Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-24 / 20. szám
Egy levélíró három bosszúsága Apró úgy Bartyik Mihályné békési levélírónk egy apróságról írt, ennek ellenére úgy érzi, a sajtó nyilvánosságára kívánkozik: \ Emberségről szeretnék röviden írni. Kisebbik fiamnak, aki katona, még novemberben Sokol rádiót vettem. Töltővel szerettem volna vásárolni, de nem kaptam csak elemet. A Dunántúlon katonáskodó fiam azt írta, ezt nem tudja pótolni, mivel arrafelé nem lehet elemet kapni. Elmentem hát az itteni áruházba, ahol közölték, hogy éppen leltároznak, ezért nem tudnak kiszolgálni. Jurt Lajos, az áruház vezetője viszont azt válaszolta, hogy mivel a leltározást soká fejezik be, kiadja az elemet. Mindez csupán azért érdemel szót, mert tudja, hogy nehezemre esik a járás, baleset ért, s a nagy távolság, ami a lakásomtól az áruházig van, megerőltetést jelentett volna. Apróság ugyan, de nagyon jó, hogy ilyen emberek is vannak. Szabó Lászlóné levelében három bosszantó dologról ír, melynek egyike éppen most aktuális a fűtési idény kellős közepén. Ezt a témát viszont még öten hitelesítették aláírásukkal. Békéscsabán, a Tulipán u. T— 6-os ház lakásaiban ugyanis átlagosan 20—21 Celsius fok a hőmérséklet holott a lakók té- len-nyáron fizetik a fűtési díjat. Ezek összege nem is csekély, átlagosan 5—600 forint havonta, ezenkívül fizetik a melegvízdíjat is, ami 30 forint köbméterenként. Ennek ellenére nemrég kaptak értesítést arról, hogy plusz fűtési díjat is kell fizetniük. Azt kérdezik vaA másik téma a közlekedéssel függ össze. Reggelente munkahelyükre autóbusszal utaznak, sajnos a vasútállomásról induló 6-os járat sokszor kimarad, de az is előfordul, hogy egyes megállóhelyeken nem veszik fel az utasokat. Levélírónk véleménye, hogy több emberséget kellene tanúsítani az utasokkal szemben. A harmadik bosszúság már kizárólag egyéni jellegű, Szabó Lászlóné panasza, amiről e lap hasábjain már egyszer írtunk. A negyedik emeleten lakik és a lakás beázik. Annak idején a cikk megjelenése után ki is vizsgálták az esetet, csináltak valamit, azonban az utóbbi időben ismét ez a panasz. Vajon meddig kell tűrniük ezt az áldatlan állapotot? A vásárló fizet Január 3-i számunkban Reklamáció cipöügyben című írásunkra a Sarkad és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet válaszolt. Közölték, hogy a ruházati áruház cipőosztályára nem jellemző a vásárlók érdekvédelmének figyelmen kívül hagyása, illetve a jogos kártalanítási igények elutasítása. Ezt bizonyítja az is, hogy 1975-ben 770 pár cipőt vettek vissza. Csutka János esetében az történt, hogy a lábán levő cipőt mutatta be, s ezen ott, azonnal a helyszínen, nem tudtak segíteni. De nem zárkóztak el a cipő visszaváltásától. Megjegyzik azonban, hogy népgazdasági érdekből meggondolandó, hogy egy 36i forintos cipőt varrási hiba miatt selejtezésre ítéljenek. A mi megjegyzésünk csupán annyi: a vásárló fizet, s a pénzéért kifogástalan árut kíván. Ez pedig jogos! Lett eredmény Ellenpélda címmel január 10-i számunkban írtunk arról, hogy Békéscsabán baj van egyes lakások fűtésével. Az IKV nem gondoskodott ennek ellenőrzéséről és nem intézkedett. A panaszos január 14-én felhívott bennünket, közölte, azóta eredmény született, mivel a lakások már melegek. Ez aztán gyors intézkedés! Köszönjük! Az idősek köszöneté Szálkás, régi stílusú írással érkezett a levél, Hegyesi Istvánná küldte Szeghalomról. A levélből kiderül, hogy írója nem fiatal. Az idősek nevében mond köszönetét egy kedves figyelmességért, ami a nyugdíjban levőket érte. A szeghalmi kórházban a szakszervezet és a kórház vezetősége, valamint a gyermekek szép ünnepséget tartottak a nyugdíjasok részére, ami felejthetetlen élményt jelentett számukra. Ezért mond köszönetét. jón miért? SOS lakók nevében Vandlik Mátyás Békéscsabáról, a József Attila-lakótelep jó- néhány szenvedő alanya nevében írja az SOS jelzéseket. A címzett az építőipari vállalat. Az ok a rendkívül nagy sár, amit a vállalat munkagépei, járművei okoznak, felhordják a sarat a házak elé az úttestre, sőt néha a járdára is. Gyalogosan közlekedni szinte lehetetlen. Gyermekkocsival ki sem merészkednek. Pedig ezen a lakótelepen sok a kisgyermekes mama, aki szeretné sétára vinni az újszülöttet, hiszen a friss levegőre nagyon is szüksége van. Miért kell tönkre tenni a már jól elkészített utakat? — kérdezi levélírónk. De ami ennél is fontosabb, miért kell felborzolni a lakók idegeit és rontani közérzetüket? Sürgősen változtatni kellene a helyzeten, hiszen ez nem beruházás kérdése, csupán a szervezés kellő kialakítása. Vagv talán éopen ez hiányzik az illetékeseknél? Másik téma: igen sokan panaszolták, hogy — bár erről már néhányszor írtunk lapunkban —I még mindig nincsenek kiépítve a buszmegállók, így az utasoknak sokszor térdig érő sárba kell lépniük, ha leszállnak az autóbuszról. Ezen pedig a városi tanács tudna változtatni. Az Élelmiszer Kisker, hogy reagál? Január 3-i számunkban az ÁFÉSZ szövetkezeti boltjának címezve jelent meg egy írás, amelyben elmarasztaltuk a boltvezetőt. A Békés és Vidéke Általános Fogyasztási Szövetkezet válaszlevelében többek között azt írja, ők sem tartják helyesnek az ilyen magatartást. A dolgozókat éppen ezért igyekeznek Javítsák meg a telefont! Vpróságnak tűnő, mégis nagyon fontos dolgot kért tőlünk Olasz Ernő kardoskúti levélírónk. A pusztaközponti lakóknak (Kardoskúttól öt kilométerre fekszik) ugyanis életbevágóan fontos, hogy legyen telefonjuk, amellyel kapcsolatot tudnak tartani a világgal. Elsősorban az olyan intézményekkel, mint a kórház, a- mentők, tűzoltók stb. Az történt ugyanis, hogy a központban levő vegyesboltban a telefon már több mint egy hónapja nem működik, hiába fordultak bárkihez is, megjavítása ügyében, nem történt semmi. Levélírónk azt kéri, továbbítsuk gondjukat, hogy az illetékesek mielőbb intézkedjenek. A Szerkesszen velünk rovatot összeállította: Kasnyik Judit 1 a helyes viselkedésre oktatni. A, ' cikkben viszont szépséghiba, I hogy nem az ÁFÉSZ boltjában történt az eset, ezt a vizsgálat is bizonyította. Az Élővíz-csatorna mellett ugyanis a híd közelében mindkét oldalon van egy-egy bolt. Az egyik az ÁFÉSZ-é, a másik az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalaté. Valószínűnek tartják, hogy a vásárlás az utóbbiban történt. ' Ckc eíoafeó* "fei/K&LOe: a tv 2-es műsoráról Gajka László, Kaszaper, Bem utca 13. szám alatt lakó olvasónk arról ír levelében, hogy a lapunk által közölt adatok alapján ő és néhány ismerőse elkészítették a Tokaj 2-es adás vételére alkalmas antennát. Örömmel olvastuk levelében, hogy az eredmény az időjárási viszoKinek kötelessége ? Boldizsár Gyula tudósítónk kérdezi ezt, mivel tapasztalta, hogy Békéscsabán a Szabolcs utcában mintegy 100 méteres szakaszon „szúrós növény díszeleg”. Ez a járda közepéig nyúlik be, rongálja a felnőttek, gyerekek ruháit. Sőt testi épségüket is veszélyezteti. Jó lenne mielőtt eltávolítani a baleset elkerülése végett. De hogy kinek a kötelessége? Azt nem tudja. Gondoljuk jelentkezik az Illetékes. Szerkesztői üzenetek Balogh Tibor Dombiratos, Medve József Dombegyháza, Turbucz Ferenc Békéscsaba, Fogarassi Gergelyné Békéscsaba. Mivel minden levél témája a közlekedéssel foglalkozik, ezért levelüket eljuttattuk az illetékes vállalathoz, válaszadás céljából. Az eredményről természetesen vagy levélben, vagy e lap hasábjain tájékoztatjuk Önöket. Zsibrita Pál Mezőberény. Egyetértünk levelével, ám a téma nem olyan, melyet e lap hasábjain kellene közölnünk. Dömök Ferencné Békéscsaba. Leveléből nem tűnik ki, hogy tulajdonképpen hol történt az eset és mikor. Ennek közlése után tudunk csak érdemben foglalkozni panaszával. nyoktól függően, igen jó. Gajka László most azt kérdezi az illetékesektől, hogy a szentesi televízió adóállomás mikor fogja továbbítani a tv 2-es műsorát. A kérdéssel Lődi Andrásihoz, a GELKA-szerviz vezetőjéhez fordultunk: „Még megközelítő választ sem tudunk adni — mondta —, hiszen még nagyon távlati terv. Előreláthatóan az 5. ötéves terv végére várható a szentesi adóállomás ezirányú tevékenysége. Ennél jóval nagyobb és szorosan idetartozó problémánk, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a szentesi adóállomás sugárzási körzete beszűkült. Békéscsabán és környékén ezért gyakori, hogy az antennákat átállítják, s ez a panaszok számát — mivel a javítási munkák már ránk hárulnak — erősen megnöveli. Ezúton is kérjük a lakosságot, ne nehezítsék munkánkat fölöslegesen...”--- »■« ---T ovábbra is várjuk olvasóink közérdeklődésre számot tartó kérdéseit, amelyeket ezeken a hasábokon közlünk az illetékesek válaszaival együtt. Miért langyos? „Előre bocsátom, utálom a langyos dolgokat. Szeretem a határozottságot, azt, ha meg lehet különböztetni a jót a rossz- . tói, az igent a nemtől, a hideget a melegtől, anélkül, hogy 1 valaki rám süthetné, hogy a végletek embere vagyok. Mindezek ellenére nem a rossz tulajdonságom fogatott velem tollat, hanem a felháborodás. Mert ugye az emberi langyosságot el kell viselni, legfeljebb lehet ellene harcolni. De ha már a forróvíz langyos, főleg ha a gázlángtól, az felháborító. Ez ellen még csak harcolni sem lehet. Sem ideológiai, sem fizikai ráhatással nem tudom jobb belátásra bírni. Pedig mindennapos jelenség mostanában, amióta megemelték a gáz árét, hogy csak langyos vizet enged. Ügy látszik, neki sem tetszik valami. Lassan tűzimádóvá válók. Mielőtt a tus alá állok elmondom az imát, hogy felmelegítsem az elhidegült láng „szívét”. Bevallom, nem sok sikerrel. Nem tudok rájönni, hol a baj. Vagy nem elég meggyőzően imádkozom, vagy nagyon megharagítottam valamivel a tüzek istenét. Csak bevörösödik, de nem melegít a gázláng. Erről, illetve a langyos vízről, no meg az egyre pergő gázóráról arra a megállapításra jutottam, hogy itt nincs valami rendjén. Nemrég a DÉGÁZ egyik dolgozójától megkérdeztem, mi a véleménye: Uram — mondta kétségbeesetten — a dühreham kerülget mikor mosni akarok. Ezek szerint nem vagyok egyedül, s a mi felháborodásunk lángvörös színének ugyanaz az oka. Kár, hogy a láng • nyelve számunkra érthetetlen. Csak feltételezzük, hogy bizonyára megégette a nyelvét, amikor magasabb kalóriával akarták etetni. Ez a legvalószínűbb. Azelőtt viszont jól megértettük egymást. Hát akkor hol a hiba?” Kovács László Békéscsaba Gazdag A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz nőbizottságának életében a tsz-ek egyesülése óta jelentős változás történt. Megnagyobbodott a feladat, megszaporodott a nőbizottság munkája. Elsősorban azzal, hogy a Kertészszigeten lakó asszonyok, lányok munkahelyre való járását kellett megoldani. Ezenkívül a szocialista brigádok munkáját, a nőképzést, a gyermekgondozási segélyen levő kismamákkal való foglalkozást, a szakkörök munkáját is segíteni." Mindezeket a nőbizottság az egyéves munkatervében fő célkitűzésnek tekinti. A program igen gazdag. Szerepel benne kiprogram rándulás, előadások megtartása, az almaszüret lebonyolításának megszervezése is és így tovább. A szakkör különösen jól működik, nagy számmal vesznek részt foglalkozásain a szövetkezet leányai és asszonyai, de a családtagok és GYES-en levő kismamák is. Egy-egy estén különböző előadást hallgatnak meg, így például a helytörténeti szakkör munkájáról, gyermeknevelési témákról, valamint külföldi utazásokon szerzett tapasztalatokról. — Ezt írja Borbíró Lajos levelezőnk, aki rendszeresen ad tájékoztatást a füzesgyarmatiak életéről.
