Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-04 / 3. szám
Segít a tudomány A Kettős-Körös bal partján, Gerla közelében nagyobb arányú vízrendezési munkálatokat folytatott a dobozi Petőfi Tsz. A területre még 1967-ben készítették el a meliorációs tervet, melynek az első részét most valósították meg. A víztől oly sokat szenvedett dobozi határrészen a tudomány segítségével biztonságossá tették a mezőgazdasági termelést. Az itt szerzett tapasztalatokat hasznosítják a dobozi Petőfi Tsz Sarkad, Vizesfás közelében lévő területein is. Életünk és Ha elgondolkodunk az utóbbi tíz—tizenöt év társadalmi fejlődésének alakulásán, s felmérjük azokat a változásokat, amelyek ez idő alatt végbementek, akkor azt tapasztaljuk, hogy eredményeink nyomán, a felvetődő új feladatokban mindig felmerül ugyanaz a követelmény. Ezt a követelményt a legáltalánosabb formájában a minőség fogalmával ne. vezhetjük meg. A minőség igénye talán a leg. szembetűnőbb a gazdaság területén. Ha nincs minőség, mit sem ér a mennyiség. A silány árú, különösen nemzetközi összefüggésben, egyre inkább értékesíthe- tetlenné válik. S amennyiben a termékről van szó, akkor a minőség követelménye egyúttal meghatározza a gazdasági tevékenység egészét is, hiszen a termetes szervezettségének, a szakmai felkészültségnek vezetőre és beosztottra egyaránt érvényes követelményén túl a gazdasági és termékstruktúra átformálásáig minden területre kiterjed. Ha nem tudunk megfelelni a kihívásnak, akkor kialakult társadalmi szükségleteink kielégíthetősége, az élet- színvonal növelésének vagy éppen szinten tartásának a lehetősége kerül veszélybe. Bármennyire elsődleges is a gazdaság minőségi színvonalának biztosítása, mindez csak kiindulópont életünk emberi kapcsolatrendszerének tartalmasabbá tételéhez, „minőségi” jegyeinek kibontakoztatásához. Ha eddig a technikai oldalról volt szó (a minőség szűkebb, közgazdasági meghatározottságáról), akkor most az emberre, az emberi kibontakozásra, a személyiség gazdagodására tevődik át a hangsúly. Ez a hangsúly-áttevődés — a gazdasági feladatok és nehézségek szorítása ellenére — egyre nagyobb méreteket ölt. Nemcsak a mi társadalmunkon bélül. Nemzetközileg is. Az „életminőség”, az életmód kérdése ma olyan kérdés, amely a tőkés országok ideológiájában, sőt társadalmi programjában is megjelenik. A bizonyítás kérdésévé válik a polgári társadalmak és a szocialista országok vetélkedésében. Nemcsak azt kell bizonyítanunk, hogy gazdaságilag versenyképesek vagyunk, hanem azt is, hogy a mi társadalmunk kénes az élet minőségi oldalának — a személyiség sokoldalú kibontakoztatásának és önmegvalósításának — gyakorlati realizálására. Meg kell mutatnunk, hogy képesek vagyunk emberi kapcsolataink olyan alakítására, amelyben az egyéni törekvések és életcélok nem a „fogyasztói társadalom” szürke vegetációján alapul, vagyis nem olyan életmódon, amelyben az egyén passzív élvezőjévé válik egy — különben is ésszerűtlenül elosztott — gazdaságnak, amely maga is sok vonatkozásban e passzív magatartás fennmaradásán áll, vagy bukik. Életünk és a minőség öszszekapcsolódásának ez utóbbi követelménye azonban mindenekelőtt belülről vetődik fel. Ünnepélyes munkásőrgyűlések A iegjobbak között a békéscsabai önálló egység Az 1975-ös esztendőt lezárva, a munkásőrség valamennyi alegysége ünnepélyes gyűlést tartott: megvonták egész éves munkájuk mérlegét, értékelték a szocialista versenyt. „Megmérettek” a szakaszok tagjai, hogy munkahelyeiken, lakókörnyezetükben valóban munkásőrhöz méltóan dolgoztak-é, s a testületben hogyan sajátították él a munkásőri