Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-04 / 3. szám
Ha esik, ha fúj... A vésztői vasutasok felkészültek a téli forgalomra BwgSr Szabó Ad ám építésvezető röviden így jellemzi Diószegi Gyula szocialista ácsbrigádját: — Olyan emberekből áll, akik — ha a határidő megtartása megkívánja — esőben sem hagyják abba a munkát. Felveszik az esőköpenyüket ás dolgoznak tovább. Diószegi Gyula azonban úgy véli, hogy ez nem különösebb érdem. Mert az az igazság, hogy nem szeretik a naplopást A munkahelyen dolgozni és keresni akarnak. Meg becsület kérdése is ez, amit így magyaráz meg: — Ilyen nagyobb munkán, mint amilyen Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján a szolgáltató ház építése is, sorrendben mindjárt a kubikosok után következünk. A kubikosok megcsinálják a pincetömböt, utánuk mi zsaluzzuk az alapfalakat, a pincefödémet, azitán a szerkezetszerelés következik. Ehhez elkészítjük a merevítő állványokat a vasbetonfalak zsaluzását ... Egy kis szakmai előadás kerekedne ki, ha folytatná. De ta_ i Ián már ennyiből is meg lehet érteni a laikusnak, hogy őket tulajdonképpen „hajtja” a többi szakma. Ha késnének, utánuk összetorlódna a munka, amit társaik iránti szolidaritásból sem engedhetnek meg maguknak. A határidőt — akár esett, akár fújt — mindig megtartotta a brigád. Egyebek közt ezzel szerzett becsületet és 1975- ben a háromnegyedévi munkája alapján soron kívül megkapta as ezüstkoszorús jelvényt A kivívott becsület megtartását pedig legalább olyan fontosnak tartják, mint a jó keresetet — Bármelyik építkezéshez megyünk dolgozni, mindenütt szívesen fogadnak bennünket Más ez, mintha így kezdenék: „Na már megint magukat küldték a nyakunkra” — vélekedik Diószegi Gyula. Hajdú Imre ács szívesen gondol vissza egy kis epizódra: — Mielőtt a Lencsési úti lakásépítkezéshez kerültünk volna. nem egyszer találkoztam a mélyépítő művezetőkkel, akik mindig azt kérdezték: „Mikor jönnek már hozzánk?” Ha pedig megérkeznek valahová, elég, ha azt mondják nekik: ez és ez a feladatuk. Nem kell többet magyarázni. Szakemberek mind a 11-en, értik a dolgukat. Fiatalok is, az átlag- életkoruk a 23 évet sem éri el. Azt mondják: amit megcsinálnak, azért felelnek. Ez is becsület kérdése. Egyetlen rossz munkával mindent elrontanánk. Sikereiket a brigádnaplóban olvasható bejegyzések is igazolják. Van ilyen például: „A munkát egy héttel a határidő előtt befejezték.” Sőt két héttel előbb. Nem is egyszer. Beismerik: — Olykor a célprémium elnyeréséért „hajtunk”. De hát nincs ebben semmi kivetni való. Miért is lenne, hiszen a vállalat akkor tűz ki célprémiumot. ha érdeke a munka meggyorsítása. Az is természetes, hogy kell a pénz mindnyájuknak. Fiatalok, szeretnék az életüket minél előbb kialakítani. Annak pedig elsősorban lakás a feltétele. Tavaly el is kezdték az építkezést. Először Haidú Imrének és Diószegi Gyulának készült el a családi háza. Az idén Gurmai László és Balogh Mihály építkezik majd. — Megvan rá a pénz? — kérdezem tőlük. — Csak szűkösen, szerencsére azonban a munkadíj nem sokba kerül. Jön az egész brigád. Az ácsok pedig univerzális szakemberek — válaszol Gurmai László. — Univerzálisak? — Igen. Értenek a betonozáshoz, a falazáshoz, az ajtó, ablak elhelyezéséhez, a tető elkéAllványozás közben