Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-25 / 21. szám

ötvenmillió forint jutott Szeghalom fejlesztésére A több mint • ener lakosú Szeghalom az elmúlt évben is több léte«tménnyel gazdagodott, fejlődött. Eredményesen zárták a költségvetési és fejlesztési ter­vet. Az elmúlt évben 24 millió 170 ezer forint volt a bevétel, ami 101,7 százalékot jelent. A fej­lesztési alap bevétele 25 millió 731 ezer forint volt, 102,5 száza­lékos tehát a teljesítmény. Így Szeghalom 1075-ben összesen csaknem 50 millió forinttal tu­dott gazdálkodni. Különösen jó eredményeket értek el a nagy­községben az utak, hidak, járdák építésében, illetve javításában. Csupán erre a célra 1 millió 823 ezer forintot használtak fel. Az e célra betervezett összeget tel­jes mértékben kimerítették. A fejlesztési hitelből tatarozták, újították fel az iskolákat, erre 881 ezer forintot fordítottak az elmúlt évben. A lakosság példamutatóan se­gítette a nagyközségi tanácsot, elsősorban társadalmi munká­val. A társadalmi munka értéke várakozáson felüli volt, 2 millió 749 ezer forint. Az egy főre eső érték pedig 300 forinton felüli. Honvédelmi A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat 3-a« számú cserépgyárában az elmúlt évben 40 millió tetőcserepet készí­tettek. Erre az évre ötmillióval terveztek többet. Tervezik to­vábbá, hogy az év első felében megindítják a festett cserép­gyártást is. Képünkön a szárazcscrepet rakják a kemenceko­csikra (Fotó: Demény) Negyvenötmillió cserép 1976-ban tanfolyamok A sorkötelesek általános hon- védelmi előképző tanfolyamát két csoportban rendezi Békésen a Magyar Honvédelmi Szövetség helyi vezetősége. E hét szerdá­ján a II. csoportnak tartottak foglalkozási, míg az I-es csoport számára január 25-én, ma dél­előtt 9 órától a békési lövész­klub titkára ad ismertetést a te­reptanról. A városi művelődési központban sorra kerülő ren­dezvényen — akárcsak más al­kalmakkor — ezúttal is sor ke­rül a honvédelmi nevelés kere­tén belül a politikai oktatásra. A beruházások jó előkészítése, j gyors üzembe helyezése jelentős : mértékben javíthatja a meglevő ■ eszközök hatékony hasznosítását. : Ezért mind a központi, mind a ; helyi fejlesztéseknél növekszik a j beruházók érdekeltsége és fele- ; lőssége. Megszűnnek az ingyenes : költségvetési támogatások, a hi- ; telek visszafizetését pedig a be- • ruházások eredetileg tervezett | üzembe helyezésétől, előre meg- : határozott mértékben el kell • kezdeni. Ha a tervekhez képest ■ késik az üzembe helyezés, illet- ■ ve csökken az új vállalkozás jö- • vedelmezősége, az adós akkor is ! fizet egyéb nyeresége terhére. A : tervezett határidők a jövedel- : mezőségi szint túlteljesítése vi- • szont a vállalkozók hasznát nö- ; véli. Az eredményes beruházási te- • vékenységtől sokban függ a kö- : vetkező, a VI. ötéves terv meg- ; alapozása. A ma embere értei- ; mes áldozatokat hoz a holnapért. ; A mesebeli ember diófákat ülte- 5 tett, hogy termése gyermekeit, [ nemes faanyaga unokáit gyara- : pítsa. Előrelátását a jó tündé- ! rek jutalmazták, s a csemeték ; olyan gyorsan terebélyesedtek, j mint az erdei tölgyek. Korunk s embere ismeri már az oltott dió- : fát, amely