Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-29 / 24. szám
Hogyan készülnek Békés megye munkásbrigádjai a közművelődési vetélkedőre? V Második alkalommal rendezik meg a munkásbrigádok közművelődési vetélkedőjét. A szervezés, előkészítés, lebonyolítás legnagyobb részét a Megyei Művelődési Központ munkatársai vállalják. Nyolcezer munkásember készül a nagy szellemi erőpróbára. Két brigád ián Gyorru A gyomai Kner Nyomda fiatalokból álló öttagú brigádja Kner Izidor nevét viseli. Fiatal lány a vezetőjük, Salamon Erzsibe t. A brigádban Bátori Sándornak kell egyedül helytállnia a férfiak nevében. A brigádve- zető meséli: — Tavaly még nem jelentkeztünk, de a többiek olyan lázasan készültek, élményeiket mesélték a vetélkedőről, így mi is kedvet kaptunk hozzá. Az idén nagyon komolyan kezdtük a felkészülést. Azelőtt is olvastunk, jártunk moziba, színházba, beszélgettünk az életűnkről, de most odafigy'előbben csináljuk. Nekünk ez a vetélkedő célt ad, győzni szeretnénk. Naplójukban lapozgatva feltűnő e széfjen megszerkesztett, szemet gyönyörködtető, színes emlékezések sorozata. Beleolvasva látom, a brigád valóban együtt él a munkájában, szórakozásában. — Készülünk, izgulunk — folytatja Erzsiké. — Felosztottuk egymás között az olvasnivalókat. Mindnyájan szakmunkások vagyunk, most fejeztünk be egy helyesírási tanfojyamot. Társadalmi munkánk az, hogy minikönyveket készítünk: Az ember tragédiáját, Jevgenyij Anyegint, Aesopus meséit állítottuk össze nemrégiben. Sok könyvet nyomtatunk, s ezeket megvásároljuk, ha megjelennek a könyvpiacon. A pártszervezet politikai oktatással segíti a versenyfeltételek lel.iesítését. Kopognak a gépek a monoszedőteremben, irányítóik magabiztosan' haladnak az önművelésben is... Lakatosmesterek az építőipari ktsz Polányi-brigádjának tagjai, tavaly a megyei középdöntőn harmadikok lettek. Endrődiek mindahányan, ezért választották az endrődi munkásmozgalom mártírjának, Polányi Mátét névadóul. Olajos, vasreszelékes szerszámok között, a megmunkálásra váró vasak mellett hallgatom felkészülésük történetét. Bella Tibor brigád vezető szerint: — Tanultunk im a tavalyi szereplésből. most még komolyabban vesszük a felkészülést. Elosztjuk ugyan a feladatokat, de brigádgyűlésen mindent megbeszélünk. Hátha éppen nem azt kérdezik, aki a kérdésből készült. Mindnyájunknak legyen fogalma, ismerete a feltételekről. A szakmai kérdésektől nem félünk, mindenki szakmunkás, de megcsinálni könnyebb, mint elmondani. Jó lenne, ha a vállalat szervezne egy-két szakmai továbbképzést, hogy le ne maradjunk. Barna szemig hosszú hajú fiatalemberre mutatnak, aki a munkapad mellett hallgatja a beszélgetést. — Békésre járok gépészeti szakközépiskolába. Tanulunk marxista középiskolában is, és a vállalat is szervez politikai tanfolyamokat. A gyomaiak felkészülésében sokat segít a művelődési ház. Putnoki Elemér igazgató, aki 19 éve már alaposan megismerte az itteni embereket, ízlésüket, tudja kihez, hogyan kell szólni. — Nem könnyű teljesíteni a kijelölt feltételeket. A színház, a mozi már könnyen eljut hozzájuk, de még a kiállítások, hangversenyek, a Pártélet vezércikkeinek megértése segítséget kíván. Tervezzük a vezércikkek fontos gondolatainak megbeszélését több alkalommal