Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-29 / 24. szám

Sokirányú elő- és utóképzések — Hazafias nevelés A békési MHSZ munkájáról Elegendő növényvédő szer lesz, kevés a nitrogénműtrágya, gondot okoz az erőgépek alkatrészellátása Nyilatkoztak ax AGROKER megyei vezetői Képünkön az AGROKER szakemberei a több mint 100 kom. bájn összeszerelését végzik (Fotó: Demény) Ezekben a hetekben tartják megyénk mezőgazdasági üze­meiben a zárszámadó közgyűlé­seket, A termelőszövetkezetek gazdái mérleget készítenek az elmúlt évi eredményekről, számba veszik a gondokat, ké­szülnek az ez évi feladatokra. Hogy ebben az évben termelé­sük miként sikerül, sok ténye­zőtől függ, egyebek között attól is, hogyan tudja segíteni tervei­ket az AGROKER. A napokban ebben az ügyben kerestük meg az AGROKER Bé­kés megyei vezetőit. Kiss Sán­dor igazgató és Gáspár István igazgatóhelyettes a következő tájékoztatást adták: — Növényvédő szerekből bi­zonyos készlettel rendelkezünk, ennek ellenére jelentős mennyi­séget rendeltünk meg. Vélemé­nyünk szerint mind mennyiség­ben, mind választékban ki tud­juk elégíteni megyénk gazdasá­gait. ' Eddig mintegy 25 millió forint értékű növényvédő szert szállítottak el telepeinkről a termelőszövetkezetek és az álla­mi gazdaságok. Arról is szólnak az AGRO- KíIR-vezetók, hogy a növény­védő szerekből a készlet mintegy 30 millió forinttal haladja meg az 1975. évi indulókészletet. A továbbiakban elmondták: annak ellenére, hogy a tavalyi 500 millió forintos forgalomnál várhatóan 5-7 százalékkal több j műtrágyát tudnak majd adni a j mezőgazdaságnak, mégsem szű­nik meg az évek óta tartó gond. [ Az igények ugyanis ebben az évben is meghaladják a rendel­kezésre álló mennyiséget. 1976- ban a gazdaságok 110 ezer ton­nát kívánnak felhasználni mű­trágyából, az AGROKER vi­szont csak mintegy 57 ezer ton­nával rendelkezik. Különösen a nitrogénműtrágya lesz kevés. — A nitrogénműtrágya vár­ható hiányát mérsékli az a 29 ezer tonna készlet, amelyet a Gondjainkat súlyosbítja, hogy : bármilyen fejlődés csak egyen- * letesen, összehangoltan képzel- ; hető el. Sajnos azonban a mező- ; gazdasági termelés—felvásárlás ; —tárolás—feldolgozás—forgal- : mazás egyensúlya és összhang- : ja ma korántsem megnyugtató. S Azt szoktuk mondani, hogy a ! biztonság érdekében egy verti- : kális láncban mindig a követ- : kező láncszemnek kell erősebb- : nek lennie, hogy az esetleges : hullámzásokat le tudja vezetni, j Idehaza a helyzet pontosan for- ; dított. A vertikum legerősebb; gazdaságokban tárolunk — mondták — és az is segít vala­mit a gondokon, hogv a tavaszi permetezéshez, lombtrágyázás­hoz kellő mennyiségű fuxalt és nitromidot tudunk adni. A mezőgazdasági gépek be­szerzésével kapcsolatos kérdé­sünkre a következő választ ad­ták: — Erre az évre nem sikerült beszereznünk a K—700-as és 701-es típusú nagy teljesítmé­nyű traktorokat. így az ez irá­nyú igényeket Rába-stajer trak­torokkal igyekszünk kielégíte­ni. Egyéb univerzális traktoro­kat is csak a IV. negyedévben tu­dunk adni. A T—100—M típusú lánctalpas traktorokból viszont jobb lesz az el'átás, mint az el­múlt évben. MTZ típusokból pedig elengedő mennyiséggel rendelkezünk. A tavaszi munkagépek be­szerzésével kapcsolatos tájékoz­tatásuk kedvező. Elmondták, hogy vető, talajelőkészítő, mű- trágyaszóró, palántázó gépek­ből, kultivátorokből, tárcsák­ból minden keresletet ki- tudnak elégíteni. Még mindig gondot jelent vi­szont az alkatrészellátás. An­nak ellenére, hogy az előző évekhez kéoest mintegy 15 mil­lió forinttal növelik az alkat- részvásárlast, illetve a beszer­zést, mégsem bírják teljesíteni a gazdaságok 1976-os igényeit. Különösen az NDK-gyártmányú erőgépek a'katrész-utánpótlása jelent nehézséget. Végül azt is elmondták, hogy a tavaszi munkagépek alkat­részeiből, műszaki árukból és takarófóliából megyénk mező- gazdasági üzemeinek minden kérését teljesíteni tudják. Igen sokoldalú feladatokat hajt végre Békésen az