Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-03 / 2. szám

Az alkohol és a család Ä terhe* és szoptatós anyák­nak sokszor adnak nem rossz szándékú, de teljesen téves s az egészségre káros tanácsokat Ezek közül talán a legveszélye­sebb a különböző szeszes ita­loknak tulajdonított „erősítő és gyógyító” hatás. Hányszor hall­juk például, hogy a terhes anyát biztatják: „Igyál meg naponta egy pohárka pálinkát szép lesz a baba bőre”. Vagy: „Igyál sok sört, attól erősödik a baba”. , Szájról szájra adják egymás­nak az assábnyok a szoptatós anyáknak szóló „jó tanácsokat* is: „A sörtől lesz sok tejed”. Vagy: „Szülés után felelősit ha naponta iszol egy pohár vö­rösbort”. És a terhes vagy szop­tatós anya sokszor megfogadja ezeket a veszedelmes tanácso­kat, abban a hiszemben, hogy jót tesz gyermekének. Óva intünk mindenkit, hogy ezeket és az ehhez hasonló ta­nácsokat megfogadja. Az alko­hol sejtméreg! A terhesség alat­ti szeszfogyasztás romboló ha­tásának szomorú bizonyítékai azok az esetek, amikor az italo­zó szülők gyermeke szellemileg- testileg sérülten jön a világra. A terhes anyának valóban szüksége van arra, hogy saját és a magzat szervezetét erő­sítse, de ennek egyetlen mód­ja a helyes táplálkozás és élet­mód. Fogyasszon naponta tejet, tejterméket, nyers gyümölcsöt, salátát, halat, mézet. Tartóz­kodjon sokat a friss levegőn. Saját és születendő gyermeke érdekében pontosan tartsa be az orvosa u tasításait! A szoptatós »nyáknak emellett még szükségük van tar­talmas, tápanyagokkal dúsított folyadékra is. Ez valóban elő­segíti, hogy megfelelő minősé­gű és mennyiségű anyatej kép­ződjön, mely a csecsemő fejlő­dése szempontjából életfontos­ságú. Viszont a sör és minden alköholos ital fogyasztása ká­ros hatású! Az alkohol a tej­jel a csecsemő szervezetébe ke­rül és fejlődését hátráltatja, szervezetét károsítja. Kivétel a Nektár gyógytápsör, amelyet terhes és szoptatós anyák is nyugodtan fogyaszthatnak. Alkoholos állapotban bekö­vetkezett fogamzás fokozott elő­feltételét teremti meg annak, hogy szellemileg sérült, torz, nyomorék, süketnéma vagy epi­lepsziás gyermek szülessen! Az új élet létrehozásában szerepet játszó sejtek az alkohol hatásá­ra súlyosan károsodhatnak, és a magzat, az újszülött fejlődése során nem tudja kivédeni azt a károsodást, mely a petesejt­ben ment végbe. Az alkoholos mámor hangulatában fogant, szellemileg vagy testileg sérült, szerencsétlen gyermek sorsa egész életén keresztül vádolja majd a szülőt... Nem kisebb veszély a gyer­mekkorban elfogyasztott alko­hol. A fejlődő szervezetet, ideg- rendszert rombolja az alkohol — ez köztudott. És mégis. A gyermek rendszerint a családi környezetben ismerkedik meg az alkohollal. A* sem ritka eset, hogy a gyermek gyomorfájását, meghűlését egy-két korty ital­lal akarja „meggyógyítani” a szülő vagy a nagyszülő, vagy téli hidegben „melegítőnek” egy kis italt adnak az iskolába in­duló gyermeknek. Ne tegyük!!! Minden szülő szeretné megvédeni gyermekét az élet­ben reá leselkedő veszélyektől. Ezek közül az egyik legvesze­delmesebb: az alkohol. A gyer­mek és a fejlődésben levő fia­talok itala: a tej, üdítő, gyü­mölcslé, tejturmix stb. Sokszor olvassuk, halljuk az alkohollal kapcsolatban: „Gyer­meknek egy cseppet se!” Én így egészíteném ki: „Gyermeknek, terhes és szoptatós anyáknak egy cseppet se!” Es a közludat- ban és lelkiismeretében nyo­matékosan aláhúznám ... Fást Katalin Európa virágoskertje A hollandiai Linnaeushof — amelynek nevében nem nehéz felfedezni a Carl von Linnére, a 18. században élt nagy bota­nikusra való utalást — kétszer egy évben virágkiállítás szín­helye. Nem kevésbé híres a keunhofi virágkiállítás sem, ahol mintegy 700 különböző tu­lipánfajtát mutatnak be. A ki­állítások időtartama alatt nem­csak a sok száz hektáron a szi­várvány minden színében pom­pázó virágmezőket tekinthetik meg a1 látogatók, hanem a vá­roskák terein és parkjaiban is művészi gonddal kialakított vi­rágkompozíciókat fedezhetnek fel. A virágkultusz Hollandiában nemzeti ügy. A szomszédos or­szágokból és a tengerentúlról a virágrajongók milliói keres'k fel április második fele és május eleje közt á kis tengerparti or­szágot, amikor a legtöbb virág nyílási ideje elérkezik. A hol­landiai Aalsmeer a világ leg­nagyobb virágárveréseinek szín­helye. Naponta