ismereteket, milyen eredményt értek el a szocialista versenymozgalomban. A területi parancsnokságok az eredmények a minőség Az anyagi javak viszonylagos bőségével a vele való értelmes élni tudás igénye is együtt jár. Vajon közösségi kapcsolataink, társadalmi aktivizálódásunk és kulturális önművelésünk javára szolgál-e ez a megnövekedett társadalmi gazdagság, vagy pedig az egyéni szerzés, a tárgyi fétisek, a „státuszszimbólumok’' nyárspolgári-individualista ösztöneinek mind nagyobb fokú kielégítésére? Lebecsülnénk feladataink nagyságát, ha a problémában pusztán szónoki kérdést látnánk. Társadalmi folyamataink még túlságosan ellentmondásosak ahhoz, hogysem egyszer s mindenkorra elinté- zettnek vehetnénk a benne felvetett alternatíva-lehetőségeket. Hányszor találkozunk ma még azzal, hogy egy-egy területen olyan magatartás veti meg magát,- és olyan összefonódások alakulnak ki, amelyek saját ön. ző céljainak szolgálatába állítanak másokat, anyagi előnyökre tesznek szert, s mindent elkövetnek a társadalmi 'nyilvánosság elfojtására, ha kell, még megengedhetetlen eszközöktől sem riadva vissza. Nagyon is fontos tehát, hogy a társadalmi gazdagsággal, mint lehetőséggel való élés, a felette való rendelkezés még inkább össztársadalmi kérdéssé, a nyil. vánosság elé tartozó üggyé váljon. És nemcsak a fentiek miatt. Az életminőség, az életmód problémája feltételezi, hogy a szocialista értékek, a szocialista erkölcs és magatartás alulról, a társadalmi egyének felől vetődik fel. Ezért sokkal kevésbé lehet megtervezni, „felülről” kialakítani. A valóban emberi közösségek önformálódásának társadalmi folyamatát kell szemmel tartanunk, segítve, ösztönözve és biztatva ezt a kibontakozást. n fejlett szocialista társadalom elképzelhetetlen e minőségi kérdésekben való előrelépés nélkül. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ha a szocializmus építésének' egy korábbi szakaszában a szocialista tulajdonformákon nyugvó társadalmi termelés megteremtése volt a fő feladat, akkor ma ezeknek a tulajdonviszonyoknak az erősítése, tartalmasabbá tétele elsősorban az emberi kapcsolatok minőségi oldalának a fejlesztését feltételezi. Ezért állíthatjuk, hogy nincs olyan termelési és technikai feladat, amit ma ne kétszer kellene átgondolni. Egyszer a termelési és technikai oldalról, egyszer pedig az emberi magatartás és tudatosság alakításának a követelménye szerint. Társadalmi gyakorlatunk bármely területéhez közelítünk is tehát, valóban azt tapasztalhatjuk, hogy közvetlen feladatként áll előttünk a minőségi követelmények érvényesítése. Cselekedeteink megítélésének kritériumai között ma minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap ez a kérdés. A legszélesebb társadalmi rétegek érdeke tehát, hogy a köztudat tárgyává tegyük ezeket a kritériumokat. Annál is inkább, mert a minőségi feladatok pozitív megoldásához a köztudat minősége is szükséges __ H ülvely István alapján elkészítették a legjobb önálló egységek névsorát. ;975. évi eredményei alapján már ne- tedszer kapta meg ezt a dicsérő minősítést a kiskunhalasi városi önálló egység, s már hatszor került fel a listára a főváros XVI. kerületi önálló egysége, illetve a berettyóújfalui járási önálló egység. Hosszasan lehetne sorolni azokat, akik eredményeik alapján harmadszor, negyedszer érdemelték ki a kitüntető címet. Először jutott a legjobbak közé a Békéscsaba városi, a Szentes járás-városi, a győri járási, az Eger járási, és a Salgótarján járási (II.) önálló egység. Januárban országszerte megrendezik az ünnepélyes mun- kásőr-egységgyűléseket, ahol a résztvevők