MHSZ, amely elsősorban az ifjúság ha­zafias és honvédelmi nevelésé­vel, kiképzésével, az idősebb korosztály utóképzésével foglal­kozik, s irányítja különféle klubjainak, szakosztályainak, szakköreinek tevékenységét. Bé­késen nyolc, a környező közsé­gekben hat klub végzi munká­ját, s az idén új lövészklubok megalakítását tervezik a béké­si ipari szakmunkásképző is­kolában, a Szegedi Kiss István Gimnázium és Szakközépisko­lában, valamint a mezőgazdasá­gi szakmunkásképző iskolában. Az MHSZ többek között alap- felszereléseket ad majd, hogy ezek az oktatási intézmények az eddiginél önállóbban és job­ban hajthassák végre a honvé­delmi oktatást, s teljesíthessék a honvédelmi sportkóvetelmé- nveket. A békési MHSZ előképzési tevékenysége változatos, hiszen hajó- és repülőmodellezésse}, a sorkötelesek általános honvé­delmi előképzésével, könnyű­búvár-kiképzéssel, rádiózással is foglalkoznak. Ezenkívül sze- mélygépkocsivezető-képzést is tárté nak, bár feladataik elvég­zésére eddig kevés helyiség állt rendelkezésükre. Azonban ez a gondjuk előreláthatólag még ez év első felében megszűnik, mert a Hőzső utca 4. szám alá költöznek, ahol jó lehetőségeik lesznek többek között a rádiós szakképzésre és a modellezésre is. A szakanyagokon kívül az elő- és utóképzéseken jelenle­vő politikai oktatásokon is részt vesznek. A sorköteles tanfolya­mokon KISZ-csoportok, míg az általános iskolások tanfolya­main űttörőcsoportok tevékeny­kednek. Az előképzéseit során jelentős személyi és technikai segítséget nyújt az MHSZ az if- júgárdisták kiképzéséhez, vala­mint az iskolások honvédelmi neveléséhez. Sportversenyeinken a város és a környező községek lakói közül évente több ezren vesz­nek részt. Az egyik legkedvel­tebb sportág a Honvédelmi Ku­pa lövészverseny: ezen Jégpisz­tollyal, légpuskával, kispuská­val és pisztollyal lőnek a bene- vezők. 1975-ben lövészetben Békéscsaba mögött összetettben a második helyet szerezte meg Békés. A légpuskás kategóriá- bad Dudás Magdolna, a lég- pisztoly kategóriában pedig Tóth Olga lett megyei bajnok az úttörő lányok közül. Szintén légpisztolvlövészetben az ifjúsá­gi lányok korcsoportban Tar Mária győzött. Bár jelentős fizikai igénybe­vétellel jár, mégis nagyon ked­velt Békésen az összetett hon­védelmi verseny, amelyre már tízéves kortól lehet jelentkezni. Az említett, tömegeket „meg­mozgató” versenyeken kívül si­keres a tartalékosok honvédel­mi versenye is, s tavaly öt vá­ros honvédelmi versenyét ren­dezte meg a békési MHSZ. A különböző tervek 1975-ben a korábbinál jobban segítették a Magvar Honvédelmi Szövet­séget, és az idén például a Hi­dasháti Állami Gazdaság Mu- ronyban és Vizesfáson mintegy 10 ezer forintot fordít arra, hogy a lőtereket gépi munkával rendbehozza. A bélmegyeri ta­nács mintegy 1500 forintot ad, a kamuti Béke Tsz pedig öt­ezer forintnyi anyagi és gépi erőt. A békési Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága január elején tárgyalt a helyi MHSZ tevé­kenységéről. s határozatot ho­zott arról, hogy a tanács és az MHSZ 1980-ig érvényes közép­távú együttműködési tervet dol­goz ki. Erre február 13-án ke­rül sor, s a békési MHSZ mun­káját bizonyára még jobban se­gíti majd ez az együttműködé­si terv, akárcsak azok a szer­ződések, amelyeket más állami, társadalmi és tömegszervezetek­kel kötött. Vitaszck Zoltán jegyzet Milliók — milliók kárára Békéscsabán, a Tanácsköztár­saság útja és a Kinizsi utca sar­kán a járdának lefektetett pal­lólap az építkezéstől kifelé tartó teherautó súlya alatt nagy recs- csenéssel összetörik. Egszakadás, földindulás... A járókelők ijed­tükben arra fordulnak. Egyesek megállnak és a kár láttán meg­jegyzéseket tesznek. Van, aki azt kérdezi: hogyan lehet az, hogy nálunk büntetlenül lehet károkat okozni? A teherautó elrobog, a szem­tanúk csak néznek utána. De íme közeledik egy másik teher­autó, amelynek (ezt már fel­jegyzem) FK 33—56 a rendszá­ma cs az is megismétli a ..bra­vúrt’. A törött pallókat egy