Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-03 / 2. szám
Hírek az országból Az epizódszínész vallomása Beszélgetés Szerencsi Hugóval Pécsett megsuervezték az (rró- oék testnevelési továbbképzését, azzal a szándékkal, hogy magasabb színvonalra emeljék az óvodákban folyó gyermeki«mát. A kicsinye^ rendszeres testnevelése ugyanis nemcsak a fizikai fejlődésüket segíti, hanem kedvezően formálja személyiségüket is. Tanácsi határozat alapján — az országban elsőként — bevezették a gyakorló óvónők test nevelési továbbképzését, amelynek során a nevelők elsajátítják a magasabb szintű foglalkoztatás elemeit A százórás oktatási program alatt az óvónők speciális gyakorlati anyaggal ismerkednek meg, s ennek nyomán a három-, négyéves gyermekek számára olyan t őrnagy a. korlatokat állíthatnak össze, amelyeket a kicsinyek játékosan, élvezettel hajtanak végre. Jelenleg huszonöt résztvevője van a tanfolyamnak. A 900 éves Szolnokon, ahol a lakosság 43 százaléka harminc éven aluli fiatal, kimagasló eredményeket hozott „az ifjúság a váróéért — a város az ifjúságért” című, több évre szóló társadalmi mozgalom. Az üzemek, vállalatok, tanintézetek fiataljai tömegesen vettek részt — városépítő és szépítő mozgalomban. 1974-ben például 13 200 fiatal, több mint 1 millió forint értékű önkéntes münkát végzett. 1975-ben ennél is szebb eredményeket értek el. Ifjúsági parkot létesítettek, úttörőtáborokat, sportpályákat, játszótereket építettek. „Dolgozz hibátlanul" munkarendszert vezetnek be 1976. január 1-ével Kazincbarcikán, a Borsodi Vegyi Kombinátban. A mintegy ötezer-kétszáz dolgozót foglalkoztató, évente több mint 3,2 milliárd forint termelési értéket előállító nagyüzemben az új munkarendszer bevezetését igén körültekintően előkészítették. Az új munkarendszer bevezetésének hosszútávú programjából a többszörösen kiváló vállalati címmel kitüntetett gyár kollektívája a termelekenység további emelkedését, a minőség javítását, a költségráfordítások csökkentését és a hatékonyság növelését várja. (MTI) Az utóbbi időben mind gyakrabban láthatjuk a mozivásznon es a tv képernyőjén Szerencsi Hugó alakját. A Békés megyei Jókai Színház művésze utoljára Az idő kezdetén című filmben és az Utánam, srácok című tv-játékban szerepelt nagy sikerrel. — Eddig 29 filmben játszottam és talán hamarosan elkezdődik a 30. filmem forgatása is: Mikszáth Kálmán, Kísértet Lublón című művéből készült alkotásban kaptam egy szép feladatot — mondja Szerencsi Hugó. — Először Rényi Tamás rendező hívbtt filmezni, de akkor magam sem hittem volna, hogy a bemutatkozásnak ilyen komoly folytatása lesz, hiszen a vidéki színészeknek rengeteg többlet fáradságot jelent a felvételekre történő utazgatás. Szerencsére a színháztól minién segítséget megkapok, én meg nagy örömmel vállalom a fáradalmakat. A filmezés hallatlan önfegyelmet kíván a művészektől, hiszen ha valaki elront egy jelenetet, az bizony nagyon sok ember munkáját is tönkreteszi. Nagy öröm számomra, hogv a felvételek alkalmával megismerhetem az egész országot, s együtt dolgozhatok a magyar színjátszás sok kiválóságával. Munka közben pedig nagyon sokat lehet tanulni is. — Filmgyári tapasztalatait hogyan tudja hasznosítani színházi szereplésekor? — Sajnos gátlásos ember vagyok,- aki minden szerepére nagy izgalommal és egyfajta félelemmel készül. Fullasztónak találom a levegőt, ha nem érzem magam körül a bizalmat, amiben megkapaszkodhatok. Nos, amióta rendszeresen filmezek, azóta kicsit megjött az önbizalmam, s azt hiszem ez jó hatással van a színpadi szereplésemre is. Próbálom levetkőzni régi hibámat, s ma már nem akarom túlkomplikálni az életre keltett színpadi figurákat. Azt tapasztalom, hogy a nézők megérzik az őszinte, szívből jövő játékot, s a közönség apró reagálásai is segítik a művészi munkát. A lassan élő embertípushoz tartozom, hiszen immár húsz éve vagyok a színészpályán, de csak az utóbbi négy-öt évben kezdtem otthonosan érezni magam ebben a sok gyötrelmet hozó, csodaszép világban. — A színpadon eddig inkább csak epizódszerepeket játszott. Nem vágyik főszerepre is? — Ügy látom, hogy az emberi boldogulás