Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-25 / 21. szám
ötvenmillió forint jutott Szeghalom fejlesztésére A több mint • ener lakosú Szeghalom az elmúlt évben is több léte«tménnyel gazdagodott, fejlődött. Eredményesen zárták a költségvetési és fejlesztési tervet. Az elmúlt évben 24 millió 170 ezer forint volt a bevétel, ami 101,7 százalékot jelent. A fejlesztési alap bevétele 25 millió 731 ezer forint volt, 102,5 százalékos tehát a teljesítmény. Így Szeghalom 1075-ben összesen csaknem 50 millió forinttal tudott gazdálkodni. Különösen jó eredményeket értek el a nagyközségben az utak, hidak, járdák építésében, illetve javításában. Csupán erre a célra 1 millió 823 ezer forintot használtak fel. Az e célra betervezett összeget teljes mértékben kimerítették. A fejlesztési hitelből tatarozták, újították fel az iskolákat, erre 881 ezer forintot fordítottak az elmúlt évben. A lakosság példamutatóan segítette a nagyközségi tanácsot, elsősorban társadalmi munkával. A társadalmi munka értéke várakozáson felüli volt, 2 millió 749 ezer forint. Az egy főre eső érték pedig 300 forinton felüli. Honvédelmi A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat 3-a« számú cserépgyárában az elmúlt évben 40 millió tetőcserepet készítettek. Erre az évre ötmillióval terveztek többet. Tervezik továbbá, hogy az év első felében megindítják a festett cserépgyártást is. Képünkön a szárazcscrepet rakják a kemencekocsikra (Fotó: Demény) Negyvenötmillió cserép 1976-ban tanfolyamok A sorkötelesek általános hon- védelmi előképző tanfolyamát két csoportban rendezi Békésen a Magyar Honvédelmi Szövetség helyi vezetősége. E hét szerdáján a II. csoportnak tartottak foglalkozási, míg az I-es csoport számára január 25-én, ma délelőtt 9 órától a békési lövészklub titkára ad ismertetést a tereptanról. A városi művelődési központban sorra kerülő rendezvényen — akárcsak más alkalmakkor — ezúttal is sor kerül a honvédelmi nevelés keretén belül a politikai oktatásra. A beruházások jó előkészítése, j gyors üzembe helyezése jelentős : mértékben javíthatja a meglevő ■ eszközök hatékony hasznosítását. : Ezért mind a központi, mind a ; helyi fejlesztéseknél növekszik a j beruházók érdekeltsége és fele- ; lőssége. Megszűnnek az ingyenes : költségvetési támogatások, a hi- ; telek visszafizetését pedig a be- • ruházások eredetileg tervezett | üzembe helyezésétől, előre meg- : határozott mértékben el kell • kezdeni. Ha a tervekhez képest ■ késik az üzembe helyezés, illet- ■ ve csökken az új vállalkozás jö- • vedelmezősége, az adós akkor is ! fizet egyéb nyeresége terhére. A : tervezett határidők a jövedel- : mezőségi szint túlteljesítése vi- • szont a vállalkozók hasznát nö- ; véli. Az eredményes beruházási te- • vékenységtől sokban függ a kö- : vetkező, a VI. ötéves terv meg- ; alapozása. A ma embere értei- ; mes áldozatokat hoz a holnapért. ; A mesebeli ember diófákat ülte- 5 tett, hogy termése gyermekeit, [ nemes faanyaga unokáit gyara- : pítsa. Előrelátását a jó tündé- ! rek jutalmazták, s a csemeték ; olyan gyorsan terebélyesedtek, j mint az erdei tölgyek. Korunk s embere ismeri már az oltott dió- : fát, amely versenyre kel az er- : dei tölggyel. Kovács József ; (Következik: j Hogyan élünk 1980-ban?) : Hagyományos szakmai versenyek — „Radar”-akció — Védnökségvállalás Beszélgetés a békési KISZ-bizottság titkárával Egy egész falfelületet beborító táblázat ötlik a látogató szemébe, amikor belép a békési KíSZ-bizottság titkárának szobájába. Ez a „hadműveleti terv” kitűnően tájékoztat minden érdeklődőt a városi alapszervezetek munkájáról, a különféle gyűlések Időpontjáról. Ezen az ütemterven kívül számos egyéb dokumentum elősegíti a KISZ- munka pontos szervezései, irányítását és lényegesen megkönnyíti az ellenőrzést. Pataki Istvánnal, a városi KISZ-bizottság titkárával az elmúlt év munkájáról és a KISZ- fiatalok előtt álló feladatokról beszélgetünk. — Városunkban az alapszervezetek tartalmi munkája és szervezeti élete javult — mondotta. — Erősödött a politikai befolyás a munkás- és a paraszt fiatalok körében. Az áprilisi határozótok kedvezően éreztették hatásukat, s ennek következtében sokkal ragyobb feladatokat