Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-24 / 20. szám

Csipetnyi bors SS éves korában tavaly hunyt el Josephine Baker világhírű revücsillag, aki élete utolsó he­teiben is korái meghazudtoló frisseséggcl szerepelt Európa színpadjain. Éppen Koppenhágában ven­dégszerepeit, amikor az egyik tapintatlan újságíró a művésznő életkora felöl érdeklődött. Baker fanyar iróniával így válaszolt: — Harmincnégy az egyik lá­bam ... Agatha Christi«, a közelmúlt­ban elhunyt neves angol krimi­írónő egyik regényét egy brit kritikus alaposan elmarasztalta. Agatha Christie a kritika elolva­sása után teára hívta meg a kri­tikust, és teázás közben elmesél­te, hogy az első világháború ide­jén önkéntes ápolónő volt és a kórházak gyógyszertáraiban sok mérget ismert meg és ennek kö­vetkeztében regényeiben a tettes gyakorta bosszúból mérget csem­pész be az áldozat teájába. Amikor a kritikus távozott, Agatha Christie így búcsúzott el tőle: — Nagyon önrendek, hogy sze­mélyesen is megismerkedhet­tünk... Uram, ön úgy látom, bá­tor ember, mert minden habozás nélkül megitta nálam a teát—---tOM---■ M egkérdezték Y vés Robert francia rendezőt, hogyan halad legújabb filmjének előkészüle­teivel. — Kitűnően! — válaszolta de­rűlátóan. — Igaz, még «incs forgatókönyvem, nincs pénzem, nincsenek kiválasztva a színé­szekde minden rendben leszív. Johnny Holliday főszerepet vállalt egy párizsi színház zenés színművében. Négy napig járt a próbákra, utána pedig elállt a vállalkozástól, őszintén beval­lotta, hogy nem tudja észben tartani a zenés komédia szöve­gét — A gondolkodás sohasem volt valami erős oldala — jegyezte meg a popénekes egyik barátja... Walter Finek német humoris­ta így válaszolt, amikor megkér­dezték tőle, mi a véleménye « televíziómúsor értékeiről: — Nem igaz, hogy a tévémű­sor huzamosabb nézése árt a szemnek — csak az ember lelkét öli meg. Peter Sellers angol filmszínész büszkén mutogatta amerikai ba­rátjának, Gary Coopernek a kertje gyönyörű pázsitját. — Kérlek, áruld el a receptet — könyörgött Gary Cooper —, hogy tartod rendben a kertet? — Egyszerűen: locsolni és ka­szálni kell minden nap — száz éven át — felelte Sellers. Mistinquette, a híres francia énekesnő, aki még nyolcvanéves korában is a párizsi közönség kedvence volt, egyszer filmszer­ződést kapott. Carlo Rim ren­dező ugyanis hetvenöt éves ko­rában felkérte, hogy új filmjé­ben vállaljon szerepet. A rendező, amikor a filmről beszélgetett a művésznővel, így kezdte: — Drága Mistinquette! A film­nek összesen' két női szerepe lesz. Egy öreg hölgy és egy fia­tal nő. — Értem, elvállalom — vála­szolta a színésznő. — Csak azt mondja meg, hogy ki játssza az öreg hölgyet Amerika két legfecsegőbb em­bere találkozott nemrégiben a Nevada állambeli Renóban: Da­vid Frost tévériporter és Cassius Clay volt ökölvívó-világbajnok. Frost azonnal meginterjúvolta Clayt a televízió számára. — Alig jutottam szóhoz — me­sélte később. — ö az első férfi, aki többet beszél, mint én, és si­került neki zavarba hoznia még engem i Tudomány Az ember és a hideg Régi tapasztalat, hogy a ned­ves, hideg téli évszakban több a náthás, tüdőgyulladásos, izületi bán tatomban szenvedő ember, mint nyáron. Alig vitatható, hogy a felsorolt betegségeknek köze van a nyálkahártyák vagy egyes testrészek lehűléséhez. Az elmúlt években azonban angol kutatók kétséget kizáró módon bebizonyították, hogy az egész test és a nyálkahártyák lehűlése egymagában még nem okoz nát­hát, mert ehhez vírusok jelenlé­te is szükséges. Azt is igazolták vi­szont, hogy vírusok je­lenlétében a nyálkahártyák és az egész szervezet lehűlése ked­vez a vírusfertőzés, illetve a nát­ha létrejöttének. Valószínűleg ugyanis hidegben csökken a nyálkahártyák vérellátása, és ezért a légutakat védő nyákré­tegben kevesebb a védőanyag és a nyálkahártya sejtjeiben levő anyagok Is károsodnak, ami elősegíti a mikroorganizmusok szaporodását. Régi tapasztalat az is, hogy az állandóan szabadban tartózkodó, tehát hideghez szokott, edzett emberek kevésbé hajlamosak fertőződésre, mint az elpuhultak, állandóan szobában tartózkodó­ak. Mindmáig ismeretlen azon­ban, hogy a hideghez való hoz­zászokás során milyen kémiai és élettani változások következnek be a légutakban, amelyek fokoz­zák a mikroorganizmusokkal szembeni védekezést. A náthán kívül még más kel­lemetlenségek is érhetik a lehűlt embert. Sokan tapasztalhatták már, hogy egy-egy váratlan, hir- telén lehűlés íellobbantja az ad­dig nyugvófélben levő hörghuru­tot, szív-, izom-, vese- vagy ízü­leti gyulladást. Mindezek a kel­lemetlenségek már viszonylag kisebb lehűlés esetén is bekö­vetkezhetnek. Különösen érzé­kenyek a lehűléssel szemben az újszülöttek és a