is. Három éve működik a szocialista brigádvezetők klubja, ők a gazdái a vetélkedőre készülődésnek. A klubvezető, Fekete Elemér, az építőipari ktsz dolgozója: — Tulajdonképpen villanyszerelő vagyok, de a szövetkezeti bizottság elnökének választottak az emberek. Najkem mindent bizalmasan elmondanak, munkahelyi gondokat, családi problémát. Jónak látják a vetélkedőt, mert olyan munkatársakat is behoz a közösségbe, akiket azelőtt nem érdekelt más a munkáján kívül. A klubmunkába községünk legtöbb szocialista brigádjai bekapcsolódott már, ezért mi gondoskodunk a szervezésről. Szabadság Tsz, Békéscsaba A gépműhely 30 tagú, aranykoszorús szocialista brigádjának vezetőjét. Antovszki Andrást éppen munkahelyi eligazítás közben találjuk a tsz központjában. Szerényen beszél a nagy létszámú, de 1970. óta nagyon összeforrott. vegyes korosztályú csapatáról : — Sokszor úgy érzem, mások többet, jobban dolgoznak, tanulnak, mint mi. Szeretnénk minél több brigádot megismerni, ellesni a jobb módszereket, tanulni másoktól. Tavaly is beneveztünk, de nem voltunk tisztában azzal, mit vállalunk. Azelőtt is kirándultunk, segítettünk egymásnak a háztájiban, elmentünk a színházba, a moziba, de nem volt.ilyen világos a cél. Ez a vetélkedő megszabja az irányt, s ha azt teljesítettük, továbblépünk. A magam példáját mondhatom.' Hallottam én, hogy élt egy Munkácsy nevű festő, de nem sokat tudtam róla. Amikor megnéztem a kiállítást, nagyon tetszett, az újságot is elolvastam aztán, ha róla írt. Eljutottam az idén az országgyűlésre, ott is legelőször a Munkácsy festményét láttam meg. Aztán elmeséltem a brigádtagoknak Klaukó elvtárs felszólalását. Beleláttam egy kicsit az ország dolgaiba... Különben mindnyájunkat érdekel a politika. Különösen akkor, ha tv-ben, rádióban, újságban a mezőgazdaságról, a jö- vőnkről hallunk, olvasunk. Ameddig nem volt vetélkedő, nem mindig teljesítettük a kulturális vállalásokat, de, most mindenki nagyon akar. Nagy gondunk, hogy a könyveknek csak a felét tudjuk megszerezni, sem a könyvesboltban, sem a könyvtárban nem találtuk, ami kell. Talán a zenehallgatás a legFIATALOK FIGYELEM! A FÉRFIFEHÉRNEMO-GYÁR BÉKÉSCSABAI GYÁRA, VALAMINT OROSHÁZI KÜLSŐ ÜZEME 8 osztályt végzett fiatal lányokat NŐI SZABÓ SZAKMÄRA IPARI TANULÓNAK ISKOLÁZ BE. Tanulmányi idő: 3 év. Juttatások: tanulmányi eredménytől függő ösztöndíj, 1 Ft-os térítés ellenében ebéd. Jelentkezési lapokat a 635. sz. szakmunkásképző intézetbe. Békéscsaba, Lenin u. 1—3. sz., valamint a 612. sz. szakmunkáskénzö intézetbe, Orosháza. Vásárhelyi út 7. sz. alá kell beküldeni. nehezebb, de majd ezen is segítünk. Tavaly az alappontszám miatt estünk ki a középdöntőn, most azonban nem szeretnénk lemaradni. Mezömegyer, Magyar—Szovjet Barátság Tsz Hat jókedvű asszony a tagja a növénytermesztő brigádnak, Hámán Kató a névadójuk. Hárman már nagymamák, de beléjük költözött az unokák fürgesége, amikor beszélnek, dolgoznak: — Sűrűbben kellene szerepelni, hogy megszokjuk. Már tavaly is úgy készültünk, hogy a kezünk járt munka közben, ekkor meséltük el egymásnak a könyvek tartalmát, vagy leültünk a dűlő végére. Most jobban drukkolunk, mint tavaly, már tudjuk, mi vár ránk. Emlékszem, amikor kérdeztek bennünket a versenyen, még az ujjam hegyéből