reggeltől délig áll a vásár a virágpiacon. Az odasereglett nagykereskedők előtt kocsikon vonul el a sok virág, miközben ők hangosan licitálnak egymás között. Hol­landiának igen tekintélyes de­vizabevétele származik a világ minden részébe exportált virág­ból. Az Aalsmeerhez közeli amszterdami légikikötőből na­ponta sok különgép emelkedik magasba az illatos szállítmány­nyal. még közelebb osont hoz. csipesz segítségével zajuk. óvatosan szétbontotta A ja alatt, ahol még őket. Az összepréselt néhány perce a baglyok egérszőr közül apró fe- üldögéltek, furcsa hosz- hér csontocskák kerül- szúkás gombócokat pil- tek elő. A kis rágcsáló- lantott meg a földön, koponyákat szépen meg­Bagolycsapat a kiserdőben óska nagyon szere­tett az erdőben bo­lyongom. Vasár­nap vagy szünet idején, ha csak tehette, mindig ott töltött néhány órát. Hallgatta a madarak énekét, figyelte a móku­sokat, de tudta azt is, melyik tisztáson szokott kora reggel vagy alko­ny attájt a félénk őzike legelészni. Nemcsak ta­vasszal és nyáron bújta az erdőt, hanem ősszel és télen is. Egy borongás, ködszi- tálós vasárnapon Jóska ismét az erdőben csa­tangolt. Ezúttal a kis fenyves felé vette útját. Rég járt már arra, és most kíváncsian bújt be az ágak közé. A felázott, süppedés fenyőtűszőnye­gen teljesen nesztelenül lehetett járni, bár né­hol az ágak olyan ala­csonyra nyúltak, hogy a fiú csak négykézláb tu­dott átkúszni alattuk. Amint felegyenesedett, közvetlenül a feje fölül puha szárnycsapásokkal bagoly repült el. Kicsit kevergett a sűrű ágak között, de azután kiver­gődött valahogy és ha­marosan eltűnt a távo­labbi fák között. Ütját a cinkék riadt hangja kísérte. Jóska még alig tért magához az álmélkodás- ból, máris két újabb ba­goly repült fel alig né­hány méternyire tőle s nyomban utána három társuk követte őket. Jóska lehúzódott egy fatörzs mellé és óvato­san kémlelni kezdte a környéket. Csakhamar sikerült is még néhány pihenő fülesbaglyot meg­pillantania. Valamennyi a törzs mellé húzódva üldögélt s testüket kar­csúra kinyújtva, fülü­ket felmeresztve, na rancs sárga szemükkel egyre a fiút figyelték. Csak akkor keltek szárnyra, amikor Jóska Bár még sohasem látott ilyesmit, nyomban tud­ta, hogy csakis azok a táplálékmaradványokat tartalmazó gombócok, köpetek lehetnek, me­lyekről nemrég egy bio­lógia órán volt szó. Gyors elhatározással összeszedett néhány tu­catnyit belőlük és oldal, zsákjába süllyesztette őket. Otthon azután egy tisztogatta és sorbaállí­totta az asztalon. Egy híján harmincat sikerült összegyűjtenie. Amint elnézte őket, ismét eszé­be jutott a biológia óra, ahol a baglyok hasznos, ságáról tanultak. Jó ét­vágyukról most a gya­korlatban is alkalma volt meggyőződni. Schmidt Egon Tudnivalók az új KRESZ-rSI Párhuzamos közlekedés A párhuzamos közlekedés olyan úttesten alakulhat ki, ame­lyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több for­galmi sáv van, akár elhatároltak ezek a sávok útburkolati je­lekkel, akár nem. A párhuzamos közlekedésre alkalmas az egyirányú és a kör­forgalmú út, valamint az osztottpályás út menetirány sze­rint megfelelő úttestje is. A párhuzamos közlekedésre vonatkozó magatartási szabá­lyok merőben újak. A legíigyelemre méltóbb változás, hogy a párhuzamos közlekedésre alkalmas úton is folyamatosan csak a külső (jobb szélső) sávban szabad közlekedni. Más for­galmi sávra ráhajtani csak előzés, balra kanyarodás és meg­fordulás céljából szabad. Figyelemmel azonban az erre alkal­mas úttestek átbocsátó képességére, az adott tényleges for­galmi körülményekre/ egyes járműtípusok esetében a KRESZ megengedi a belső forgalmi sávok igénybevételét is, ha az ehhez szükséges feltételek megvannak. (KRESZ. 