ki­csit arrébb tolja, aztán recseg­tetve, ropogtatva maga alá gyűri. Ezután az építkezéstől mun­kások mennek oda és ami ma­rad a pallókból, elhúzzák az út szélére. Legyen szabad kijára­tuk a gépkocsiknak. Hogy vala­kinek az utasítására vagy ön­szántukból teszik, azt nem tu­dom. Igaz, ígv is, úgy is késó, mert a kár bekövetkezett. Valahol aztán leírják a szám­Egy év alatt 236 helyszíni ellenőrzés Csaknem száz veszélyeztetett gyermek Gyantán láncszeme az első — maga a ter­melés —, de ezt már nem tudja mindig zavartalanul követni, az összegyűjtés és a tárolás, ko­moly kapacitásgondok mutat­koznak a feldolgozásban, a for­galmazás — hűtőlánc, üzletháló­zat — pedig a vertikum leg­gyengébb láncszeme. A tervtörvényt megalkottuk. Magasabbra tettük a mércét. Magyarországon a következő öt esztendőben is emelkedik — bár némileg mérsékeltebb ütemben — az életszínvonal, növekszik a fogyasztás. Számos okból nélkü­lözhetetlen az élelmicikkek gazdaságos exportja. A mezőgaz. daságnak tehát az a feladata, hogy mindkét cél fedezetét meg­teremtse. Most már azon kell gondol­kodnunk, hogyan. Földeáki Béla A kiskorúak védelmében szer­teágazó, megfontolt tevékenysé­get folytat Gyomán a nagyköz­ségi tanács gyámhatósági szerve. A gyermekek életkörülményeit, harmonikus testi, erkölcsi és szellemi fejlődését, eltartását, egészségügyi ellátását ellenőrzik fáradhatatlanul, a legszorosab­ban együttműködve a pedagógu­sokkal. valamint a gyermek, és ifjúságvédelmi albizottság tag­jaival, aktíváival. Az elmúlt esztendőben 236 helyszíni ellenőrzést végeztek. Körültekintő munkájukra jel­lemző: gyámügyben 52 határoza­tot hoztak, ebből mindössze há­rom került megfellebbezésre. Kettőt a .felsőbb szervek jóvá­hagytak, egy esetben — méltá­nyosságból — mérsékelték a megállapított állami gondozási dijat Gyomán egyébként 95 vészé-j lyeztetett kiskorú gyermeket tartanak nyilván. Környezetüket részben rossz lakáskörülmé­nyek, részben alkoholista vagy könnyelmű, felelőtlen szülők te­szik veszélyeztetetté. A gyámha­tóság egyebek között 11 esetben kezdeményezte az a'koholelvo- nó kúrát szülővel szemben, két esetben pedig munkaterápiás in­tézetben történő gyógykezelést. javasolt. 23 családból 48 gyer­meket helyeztek az elmúlt évek­ben állami gondozásba. Mivel a legjobban felszerelt intézetben is J hiányzik az anyai és a testvéri szeretet, a gyomai gyámhatóság dolgozói a pedagógusokkal, a gyermek- és ifjúságvédelmi al­bizottság aktíváival együtt azon fáradoznak, hogy a szülőket pró­bálják jobb belátásra bírni. Ha a családban elfogadható életkö­rülményt biztosítanak a gyer­meknek, kevesebb lesz a sérült lelkű felnőtt. Ezért nyújtanak anyagi, erkölcsi támogatást min­den rászoruló családnak. Har­minc gyermeket részesítenek rendszeresen segélyben, 22,nek fizetik a napközi díját, mások­nak tanszereket vásárolnak a tanács anyagi erejéhez mérten. Rendszeresen ellenőrzik a neve­lőszülőket is, hogy a gondjaikra bízott gyermekek megfelelő el­látásban részesülnek-e? A kis­korúak láthatóságának szabá­lyozására ugyancsak alapos kör­nyezettanulmány alapján adják ki a határozatot. 5 Békés HÍCW.^ 1976. JANUAR 29. Iáról a néhány palló árát. F.ny- nyivel kevesebb pénz kerül a közös kasszába. A fizetést azon­ban mindenki megkapja. I.ennc nemulass, ha csak cgv forint is hiánvozna belőle. Pedig leg­alább 2—300 ember egy forintia ment itt egyszeriben veszendő­be, amit most majd az állam térít meg. De mennyit bír el az állam? Hány ilyen és ehhez hasonló kár összegét képes pótolni anél­kül, hogy azt máshonnan — mond luk a lakás- var» az óvo­daépítéstől, a szociális létesít­mények, vagy az egész ipar és mezőgazdaság fejlesztésétől — vonná el? Milliók mennek veszendőbe hanyagság, nemtörődömség mi­att. mégpedig milliók rovására. De hogyan is lehetne ez más­képp. ha a lelkiismeretlen em­bereket anyagilag nem ..ösztön­zik” a károk megelőzésére? Más szavakkal: ha büntetlenül lehet károkat okozni. —-or.

Next

/
Thumbnails
Contents