Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-18 / 15. szám

ötéves terv — ötéves valóság Tíz község ellátója A fogyasztási és értékesítő szö­vetkezetekről elemző írás jóvalta kevesebb jelenik meg, mint a mezőgazdasági üzemekről, vagy az iparvállalatokról általában. Nem mintha a lapok nem ír­nák meg, ha egy-egy községben új szövetkezeti áruház, vendéglő nyílik vagy elhallgatnák, ha egy ÁFÉSZ-re gazdasági bírságot róu nak ki. Arról van szó csupán, hogy a lakossági ellátásban, a kisüzemi termelés szervezésében e döntő szerepet játszó gazdasági — s egyben társadalmi — szövetke­zésről átfogó értékelést az indo­koltnál ritkábban kísérelünk meg. A „mostoha” bánásmód pedig végképp nem indokolt. Csak egyetlen példát: a Mezőkovács- háza és Vidéke ÁFÉSZ 1975-ben a körzetébe tartozó 10 község­ben félmilliárd forint értékű árut forgalmazott. Évi, teljes ár­bevétele meghaladta a 700 mil­lió forintot Mélyreható vizsgálatra azon­ban nemcsak ezek a nagy szá­mok sarkallnak bennünket, ha­nem az a ténv is, hogy a mező­kovácsházi ÁFÉSZ ma már 30— 40 ezer ember rendszeres ellátá­sáról gondoskodik. Amerikai nagybácsi? Amikor gondoskodásról beszé­lünk, nem arra kell gondolnunk, hogy az ÁFÉSZ valamiféle ir­galmas szamaritánusként gyámo- lítja a rászorulókat, s nem is arra, hogy amerikai nagybácsi­ként igyekszik az egyre növekvő fogyasztói igényeknek eleget ten­ni. És nem igaz az sem, hogy a fogyasztási szövetkezet az, amely agyafúrt szatócs módjára meg­ragad minden üzletet, belevág akármibe, ami pénzt hozhat. Az ÁFÉSZ nem más mint a községek (és elsősorban a köz­ségek) jogilag és gazdaságilag nagyon is pontosan meghatáro­zott tevékenységű kereskedője, vendéglőse, termeltetője és fel­vásárlója. Nem túlzás azt állíta­ni: nélkülük az élet is megtor­panna településeinken. Ezt a szövetkezetek által bonyolított áruforgalom adatai is bizonyít­ják. __ A mezőkovácsházi ÁFÉSZ — amely még 1963-ban vált öt köz­ség szövetkezetévé — már a har­madik ötéves terv befejező évé­ben is csaknem 125 millió forint értékű árut „juttatott” el bolt­jain, üzletein keresztül a fo­gyasztókhoz. (A kiskereskedelmi árbevétel egyharmada ekkor az élelmiszer-forgalmazásból szár­mazott). Ugyanebben az eszten­dőben a szövetkezet vendéglátó egységei összesen 30 millió fo­rinttal járultak hozzá a bevéte­lekhez. ) Az előbbi számok már, önma­gukban is jelzik azoknak a fel­adatoknak a nagyságát^ amelye­ket a szövetkezetnek meg kel­lett oldania. Hg ezqk mellé vesz- szük még a két és fél ezer Ház­tájiból, a 15 Xszakcsoporttól és egyéb termőkéitől felvásárolt mezőgazdasági termények 100 millió forintót meghaladó érté­két, illetve az ÁFÉSZ ipari üze­meinek, (ilyenek pl.: a mezőko­vácsházi keltetőüzem. paplan­üzem, a magyarbánhegyesi sep­rűkötő üzem, a községi szikvíz- üzemek) 25 millió forintot meg­közelítő termelési értékét — már némi fogalmat alkothatunk magunknak a szövetkezet gazda­sági tevékenységéről. Gondokozó milliók Á negyedik ötéves terv idő­szakára a mezőkovácsházi ÁFÉSZ nyolcezer tagja (az öt éppen másokkal kiáltatják ki magukat „pártonkívüli kommu­nistának”. Fedig ha jól meg­figyeljük, követelödzésükkel nem egyebek, mint közbeszóló kí- bicek. ők kívülről nézik az éle­tet. És amit ők óhajtanak, amit ők elvárnak, azt a kommunis­táktól várják el. Ezek ha he­lyeslik, ha nem társadalmun­kat, de ha az. az ő érdekeikkel megegyezik „kommunista han­gon” fel-felszólalnak. Felszólal­nak többes számban, hogy „mi így, mi úgy akarjuk”. Persze, ha azonosulnak saját kívánal­maikkal vagy érdekeikkel. Ám, ha ez plusz munkát is igényel, arra már nincs idejük. Tanul­ni, továbbképezni magukat is csak fizetett munkaidőben haj­landók. Nyilván olcsó népsze­rűség, demagógia ez. ök. min­den szemrebbenés nélkül kí­vánhatnak toronyórát láncostul, mivel ők kívülállók és ők nem számítják bele saját személyü­ket az óra elkészítésébe. Ügy vélik, minden csak akkor jó, ha az nekik jó. Ami pedig nem az ő személyes érdekükben törté­nik, arra is készek az ítélettel: „hibát követtek el a kommu­nisták”. Ez a nagy különbség az egész társadalom életmeneteié­ben, beleszóló kommunista és a közbeszóló „pártonkívüli kom­munista” között. De mit szóljunk arról, akik­nek még a környezete sem sej­ti, hogy ő kommunista? Tud­juk, hogy társaságban, a sok­sok értekezleten, heves vita ke­rekedik. Ö azonban nem szólal meg, pedig a vita témájából jól ismeri a párt álláspontját és nem áll ki mellette. Miről is győzze meg környezetét és ho­gyan terelje helyes mederbe az emberek gondolatait pártunk­nak az a tagja, aki megtorpan? Aki a saját maga felvértezésé- ért még annyit sem tesz, hogy elolvassa a pártsajtó politikai cikkeit. Bizony a tájékozatlan nem világosíthatja fel a nálánál tálékozottabbakat. Aki elmarad természetesen nem lehet poli­tikai vezetője és nevelője en­nek a környezetnék. Erre mondják egyesek aztán, hogy „az csak párttag”! Az, hogy valaki a marxi, le­nini eszme szimpatizánsa — így egyetért a párt irányvona­lával, fizeti a tagsági díjat, munkája és piagatartása megfe­lelő, még nem elegendő. Nem elegendő, mert a párt nem va­lamiféle egylet, amit a .tagók rokonszenve tart össze. A párt ném érheti be azzal, hogy időn­ként a tagjai mellette vannak. A pártnak más a rendeltetése: történelmi küldetést teljesít. A párt a munkásosztály forradal­mi élcsapata, a dolgozók leg­haladóbb erőinek harci szerve­zete, és a kommunista énnek a harci szervezetnek fegyelmezett tagja. Amikor valaki a pártba lép, részt kér és vállal az élcsapat mindennapi harcából, a szocia­lizmus és végső célként: a kom­munizmus felépítéséből. ön­ként vállalt kötelezettség ez. te­hát a párt joggal várja el tag­jaitól. hogy mindenkor és min­denütt álljanak ki politikája mellett. Ne titkon értsenek egyet, hanem cselekvésit moz­gósítsák környezetüket. S ez másként nem is lehet... * * * Három ellentmondásos kér­dés elágazásáról szóltam, me­lyek gyakran az egyszerű em­berek nyelvehegyén vannak. Mégis úgy értelmezem, hogy e fogalmak tudatában élő embe­rek eevüttesen azok. akik im­már 30 esztendeje adják azt. a növekvő erőt, amely minden akadályt képes elhárítani az útból, a szocializmus útjából. Éppen ezért ez nem más. mint i munkásosztály pártjának ve­zetésével a különböző osztá­lyok. rétegek, párttagok és pár- tónkívüliek tartós szövetsége. Ha a kérdések el is ágaznak, de egv helven találkoznak: a jövő építésénél! Rocskár János község 20 ezer lakójából) a köz­ségi „rész”-közgyűléseken dina­mikus fejlődést célzó előirány­zatokat fogadott el. A kereske­delem. a vendéglátás technikai feltételeinek korszerűsítésével, új üzletek megnyitásával egy időben 1974-re a szövetkezet ösz- szes forgalmának értékét 1970- hez képest megkétszerezte. Ezzel az 1974-re szóló éves tervét is túlteljesítette több mint 3 szá­zalékkal. A bolti kiskereskedelemhez hasonlóan alakult a vendéglátó­ipari forgalom és a felvásárlás­ban is jóval túlszárnyalták az előirányzatokat: a tervezett 860 vagon termékkel és terménnyel szemben 950 vagonnyit vettek át 22 tsz-től, öt méhész, négy kis­állattenyésztő, három zöldség- termesztő két nyúl, egy barom­fitenyésztő szakcsopottól és 2500 háztáji termelőtől. A mezőkovácsházi ÁFÉSZ ne­gyedik ötéves tervének teljesí­tése tehát — ideértve az ipari tevékenységet is — 1974-ben már biztosnak látszott. (Ebben átmeneti gondja csak a keltető- üzemnek meg a hűsi- és szikvíz- üzemnek támadt). A célok rea­litását igazolta az élet. Egyetlen fontos dolog maradt csak ki — érthetően — a terv összeállítói­nak szemszögéből: az erők to­vábbi egyesítésének időközben fellépő követelménye. A tervidőszak utolsó évében — 1975 márciusától — a Mező- kovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ Mezőkovácsháza, Végegyháza, Kaszaper, Nagybánhegyes és Magyarbánhegyes mellett szer­vezi Mezőhegyes, Kunágota, Dombiratos, Almáskamarás és Kevermes lakóinak étellel, ital­lal. ruházati és egyéb iparicik­kel s ha kell munkával való el­látását. Csaknem háromnegyed milliárd forintot tesz ki a nagy szövetkezet 1975. évi árbevétele. Tagadhatatlan, hogy ezek a száz­milliók a 12 évvel ezelőtti 90 millióhoz képest jóval több gon­dot okoznak. De nem megoldha­tatlan gondokat. Miodeoiti kedvére A körültekintő eröösszevonás- nak tagadhatatlanok az előnyei. Az 1975-ös év eredményei tanú- ■ sitják, hogy a mezőhegyesi, a Mezőkovácsháza és Vidéke meg a Kunágota és Vidéke ÁFÉSZ-ek egyesülését kellőképpen megala­pozták. A még külön elkészített ötéves tervek összesíteti irány­számait már közösen szárnyalták túl. A vezetés, szervezés, irá­nyítás fejlődőképesnek bizonyult, a szövetkezeti demokratizmus nem szenvedett csorbát. Erőre kapott a szocialista munkaver­seny is. Ezekre a kezdeti eredmények­re alapozva határozhatja meg a mezőkovácsházi ÁFÉSZ az új ötéves tervét. Természetesen an­nak a megnövekedelt felelőssé­gének tudatában, hogy 12 és fél ezer tagjával, 1300 dolgozójával a mezőkovácsházi járás 10 köz­ségében a korábbihoz képest ál­landóan emelkedő színvonalon kell a lakossági vásárlói (és kis­termelői) igényeket kielégítenie. Az ÁFÉSZ tagjai, a szövetke­zet körzetébe tartozó községek lakói — meggyőződésünk — jog­gal várják, remélik ezt szövet­kezeteik egyesülésétől. Kőváry E. Péter Q BÉKÉSI ** 1978. JANUAR IS. Pártsiapok a megyében Az MSZMP Békés megyei bizottsága 1976. január 19. és február 14. közötti időszakban központi és megyei előadókkal pártnapokat rendez az alábbi időpontban cs helyeken: Január 19.: Orosházán 14 órakor a pártszékházban. Előadó: Né­meth Ferenc, a megyei pártbizottság' végrehajtó bizottságának tagja, országgyűlési képviselő. Geszten 18 órakor a pártházban. Előadó: Sarkadi István, a MÉSZÖV elnöke. Vésztőn 18 órakor a tanácsházán. Előadó: Ábrahám Béla, a megyei tanács pártbizottsá­gának titkára. Január 20.: Orosházán 14 órakor az üveggyárban. Előadó: dr. Krattinger Márton, a megyei pártbizottság tagja, az MNB igazga­tója. Békéscsabán 15.30 órakor az Állami Építőipart Vállalat köz­pontjában. Előadó: Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára. Békéscsabán 16.30 órakor a Híradótechnikai Vállalatnál. Előadó: Baukó Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Január 22.: Békéscsabán 14.15 órakor a PATEX-nél. Előadó: dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettes. Január 26.: Sarkadon 18 órakor a művelődési házban, Előadó: Takács Zoltán, az MSZMP KB munkatársa. Újkígyóson 18 órakor a pártházban. Előadó: Nyári Sándor, a megyei pártbizottság tagja, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának titkára. Gerlán 18 órakor a kultúrházban. Előadó: Mihalik György, a megyei rend­őr-főkapitányság pártbizottságának titkára. Január 27.: Eleken 18 órakor a. művelődési házban. Előadó: dr. Szigeti Gábor, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Január 29.: Békésen 13 órakor a gépgyárban. Előadó: Juhász Sándor, a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja, a