számot adnak pártmegbízatásuk teljesítéséről. Itt hallgatják meg a nyilvánosság előtt is a párt helyi vezetői az egységparancsnokok jelentését, itt hangzik el, hogyan teljesültek a vállalt kötelezettségek a munkában, s az önkéntes fegyveres szolgálatban. Ezeken az összejöveteleken — ünnepélyes külsőségek között— mondanak köszönetét a munkásőr feleségeknek, a családtagoknak a szolgálat teljesítéséből fakadó áldozat- vállalásukért. Köszöntik az új munkásőröket, s búcsúznak a hosszú éveken át helytállt tartalékba vonulóktól. (MTI) Kistermelők is indulhatnak a megyei és az országos tejtermelési versenyben A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, a MEDOSZ-szal és az ÉDOSZ-szal egyetértésben országos tejtsrmelési versenyt indított. Ennek célja a tejtermelés gazdaságos fokozása, a lakosság tej-*és tej- termékigényének kielégítése. Megyénk állami gazdaságaiból és termelőszövetkezeteiből több benevezés érkezett az országos felhívásra. A versenyt tulajdonképpen két csoportban értékelik. Az egyik a megyei, a másik pedig az országos legjobbak helyezésének meghatározása lesz. Figyelemre méltó, hogy a nagyok versenyében helyet kapnak a kisteinyésztők is. A tejtermelés legjobb országos tíz helyezettjét a MÉM jutalmazza. A megyei versenyek legjobb kistenyésztői is értékes ajándékot kapnak. A megyei és az országos tejtermelésbe nevező kistermelők 1976. január 31-ig küldhetik be jelentkezésüket a Békés megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályára. Rí vezesse a szövetkezetei? Az elnök és a szakmai vezetés A szövetkezeti vezetés munkájának vázlatos meghatározásihoz is figyelembe kell vennünk a szövetkezeti gazdaság kettős jellegét. E gazdaságok egyfelől vállalatok, amelyek saját kockázatukra termelnek, gazdálkodnak; másfelől önkormányzatú emberi közösségek, amelyek formálják, szocialista irányba alakítják tagjaik és családjaik életét. Erdei Ferenc 1969-ben a termelőszövetkezetek vezetését elemezve a következőkre figyelmeztet : „ ... a szövetkezeti vezetőgárdákban a következő időszakban a modem iparszerű vállalati gazdálkodás kibontkozása során növekszik a fejlett technikához értő és racionális gondolkodásban járatos szakemberek szerepe, ... a fejlődés útja továbbra is fokozatos átalakulás ... a következő időszakban sem boldogulhat a tagságtól elszakadt vezetés”. Valóban, a gyakorlat azt mutatja, hogy azok a termelőszövetkezeti vezetők járulnak hozzá munkájukkal igazán sikeresen a gondjaikra bízott üzem, vagy azon belül egy-egy szakterület jó működéséhez, akik értenek a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség összhangjának megteremtéséhez. A szövetkezeti gazdálkodás fejlődése egyre nagyobb követelmények elé állítja a vezetőket. Már ma is igen széles azoknak a változásoknak a köre, amelyekben a vezetőknek jól elkeli igazodniuk. Közülük csak néhányat soroljunk: a gazdaságok méretének és árutermelésének növekedése, a termelés szakosodása, a munkamegosztás fejlődé- i se, a műszaki haladás, a nagyfokú gépesítés, a gazdasági ösztönzők helyes alkalmazása. A piaci viszonyok figyelembe vétele, a szakképzettség állandó fejlesztése. Mindebből következik, hogy a vezetőknek újabb és újabb ismereteket kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy a gyorsan változó termelési folyamatokat és az egyre képzettebb szakgárda irányítását kellő biztonsággal kézben tudják tartani. Változatlanul igaz, hogy a vezetésben kiemelkedő szerepe van az elnöknek. Ö nemcsak a termelőszövetkezetek és a közgyűlés által választott vezetőségnek az elnöke, hanem egyszemély- ben felelős vezetője