kisgyermekek. Ennek a fokozott érzékenység­nek kettős oka van, részben még nem alakult ki a hőszabályozó berendezés, részben pedig a cse­csemő és a kisgyermek testének a hőleadó felülete aránytalanul nagy testének a tömegéhez ké­pest. Ezért kell a kicsinyeket, az idült hörghurutban, krónikus szívizom-, vese- vagy ízületi gyulladásban szenvedőket foko­zottan óvni a hűléstől. Ezekben a betegségekben szenvedőket nem célszerű fog­lalkozásuk közben kitenni az időjárás viszontagságainak, ahol eső és hideg miatt a lehűlés ve­szélyének ki lehetnek szolgáltat­va. Különös figyelemmel kell lenni a ruházatukra. Rz ember életét még nem fenyegeti veszély, ha csak körül­írt testfelülete hűl le. A sebé­szetben a bőr körülírt fagyasz­tását például még ma is hasz­nálják érzéstelenítésre. Az egyes g tafsmwssi I’m. JANUAR U. testrészek tartós lehűlését az úgynevezett fagyártalom követi. A fagyártalam — népies nevén fagyás — fokozatokban jelentke­zik. A lehűlés fokától és tartal­mától függően a fagyásnak há­rom fokozata különíthető el. Elsőfokú fagyártalom esetében a lehűlt szövet feletti bőr élénk­vörös, vagy a tágult visszerek miatt márványozottan lilás szí­nezetű. A hűlés ilyenkor csak az érrendszerre fejtett ki hatást, ami lassú felmelegedés esetén teljesen megszűnik. A másodfo­kú fagyáskor az érkárosodás olyan mértékű, hogy a hajszál­erek átjárhatósága erősen meg­nő, bőven lép ki vérsavó a haj­szálerekből a szövetek közé, de elsősorban a bőr felhámja és az alatta levő írharéteg között any- nyi folyadék gyűlik meg, hogy a felhámot hólyag alakjában ki­emeli. Ez az állapot lényegében azonos az égési hólyagokkal. A másodfokú fagyás tehát arról is­merhető fel, hogy lassú, egyen­letes felmelegítés után a bőrön vizenyős duzzadás és hólyagkép­ződés látható. A harmadfokú fa­gyás akkor következik be, ha a végtag szövetei jóval 0 <*C alá hűlnek, amikor a sejtekben ke­letkező jégkristályok teljesen tönkreteszik a sejteket, ereket és idegeket egyaránt. A végtag ilyenkor teljesen elhalhat, ami felmelegítés után elfeketedésben, majd gangrénaképződésben nyil­vánul meg. A gangréna az elhalt szövet lelökódését követő jelen­ség. Akármilyen fokú fagyásről van szó, a fagyott felületet puha flanellruhával csak igen fino­man szabad felmelegíteni. Kü­lönösen ügyelni kell a körülírt fagy ás megelőzésére. Máig sem sikerült tisztázni, hogy körülírt fagyás után viszonylag kis lehű­lés esetén miért jelentkezik évek vagy akár évtizedek múlva duz­zadás és kínzó viszketés. Már csak ennek az elkerülése érde­kében is érdemes a körülírt fa­gyásnak elejét venni. Üjabban, amióta az élelmi­szeriparban egyre elterjedtebbek a mélyhűtött készítmények, el­vétve előfordulnak száj- illetve az emésztőcsatorna fagyásai is. Óvatlan gyermekek néha heves gyomorgörcsöt, hasmenést, hány­ingert, sőt eszméletvesztéssel já­ró vérnyomászuhanást szenved­hetnek, ha hirtelen mélyhűtött és előzőleg fel nem melegített gyümölcsöt nyelnek le. Ezért kell fagyasztás előtt a mélyhű­tött ételeket valamelyest felme- legiteni. Igazságtalanok lennénk azonban a hideggel szemben, ha csak az ártalmairól tennénk em­lítést. A fagyasztás vagy a mély­hűtés az ételkonzerválásnak egyik leggyakrabban használt módszere A hűtés így közvetve az egészséges táplálkozás révén szolgálja az embert. A friss víz, a reggelenként! csapvízzel való tusolás a vérkeringés felgyor­sításával, edző hatásával közvet­lenül is frissíti, egészségesebbé teszi az emberi­Gyerekek r r • r ■■■ r * égési sérüléséi A The Medical Journal of Australia c. folyóirat egyik cik­ke statisztikailag feldolgozta a gyermekek égési baleseteit. Meg­állapították, hogy a balesetek csúcspontja a 12—17 hónapos kor között van. Megdöbbentő, hogy milyen sokszor fordul elő nagyfokú gondatlanság a szülő részéről: fürdetéskor nem ellen­őrzik a víz hőmérsékletét, vagy folyni hagyják a forró vizet, amíg a magára hagyott gyermek a kádban van. Az égési balese­tek számának növekedésében szerepet játszik az is, hogy a ne­hezebben gyulladó gyapjúruhá­zatot lassanként kiszorítja a könnyen gyulladó gyapotanyag. Az iskola — holnap Országos Oktatástechnikai Köz­pont létesült Veszprémben a Művelődésügyi Minisztérium és az UNESCO felügyelete alatt Az intézet feladata a pedagógusok felkészítése és továbbképzése a legmodernebb oktatástechnikai eszközök használatára, valamint új eszközök tervezése, gyártása. A rendszeres szaktanácsadás és új oktatástechnikai bázisok szer­vezése is a központ feladata. Ké­peink a nyelvi labort valamint a bemutató termet ábrázolják, ahol pedagógusok tanulják a dia. és mozifilmvetitők, diasz- kópok használatát (MTI fotó: Rózsás Sándor felvételei—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents