Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-24 / 20. szám
Vita a műhelyben B hét elején történt, hogy Bjelik Béla, a Hajtóművek és Festőberendezések békéscsabai gyárának igazgatója az 1976-os termelési terv adatait tartalmazó dossziéval a munkásgyűlés alkalmára fölszerelt mikrofonhoz lépett és egyszerű, világos szavakkal, jó félórába sűrítve minden lényegeset elmondott azokról a feladatokról, amelyeket a gyűlésen részt vevő kollektívának kell megoldania 1976-ban. Amíg a tervismertető tartott nem recsegtek a székek, nem kószáltak az emberek, aki suttogva megszólalt, csak azért tette, hogy a mellette állónak, vagy ülőnek kifejtse véleményét az elhangzottakról. Mindenki figyelt.. Az már köztudott volt előttük, hogy a tájékoztatót követő napokban üzemrészenkénti termelési tanácskozásokon, brigádgyűléseken vitatják majd meg az itt ismertetett teendőket. Miért van minderre szükség? Meddig és mire terjedhet ki az üzemi demokrácia? Miért kapják a vezetők a fizetést, ha már a szervezés dolgait is az üzemi demokrácia fórumaira testálják? Mit mondhat egy betanított munkás a szakképzett mérnöknek, a termelés irányítóinak? Nem űj, de nem is száz százalékosan megválaszolt kérdések ezek. A békéscsabai HAFE példájából kiindulva azonban már közelebb juthatunk néhány lépéssel a megoldáshoz: a gyárnak a vállalati döntés értelmében termelési szerkezet ésszerűsítéssel ebben az évben ugyanott, ugyanazzal a felszereltséggel, ugyanazzal a kollektívával két és félszer akkora termelési értéket kell előállítania, mint 1975-ben. Az új, szakképzettebb munkát igénylő termékek gyártása elképzelhetetlen az üzemrészek átalakítása, átszervezése, a korábbitól eltérő termelő vonalak kialakítása nélkül. Ez pedig értelemszerűen együtt jár a munkások átcsoportosításával, a dolgozók feladatainak módosításával, bővítésével. Ha minderről a munkásokat, dolgozókat nem tájékoztatják előzetesen, ha nem beszélik meg velük a változásokat, a feladatok értelmét, ha nem hallgatják meg, nem fogadják el véleményüket a megoldás módozatairól — a célok elérése eleve kudarcra van ítélve. Az a légkör, amelyben a bizonytalanság, a „senki nem tud semmit'’ játszik főszerepet, igazán nem kedvez a tervfeladatok teljesítésének. Ellenkező esetben viszont — ha vezetők és beosztottak kölcsönösen megosztják gondjaikat, örömeiket, ha a műhelyvitákat követő közös döntésben együttesen vállalják a felelősséget, ha érzékelhetővé válik az összetartozás, a célok közössége — akkor mindaz, amit ösz- szefoglalóan üzemi demokráciának nehezünk, alkotó légkört teremtse végül is termelő erővé válik. jeggyőződésünk, hogy éppen ez az utóbbi a lényege az üzemi demokráciának. (kőváry) M Emr tanács vb határozata alapján Új munkaalkalmak nők számára — Új üzem épül Battonyán A Békés megyei Tanács V. B. 1972-ben tárgyalta a battonyai Nagyközségi Tanács munkáját A testület egyebek között elhatározta, hogy Battonyán záros határidőn belül meg kell oldani a foglalkoztatási gondokat A battonyai Nagyközségi Tanács vezetői felmérték a munkaerőhelyzetet. Megvizsgálták: kik, miért járnak el a községből dolgozni, mennyi háziasz- szony vállalna munkát. így jött létre a „Csaba” békéscsabai Szőnyegszövő Szövetkezet bat- tonyai részlege, ahol ma már 80 asszony és leány szövi a torontáli szőnyegeket exportra. A napokban nyílt meg a med- gyesegyházi BÖRTEX Szövetkezet battonyai részlege, ahol egyelőre 40 asszony és leány készíti a cipő felsőrészeket. A Magyar Optikai Művek új üzemet épít az országban elsőnek felszabadult Battonyán. A 32 millió forintos beruházással épülő új üzem mintegy 200 munkásnak ad kereseti lehetőséget. Az új üzemet a legkorszerűbb gépekkel szerelik fel, megfelelő szociális körülményeket biztosítanak a dolgozóknak. A Magyar Optikai Művek vezérigazgatója a közelmúltban helyszínen ellenőrizte az építési munkálatokat. A kivitelezők munkájával igen elégedett volt. Az új üzem gépi felszereléséhez különböző forrásokból biztosítják az anyagiakat. Ary w Megjelent az Uj Auróra 6. szama A napokban hagyta el a