szftéséhez... Csak a vili anyós vízvezeték-szereléshez nem. Az ácsok munkájáért ellenszolgáltatásképpen az építtetőnek csupán az italról kell gondoskodnia. Friss ivóvízről. Mun. ka után pedig legfeljebb egy pohár borról vagy sörről. Többet nem fogadnak el. Aki házat épít, annak van éppen elég kiadása. Az ácsoknak is haladniuk kell a korral Űj gépek, építő- és ál- ványanyagok, szerkezetek jelennek meg. A szakmunkás-bizonyítványa csak annak értékálló, aki megismeri azokat és a gyakorlatban hasznosítja is a tudását. A brigádban senki sem akar lemaradni Legalább egyénileg mindenki tanul. A két legfiatalabb, Dani István és Opausz- ki János pedig az építőipari szakközépiskola levelező tagozatára jár. Jövőre talán Kovács András is követi a példájukat. — Mi jó néven vesszük, hogy tanulnak és dolgozunk helyettük is, ha munkaidő alatt el kell menniük — mondja a brigádvezető, aki ugyancsak tanul. Mert a marxista—leninista esti középiskolába jár, s azt tervezi, hogy jövőre elkezdi az esti egyetemet. Ügy véli, hogy mint a vállalati pártbizottság tagjának, kötelessége a kellő politikai tájékozód ottság, hogy a különböző kérdésekben helyesen tudjon állást foglalni. Persze ezek a számára még eléggé új ismeretek nagyon is érdeklik őt, s nem mulasztja el, hogy egyet-mást a brigádtársaival is megbeszéljen. Hogy milyen gondolatok foglalkoztatják a brigádot, az akkor derül ki, amikor Bartolák Mihály a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusára hivatkozva megállapítja: — Most az új évben mindenkinek becsületesebben kell dolgoznia, hogy gazdagabb legyen az ország. — Elég kényes téma — fordul felé Kovács András. — Miért lenne? Ha valakinek azt mondják: itt a munkahelyed... Ez nem elég, akár vezetőről, akár dolgozóról van szó. Ettől csak „sűrűbben” lesznek. A vállalatnál is előfordult azelőtt. Meg kell határozni: ez a feladatod... Ahogy teljesíted, úgy kapsz bért. A semmiért semmi sem jár. Még munkahely sem. — Hát nincs igazam? — magyarázza meg érthetően a véleményét Bartolák Mihály. Diószegi Gyula egyetért vele: — Reméljük, végre rosszul járnak a semmittevők — mondja és hozzáfűzi : — Bár ezt előbb is el lehetett volna kezdeni. (Fotó: Kocziszky László) A vállalat 1975. évi eredménye igen jó volt. Ezzel kapcsolatban jegyzi meg Kovács András: — Azt hiszem az eredményben az is benne van, hogy nálunk igyekeztek a munkát és a pénzt arányosan elosztani. Szabadkoznak, hogy a gazdaságpolitika nem „kenyerünk", de a beszélgetésből mégiscsak kiderül, hogy értik a lényeget. A vállalatnak 1976-ban ismét bőven lesz munkája. Ha a brigád — mint eddig — megtartja a határidőket és kifogástalan lesz a munkája, bizonyára mindenkinek előbb készülhet el a saját családi háza is. Pásztor Béla Készülnek a termelőszövetkezeti zárszámadások. Az év végi leltározások, összesítések után a szakemberek értékelő elemzést készítenek a tsz-ek gazdálkodásáról a január első felében kezdődő zárszámadó közgyűlésekre. Az 1975. évi zárszámadások jelentőségét növeli, hogy a IV. ötéves tervidőszak utolsó évéről adnak mérleget és egyúttal megalapozzák az idén induló V. ötéves tervet is. Ez még fontosabbá teszi, hogy minden esetben körültekintő és reális zárszámadásokat tárgyaljanak meg a közgyűléseken. Országosan a közös gazdaságokban — az előzetes tájékozódó felmérés szerint — az összes tevékenység hozzávetőleg háromnegyed részét kitevő mező- gazdasági termelés 1975-ben az előző évinél 2,6 százalékkal volt több. Ez arról tanúskodik, hogy a téeszek jól éltek a fokozódó anyagi-műszaki lehetőségekkel. A zárszámadás-készítés üzemi célja — az év gazdálkodásáról készített könyvviteli feljegyzések teljessé tétele és a reális következtetések levonása mellett — a közgyűlés demokratikus jövedelem-felhasználási döntéseinek számszaki megalapozása. A jövedelem-felhasználási javaslatok kialakításánál és a döntéseknél az üzemek általában a korábbi helyes gyakorlatot követik; törekednek a többirányú biztonságra, növelik a biztonsági alapjaikat és tartalékolnak a kölcsönös támogatási alap céljaira. A jövedelmek növelésénél ismerik a több, a jobb és a magasabban kvalifikált munkát. Az üzemi jövedelmek felhasználásánál a köA tél komoly nehézséget okoz a vasúti közlekedésben. A zord időjárásra való felkészülést a MÁV Szegedi Igazgatósága súlyponti feladatának tekinti, s ezért külön intézkedési tervbe foglalták ez irányú teendőiket Ennek keretében a jelentősebb csomópontokon. így Békéscsabán is téli forgalmi értekezletet tartottak, ahol az előzetes felkészülésről adtak számot a szolgálati helyek vezetői. A többi között meghatározták, hogy erős havazás esetén kiket kell igénybe venni hóeltakarításra, intézkedtek a dolgozók meleg ruhával és védőitallal való ellátásáról, a vontatójárművek üzemeltetésére, a személyszállító kocsik fűtésére. Télen a közlekedés is nehezebb, ezért külön foglalkoznak azokkal a motor- és mozdonyvezetőkkel, akik az első telet töltik a vasútnál. Legutóbb Szegeden az igazgatóság vezetői értékelték a téli forgalommal kapcsolatos felkészülést, a tett intézkedéseket. E tanácskozás nyomán kerestük fel a MÁV Vésztői Vontatási Főnökséget, hogy megtudjuk, hogyan készültek fel a télre, mit tettek a téli forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében? Borsi István, a Vontatási Főnökség vezetője elmondotta, hogy még november elején külön, 25 pontos intézkedési tervbe foglalták össze a téli teendőket Elhatározták, ho<*” szükség esetén még az adminsztratív és a műszaki dolgozók is besegítenek a hóéi takarításba. Segítik az „elsőteles” mozdonyvezetőket — heten vannak a fűtőháznál. Külön oktatást tartottak részükre, felhívták a figyelmüket a zord zös gazdasagok a lehetőségek szerint nagyobb gondot fordítanak a szociális és a kulturális igények kielégítésére, valamint a munkakörülmények javítására. A közgyűlés a zárszámadásról — mint ismeretes, — az ellenőrző bizottság jelentése nélkül nem határozhat. A tsz vezetősége köteles gondoskodni arról, hogy a zárszámadást az ellenőrző bizottság megvizsgálja. A bizottság a helyes gyakorlat szerint nemcsak a számszaki helyességet ellenőrzi, hanem tartalmilag is foglalkozik a zárszámadással, és részletesen elemzi a közgyűlés elé kerülő zár- számadási javaslat lényegesebb pontjait, így például a vagyoni helyzet, a szövetkezeti eredmény alakulását, valamint a jövedelem-felhasználási és tartalékolási javaslatokat. Egyre több gazdaság tagjai írásos tájékoztatót kapnak a tsz előző évi gazdálkodásáról, így lehetőség van arra, hogy előzetesen megismerjék az üzem egész tevékenységét, és ennek ismeretében hallattassák véleményüket a közgyűlésen. Javaslataikat, észrevételeiket ily módon az 1976. évi tervek összeállításánál is figyelembe veheti a vezetőség. A terveket a legtöbb helyen külön tervtárgyaló közgyűlésen tárgyalják meg majd. A zárszámadások előkészítését a téeszek területi szövetségei segítik: több helyen szerveztek tanfolyamokat és megbeszéléseket a téesz-vezetőknek. 