nemcsak addig tart, amíg kiviszik a műhelyből a jármű­vet. Ha valami baj van, visz- szakerül hozzánk, s az újbóli javítást már nem fizetik — mondja, miközben egy Riga 12- es gyújtását és porlasztóját ál­lítja be. — Kis javítás, de idő-, igényes — dünnyögi az orra alatt. — Szeretem a benzinfüs­töt, a motorok zaját. Csak ola­josán érzem jól magamat — mutatja a szerelőruháját. Fia­talkoromban a sebességet is él­veztem. A műhelyben dolgozók vala­mennyien szeretik a gépeket. Skumét János 59 éves, gyerek­kora óta rajong a motorokért. — Amíg fiatal voltam sokaj „spéciztem”, vagyis a gépeket készítette elő a versenyre. — Egy 'verseny — egy javítás. Mindez hobbiból — emlékszik vissza. A karosszériaműhely végében összetört Skoda, letakarva pi­hen. — Aki piásan vezet így jár... — szólal meg az egyik kocsimosó. Amott egy fehér Zsigulit javítanak, gazdája jo­gosítvány nélkül vezette, és ösz- szetörte. — Sok türelmet igényel ez a munka — kezdi Szekerka András karosszérialakatos. He­gesztőfelszerelésekkel, vágókkal, kalapácsokkal igazítják helyre a járművet. — Ha a lemez meg­nyúlt felmclegítjük, egyenget­jük, ezt követően hirtelen le­hűtjük. Ilyenkor összehúzódik az anyag. A nagyolás az mág csak halad. Amikor az aprólékos munka következik akkor kell a türelem. Hogy miért szép ez a munka? Egy roncsból kezünk nyomán újból kocsi lesz... A műhely másik végében fél­oldalra billentett Polski Fiat karosszériáját javítja Jávor Já­nos. A baloldali küszöböt he- geszli. Gyöngyözik a hegesztő­pálca, cseppenként növekszik a varrat. Sötét szemüvegét hom­lokára tolja, majd panaszkodik. — A tavasszal vettem — int a kocsira. — Szépen „kikozme- tikázták”, úgy, hogy három gya­korlott szerelőt becsapott a volt gazdája. Aztán jött az el­ső eső... Amikor szétszedtük kiderült: csak a motorháztető és a kocsitető ép. A többi ré­szét elette a rozsda — kesereg. — Van szabadságom és mód ar­ra, hogy itt rendbehozzam, — S kezében a hegesztőpisztoly lángja kékesen lobban fel. Á csarnokban közben új kocsi ér­kezik, az idén az első. Tavaly mintegy ötezer személygéoko- csi fizető és szervizes javítását látták el. * * * A szövetkezet fényezőműhe­lyében egy Wartburg és egy Polski vár előkészítésre, — Kis kozmetikázás — mond­ja Fehér János az autófényezők csoportvezetője. — Havonta 35 —40 kocsi festését javítjuk, il­letve ennyit fényezünk át. A fényezőfülkében, amely her­metikusan zár, 0,2 atmoszíérás túlnyomás alatt dolgoznak. A túlnyomás és a felülről érkező levegő felesleges festéket leszo­rítja a padlószintre majd innen elszívóberendezés távolítja el. — Ezt a műhelyt másfél évvel ezelőtt 800 ezer forintos költ­séggel létesítettük. A megyében csak Gyulán van hasonló kor­szerű fényezőműhely — s köz­ben a berendezéseket mutatja a csoportvezető. A fújás utáni szárításhoz egy 18 ezer kalóriás olajtüzelésű kazán szolgáltatja a hőt. így alig két óra alatt 80 Celsius fokon szárad meg a fényezett felület. — Az épületeink adottak. Az idei és a következő év legfon­tosabb feladata, hogy a műhe­lyek szerszámozottságát és mű­szerezettségét javítsuk. Szövet­kezetünkre nehéz, de szép fel­adat vár. Ügy akarunk dolgoz­ni, ha ügyfeleinknek köszö1 nünk, azok vissza is köszönje­nek — mondja búcsúzáskor a szövetkezet elnöke. Szekeres András lai, a mezőkovácsházi és a me- zőberényi gyáregység részére. A vállalat vezetése azért is kereste a közös nyelvet gyár­egységei között, mert az V. öt­éves terv első éveire óhajtott rekonstrukció elmarad. Így a meglevő eszközök eddigi teljesít­ményét kell tovább fokoznunk. Ezért olyan értékelési sorrendet állítanak fel, melyben az egy műszakban ténylegesen ledolgo­zott munkaórák száma mellett azt vizsgálják, hogy a kifizetett bérre mennyi teljesítményérték jut. A megkülönböztetett küzde lem tehát a színvonalasabb tér melőmunkáért. az ebből szárma zó jövedelemért, az „R”-alap bő vítéséért, a belső teljesítmény tartalékok mobilizálásáért fo lyik. Meggyőződésem, jó ered ménnyel zárják majd az éveket mert az ilyen kollektív vállalko­zások — tapasztalataim szerint — mindig pozitív előjelű ered­ményre vezettek. —sik Évről évre növekszik az üdítőital- fogyasztás A Békés megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat az elmúlt év­ben — az 1974. évihez képest — üdítő italból 30 százalékkal töb­bet értékesített. Ez a növekedés főként annak tulajdonítható, hogy termékei gyümölcs alap­anyagból készülnek és igen jó minőségűek. Az Extra narancs­ra kétszer, az Extra Colára és Tonikra egyszer-egyszer került fel a Kiváló Áruk Fóruma meg­különböztető jelzés. Tavalyi új terméke a szénsavas Extra sző- »lő, afhély hamarosan kedveltté vált és év végén kezdte meg az Extra Orange szénsavas üdítő ital gyártásét 1 literes üvegben, amiből már a karácsonyi ünne­pek alatt igen sokat rendelt a vendéglátóipar, valamint a ke­reskedelemi A termelés növekedését előse­gítette az is. hoev a vállalat ele­gendő gépjárművel rendelkezik ahhoz, hogy a megye és més a szomszédos öt megye városaiba, községeibe időben eljuttassa a megrendeléseket. Az idén újabb termék lesz az Extra szőlő és a szénsavas ivó­víz egyliteres palackokban. Az új békéscsabai üzem lehetővé te­szi a termelés több mint 30 szá­zalékos növelését. A vállalat így Járhatóan mintegy 30 millió pa­lack üdítő italt gyárt majd. KÉPERNYŐ Egymillió fontos 15 perc Meglepő talán, hogy laptár­sunk, az Esti Hírlap január 3-i számának cikkével kezdem ezt a jegyzetet, melyben a televízió új műsoráról, az „Egymillió fon- tos hang)egy"-ről lesz szó. A ma­gát (—va)-nak szignáló kolléga 2 millió tévétulajdonos és leg­alább 5 millió néző minden ed­digi tapasztalatát elegánsan mellőzve kijelenti, hogy „né­hány év óta ritka vendég a kép­ernyőn a könnyűzene", mert „szép lassan eltűntek a fiatal nemzedék kedvenceit megszó­laltató önálló adások". Nem kell csak tévénézőnek lenni ahhoz, hogy megállapítása­it megcáfoljuk, hiszen'a kopasz fejű Bergendi és együttese, u szép hajú Koncz Zsuzsa, a kitű­nő énekesnő, Kovács Kati, és egy csomó, öntudatosan felfelé törekvő fiók-világnagyság sorra- rendre feltűnik a képernyőn; hogy a külföldi fesztiválok, könnyűzenei közvetítések szá- mglatlan alkalmait már ne is említsük. Miért „ritka vendég" hát a magyar televízióban a kónni/űzene? Sokkal inkább le­hetne azon füstölögni, hogy a magyar könnyűzene hangjegyei nem nagyon érnek egymillió fontot; hogy a dalszövegek, ame­lyek milliók — és elsősorban a fiatalok -— tudatába ágyazód­nak be, bárgyúnk, kificamítják a magyar nyelvet, nemegyszer tartalmilag sem „haladnak az élen", és esetenként igen csak rossz hatást gyakorolnak az ifjú nemzedékre. Végül is; senki nem tüntette el a képernyőről a beat- és tánczenei programo­kat, ott voltak és ott vannak azok állandóan a televízió mű. sorában minden hibájukkal együtt. Most az újféle 15 perc után újból kiderült, hogy csak a cím változott, a könnyűzene színvo­nala semmit. Az előadók — Zo- latnay kivételével — sem voltak éppen eszményiek (Eszményi Viktória, Bódi Magdi (146 cm), az Apostolok és az M—7-esek. Kezdődött azzal, hogy az egyik apostol női szopránt produkálva, eunuch-hangon közölte velünk, hogy „Te hoztál tűzbe, te hagy­tál vízbe”, majd Eszményi kö­vetkezett, aki — a tehetséges dalszövegíró jóvoltából kijelen­tette: „Meguntam már régesrég, hogy vágyamat mások neves­sék." Mit ad isten, Bódi Kati, már sokkal racionálisabb volt, és nyíltan féltette a kérdést; „Kihez mész, ha itt az éjjel?" Zalatnay viszont filozófiai mély­ségekbe ereszkedett, amikor szép magyarsággal eldanolta, hogy: „eljön az az idő, amikor fe él­nél velem”, bár „én úgy is ér­zem, igen, elmúlt az az idő, ami­kor én éltem veled”, S mind­ehhez — látványaláfestésként — harmadmagával bemutatta a tévétorna jövő heti gyakorlatait, Értékes 15 perc volt! Csak ép­pen nem hozott semmi újat és biztatót könnyüzeneügyben. S. E. Felhívás A Pénzügyminisztérium minden háztulajdonos részére elrendelte a bevallásadási kötelezettséget A nyomtatvány díjmentesen beszerezhető a városi tanács vb pénzügyi és tervosztálynál. A kitöltött bevallási ívet a tulajdoni lappal együtt minél előbb, de legkésőbb január hó 25-ig a 16. számú szobában kell beadni. Késedelem esetén felemelt adó kivetésére kerül sor. Városi Tanács V. B. pénzügyi és tervosztálya, Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents