Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-06 / 4. szám
Közvélemény-kutatás a háztartásokban fl közlekedés az ötödül ötéves tervien A kereskedelemben kapható mintegy 80 ezer féle termált egy részének gyártásánál nem elég a pillanatnyi kereslethez igazodni, pontosan tudni kell a cikk várható kifutási idejét, a divat alakulását, a vásárlók kor és nem szerinti összetételét, ízlését. Ennek feltárásában — a kereskedelmi vállalatok, gyárak megbízására — vesz részt az Országos Piackutató Intézet. Munkájához húszezer háztartásban végez rendszeresen közvélemény-kutatást. Az intézet piackutató munkája nyomán kezdték meg a Hajdúsági Iparművek konyhai •szagtalanító berendezésének gyártását, amely már keresett Sokat fejlődött a zöldségkertészet Csanádapácán. A Széchenyi Tsz 460 hektárra növelte néhány év alatt a termő- területet. A főüzemág élén Kunos Sándor üzemmérnök áll. Palatinusz Gyula kertésztechnikus és sok-sok kertészkedéshez értő szövetkezeti gazda segíti az évi 14—15 millió forint árbevétel elérésében. Szamócát, sárgarépát, paradicsomot, zöldpaprikát, zöldborsót, zöldbabot és étkezési burgonyát termesztenek a Békéscsabai Hűtőháznak, az ugyancsak Békéscsabai Konzervgyárnak, a Békés megyei MÉK- nek. A helyi ellátás biztosítására kisebb tételben káposzta- féléket is előállítanak. Mészáros Pál tsz-elnök elmondta, hogy a szövetkezet mellett a háztájiban, a községben levő hatalmas kertekben is virágkorát éli a zöldségtermesztés. A megye Csanádapá- cáról kapja az első újburgonyát, de innen vásárolja nyersanyagkészletének egy részét a Szegedi Konzervgyár is. Csanádaoáca akkor került először a kertészeti érdeklődés középpontjába, amikor itt hektáronként 400 mázsa körüli szamócát termesztettek. Hatalmas lánggal növekedett a termelési kedv, de aztán gyorsan lelohadt. Itt is könnyebb volt a búzát és a kukoricát meg a „szabad világgal”, más szóval: mindkettőnket undorít e társadalom és a dolgok helyzete az országban. Ezért létrehozzuk a mi külön világunkat. Manson keresztelte Lynnettet Sivítónak, természetellenesen magas, vékony hangja miatt. Ilyen hangot adhat a szög, amikor nedves deszkából húzzák lei. Az elnök elleni merényletkor az egyik riporter magnetofonja be volt kapcsolva. A tömeg zúgásán keresztül világosan hallhatók rajta Lynne Fromme szavai : — Mocskos az egész ország! Amerikának ez a megítélése, amely szerint az egész ország visszataszító társadalmi és erkölcsi bűnök színtere, volt az, ami minden valószínűség szerint Lynne egész viselkedését meghatározta a szülői házból való szökése után. Ugyanezen program alapján tevékenykedett az a sok száz fiatal, aki Charles Mansont parancsolójá- nak ismerte 1 el, messiásnak, Krisztusnak kiáltotta ki, és végül — ami egész meglepő — atyjának. A szekta „családnak” nevezte magát. Manson követői számára a dél-kaliforniai barlangok és romos házak a családi tűzhely egyetlen lehetséges pótszerét jelentették. Manson 1969-i letartóztatása után nem volt kérdéses, hogy ki legyen a szekta vezetője. A „családban” nem volt fanati- kusabb és nagyobb tekintélynek örvendő vezéregyéniség, mint Lynne Fromm. Ö sajátító«« eí legjobban tanítójának iparcikk. A vállalat eredetileg a háztartás gépesítését szolgáló termékek: a mosogatóba építhető szemétőrlő, a ruhaszárító szekrény és a konyhai szag. talanító iránti igény felmérésével bízta meg a piackutatókat. A tapasztalatok alapján indult meg a Zománcipari Műveknél az új, modernebb edénycsalád gyártása. A hagyományos lábasokkal ellentétben ezeknek súlya könnyebb, színei élénkeb- bek, s könnyebben tisztíthatok. Hat kereskedelmi vállalat és hat cipőgyár közös megbízásából az intézet jelenleg a lábbeliigényekről készít felmérési, hogy a gyártást ehhez igazítsák. (Folytatás az 1. oldalról) 39,5 százalékról 42,2 százalékra növekszik, a légiközlekedésé kétszeresére, 4,6 százalékra emelkedik. 1980-ban összesen 3,8 milliárd utassal számolnak. A vasút feladata változatlanul a távolsági tömegközlekedés, az elővárosi és városkörnyéki tömegforgalom színvonalas, biztonságos lebonyolítása. A tervidőszakban a légiközlekedés személyszállítási feladatai emelkednek a legdinamikusabban, öt év alatt 80 százalékkal növekszik az utasforgalom. A következő öt évben a közlekedés áruforgalma 18 százalékkal nő, ezen belül a közlekedési vállalatokra 23 százalékkal több áru elfuvarozása hárul. A vasút — bár részaránya mérséklődik —, megtartja meghatározó szerepét az árufuvarozásban. A közúti közlekedési vállalatok teherforgalma várhatóan 25—27 százalékkal, a vízi árufuvarozás teljesítménye 19 százalékkal növekszik. A csővezetékes áruszállítás — az energiafelhasználás szerkezetének korszerűsítésével — összhangban tovább bővül, 1980. évi 28,5 millió tonnás teljesítménye 75 százalékkal lesz magasabb a mostaninál. A közlekedés árufuvarozási teljesítménye 1976-han is dinamikusan, 7 százalékkal nő. A vasúti árufuvarozás tervét tekintve, némi eltérés van a MÁV és a minisztérium elképzelése között, ettől függően 3—4,5 millió tonnával több árut kell elszállítani a vasútnak. A közúti közlekedési vállalatokra 201 millió tonna áru elfuvarozása hárul. A tengerhajózás áruforgalma 5.6 százalékkal növekszik, a folyami hajózásé a mostani szinten marad, a csővezetékes szállítás csaknem 12 százalékkal bővül. A közlekedéspolitikai koncepció alapján a tervidőszakban tovább folytatják a hálózat racionalizálását. A terv szerint 1980-ig több mint 1000 kilométer gyenge forgalmú normál- és keskeny nyomközű, valamint gazdasági vasútvonalat szüntetnek meg. A program végrehajtásával évi 25 millió utast és 4,3 millió tonna árut vesz át a közúti közlekedés. A forgalom- átterelés és a körzetesítés, — azzal, hogy a vonalak felújítása feleslegessé válik —, 1.3 milliárd forint egyszeri és 36 millió forint évi folyamatos megtakarítást jelent a népgazdaságnak. A szállítás fejlesztésére az V. ötéves tervben összesen mintegy 92 milliárd forint beruházási összeg — s a közúthálózat korszerűsítésére és fenntartására további 43—15 milliárd forint — fordítható. A legnagyobb összeg, 42 milliárd forint a vasút rekonstrukciójára, korszerűsítésére jut. A városi közlekedés fejlesztésére 22,8 milliárd forintot — ezen belül a metró építésére 10,6 mil- liárdot — a közúti közlekedésre és útépítésre 21,5 milliárd forintot használnak fel. A nagy összegek ellenére a beruházások mérsékeltebb üteme nem teszi lehetővé a közlekedés igényeinek teljes kielégítését, ezért a legfontosabb fejlesztési célokra — mindenekelőtt a szállítási kapacitás bővítésére, az" eszközök pótlására — összpontosítják az anyagi erőket. Legfontosabb feladatnak tekinti a minisztérium a városi tömegközlekedési és a vasúti közlekedés fokozottabb fejlesztését, a közlekedés biztonságának, üzemképességének további javítását. aa vasúti közlekedésben a vonalhálózat, a csomópontok, az állomások rekonstrukciójára, komplex fejlesztésére, a szállító- kapacitás bővítésére fordítják a legnagyobb gondot. Befejezik a személy- és a teherkocsiállomány rekonstrukcióját, s 93^-95 száza lélíra növelik a villamos* és Diesel-vontatás, 85—90 százalékra a Diesel-tolatás arányát. Folytatják a határállomások korszerűsítését, s befejezik a murakeresztúri és a biharke- resztesi közös határállomás kialakítását, A tervidőszakban összesen 387 villamos- és Dieselmozdonnyal, 100 _ mellékvonali motormozdonnyal, ’ 9200 teherkocsival és csaknem 1000 személykocsival bővítik a vasúti APÁCAI KERTÉSZEK megtermelni, mint a munka- igényes növényeket. A foglalkoztatás biztosítására különböző ipari segédüzemágakat hoztak létre. Ma már 70-en dolgoznak a vasipari részlegben, ahol MEZŐGÉP kooperációban különböző forgácsoló és hegesztő bérmunkát vállalnak. Kialakították a bútoripari részleget is. Lemezt