36. § 2— i. bek.) Így: amikor a menetirány szerinti jobboldalon két forgalmi sáv van, az előzés befejezése után a külső sávra vissza kell térni. E kötelezettség alól mentesül a személygépkocsi veze­tője, vagy „lakott területen belül” a távolsági és a gyors­járatú autóbusz vezetője, ha több járpiűvet kíván előzni, megmaradhat a belső forgalmi sávban, feltéve, hogy ezzel a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem aka­dályozza. Ha pedig a forgalom olyan sűrű, hogy a külső sáv­ba visszlérni nem lehet, a belső forgalmi sávban folyamato­san is haladhat. Más járművek az azonos irányú forgalom számára csak két forgalmi sávval rendelkező úttesten pár­huzamosan nem közlekedhetnek. Ebből az is következik, hogy ilyen úttesten motorkerékpárral, tehergépkocsival, jár­műszerelvénnyel, lakott területen kívül bármilyen autóbusszal előzésbe kezdeni csak akkor szabad, ha az előzés feltétéi adot­tak. Lakott területen kívül a belső sávot az ilyen járművek vezetője csak bekanyarodáshoz, megforduláshoz vagy előzés­kor veheti igénybe és az előzés befejeztével köteles vissza­térni a külső sávba, folyamatosan csak ott közlekedhet Amikor a menetirány szerinti jobboldalon kettőnél több forgalmi sáv van, akkor a második járművel szabad folyama­tosan közlekedni, feltéve, hogy ezzel a vezető a mögötte ha­ladó gyorsabb járműveket nem akadályozza. A harmadik, és esetleg további (belső) sávokra ráhajtani azonban csak sze­mélygépkocsival lehet. (A balra kanyarodás esetét kivéve.) Lakott területen belül olyan párhuzamos közlekedésre al­kalmas úttesten, ahol a forgalmi sávokat útburkolati jelekkel elválasztották, személygépkocsival a belső sávban (sávokban) is szabad folyamatosan haladni, feltéve, hogv a mögötte gyor­sabban haladó járműveket nem akadályozza. A forgalmi sá­vokat azonban — a gyorsabban előrehaladás érdekében — kis távolságon belül ismételten változtatni nem szabad. A sávtartás szabályait erősíti az a rendelkezés is, misze­rint : ha a forgalom sűrűsége folytán a forgalmi sávokban ösz- szefüggő járműoszlopok alakultak ki, forgalmi sávot változ­tatni csak abban az esetben szabad, ha a vezető bekanyaro- dásra vagy megállásra kíván felkészülni. Az új KRESZ-ben is változatlan az a szabály, hogy a pár­huzamos közlekedésre alkalmas úttesten tilos: az úttest jelölt vagy jelöletlen felezővonalát egyenes irányú haladáskor át­lépni (ha nincs tiltó jelzőtábla, vagy záróvonal, akkor balra- kanyarodás és megforduláskor átléphető); két járműnek ugyanabban a sávban egymás mellett haladni; kijelölt gya­logos átkelőhelyen és közvetlen a kijelölt gyalogos átkelőhely előtt másik jármű mellett elhaladni (gyalogos jelenlététől függetlenül); ha a villamosvágányok az úttest közepén van­nak és a forgalmi sávokat útburkolati jellel jelölték, a villa­mosvágányra ráhajtani. Forgalmi sávok megszűnése esetén annak a járműnek van továbbhaladási elsőbbsége, amelyik a terelővonal átlépése nél­kül haladhat tovább. Ha pedig jelölés nincs, akkor, amelyik irányváltoztatás nélkül haladhat tovább. Ha pedig mindkét jármű csak irányváltoztatással tud továbbhaladni, akkor annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik addig a jobbra esp sávban halad. Ahol autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint köz­lekedő autóbuszok és trolibuszok — a i kikerülés esetét ki­véve —, csak abban a sávban haladhahtnak. Más jármű vi­szont 7 órától 19 óráig erre a sávra nem hajthat rá. — kivéve a sáv keresztezését és a beltanyarodásra vagy megállásra való felkészülést. Útkereszteződések előtt az úttesten történő elhelyezkedésre, a párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten is a besorolás szabályai az irányadók. (KRESZ. 31. § (1. bek.) E szabályok­ból következik, hogy egymás mellett két vagy több sávban haladva, az egyik úttestről a másikra kanyarodni általában csak ott szabad, ahol ezt — felfestett terelővonalakkal és a haladási irányt mutató útburkolati jelekkel — kifejezetten megengedik. 'Útburkolati jelek hiányában tehát a párhuza­mos közlekedésre alkalmas úttestet egymás mellett két vagy több sávban haladva, irányváltoztatással elhagyni akkor is tilos, ha az az úttest is alkalmas párhumazos közlekedésre, amelyre a bekanyarodás történik. E szabály alól két kivételt lehet megtűrni: Az egyik ki­vétel a körfogalomnak, a másik az egyirányú utak elágazá­sának geometriailag egyenes irányban való elhagyása. Ha ilyen esetben az elkanyarodás előtt követett és az úttest el­hagyása utá követni kívánt mindkét úttest egyaránt alkalmas párhuzamos közlekedésre, megengedhető egymás mellett tör­ténő haladással is az addig követett úttestnek egyenes irány­ban való elhagyása. Ilyenkor előállhat az a helyzet, hogy a továbbhaladó járművek egymás haladási irányát metszik. Ebben az esetben tisztázatlan forgalmi helyzet keletkezik. Így a KRESZ 3. § c) pontjának rendelkezéseit kell alkal­mazni.

Next

/
Thumbnails
Contents