Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-06 / 4. szám
\ A lengyel oktatásügy reformja A LENGYEL Egyesült Munkáspárt új vezetősége 1970-ben egyik első döntésével szakbizottságot alakított, amelynek feladata a „Lengyel Népköztársaság oktatásügyének ál’apotáról szóló jelentés” kidolgozása volt. Ez a döntés indította el a lengyel, oktatásügy korszerűsítésének folyamatát. A LEMP VT. kongresszusa után (1971) — amelynek határozatai körvonalazták az oktatásügy reformjának alapvető irányvonalait — sor került az oktatási rendszert tökéletesítő első változásokra. Amikor a szákbizottság 1973 februárjában nyilvánosságra hozta jelentését és a reformról az országgyűlés is határozatot hozott, a munka még intenzívebbé vált. A széles körű társadalmi vitában az a vélemény alakult ki,' hogy a jelenlegi körülmények között az iskola nem képes egész ^életre szóló általános ismereteket és szakmai végzettséget adni a tanulóknak De szükséges a legsokoldalúbb alapokat adnia ahhoz, hogy a diákok később a munkában vagy az egyetemi tanulmányaik során, szakosíthassák ismereteiket. EBBEN a szellemben fogalmazták meg a lengyel oktatási rendszer reformjának alapelveit, amelyek többek között a tízéves általános oktatást jelentik majd. A reform bevezetésére az 1978— 79-es tanévtől kezdve, fokozatóA magyar biológia 30 éve H arminc év nagyon rövid idő egy nép történelme-, ben, mégis e három évtized alatt sok változás szemtanúi lehettünk. A tudományokban is mélyreható változást hozott, annak ellenére, hogy már korábban is kimagasló nagy egyé. niségek és iskolateremtő tudósok tették a magyar biológiát nemzetközileg is elismertté. Elég ha a 150 éves Tudományos Akadémia névsorából csak Lenhossék Mihály, Entz Géza, Jávorka Sándor és a Nobel-díjas Szent- Györgyi Albert nevét ragadjuk ki. A magyar biológia a felszabadulás után jól indult, kezdetben mégis komoly megpróbáltatások, nehézségek zavarták fejlődését. A harc — mert az volt — először ideológiai szinten zajlott. E filozófiai harcból viszonylag gyorsan, és győztesen a materialista eszme került ki. Ennek ellenére a biológia teljes kibontakozása, igazi termelő erővé válása még váratott magára, mert a személyi kultusz a biológia fejlődését iá gátolta. A politikai légkör tisztulásával a biológia tudománya is megerősödött, A gazdasági élet fejlődését irányító tervek mellé elkészültek a tudományos közép és hosszú távú tervek is. Társadalmi igényként jelentkezett, hogy a tudományok eredményeikkel kapcsolódjanak be a termelés gyakorlatába. Így a leíró — empirikus —■ biológiát szükségszerűen váltotta fel a kísérletező — experimentális —• biológia. A biológia ennek érdekében összefogott a többi természettudománnyal, a fizikával, kémiával és a matematikával. Vizsgálati eszközeinek fegyvertárába a kor legmodernebb műszerei, vizsgálati módszereiben pedig a történeti szemlélet jelent meg. Megváltozott a tudomány és a társadalom kapcsolata. Kezdetét vette a produkciós biológia gyakorlati alkalmazása. Az elmúlt 30 év során a hazai biológiai kutatások fejlesztését a kor szükségletei irányították. A párt irányításával a társadalmi igények kielégítése alapvető feladatként jelentkeztek korábban is, ma is. Az igények és a szükségletek viszont eddig soha nem látott módon, gyorsan változnak. Államunk jelentősen támogatja a tudományokat.-Kutatási célokra jelentős anyagi erők és eszközök koncentrálását biztosítja. A felszabadulástól 1973-ig tudományos kutatásokra kéreken 10 milliárd forintot fordított államunk. Ebből a biológiai kutatásokra 210 millió forint jutott. Ma hazánkban 31 kutató- intézetben folyik biológiai jellegű kutatás. Ezen intézetek közül 25 a felszabadulás után épült A közelmúlt évek legjelentősebb biológiai létesítménye a Szegedi Biológiai Központ. A biológiai kutatásokba bekapcsolódnak a különböző egyetemek és főiskolák biológiai tanszékei is, mélyeknek száma 50. Biológiai jellegű kutatásokkal 775 fő foglalkozik ,ma hazánkban. Kö- xfllük a felének van