is csepegett a víz, és halkan feleltünk. Mondták is, hogy örülnek majd a férjeink ha mindig így válaszolunk otthon. Először féltünk a mikrofontól, de aztán jó, hogy ott volt, legalább volt mibe kapaszkodnunk. — Legjobban a szovjet fantasztikus festmények kiállítása tetszett. Hogy milyen szép a szerelem a Holdon — lelkendezik Ilonka, a brigád szószólója. — Amit tavalv megtanultunk, most is sokszor felismerjük a tv-ben, rádióban, ez aztán a jó érzés! Ha elmegyünk egy szobor mellett, másképpen nézünk rá. Most alakul a kultúrházban a brigádklub. oda maid a férjeink is eljönnek sakkozni, biliárdozni. öten versenyzőnk, hatnak kötelező ott lenn! Mindenki felkészül mindenből, ha az e°vik megtorpan, kisegíthesse a másik! * * * Még bőven van idő az alapos, élményekben bővelkedő tanuláshoz, szórakozáshoz, felkészüléshez. És az is biztos, hogy ez a közös program, izgalom még közelebb hozza egymáshoz az embereket. Bede Zsóka Félévi vizsgán Jól készültek a hallgatók Az arcokon szemmel1 láthatóan piroslott az izgalom. Hátratett, tankönyvet szorongató kezekkel járkáltak fel s alá a folyosón. Ezúttal nem is azt a ruhát vették fel, amit máskor, amiben dolgozni járnak. Igaz, az alkalom sem mindennapi. Félévi vizsga Gyulán, a marxista—leninista esti középfokú iskolában. Az egyik teremben Varga András ül, az asztal szemben levő oldalán Szelei Jánosné. A tételek hosszú papírcsíkon ott sorakoznak a vizsgázó előtt. Félúton megáll a mozdulat, aztán nyúl értük és a rajta levő szöveg felolvasása már valamivel határozottabb. — Osztálypolitika, osztályszövetség, osztályharc. A munkás- osztály vezető szerepe. A tétel száma: tizenhat. Érződik a lassan kibontakozó felelet hallatán, hogy a vizsgázó készült, ismeri az anyagot, az összefüggéseket. Eleinte bizonytalan — nem az anyagban, inkább a kifejezésben, a beszéd- készségben. A vizsgáztató nem is vár cicerói körmondatokat, folyékony előadásmódot. A Szelei- né után következő Japport Györgynétöl sem. Mindketten szövőnők a harisnyagyárban. A botladozások ellenére is jó hallgatni a feleleteket, hiszen jó érzés az, hogy ezek a munkásasszonyok értik a tanultakat. Sik Jenő: Mi hárman, Varga András, Kollárik János és jómagam idestova 12 éve vezetjük a középfokú iskola osztályait. Mi magunk is, bár gyakorlott Szolnokok vagyunk — eleinte elfo- gódottan kezdtünk oktatni, hiszen ez a forma már más, magasabb szintű volt az addig megszokott szeminárium vezetői munkánál. Megnőtt a követelmény az előadások iránt is. Ezért vagyunk türelmesebbek, megértőbbek. Hogy mi a véleményünk a tanulókról? Elég hamar megszokják a politikai iskola légkörét. Persze akadnak olyanok is, főleg az idősebbek között, akik nem tudják leküzdeni gátlásukat, ezért nem tudják úgy kifejezni magukat, ahogyan szeretnék. I Megértjük őket, soha nem is a beszédkészséget figyeljük, hanem az anyagismeretüket. Az oktatásban az a célunk, hogy a hallgatók az alapvető kérdéseket lássák és ismerjék, és értsék meg ezeket az összefüggéseikben. S hogy e cél megvalósítása sikerrel járt, bizonyítja, hogy a hallgatók nagy többsége „jól megfelelt” osztályzatot kapott. B. O. Jövőnk jelzőszámai Tények és adatok a népgazdaság V. ötéve. tervéből eletszínvqnal ^ lakosság fogyasztása Egy főre jutó fogyasztás 76-78 kg Éli; »3 X mm WM SS ■W.