gyomai Kner Nyomdát a Békéscsabán megjelenő Űj Auróra irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia 6. száma. Az új számban verseket adnak közre Fodor Andrástól, Simái Mihálytól, Tomka Mihály- tól, Kormos Sándortól, Bonus Istvántól, Szudy Gézától, megjelentetik Bede Anna szlovák népdalfordításait, és egy emlékezés keretében Üj Rezső két versét. A prózai részben közük Bernaedo Sehiffrin „Pinocho tábornok pompás felsülései” című bábszínművét, melyet az 1» ff I • I ^ r " Jovonk jelzőszámai Tények és adatok a népgazdaság V. ötéves tervéből rnm Az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez TERRA-KS 1974-ben Latin-Amerikában járt békéscsabai Napsugár Bábegyüttes hozott magával, Fábián Zoltán írását „Laci Novo- mesky köszöntése” címmel, Käfer István felszólalását a bra- tislavai Novomesky ünnepségen, (szlovák nyelven is), valamint Bata Imre, Kiss Gy. Csaba, Anton Hykisch, Filadelfi Mihály, Petőcz Károly, Papp János, Tóth Lajos, Horváth Péter, Dér Endre, Sass Ervin, Szűcs Sándor, Lükő Gábor és Tóth Béla írásait. Az Űj Auróra 6. száma ezenkívül Cs Pataj Mihály festőművész kilenc alkotását is bemutatja. Vízmű, szennyvízcsatorna és központi egészségház épült Sarkadon Hz V. ötéves terv küszöbén kerestük fel Sarkad nagyközség vezetőit. Kíváncsiak voltunk: mit sikerült megvalósíta. ni az -elmúlt években és milyen településfejlesztési feladatokat kell megoldani az új ötéves tervben. Megtudtuk, hogy már a III. ötéves terv időszakában igen dinamikusan fejlődött Sarkad, ezért a szintentartás sem volt könnyű. Az állami költségvetés a IV. ötéves tervidőszakban több mint 67 millió forintot tett ki. Ebből a tanácsi hozzájárulás a tervezett 10 milliót kétmillióval meghaladta. Az egészségügyi és szociális ellátás legfőbb eredményének tekinthető, hogy 4 millió forintos költséggel új egészségügyi centrum épült. A körzeti orvosokon kívül két fogász is megfelelő körülmények között rendel. Az anya- és gyermekvédelemmel kapcsolatos követelményeknek sikerült eleget tenni. A munkába álló nők körében fokozott érdeklődés mutatkozott a bölcsődei és óvodai felvételek iránt. Két óvodában összesen 50-nel több gyermeket vehetnek fel ezentúl. Ma már minden óvodában van televíziós készülék, viszont az iskolai fejlesztés területén — sajnálatos módon — nincs előrehaladás. ' A kommunális ellátással kapcsolatban a nagyközség vezetői elmondták, hogy az ivóvíz- ellátás gyakran nem kis gondot okoz a községnek. Nagy eredmény, hogy megalakult a vízműtársulat, és 30 millió forintos költséggel új vízmű létesül* négy kúttal, 65 kilométer nyomóvezetékkel, 150 kifolyóval és 200 köbméteres víztárolóval. Ez év októberében kell teljesen elkészülnie, de a község kérte a részleges üzembe helyezést. Amíg 1970-ben a lakosságnak csak 20 százalékát tudták ellátni vezetékes ivóvízzel, most 80 százalékát. Ugyancsak a IV. ötéves terv időszakában kezdtek hozzá — társulati úton — egy szennyvíz- csatorna építéséhez. Ez a 6 millió forinttal épült, 741 méter hosszú, gravitációs, átemelő- és tisztítóteleppel ellátott csatorna elkészült, csak a rákötés hiányzik. Nyolcvan lakást és a központban levő középületek szennyvízkifolyóit lehet bekapcsolni a hálózatba. Az elmúlt öt év alatt 687 lakást adtak át. A valóságban azonban mindössze 152-vel gyarapodott a lakások száma, mert a többit a belvizes károk miatt lebontott házak helyett építették. Társasház-építkezés keretében felépült egy 28 lakásos tömb, egy 24 lakásos * tömb építését megkezdték. Tizenhat lakás vi_ szont nem készült el. Mint megtudtuk, az építkezéseket illetően a megyei szinthez képest a község lemaradt. Több utcát korszerűsítettek Sarkadon, a IV. ötéves terv időszakában. Megépült a vágóhídhoz és a TÜZÉP-hez vezető bekötő út, a község központjaiban 12 autó számára alkalmas parkolóhelyet alakítottak ki. Négy autóbuszvárót is létesítettek a községben. Ifjúsági pinceklubot rendeztek be társadalmi munkával, ahol hetven fiatal szórakozhat. Az V. ötéves tervidőszak faladatai közé tartozik egy újabb orvosi lakás kialakítása. Tovább