akadémikus, tudományok doktora és tudományok kandidátusa tudományos fokozata. A kutatók korösszetétele is kedvező, hiszen az átlagéletkor 35 év, a vezetőké 47 év. Sok szép eredménnyel büszkélkedhet a magyar biológia. Több ágazatban nemzetközi elismerést vívott ki és bekapcsolódott az UNESCO kutatási programjába is, Tudományos külkapcsolata- ink is jók. M agyar biológusok tisztázzák a molekuláris biológia terén a DNS aktív centrumának és a fehérjék oldalláncainak a szerepét. Továbbá az izomfehérjék elektronmikroszkópos citokémiáját és a központi idegrendszer szynapto- lógiáját A biokibernetika, mely a reflex mechanizmusokat és a sejtmembránokat vizsgálja, nemzetközi színvonalat képvisel. A humángenetika az enzimopáthiás betegségeket tisztázza. Számos európai országot megelőzve, 1963 óta hazánkban is van ,— öt helyen .— genetikai tanácsadás . A növény- és állaígenetika hibridizációs kísérletei említésre méltóak. A hagyományos ágazatok közül a zoológia és a botanika nemzetközileg erős ágazat. Sürgős megoldásra vár a környezetünkbe kiszórt anyagok mu- tagén, karcinogén és teratogén hatásainak tisztázása. De problémát jelentenek a szív és a keringési rendellenességek, valamint a rosszindulatú daganatok okozta betegségek is. A csecsemőhalandóság az utóbbi 20 évben igaz, hogy több mint a felére csökkent, - de még így is a 22 európai ország közül a 19. helyen állunk. A gazdasági állatok éves elhullása következtében a veszteség tízezer tonnákban mérhető. Ezek csak ízelítő példák a kutatási problémák és a társadalmi igények sokrétűségéről. Időközben azonban új problémák is jelentkeztek, mégpedig olyanok, amelyekről 10—15 évvel ezelőtt nem is hallottunk. Az emberi környezet szennyeződése és romlása óriási potenciális veszélyt jelentenek, melyeknek csak a felszíni jeleit kezdjük ma érzékelni. A biológiai félműveltség máris nagy kárt okozott a környezeten. 1974-ben például 24 esetben volt hazánkban nagymértékű halpusztulás. Meg kell tanulnunk olvasni a természet törvényszerűségeiben. Ezért a környezetbiológia terén sürgős, széles körű felvilágosító, tudatformáló munkára van szükség addig. Széchenyi István mondása ma is aktuális: „Az ember annyit ér, amennyit használ.” A biológiára különös felelősség hárul, mert nagy részben a biológia eredményeitől és az erők koncentrálásától remélhető szépen ívelő életszínvonalunk emelkedése és több fenyegető árnyék elvonulása fejünk felől. Busa László a TIT Békés megyei Biológiai Szakosztály titkára san kerül sor. Ezekben a napokban jelenik meg a „tízosztályos iskolarendszer” programtervezete, melyet a legkülönbözőbb szakterületek tudósai készítettek elő. Ezt a tervezetet is társadalmi vitafórum elé bocsátják s ez minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy a legjobb elképzelést fogadják el. Az elképzelések szerint a tízosztályos általános iskola tantervé mindenki számára azonos lesz. De ugyanakkor minden egyes tanuló egyéni érdeklődését ég tehetségét is figyelem, be veszi. Minden tanuló kiválaszthatja ugyanis a neki legmegfelelőbb úgynevezett fakultatív foglalkozásokat. A tanterv- szerkezet is megváltozik. Lengyelországban eddig a kétfokozatú általános oktatási rendszer — általános iskola és középiskola — koncentrikus szerkezetű tantervre épült. Ennek az volt a lényege, hogv az ókortól nap. jainkig terjedő időszaknak ugyanazokat az ismereteit bővebben ismételték. A TÍZÉVES kötelező általános oktatás tanterve egyrészt az óvodák tantervéhez, másrészt a különböző típusú szakiskolák, továbbá a kétéves egyetemi előkészítő szakiskolák tantervéhez igazodik majd. Több éve folyik már a reform bevezetéséhez szükséges alapfeltételek megteremtése, Az első feltétel, a minden gyerek számára egyenlő, sikeres indulás biztosítása. Ez az általános óvodai nevelés bevezetésével érhető el. Lengyelországban jelenleg az összes 3—6 éves gyerekek 47 százaléka részesül óvodai nevelésben. Az óvodás gyermekek 85 százaléka 6 éves korban van. A reform bevezetésének idejére — ahogy azt a LEMP VII. kongresszusának célkitűzései mégha, tározzák —' valamennyi 6 éves, tehát iskolaköteles kor előtti gyereket óvodai gondozásba kell venni. A reformot megelőzően fontos feladat az iskolahálózat rekonstrukciója is, különösen falun, hogy megszűnjék a városi és a falusi iskolák közötti színvonal- különbség. Ennek jegyében alakultak meg 3 évvel ezelőtt az első úgynevezett községi gyűjtőiskolák, melynek hálózata egész Lengyelországra kiterjed majd. Jól felszerelt iskolák ezek, magas képzettségű tanári testülettel. Eddig már 1514 községben létesült ilyen isko'a, további 700 a következő 3 évben jön létre. MIVEL a reformban a' pedagógusoknak döntő szerepe lesz, a VI. és VII. pártkongresszus között eltelt időszakban különösen sok intézkedés történt a szakma rangjának és a tanári munka minőségének emelése érdekében. Többek közt növekedtek a tanári fizetések, megjelent a Tanárok jogai és kötelezettségei című alapokmány, mely szabályozza e szakma valamennyi lényeges problémáját. Először született olyan, rendelkezés, melynek értelmében csak egyetemet vagy főiskolát végzettek dolgozhatnak az oktatásban. Ennek érdekében tökéletesítették a, nappali és esti tagozatú tanárképzést, A tervek szerint 1985- ben a tanárok 80 százaléka felső végzettséggel rendelkezik majd. ÍJelenleg csupán 20 százalék). A REFORM bevezetése során hasznosítják a modern didaktikában bekövetkezett eredménye, két is. Jelentős beruházási ösz- szegeket fordítanak erre a célra Lengyelországban. Segíti ezt a KGST-országok között kialakuló együttműködés a didaktikai eszközök és iskolai felszerelések gyártásában. A didaktikai-nevelő programok korszerűsítésének célja az ifjúságban rejlő nagyobb aktivitás és nagyobb önállóság felszabadítása, összefoglalva megállapítható, hogy a len. gyei oktatásügy a befejezéséhez közeledő ötéves tervben fontos minőségi változások útjára lépett. llugon Bukowski Ki vezesse a szövetkezetei? A vezetői A szövetkezeti vezetők személyükben és együttesen is felelősek a gazdálkodás menetéért, eredményességéért és a tagság megélhetéséért, a szövetkezeti közösség fejlődéséért. Mindezért a legelső tennivaló a jó tervezés. Minden' tapasztalat azt igazolja, hogy a szövetkezeti élet fejlődése csak reális, megvalósítható terveken alapulhat. A tervezés a vezetők felada- ta, amelynek során fel kell mérniük a környezet jövőbeli alakulását gazdasági és társadalmi szempontból. Elkerülhetetlen annak meghatározása, hogy milyen szerepet szánnak a szövetkezetnek ebben a környezetben. Gondosan számba kell venni a szövetkezet adottságait, lehetőségeit. Ki kell alakítani azt a belső rendszert, amelynek segítségével a szövetkezet dolgozói részt vehetnek a tervezési folyamatban. Lehetőleg pontosan meg kell fogalmazni azokat az átfogó célokat és terveket, amelyek a szövetkezet egészének erőfeszítéseit megszabják, Az átfogó terv alapján válik lehetővé az egyes résztervek kidolgozása. Mindezt azért időszerű emlegetnünk, mert a szövetkezeti gazdaságok mostanában készítik el következő ötéves tervüket és a niai tervezéstől nagyrészt függnek a jövő eredményei. Nem arról van szó, hogy a vezetőknek valamiféle látnoki képességekkel kellene rendelkezniük, de arról igen, hogy az eddigi tapasztalatok szakszerű elemzése, továbbá a mai helyzet értékelése révén a szövetkezeti tagság egészének közreműködésével lehetséges a jövő céljainak reális felvázolása. A tervek helyes megvalósításáért szintén a vezetők és a vezető testületek felelősek. A vezetőség feladatait vázlatosan a következőkben lehetne meghatározni : az éves terv keretei főzött rendelkezik a hitelek felvételéről és a szerződések megkötéséről. Szervezi a közös munkát és a társadalmi feladatok teljesítését. Irányítja a belső igazgatást. Gondoskodik a munkadíjak kifizetésének feltételéiről. Kielégíti a tagok és családtagjaik jóléti és kulturális igényeit. Gondoskodik a tagok, 3. felelősség azok családtagjai és az alkalmazottak szakmai képzésének