-.-.y.'. 11 TERRA-KS AZ ÉLETSZÍNVONAL ALAKULÁSA Élelmiszer-termelés és -fagyasztás Eredményeink — reális szemlélettel Sokat vitatkozunk idehaza: hol is tartunk mi a mezőgazdaság fejlődésében. Egyes szakemberek hajlamosak arra. hogy a világ élvonaláha sorolják eredményeinket. Az ünneprontás szándéka nélkül, de meg kell mondanunk, hogy eredményeink szépek, ám élvonalról nem beszélhetünk. Kétségtelen, hogy különösen az elmúlt 5—10 esztendő soha nem látott fejlődést hozott. A termelőszövetkezetek például a most zárult ötéves tervben a búza hektáronkénti hozamát kilenc, a kukoricáét tíz, a cukorrépáét 50 mázsával fokozták és az 'egy dolgozóra jutó termelési értéka tervciklus végén 80 százalékkal volt magasabbb, mint az elején. Ilyen eredmények láttán nem fukarkodtunk az elismeréssel. A beképzeltség azonban nem visz előbbre. Helyes, ha tudjuk, hogy a szocialista táboron belül az NDK mezőgazdaságának hozamai jobbak a mieinknél, a csehszlovák és bolgár me. zőgazdasásé pedig legalább azonos. Az Európai Közös Piacban az összesített eredmények is jobbak, mint a mieink. Sajnos, nem vagyunk az élvonalban, jó közepes szintet értünk el, biztató helyzetből indulunk a fejlődés következő szakaszában. Hasonló a helyzet a hazai táplálkozáskultúrában. Azt kell mondanunk hál’ istennek, jól eszünk, sokat eszünk. A fejenként és évenként számított 70 kilós húsfogyasztás, 90 kilós zöldség-, 80 kilós gyümölcs- és 37 kilós cukorfogyasztás a jól táplálkozó népek között jelöli ki helyünket. Ám ennek is vannak árnyoldalai. A 26 kilós zsír és 120 kilós lisztfogyasztás életviszonyainkhoz mérten, kimondottan sok és egészségtelen. Emiatt kerülget bennünket az érelmeszesedés, hurcolunk fölösleges kilókat. Az éves tejfogyasztás viszont csak 128 liter, ami egy ilyen szinten élő népnél igenigen kevés. Ezen a területen is van tehát mit javítani. De meg lesznek-e a javítás feltételei? A Magyar Népköztársaság ötödik ötéves tervéről elfogadott törvény előírja, hogy hazánkban 1980-lg a mezőgazdaság összhozamát évi 3,2—3.4 százalékkal kell növelnünk. Az évenként egy főre jutó fogyasztást húsból 76—78 kilóra, zöldségből 100 kilóra, gyümölcsből 95 kilóra kell fokozni. 'Búzából el kell érnünk a hektáronként 44, kukoricából az 52, cukorrépából a 400, burgonyából 180, napraforgóból a 17 mázsás termést, az egy tehénre jutó tej- hozamot évi 2900 literre kell emelni. A számokat összevetve megállapíthatjuk, hogy a termelésfokozás előírt üteme fedezi a táplálkozás javításának igényeit, továbbá a növekvő export lehetőségét. \ Hozzá kell tennünk, hogv az előírt eredményeket produkálni korántsem lesz könnyű. A fejlesztéshez a mezőgazdaságnak 105—107 milliárd forint beruházási keret áll rendelkezésére. Ez jelentős összeg, de összehasonlítva, nem sokkal több —egyes szakemberek szerint nem is több —, mint amennyit a negyedik ötéves. tervben a mostaninál alacsonyabb eredmények elérésére felhasználtunk. A termelőszövetkezeti közös termelés a negyedik ötéves tervben^ évi 4.1 százalékkal emelkedett. A növekedés országos üteme az ötödik ötéves tervben ennél alacsonyabb, de ha országos átlagban el akarjuk érni, akkor a tsz közös gazdaságok N hozamát évi 4,7 százalékkal kell emelni. Nagy feladat.