ragasztanak. Békéscsaba egyik ipari szövetkezete varrodát nyitott a községben. Idényjelleggel megszervezték a Békéscsabai Konzervgyár előkészítő részlegét: paprikaszeleteléssel és hagymapucolással foglalkoznak. — Ezek a segédüzemágak nem hozták felszínre a várt munkaerő-tartalékot — mondta az elnök. Úgy érezzük, hogy Csanádapácán sokkal több embert kellene foglalkoztatni, rendszeres keresethez juttatni, mint napjainkban. Egy kis statisztikát készítünk. A 4000 hektár közös szántót 757 dolgozó tag és 124 alkalmazott műveli. A nyugdíjasok száma majdnem eíéxi a 600-at. Nyilvánvaló, hogy ennél lényegesen népesebb Csa- nádapáca. A lakosság egy része Orosházán és Békéscsabán kap munkát. Ingáznak. Többen háztáji termeléssel foglalkoznak. A szövetkezeten át értékesített háztáji termékek után a tsz nem .ad elvi jóváírást a nyugdíjévek megszerzésére Sajátos hitvallását: Ez a piszkos társadalom nem alkalmas arra, hogy emberek éljenek benne, amíg meg nem tisztítjuk. Manson ügyének tárgyalásán Sivító és Manson többi követői homlokukra rajzolt hatalmas keresztekkel jelentek meg: „Kihúztuk magunkat ebből a világból”. Később a szekta tagjai teljesen annak szentelik magukat, hogy „megtisztítsák” Amerikát, olyan értelemben, ahogy ezt ők értik. Hogyan? A Mansonról forgatott dokumentumfilmben, amelyben öt évvel ezelőtt Sivító is filmszalagra került (elsősorban kedves arca miatt) és ahol még nem sejtette, hogy mi lesz a folytatás, puskával kezében egy temetőben ad hát- borzongató interjút. Mit jelent a hosszú vörös szoknya? Szerzetesnők vagyunk — magyarázza Lynne —, elhivatott szerzetesnők. Meg kell tisztítanunk a levegőt, a vizet és a földet az Egyesült Államokban. Ruhánk azok vérétől vörös, akik e munkának áldozatul esnek. A családok elleni lázadás, az Amerika-szerte tapasztalható képmutatás és hazugság nem véletlenül idézi fel Sivítóban a vér színét. A terror, mint a társadalmi tiltakozás formája, annak a társadalomnak a következménye, ahol az erőszak kultusza uralkodik, ahol az utolsó szó mindig a golyóké. Lynne Frommeban és a hozzá hasonlókban a „virágzó” társadalom saját magára emel fegyvert. Vlagyimir Szimonov (APN—KS) (Folytatjuk) ez a helyzet, mutatja a megélhetés anyagi forrásainak helyi bőségét. A '-Békéscsabai Konzervgyár termelési osztályán elismerően szóltak az apácai kertészekről. Zöldpaprikából és paradicsomból nagy területet szerződtek a gyárfal. A paradicsom vetés- területét nem csökkentették, hanem több hektárral tovább növelték, s így 1976-ban 50 hektáros ültetvényre számítanak. Zöldpaprikával hasonló nagyságú területet hasznosítanak. — Nálunk sem gond a paradicsom növényvédelme — említette az elnök: 1975-ben az 50 százalékos jégkár ellenére is hektáronként 200 mázsa árut adtunk a gyárnak. Két évvel korábban — 1973-ban — 495 mázsa paradicsomot szállítottunk hektáronként. A magyarázat tehát, hogy miért, beszélnek elismerően a csanádapácai Széchenyi Tsz zöldségkertészetéről adott. Magasak a hozamok, jól kertészkednek. Hevenyészett számítást készítünk magáról az ágazatról. Az évi termelési érték 14 —15 millió forint. Ez 20 százaléka a szövetkezet összes árbevételének, ugyanakkor a kertészkedéssel hasznosított terület alig haladja meg a tsz egész területének 10 százalékát! —- Lehet-e tovább növelni a kertészkedést? — Ha mindegyik szövetkezet a terület arányában hozzánk hasonlóan vállalna feladatot ebből az országos gondból, akkor nem lenne szerződéskötési problémája és nyersanyagellátási nehézsége a konzervgyárnak. Ami tőlünk tellett, megtettük — összegezte az erőfeszítéseket a tsz elnöke. — De akad itt máshol is tennivaló — jegyezte meg. — Az utóbbi időben drágábban kapja a szövetkezet a vetőmagot, a növényvédő szert, a műtrágyát, növekedett az élő munka értéke is, a termelés költségei — az általánosak — szintén nehezedtek, ugyanakkor ezek arányában az ágazat jövedelmezősége nem növekedett. Az árkérdésben is egyezkedni kellene, nehogy egy napon mindent elölről kelljen kezdeni. Harminc évvel ezelőtt három bolgárkertész dolgozott a községben. Másfél-két hektáron termesztettek zöldpaprikát, káposztafélét a helyi piacra. Ez a másfél hektárnyi terület 460 hektárra növekedett a nagyüzemi gazdálkodás jóvoltából. A házikertekben 200 hektárra tehető a zöldséggel hasznosított terület. Sokat fejlődött itt a kertészkedés, kiforrt a községben egy olyan kultúra, amely a dolgos kezek mellett a szemlélet, a tudat változását is magával hozta. A fejlődésben sincs tehát megállás... És a tervek: a zöldséges meghagyása mellett a határ homokosabb részére gyümölcsöskertet szeretnének telepíteni legalább 200 hektáron. Tanulmányozzák a lehetőségeket. Az értékesítés feltételei máris adottak, csupán a termesztéshez szükséges további munkaerő előteremtése okoz ma még gondot. Dupsi Károly járműparkot. Ebből 1976-ban 40 mozdony, 100 személykocsi és több mint 2500 teherkocsi beszerzése jut. Öt év alatt mintegy 1700 kilométer vasúti pályát korszerűsítenek, 160 kilométer vonalat villamosítanak, 760 kilométer vonalat látnak el korszerű térközbiztosító berendezéssel és 450 önműködő sorompót helyeznek üzembe. A közúti közlekedés 400 000 személygépkocsival gyarapszik, az állomány 1980-rá eléri a 900 000-et. Több mint 13 000 autóbuszt szereznek be — ezzel kicserélik az állomány jelentős részét —, 110 000 új teherautót és csaknem 400 kamiont állítanak forgalomba. A növekvő gépjárműforgalom biztonságos lebonyolításához elsősorban a meglévő országos úthálózatot fejlesztik, s gondoskodnak fokozottabb fenntartásáról. Az anyagi erőt mintegy 7700 kilométer út teherbírásának, szélességének és biztonságának növelésére koncentrálják. Az eredetileg tervezettnél szerényebb ütemben folytatják a gyorsforgalmú utak építését, de 57 kilométer autópályát és 30 kilométer fél-autópályát helyeznek üzembe; megkezdik az M 5-ös autópálya építését is. A közúti program szerint 1976-ban több mint 1600 kilométer utat erősítenek meg, korszerűsítenek, csaknem 77 000 személygépkocsit, 2900 autóbuszt, 21 900 teherautót és 90 kamiont szereznek be. A városi közlekedés fejlesztésében a legjelentősebb munka a metró észak-déli vonalának folytatása — a vonal Deák tér— Nagyvárad tér közötti szakaszát 1976 végén adják át a forgalomnak — s a Dél-Buda—Rákospalota vonal építésének 1978. évi megkezdése. A metró 1980-ban a fővárosi tömegközlekedés mintegy 35 Százalékát bonyolítja le. Ezenkívül sűrítik a metróhoz csatlakozó és a lakótelepekre vezető járatokat, megkezdik a villamos közlekedés rekonstrukcióját és fejlesztik a trolibuszközlekedést. A vidéki nagyvárosokban a villamosközlekedéstiegye- bek között második vágány építésével javítják. A járműállományt 105 csuklós villamossal, csaknem 1300 autóbusszal, 150 HÉV- és 140 metró-kocsival fejlesztik. 1976-ban 8 csuklós villamost, 332 autóbuszt, 41 metró- és 30 HÉV-koosit állítanak, üzembe. A tanácsok mintegy 249 kilométer városi utat építenek, 760 kilométer utat korszerűsítenek. A fővárosban átépítik a Hungária körutat, s befejezik a 11. sz. főút bevezető szakaszát, az Alkotás utca és Soroksári út átépítését, valamint a Bah csomópont kialakítását. A vidéki városokban az országos utak átkelési szakaszainak tehermentesítésére fordítanak nagy gondot. A légiközlekedést a nemzetközi forgalom követelményeinek megfelelően fejlesztik, s 1977- ben megkezdik a Ferihegyi repülőtér rekonstrukcióját. A hozzátartozó létesítményekkel együtt megépítik a második leszálló pályát, befejezik a keleti és nyugati lokátor-rendszer építését és 4 új gépet helyeznek üzembe. Öt-öt balatoni és folyami személyhajó, egy komp üzembeállításával és a parti létesítmények korszerűsítésével megkezdik a személyhajózás régen esedékes rekonstrukcióját is. Q gß&m mss. 1976. JANUÁR 6.