megszervezéséről. Folyamatosan ellenőrzi a határozatok végrehajtását, továbbá a termelőszövetkezet egész működését, gazdálkodását. Legalább kétévenként külső szakemberek, illetve a tsz területi szövetség revizori irodájának közreműködésével általános belső ellenőrzést végez. És a vezetőség hatáskörébe tartozik a közgyűlés alapszabály szerinti összehívása, megfelelő javaslatok előterjesztése a közgyűlésen. Szerteágazó, sokrétű tevékenység a vezetőség munkája. A vezetés színvonalát, biztonságát növeli több szövetkezetben az a gyakorlat, hogy a vezetőségbe választanak üzemi vezetőket, szakvezetőket, magas képzettségű szakembereket. Figyelmet érdemlő megoldás nz is, amikor a vezetőségi üléseken tanácskozási joggal részt vesz 20—25 szövetkezeti tag. Szerepük nemcsak az, hogy nagyon sok esetben értékes javaslatokat tesznek, hanem ilymó- don a szövetkezet vezetősége képes a tagság részvételét az év közben adódó kérdések eldöntésében is biztosítani. Nélkülözhetetlen szerepük van a szövetkezeti élet irányításában a különféle bizottságoknak. Az ellenőrző bizottság feladata talán a legismertebb, csak az a gond, hogy még nem mindig és mindenütt tölti be hivatását. Fontos szerep jut a ház- t táji bizottságnak is, amely az önkormányzat eszközeivel gondoskodik a háztáji gazdaságok törvényes keretek közötti fejlesztéséről, szervezi a közös és háztáji gazdaságok együttműködését, valamint a háztáji gazdaságokból származó termékek értékesítését. Az egyéb bizottságok — szociális, kulturális, döntőbizottság, nőbizottság — egy-egy szövetkezet különféle társadalmi feladatainak megoldásában működnek közre, vagy éppen irányítják e tevékenységi köröket. A szakmai és társadalmi vezetés összhangja, azonos célú egysége a legjobb biztosítéka minden szövetkezet eredményes működésének. Horváth László Hatéves terv Koreában Phenjanban nyilvánosságra hozták a KNDK Központi Statisztikai Hivatalának jelentését az 1971—1976-os hatéves népgazdaságfejlesztési terv teljesítéséről. A tervidőszak első 5 éve alatt a koreai nép jelentős sikereket ért el a népgazdaság anyagi-műszaki bázisának fejlesztésében. Az ipari termelés feladatait határidő előtt teljesítették. A bruttó ipari termelés 1979 óta 2,2-szeresére emelkedett, éves átlagos növekedése jelentősen meghaladta a terv által előirányzott szintet. Fokozott ütemben fejlődik a gépgyártás; az utóbbi években megkezdődött a földgyaluk, exkavátorok, Dieselmozdonyok, dömperek és más, korábban importált gépek gyártása. A KNDK mezőgazdasága is nagy lépést tett előre. Hatalmas öntözőrendszerek létesültek é* 'épülnek továbbra is, nagy ütem-\ ben folyik a mezőgazdasági termelés gépesítése. Határidő előtt, már tavaly elérték a hatéves tervben kijelölt feladatot: 7 millió tonna gabona termett, ami az 1946. évinek három és félszerese. A jelentés szerint a kiváló vállalatok között vannak azok is, amelyeknek az építésében, illetve újjáépítésében részt vett a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és az NDK. A háború utáni években több mint ötven nagy teljesítményű ipari objektum; kohászati kombinát, vegyi- és textilkombinát, vizierőmű stb. épült a Szovjetunió anyagi és műszaki segítségével — ma ezek alkotják a KNDK iparának vázát. Vietnami asszonyok — békében A VDK kormánya nagyra értékeli a dolgozó nők eredményeit. Ennek egyik jeleként, az ország fejlesztésében elért érdemei elismeréseként a Ho Si Minh érdemrenddel tüntették ki a Vietnami Nőszövetséget. A vietnami nők egyre nagyobb szerepet játszanak az ország életében. A Nemzetgyűlésben 137-en képviselik az asszonyokat; igy a legfelső törvényhozó szerv képviselőinek egyharmada nő- A kormányhivatalokban és fontosabb intézményekben 76 nő tölt be vezető tisztségeket. Az egykor elnyomott és jogfosztott lányok és asz- szonyok ma aktívan részt vesznek a VDK kulturális és tudományos életében is. Ma már a tanároknak több mint a fele nő, s a középiskolák és felsőoktatási intézmények diákjainak 30,7 százaléka leány.