folytatják az OTP-s családi házak építését és sor kerül óvoda- bővítésre is. A tanács két épületet vásárolt, az egyikben cigányklubot, a másikban öregek napközi otthonát kívánják berendezni. A tsz-ben felépül a takarmánykeverő üzem. A 18x36 méteres alapterületű sportcsarnok előreláthatóan 1977-re készül el. A felajánlott társadalmi munka értéke meghaladja az egymillió forintot. Maga a csarnok öt és fél millió forintba kerül. A községfeilesztési alapnak mintegy 70 százaléka tíz évre van lekötve, de a vízmű és a szennyvízcsatorna-hálózat építése sokkal fontosabb és előbbre- való volt még akkor is, ha keskeny járdán kell közlekedni a sarkadiaknak az elkövetkezendő időben. —7 ~n Munkaprogram öt esztendőre 2. Helyünk a világban As Ipar növekedési üteme és hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez A magyar népgazdaságot erős kötelékek fűzik a világgazdasághoz: nemzeti jövedelmünknek csaknem a fele a külkereskedelem közreműködésével jön létre. Így a világpiac objektív mérce, szerepe döntő az érték, a társadalmilag szükséges munkaráfordítások mérésében, gaz- : dálkodásunk hatásfokának minősítésében. Az energia- és nyersanyag- árak emelkedése ugrásszerűen ment végbe 1973. őszén 1974. elején a tőkés világpiacon. A természeti kincseknek ez a fel- értékelése évről évre fokozatosan valósul meg a KGST-or- szágok elszámolásában 1975 januárjától. Hazánk a dráguló nyersanyagokért, energiahordozókért növekvő mennyiségű vagy értékesebb késztermékekkel kénytelen fizetni. Ez az óm. cserearányromlás objektíve rontja a magyar gazdaság hatásfokát, az árveszteségek felemésztik a nemzeti jövedelem növekményének nagyobb hányadát. Miután szerény lehető- j ségeinkkel a világpiaci változásokat befolyásolni nem tudjuk, kényszerülünk rugalmasan igazodni követelményeikhez. A veszteségeket hatékonyabb, jobb munkával, a belső tartalékok mozgósításával, a korszerű és jól értékesíthető termékek arányának növelésével ellensúlyozhatjuk. Nagy tartalékunk a nemzetközi munkamegosztásban, min- ■ denekelőtt a szocialista integrációban rejlő lehetőségek hasznosítása. Az ötödik ötéves terv messzemenően épít is a KGST- országokhoz fűződő kapcsolatok elmélyítésére, összesen mintegy 250 kooperációs és szakosítási megállapodás, egyezmény szolgálja az 1976—1980-as tervidőszak megalapozását. Tavaly már egyebek között 9000 autóbuszt exportáltunk a KGST-országok- ba. Jelentősen növekszik a közúti járműalkatrészek kooperációja is. Hazánk hátsóhidakat, szervokormányokat, sebességváltó alkatrészeket gyárt autóbuszokhoz, tehergépkocsikhoz más részegységekért cserébe. A Zsi- guli-kooperációban gyártott alkatrészek ellenértékeként 1980- ig csaknem 150 ezer személy- gépkocsit kapunk. A magyar—szovjet timföld— alumínium-egyezményt a közelmúltban hosszabbítottuk meg 1985-ig. A petrolkémiai együttműködés keretében 10 esztendőn át évente 130 ezer tonna etilént és 80 ezer tonna propilént szállítunk a Szovjetunióba olyan műanyagokért cserébe, amelyeket idáig nyugatról évi 10—14 millió dollárért importáltunk. (A petrolkémiai együttműködésben ma már Lengyelország, Csehszlovákia és Románia is részt vesz.) Megállapodtunk a szovjet kőolaj- és földgázvezetékek műszer- és hírközlő rendszerének további közös fejlesztésében és gyártásában. Szükségleteinkhez és anyagi lehetőségeinkhez mérten részt veszünk a közös KGST-beruházásokban, hogy ezzel is növelhessük előnyös kőolaj-, földgáz-, villamosenergia-, cellulóz-, foszfátimportunkat. A szocialista nemzetközi munkamegosztás lehetővé teszi nemzetközileg is optimális méretű üzemek, gazdaságos nagy szériák létrehozását. Így autóbuszból például összesen több mint 60, hátsóhídból pedig 335 ezer darab készülhet hazánkban 1976—1980 — közötti években. E nemzetközileg hazánkra szakosított termékekből korszerű, gazdaságos gyárthatóságuk, kiváló minőségük révén egyre növekvő darabszámban exportálhatunk a fejlett nyugati országokba és az olajtermelő arab államokba s Venezuelába. A szocialista integráció kibontakozása nem szigeteli el a KGST-or-