tudunk megoldani. — Mi ezeknek a feladatoknak a lényege? — Az alapszervezetek tagságának tudatában kialakultak és előtérbe kerültek a gazdaság- politikai kérdések. A KISZ-fia- talok az eddigieknél lényegesen több alkalommal találkoznak a gazdasági vezetőkkel. A kellőképpen előkészített mozgósítás révén nőtt az ifjúbrigádok száma. Szinte már hagyománnyá vált a „Ki minek mestere?” verseny megrendezése lakatosok és esztergályosok részére. A „Szakma ifjú mestere” versenyt például a kosárgyári alapszervezeteknél minden évben megtartják. A „Radar”-akciónak az a célja, hogy felhívja a gazdasági vezetők figyelmét a különféle területeken jelentkező hiányosságokra, különös tekintettel a pazarlásra. — Milyen célkitűzések vannak a politikai munka területén? — Az új képzési rendszerrel kapcsolatban kedvező tapasztalatokkal rendelkezünk. Jó felkészültségű előadók vezetik a politikai foglalkozásokat, de a módszereken szeretnénk még változtatni. Három fő cél érdekében kívánjuk alapszervezeteink tagságát mozgósítani: valamennyi KISZ-tag aktivan vegyen részt a gazdasági feladatok végrehajtásában, a forradalmi ifjúsági napokon, valamint a KISZ IX. kongresszusára való felkészülésben. Taggyűléseken értékeljük az egyéni vállalásokat, ily módon is igyekszünk hatni a KISZ-tagokra. El kell érnünk, hogy a kongresz- szusi dokumentumokkal kapcsolatosan élénk vita bontakozzon ki. Minden egyes KISZ-tag olvassa el és mondjon véleményt az anyagról. ■ — Milyen kérdésekről tárgyalnak majd a küldöttértekezletek résztvevői? — Szükséges a társadalmi munkamegosztásban való hatékonyabb közreműködés, ugyanis egyes üzemek KlSZ-alapszer- vezeteinél bizonyos öncélúságra való törekvést tapasztaltunk. A KISZ védnökséget vállalt a dáníoki ifjúsági tábor építésében. Például a Kertészeti Egyetem KISZ-bizottságától is kértünk segítséget a fásítási terv elkészítéséhez. A sportkörökben is fokozni szeretnénk a politikai befolyásunkat. Célunk, hogy a KISZ-tag sportolók szorgalmuk és tudásuk legjavát adva igen aktívan vegyenek részt a sportköri foglalkozásokon és tegyék tartalmasabbá a szervezeti életet. Növelni kívánjuk a taglétszámot is. Tudjuk, hogy mintegy 1200 főre tehető azoknak a KISZ-korú fiataloknak a száma, akik naponta járnak el dolgozni a környékbeli helységekbe. Jelentősen megnövekedett a KISZ-ajánlások száma a párttagok felvételénél. Több ilyen fiatal párttagunk tevékenykedik a munkás alapszervezetekben — fejezte be válaszadását a városi KISZ-bi- zottság titkára, —y —» Teljesíthetetlen? H ol volt, hol nem volt, volt egyszer egy pedagógus klub Szarvason. E sorok írója is járt ott, lehet, hogy tíz éve, lehet, hogy tizenkettő, és beszámolt arról, milyen tartalmasán töltik szabadidejüket az iskolaváros, Szarvas pedagógusai, akik tanítanak, és a nyugdíjasok, akik már nem tanítanak, Aztán lebontották azt az iskolát, ahol a klub volt, az asztalokat, székeket, televíziót, játékokat, rádiót valahová elszállították (nyilván jó helyekre), és felépült az öreg iskola helyén a város egyik legmodernebb épülete. Mesélik, hogy a pedagógus klub azóta is várja a feltámadását. Hetedik, vagy nyolcadik éve, hogy helyiséget keresnek, hogy ígéreteket kapnak, hogy megoldásokat javasolnak különféle fúziókra más klubokkal: úgy tűnik azonban, hogy egyik ígéret, egyik javaslat sem volt eddig életképes. Érdekes, hogy az iskolaváros Szarvas (van-e még egy Békés megyei város, ahol két felsőfokú intézmény is otthont talált?!), aktív pedagógusai nem hiányolják annyira a régi klubot, bár a sok iskola közötti jó kapcsolat, a pedagógusok egységes szemléletének vitázó kedvének kialakítása elszigetelt, tantestületi élet kereteiben nehezebben képzelhető el. A nyugdíjasok azonban csalódottságot éreznek. „Szenvedélyes összejövök vagyunk” — mondja titkáruk, Balázs Pálné, aki évtizedeket tanított Szarvason, a szlovák iskolában. „Amikor lebontották a klub épületét, volt rá eset, hogy a Kovácsik testvérek kapualjában gyülekeztünk össze szakszervezeti bélyegekért, meg azért a jó érzésért, hogy látjuk egymást. Hatvan nyugdíja® pedagógus él Szarvason, és sok tanító-özvegy, akiket szívesen látunk magunk között. De nincs hol. Mostanában, hetenként egyszer fi kultúrház pincéjében jövünk össze. Van ott egy kis helyiség, benne egy szekrény (nem a miénk), három asztal székkel, sokszorsító gép és két mosdókagyló társaságában. De legalább leülhetünk valahol, és megkérdezhetjük egymástól, hogy szolgál az egészség, ki merre járt, mit hallott? Amikor. 1969-ben megszűnt a klub, (olyan klub volt az, hogy még a Pástól jött vendégeknek is emlegették a patrónusai), szóval amikor megszűnt, éppen akkor tartotta közgyűlését a nyugdíjas csoport. Akkori elnöke, Lelkes Pál őrzi még a „jelentést”, amit ott felolvasott. Ilyen mondatokat találhat abban a szemlélő: „Mi, öreg pedagógusok nem akarunk érdemeinkre hivatkozni, mert talán egyikőnk sem tett többet, mint amennyit tennie kötelessége volt”. És a szomorú felsóhajtás: „Nincs egy 25 négyzetméteres helyiség azoknak a nyugdíjas pedagógusoknak, akik az egész város lakosságát megtanították ími-olvasni”. Érzem és tudom: súlyos szavak. Hogy szenvedély-diktálta hangsúlyait okos szóval lehetne enyhíteni, mérsékelni. Nyugdíjban élve, távol az aktív, cselekvő, hasznos élettől, a szolgálattól, (mert a pedagógus egész élete szolgálat), nos, elesve és elmúlva ettől, csoda-e, hogy a feleslegesség érzése uralkodik el azokon, akik — nemzedékeket tanítottak meg ími-olvasni, gondolkozni ? Másfél éve azonban történt valami. Kapták egy kis helyiséget a kultúrházban. Nem megoldás, mindenki tudja, öt évig vártak erre. vagy hat? Már nem is számolják. Csak — mint ahogy Balázsné, Mária néni, mostani titkáruk mondja: „Szenvedélyesen szeretünk együtt lenni”. És mást Is szeretnek: dolgozni, segíteni. Azt is szeretik, ami kivétel nélkül minden idős ember igénye: szeretik tudni, hogy szükség van rájuk, hogy nem feleslegesek, akiknek már élni sem érdemes. Akad köztük, aki a szarvasi iskolák történetét írja, másikuk a szarvasi népdalok összegyűjtésén fáradozik, van, aki tanítványt fogad, és van, aki fiainak, lányainak segít a háztartásban, az unokák nevelésében. Mondják, lehetet volna mái' helyet találni a nyugdíjasok számára. Tegyük hozzá: az iskolaváros. Szarvas valamennyi pedagógusa számára!' Hogy újra berendezhessék azt a klubot, melyet amikor még megvolt, olyan büszkén mutogattak a városba érkezőknek. Azt hiszem, 1976-ban felesleges arról beszélni, hogy mire jó a klubélet? Hogy minek és hogyan lehet fóruma, okos időtöltés-színtere — például — a pedagógus klub, ahol háromszáz egynéhány szarvasi tanár, tanító, óvónő találkozhatna. „Pedagógusok vagyunk most is — mondja valaki az öregek közül — és szeretjük ezt a várost. örülünk a sikernek, a mi fiaink, unokáink sikere az, és benne van azokban a mi életünk is.. .’* B izony, benne van! És ez nem azt jelenti, hogy bárki másnál, más öregeknél, munkásoknál, parasztoknál előbbrevalók lennének. Egyformák ők. öregek, valamennyien. Csak megjegyzik, hogy itt vannak köztünk. És mindig itt lesznek, akik megöregednek. Talán még a hála érzése sem szégyellnivaló, ha róluk gondolkozunk, ha velük is törődünk. Sass Ervin Hobbi-múzeumok Litvániában Litvániában az utóbbi időben különösen nagy divattá vált különböző tárgyak gyűjtése. Ma már több mint száz házimúzeum található ebben a balti szovjet köztársaságban. A leghíresebbek egyike Edu- ardasz Mickusz pipagyüjtemé- nye. Bár ő maga soha életében nem dohányzott, mégis 160, a világ különböző részeiből származó pipát őriz. Egzotikus pipák gyűjtésével kezdte. Ezeket Pakisztánban és Ceylonban tett tu- ristaútjáról hozta magával. Gyűjteményének legszebb, féltve őrzött darabjai mégis a régi litván népművészek munkái. Sokan ismerik Joszif Sapirano vilniusi mérnök Ex Libris gyűjteményét is. A kollekció "hatezer kis grafikai alkotásból áll. Vaclovasz Inta vidéki orvos különleges köveket gyűjt. Nap- ról-napra gyarapodó, érdekes formájú kőgyűjteménye sok geológus érdeklődését is felkeltette. Gyakran megtörténik, hogy egy-egy gyűjtemény túlnövi a lakás, vagy a kertes ház kereteit, ezért tulajdonosa az államnak ajándékozza. így tett Antanasz Zsmujdzinavicsjusz. az ismert litván tájképfestö is, aki gazdag népművészeti gyűjteményével megteremtette Kaunas egyik legnépszerűbb múzeumának alapjait. (BUDAPRESS—APN) 5 Békés Kerete W 1976. JANUAR 25.