a szövetkezeti gazdaságokban is mindjobban kifejlődő különféle képzettségű szakemberekből álló irányítógárdának. Az elnöknek tehát megfelelő szinten el kell igazodnia megannyi szakmai, termelési kérdésben ahhoz, hogy irányítani tudja munkatársait. Ám a szakmai ismereteken kívül megfelelő emberi tulajdonságok is kellenek a jó vezetéshez. A tapasztalatok azt mutatják,hogy a szövetkezeti vezetés módszereinek társadalmi meghatározottsága döntő módon az elnök életútjával, tapasztalataival, emberi magatartásával, továbbá a szövetkezeti tagság és a közvetlen környezet (a falu) különféle társadalmi rétegeihez fűződő viszonyával függ össze. Jellemzésül említjük meg, hogy nemrég az egyik termelőszövetkezetben például a jó vezetők iránti igényeket a tagok a következőkben fogalmazták meg: problémáikkal bármikor felkereshessék beosztottaik, a tévedéseket legyen ereje beismerni, a feladatok végrehajtása során ne avatkozzon be beosztottai munkájába, legyen népszerű, a döntések előtt kérje ki munkatársainak véleményét, mulasztás esetén éljen a büntetés eszközével, kísérje figyelemmel beosztottai fejlődését és őket eszerint ítélje meg. A vezetők — és mindenekelőtt az elnök — jó munkájának egyik nélkülözhetetlen tényezője a tagság körében kivívott tekintélyük. Ez azt jelenti, hogy minden munkatársa és a szövetkezeti tagság elismeri, kedvezően értékeli jellemét, vezetői képességeit A személyi tekintély alapja tehát mindig a vezetettek bizalma, amihez elengedhetetlenül szükséges az a meggyőződés, hogy a vezető őszinte jóakarattal van munkatársai és az egész szövetkezeti tagság iránt. Horváth László Túlteljesítette áruforgalmi tervét a Centrum Áruház A békéscsabai Centrum Áruház 1975. évi áruforgalmi tervét 140 millió forintban határozta meg. Ezt 1,2 millióval teljesítette túl, amely a bázishoz képest 7,8 százalékos emelkedést mutat. A méteráru és a lakástextil osztály 11,6, a fehérnemű, a divat- és kötöttáruosztály pedig 11,7 százalékkal növelte forgalmát egy év alatt. Változatlan marad a személygépkocsik maximált ára Külön felszámítják a személyautókhoz a KRESZ-előírta szerelvények árát A Merkúr közli, hogy az új KRESZ előírásai szerint — a közlekedés biztonságának fokozása érdekében — a személy- gépkocsik felszereltsége — például biztonsági övvel, sárfogó gumikkal, külső biztonsági visz. szapillantó tükörrel stb. — óévül, egyes tartozékok kivitele módosul. Ezek a változások különbözően érintik az egyes gépkocsitípusok jelenlegi felszereltségét. Ezért a Merkur a KRESZ-elő- írásoknak megfelelő szerelvények árát — ami a gépkocsitípusoktól függően 700—1200 forint — külön felszámítja. A személygépkocsik maximált fo- gyasztói árai egyébként 1976. január 1-től változatlanok maradnak. Az önkiszolgáló eladási forma bevezetésével gyorsult a kiszolgálás, nőtt a forgalom. Fehérneműből, divat- és bőrdíszműárukból 30,8 százalékkal adtak el többet, mint az új eladási forma bevezetése előtt. Igen nagy sikert arattak az áruházban a különböző leértékelések, kiárusítások. A már hagyományosnak számító Centrum hétfők népszerűségét jelzi, hogy a múlt évben ezeken a vásárokon a lakosság több mint 650 ezer forintot takarított meg. A legnagyobb érdeklődés az ágyneműk, a szőnyegek, a csillárok, asztalilámpák, evőeszköz-garnitúrák, a függönyök, a paplanok, a fehérneműk és a kötöttáruk iránt nyilvánult meg. Az áruház felkészült az 1976- os évre is. Jelenleg 24 millió forintos raktárkészlettel várja vevőit. Ebben az esztendőben szeretnék elérni a 150 milliós forgalmat, ami 6,2 százalékkal lenne több a tavalyinál. 4 Bmmgssg 1976. JANUÁR 4.