versenyre kel az er- : dei tölggyel. Kovács József ; (Következik: j Hogyan élünk 1980-ban?) : Hagyományos szakmai versenyek — „Radar”-akció — Védnökségvállalás Beszélgetés a békési KISZ-bizottság titkárával Egy egész falfelületet beborí­tó táblázat ötlik a látogató sze­mébe, amikor belép a békési KíSZ-bizottság titkárának szo­bájába. Ez a „hadműveleti terv” kitűnően tájékoztat minden ér­deklődőt a városi alapszerveze­tek munkájáról, a különféle gyűlések Időpontjáról. Ezen az ütemterven kívül számos egyéb dokumentum elősegíti a KISZ- munka pontos szervezései, irá­nyítását és lényegesen meg­könnyíti az ellenőrzést. Pataki Istvánnal, a városi KISZ-bizottság titkárával az el­múlt év munkájáról és a KISZ- fiatalok előtt álló feladatokról beszélgetünk. — Városunkban az alapszer­vezetek tartalmi munkája és szervezeti élete javult — mon­dotta. — Erősödött a politikai befolyás a munkás- és a pa­raszt fiatalok körében. Az áp­rilisi határozótok kedvezően éreztették hatásukat, s ennek következtében sokkal ragyobb feladatokat tudunk megoldani. — Mi ezeknek a feladatok­nak a lényege? — Az alapszervezetek tagsá­gának tudatában kialakultak és előtérbe kerültek a gazdaság- politikai kérdések. A KISZ-fia- talok az eddigieknél lényegesen több alkalommal találkoznak a gazdasági vezetőkkel. A kellő­képpen előkészített mozgósítás révén nőtt az ifjúbrigádok szá­ma. Szinte már hagyománnyá vált a „Ki minek mestere?” verseny megrendezése lakatosok és esztergályosok részére. A „Szakma ifjú mestere” versenyt például a kosárgyári alapszer­vezeteknél minden évben meg­tartják. A „Radar”-akciónak az a célja, hogy felhívja a gazda­sági vezetők figyelmét a külön­féle területeken jelentkező hiá­nyosságokra, különös tekintet­tel a pazarlásra. — Milyen célkitűzések vannak a politikai munka területén? — Az új képzési rendszerrel kapcsolatban kedvező tapaszta­latokkal rendelkezünk. Jó fel­készültségű előadók vezetik a politikai foglalkozásokat, de a módszereken szeretnénk még változtatni. Három fő cél érde­kében kívánjuk alapszervezete­ink tagságát mozgósítani: vala­mennyi KISZ-tag aktivan ve­gyen részt a gazdasági felada­tok végrehajtásában, a forradal­mi ifjúsági napokon, valamint a KISZ IX. kongresszusára va­ló felkészülésben. Taggyűlése­ken értékeljük az egyéni válla­lásokat, ily módon is igyek­szünk hatni a KISZ-tagokra. El kell érnünk, hogy a kongresz- szusi dokumentumokkal kap­csolatosan élénk vita bontakoz­zon ki. Minden egyes KISZ-tag olvassa el és mondjon véle­ményt az anyagról. ■ — Milyen kérdésekről tár­gyalnak majd a küldöttértekez­letek résztvevői? — Szükséges a társadalmi munkamegosztásban való haté­konyabb közreműködés, ugyan­is egyes üzemek KlSZ-alapszer- vezeteinél bizonyos öncélúságra való törekvést tapasztaltunk. A KISZ védnökséget vállalt a dáníoki ifjúsági tábor építésé­ben. Például a Kertészeti Egye­tem KISZ-bizottságától is kér­tünk segítséget a fásítási terv elkészítéséhez. A sportkörökben is fokozni szeretnénk a politi­kai befolyásunkat. Célunk, hogy a KISZ-tag sportolók szorgal­muk és tudásuk legjavát adva igen aktívan vegyenek részt a sportköri foglalkozásokon és tegyék tartalmasabbá a szerve­zeti életet. Növelni kívánjuk a taglétszámot is. Tudjuk, hogy mintegy 1200 főre tehető azok­nak a KISZ-korú fiataloknak a száma, akik naponta járnak el dolgozni a környékbeli helysé­gekbe. Jelentősen megnöveke­dett a KISZ-ajánlások száma a párttagok felvételénél. Több ilyen fiatal párttagunk tevé­kenykedik a munkás alapszer­vezetekben — fejezte be vá­laszadását a városi KISZ-bi- zottság titkára, —y —» Teljesíthetetlen? H ol volt, hol nem volt, volt egyszer egy pedagógus klub Szarvason. E sorok írója is járt ott, lehet, hogy tíz éve, lehet, hogy tizenkettő, és beszámolt arról, milyen tartal­masán töltik szabadidejüket az iskolaváros, Szarvas pedagógu­sai, akik tanítanak, és a nyug­díjasok, akik már nem taníta­nak, Aztán lebontották azt az is­kolát, ahol a klub volt, az asz­talokat, székeket, televíziót, já­tékokat, rádiót valahová elszál­lították (nyilván jó helyekre), és felépült az öreg iskola helyén a város egyik legmodernebb épü­lete. Mesélik, hogy a pedagógus klub azóta is várja a feltáma­dását. Hetedik, vagy nyolcadik éve, hogy helyiséget keresnek, hogy ígéreteket kapnak, hogy megoldásokat javasolnak külön­féle fúziókra más klubokkal: úgy tűnik azonban, hogy egyik ígéret, egyik javaslat sem volt eddig életképes. Érdekes, hogy az iskolaváros Szarvas (van-e még egy Békés megyei város, ahol két felsőfokú intézmény is otthont talált?!), aktív pedagógu­sai nem hiányolják annyira a régi klubot, bár a sok iskola kö­zötti jó kapcsolat, a pedagógu­sok egységes szemléletének vitá­zó kedvének kialakítása elszi­getelt, tantestületi élet keretei­ben nehezebben képzelhető el. A nyugdíjasok azonban csaló­dottságot éreznek. „Szenvedélyes összejövök vagyunk” — mondja titkáruk, Balázs Pálné, aki év­tizedeket tanított Szarvason, a szlovák iskolában. „Amikor le­bontották a klub épületét, volt rá eset, hogy a Kovácsik testvé­rek kapualjában gyülekeztünk össze szakszervezeti bélye­gekért, meg azért a jó érzésért, hogy látjuk egymást. Hatvan nyugdíja® pedagógus él Szarva­son, és sok tanító-özvegy, akiket szívesen látunk magunk között. De nincs hol. Mostanában, he­tenként egyszer fi kultúrház pin­céjében jövünk össze. Van ott egy kis helyiség, benne egy szek­rény (nem a miénk), három asz­tal székkel, sokszorsító gép és két mosdókagyló társaságában. De legalább leülhetünk valahol, és megkérdezhetjük egymástól, hogy szolgál az egészség, ki mer­re járt, mit hallott? Amikor. 1969-ben megszűnt a klub, (olyan klub volt az, hogy még a Pástól jött vendégeknek is emlegették a patrónusai), szó­val amikor megszűnt, éppen ak­kor tartotta közgyűlését a nyug­díjas csoport. Akkori elnöke, Lel­kes Pál őrzi még a „jelentést”, amit ott felolvasott. Ilyen mon­datokat találhat abban a szem­lélő: „Mi, öreg pedagógusok nem akarunk érdemeinkre hivatkoz­ni, mert talán egyikőnk sem tett többet, mint amennyit tennie kötelessége volt”. És a szomorú felsóhajtás: „Nincs egy 25 négy­zetméteres helyiség azoknak a nyugdíjas pedagógusoknak, akik az egész város lakosságát meg­tanították ími-olvasni”. Érzem és tudom: súlyos sza­vak. Hogy szenvedély-diktálta hangsúlyait okos szóval lehetne enyhíteni, mérsékelni. Nyugdíj­ban élve, távol az aktív, cselek­vő, hasznos élettől, a szolgálat­tól, (mert a pedagógus egész éle­te szolgálat), nos, elesve és el­múlva ettől, csoda-e, hogy a fe­leslegesség érzése uralkodik el azokon, akik — nemzedékeket tanítottak meg ími-olvasni, gon­dolkozni ? Másfél éve azonban történt valami. Kapták egy kis helyisé­get a kultúrházban. Nem meg­oldás, mindenki tudja, öt évig vártak erre. vagy hat? Már nem is számolják. Csak — mint ahogy Balázsné, Mária néni, mostani titkáruk mondja: „Szen­vedélyesen szeretünk együtt len­ni”. És mást Is szeretnek: dol­gozni, segíteni. Azt is szeretik, ami kivétel nélkül minden idős ember igénye: szeretik tudni, hogy szükség van rájuk, hogy nem feleslegesek, akiknek már élni sem érdemes. Akad köztük, aki a szarvasi iskolák történe­tét írja, másikuk a szarvasi nép­dalok összegyűjtésén fáradozik, van, aki tanítványt fogad, és van, aki fiainak, lányainak segít a háztartásban, az unokák neve­lésében. Mondják, lehetet volna mái' helyet találni a nyugdíjasok szá­mára. Tegyük hozzá: az iskola­város. Szarvas valamennyi pe­dagógusa számára!' Hogy újra berendezhessék azt a klubot, melyet amikor még megvolt, olyan büszkén mutogattak a vá­rosba érkezőknek. Azt hiszem, 1976-ban felesleges arról beszél­ni, hogy mire jó a klubélet? Hogy minek és hogyan lehet fó­ruma, okos időtöltés-színtere — például — a pedagógus klub, ahol háromszáz egynéhány szarvasi tanár, tanító, óvónő ta­lálkozhatna. „Pedagógusok vagyunk most is — mondja valaki az öregek közül — és szeretjük ezt a vá­rost. örülünk a sikernek, a mi fiaink, unokáink sikere az, és benne van azokban a mi életünk is.. .’* B izony, benne van! És ez nem azt jelenti, hogy bárki másnál, más öre­geknél, munkásoknál, pa­rasztoknál előbbrevalók len­nének. Egyformák ők. öregek, valamennyien. Csak megjegyzik, hogy itt vannak köztünk. És mindig itt lesznek, akik megöre­gednek. Talán még a hála érzé­se sem szégyellnivaló, ha ró­luk gondolkozunk, ha velük is törődünk. Sass Ervin Hobbi-múzeumok Litvániában Litvániában az utóbbi időben különösen nagy divattá vált kü­lönböző tárgyak gyűjtése. Ma már több mint száz házimúzeum található ebben a balti szovjet köztársaságban. A leghíresebbek egyike Edu- ardasz Mickusz pipagyüjtemé- nye. Bár ő maga soha életében nem dohányzott, mégis 160, a vi­lág különböző részeiből szárma­zó pipát őriz. Egzotikus pipák gyűjtésével kezdte. Ezeket Pa­kisztánban és Ceylonban tett tu- ristaútjáról hozta magával. Gyűjteményének legszebb, féltve őrzött darabjai mégis a régi lit­ván népművészek munkái. Sokan ismerik Joszif Sapirano vilniusi mérnök Ex Libris gyűj­teményét is. A kollekció "hatezer kis grafikai alkotásból áll. Vaclovasz Inta vidéki orvos különleges köveket gyűjt. Nap- ról-napra gyarapodó, érdekes formájú kőgyűjteménye sok geo­lógus érdeklődését is felkeltette. Gyakran megtörténik, hogy egy-egy gyűjtemény túlnövi a lakás, vagy a kertes ház kerete­it, ezért tulajdonosa az államnak ajándékozza. így tett Antanasz Zsmujdzinavicsjusz. az ismert litván tájképfestö is, aki gazdag népművészeti gyűjteményével megteremtette Kaunas egyik leg­népszerűbb múzeumának alap­jait. (BUDAPRESS—APN) 5 Békés Kerete W 1976. JANUAR 25.

Next

/
Thumbnails
Contents