3 mimsm 1976. JANUAR 4. időjárás nehézségeire, és a gyakorlati útra nagy tapasztalattal rendelkező műszaki dolgozó kísérte el őket A főnökségen levő két hőkotrót üzemképessé tették. A Gagarin és a Lenini KISZ Szocialista Brigádok külön gyakorolták a hókotrók gyprs felszerelését Kijelölték, hogy a hókotrómenete- ket kik továbbítják és hol fognak dolgozni. Ellenőrizték a vízállomásokat, megvizsgálták, hogy a nyílászárók jók-e, a tolózárakat tömörítették, a víadarnkat fagytalanították. A Diesel-mozdonyokat fagyálló folyadékkal szerelték fel, és újítással lehetővé tették, hogy a mozdony- és motoralkatrészeket jegesedés esetén is javítani lehessen. A dolgozókat elláták védőruhával, gondoskodtak arról, hogy Vésztőn és a forduló állomásokon meleg védőital mindig ren- delekezésre álljon. A mellékvonalakon még na-, gyón sok személykocsiban kályhával fűtenek. A tél előtt a kocsik 30 százalékánál a régi kályhákat újakkal cserélték ki, a többit pedig átvizsgálták, kijavították, használhatóvá tették. A jeges vágányokon való biztonságos fékezéshez megfelelő mennyiségű száraz homokot tárolnak, amit még a nyáron be hordtak. A szolgálatba jelentkező motor- és mozdonyvezetők figyelmét külön is felhívják az időjárási viszonyokra, köd esetén „Ködben fokozottan figyelj r feliratú bélyegzővel látják el az utazási okmányokat. Szoros kapcsolatot tartanak az állomási, a pályafenntartási dolgozókkal, egymást kölcsönösen tájékoztatják. A vésztőiek felkészülése megtörtént, bízunk abban, hogy eredményesen veszik fel a küzdelmet a téllel. Gellért József Keddtől menetrendi változások a Hatvan—Újszááz közötti vasútvonalon A MÁV vezérigazgatósága értesíti az utazóközönségst, hogy a hatvan—újszászi vasútvonal villamosítása befejeződött. A villamosüzemre való áttérés a pályafelújítási munkák miatt a Budapest—Miskolc—Nyíregyháza közötti vasútvonalon január 6-tól változások lesznek a személy- szállító vonatok menetrendjében. A hatvan—újszászi vonal megváltozott menetrendjét a hivatalos menetrendkönyvhöz kiadott 1. sz. pótlék, a budapest— miskolc—nyíregyházi vonal megváltozott menetrendjét pedig a 2. sz. pótlék tartalmazza. A pótlékok a menetrendkönyv olvasójelén található utalványok ellenében díjmentesen átvehetők a pályaudvarokon és a MÁV közönségszolgálati irodáiban. A menetrendváltozásról részletes tájékoztatást adnak a MÁV információs irodái is. (MTI) Tenyészponty csere A Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet jó kapcsolatot teremtett az NDK és Csehszlovákia testvérintézményeivel. Te- nyészpontyokat cseréltek egy* mással. így lehetővé vált, hogy a Szarvason nemesített pontyok új környezetben meghonosodjanak, viszont Szarvason a tudományos kutatók megfigyelhetik: a külföldről származott halak hogyan gyarapszanak, milyen termelési eredményeket hoznak. Készülnek a termelőszövetkezeti zárszámadások Rövidesen elkezdődnek a közgyűlések