legfőbb titka az, hogy felmérjük saját lehetőségeinket. Amikor én számot vetettem önmagámmal, rájöttem hogy nem vagyok se hős, se bonviván, tehát nem is akarok olyan szerepkörben mozogni. A színművészeti főiskola elvégzése után Békéscsabára szerződtem, s itt mindjárt Tiborc szerepében játszhattam. Később Schiller: Ármány és szerelem című drámájában Miller alakját keltettem életre és Shakespeare remekműveinek sok emlékezetes figuráját is alakítottam. Egyáltalán nem szürke tehát az epizódista élete. Jól érzem magam, ha epizód- szerepekben szolgálhatom a színházat, mert úgy gondolom, hogy ez legalább olyan szép és fontos feladat, mint a főszereplők munkája. Az igaz, hogy a drámákban a főhős mondja ki a végső igazságot, de a mellék- szereplők jelentik azt a létrát, amelyen a színpadi játék a magasba emelkedik. És azt mindenki tudja, hogv egy rossz létrán nem lehe a mennyországba jutni... A. T. Békés megyeiek készülnek a Szegedi Centenáriumi Ipari Vásárra Országszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg az 1976. évi Centenáriumi Szegedi Ipari Vásár iránt. Az idén ünnepli a Tisza-parti város az 1876. évi „Magyar Országos Ipar-, Termény- és Állatkiállítás” megrendezésének 100. évfordulóját. Az akkori országos jellegű és méretű szegedi rendezvényt tekintik az első szegedi ipari vásárnak. Az érdeklődésre jellemző, hogy eddig több mint 250 hazai ipari vállalat, állami gazdaság, termelőszövetkezet jelentette be részvételét. A Békés megyéi vállalatok közül a többi között jelen lesz a Békésszentandrási Szőnyegszövő HISZ, a DATE Erd. Főiskola, az Orosházi Üveggyár, a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, a Szarvasi Állami Tangazdaság, a Békéscsabai Kötöttárugyár, a Békéscsabai Vegyesipari Vállalat, a Békéscsabai Konzervgyár és mások. Szívesen vesznek részt ezen a termékbemutatón, amelyet a jobb áruellátásért, a korszerű technikáért jelszó jegyében rendeznek. Jól tudják, hogy a szegedi termékbemutató már évek óta lehetővé teszi a felhasználóknak, a kereskedelemnek, a fogyasztóknak, hogv kedvező körülmények között tájékozódjanak a kínálatról. A július 23-tól augusztus 8-ig megrendezésre kerülő vásárt olyan fórummá kívánják tenni, amely a ma piacát tükrözi, a holnapi üzletkötés céljaira. Ez alkalommal nemcsak a magvar, hanem a külföldi vállalatok, elsősorban Szeged testvér- városainak üzemei nagy számban mutatják be termékeiket. Már az előkészületekből is látható, hogy Szeged méltó módon emlékezik meg első ipari vására rendezésének 100. évfordulójáról. Szerencsére már régen leszoktattak bennünket arról, hogy valami világrengető színvonalat várjunk a szilveszteri televíziós műsoroktól. Magától értetődik, hogy egyetlen estén nem pótolhatjuk egész évi humorszükségletünket, s elmúltak azok az idők is, amikor valóságos „nemzeti ügy” volt nálunk az óévet búcsúztató kabaré. Megszűnt az előztes csinnadratta, tehát a túl- csi aázott érdeklődés híján kisebb lett a műsorban csalódottak tábora. Persze, manapság is nagyon sokan a tv társaságában ünnepük a szilvesztert és utána még napokig arról beszélgetünk, hogy milyen volt a műsor. Nyilvánvaló, hogy más szemmel figyeli az adást az, aki odaláncolja magát a képernyő elé és másként látja a műsort, aki például egy hangulatos társasággal tölti az estét. A szilveszteri televíziós parádék szerkesztői már előre számolnak avval, hogy az emberek nem búskomor arccal ülnek a képernyő elé. Magára vessen az, aki csak a műsortól várja a lelki felüdülést. Nos, részemről a legutóbbi szilvesztert egy vidám társaságban töltöttem és mindvégig nagyon jó volt a hangulat. Pedig bekapcsoltuk a tv-készüléket is. A szilveszteri műsor láttán egy régi játék jutott eszembe: bizonyára ismerik azt a mókát, hogy valaki kap egy hatalmas csomagot, s amikor kibontja kiderül, hogy belül egy újabb csomag található. Addig bontja- bontogatja a pakkot, amíg a végén egy pici dobozban van a meglepetés. 1975 utolsó tv-mű- sora is úgy kezdődött, hogy az úri betörő, Arséne Lupin meg. próbált humort csempészni a stúdiók világába. Ez lett v<jlna a keretjáték, a Csak a felébe kerülhet! című szilveszteri vidám összeállításhoz. Ám a szerkesztők nem elégedtek meg egyetlen „csomagolással”, hanem további kereteket erőltettek a műsorra. Bemondóként sorra-rendre a kamerák elé lökték a jobb sorsra érdemes Maros Gábort, konferált Antal Imre is, közben működött a költségvetés szorítását jelző pénztárgép és láthattuk Alfonzót az álhelyszínnek is vértelen Las Vegasban, Londonban, Párizsban és Budapesten. Amíg az összegubancoSzilveszter, 1975 lódott műsorvezetés kigombolyí- tására ítélt színészek munkájuk, kai bíbelődtek, közben egészen jó számok is kerültek elő a tarisznyából. Különösen tetszett Ruttkai Éva és Darvas Iván műsora. Emlékezetes perceket szerzett Sulyok Mária, Dayka Margit s az „öregfiúk” hármasa: Major Tamás, Greguss Zoltán, valamint Bilicsi Tivadar dalos-táncos bemutatója. Eredetileg mint parodistát ismertük meg — valamelyik Ki mit tud versenyen — Gálvölgyi Jánost, aki időközben színésszé érett, s azóta úgy tűnik, mintha szégyelné a múltját. Pedig mostani ragyogó paródiája is azt bizonyítja, hogy olyan művészi szinten csinálja ezt a műfajt, hogy csak sajnálni lehet, amiért ily ritkán jelentkezik parodístaként. Kellér Dezső rövid kis jelenetében nagyszerű volt Turay Ida és Feleki Kamill, mint az időseo- bek tornájának szereplői. Ha mérlegelni kellene az idei televíziós szilvesztert, akkor röviden azt mondanám, hogy a műsor Hofi Géza javára billent. Hofi ezúttal is elemében volt: csípős, szellemes, okosan politizáló gondolatai nélkül mindnyájan szegényebbek lennénk egy kicsit. Kellemes meglepetést Jelentett a szépen, kultúráltan éneklő Varga József és Takács Marika, aranyosan bohóckodtak a bemondók: Tamási Eszter, Kud. lik Júlia és Antal Imre, s Vér- tessy Sándor „cigányprímás” által vezényelt banda frissen húz. ta a csárdást a tv-munkatársak- ból alakult népi együttes táncához. Mindent egybevetve: csudajó hangulatban lehetett eltölteni ezt az estét. És semmit se von le a műsor értékéből, ha a szilveszteri csomag mellé egy kis „hazaival” is pótoltuk a hiányokat. Hiszen azt senki se várhatja a Magyar Televíziótól, hogy műsora mellé tormás virslit, egy kis pezsgőt és éktelen dudaszót is mellékeljen a kedves nézőnek. Mert műsor ide vagy oda, szilveszterkor mindez dukál a jókedvhez. (Andódy) „Űrrepülő” planetárium Jénában A jénai Zeiss Művekben gyártott csillagászati műszerek választéka az iskolai távcsövektől a méteres tükrös teleszkópig terjed. A gyárban 1897 óta állítanak elő nagypontosságú csillagászati műszereket. A Zeiss gyártmány-család legkisebb tagja az iskolai csillagászati oktatáshoz készített távcső, súlya mindössze 10 kg. Egy ilyen 40—140-szeres nagyításra képes távcső szerelése mindössze öt óráig tart, a kétméteres tükrös teleszkópé csaknem egy évig. A 120 tonna súlyú óriások közül eddig három hagyta el a Zeiss Műveket. Az egyik a Jéna közelében levő trautenburgi megfigyelőállomáson, a második Bakuban, a harmadik pedig a Prága melletti Ondrejovban tudósít a messzi csillagrendszerekről. A negyedik Bulgáriának készül. A Zeiss-szem látóereje túlterjed a csillagos ég határain. A tudósok a modern technika segítségével az anyag titkait kutathatják és mélyen behatolhatnak az űrbe. Az ezzel kapcsolatos távolságok a szó valódi értelmében csillagászatiak. A csillagászat hosszmértéke a fényév. A fény ez idő alatt csaknem 9,5 billió kilométer utat tesz meg. Míg a Tejút-rendszer központja a Földtől „csak” 30 000 fényév távolságra van, addig a 2 méteres tükrös teleszkóp több millió fényév távolságban levő kozmikus testeket is észlel. A jénai üzem gyártmányai közül a planetáriumok a legsikeresebbek. A Zeiss-kisplanetáriu- mok a világ minden részén megtalálhatók. Különösen nagy most az érdeklődés az új, úgynevezett űrrepülő-planetáriumok iránt. Ezek lényege: a világmindenségben történő eseményeket a vetítőgép természetimen varázsolja a kupola falára. így a látogató — hasonlóan az űrhajó utasához — gyönyörködhet a Holdban, vagy a csillagokban. A Zeiss Művek szakemberei most kezdik a 13. űrrepülő-planetárium építését. Ezt Párizsban, a Tudományok Házában helyezik majd el. (BUDAPRESS—PANORAMA) 5 BÉKÉS Mimss, 1916. JANUÁR 3.