Szeghalmi Állami Gazdaság gépszerelője. Békéscsabán 14 órakor a BOV kultúrotthonában. Előadó: dr. Villányi Miklós pénzügy­miniszter-helyettes. Békéscsabán 14 órakor a Férfifehérnemű-gyár- ban. Előádó: Várai Mihályné, a megyei pártbizottság osztályveze­tője. Békéscsabán 14 órakor a Volán központjában. Előadó: Kra.i- nyák Tibor, az MSZMP KB munkatársa. Gyulaváriban 13 órakor a pártházban. Előadó: Lipták Mihály, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője. Január 30.: Kondoroson 15 órakor a művelődési házban. Elő­adó: dr. Szabó Imre. az MSZMP KB alosztályvezetője. Endrödön IS órakor a. tsz-ben. Előadó: Nyíri Béla. a TOT elnökhelyettese. Február 2.: Gyulán 14 órakor a Munkácsy Tsz II. ®z. üzemében. Előadó: Nagy Mihály, a Körösök Vidéke Tsz Szövetség titkára. Szarvason 15 órakor a városi tanácsnál. Előadó: dr. Kovács Gábor, a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja, országgyű­lési képviselő. Gyulán 15 órakor a Köröstáj Tsz központjában Elő­adó: Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára. Csanádapácán 18 órakor a művelődési házban. Előadó: Bartyik Istvánná, a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja, általános iskolai igaz­gató. Körösladányban 18 órakor a pártházban. Előadó: Ivicz Imre, az MHSZ Békés megyei titkára. Február 3.: Gyulán 14 15 órakor a Bútoripari Vállalatnál. Elő­adó: Goldberger János, a KISZÖV elnöke. Mezokovácsházán 10 óra­kor a kultúrotthonban. Előadó: Klaukó Mátyás, a KEB tagja, a megyei tanács elnöke. ^ Február 4.: Gyulán 14.15 órakor a megyei kórházban. Előadó: Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizottság tagja, a Békés megyei Népújság főszerkesztője. Február 5.: Szarvason 14 órakor az Állami Tangazdaság SZÁT- központjáiban. Előadó: dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Február 6.: Békéscsabán 14 órakor a víz- és csatornamű vál­lalatnál. Előadó: Bocskai Mihályné, az SZMT titkára Békéscsabán 14.30 órakor a Kner Nyomdában. Előadó: Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára. Békésen 14.30 órakor a vegyesipari szövet­kezetnél. Előadó: Várai Mihályné, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. Békéscsabán 15 órakor a városi tanács nagytermében. Előadó: Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizottság tagja, a Békés megyei Népújság főszerkesztője. Gyulán 15.30 órakor a vízügyi igazgatóságnál. Előadó: dr. Takács János, a megyei tanács osztály- vezetője. Battonyán 18 órakor a pártházban. Előadó: Petrovszki Ist­ván. az MSZMP KB munkatársa. Tótkomlóson 18 órakor a műve­lődési házban. Előadó: Klaukó Mátyás, a KEB tagja, a megyei ta­nács elnöke. Február 9.: Békésen 14.30 órakor a kosárgyárban. Előadó: dr. Haraszti János, a megyei pártbizottság tagja, a megyei rendőr­főkapitányság vezetője. Medgyesegyházán 17 órakor a községi párt- bizottságon. Előadó: Kardos Ernőné, a megyei pártbizottság végre­hajtó bizottságának tagja, a konzervgyár igazgatója. Békésen 17 órakor a városi tanácsnál. Előadó: Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese. Gyomán 18 órakor a művelődési házban. Előadó: Vágó József, az MSZMP KB munkatársa. Békésszentandráson 18 órakor a községi pártbizottságon. Előadó- Frank Ferenc, a KB tag­ja. a megyei pártbizottság első titkára. Gádoroson 18 órakor a köz­ségi pártbizottságon. Előadó: Kovács Béla, az MSZMP KB alosz­tályvezetője. Nagyszénáson 18 órakor a művelődési házban. Előadó: Csepregi Pál, a megyei tanács elnökhelyettese. Okányban 18 órakor a pártházban. Előadó: dr. Gyuris Jenő, a megyei pártbizottság tag­ja, a megvei kórház osztályvezető főorvosa. Szeghalmon 19 órakor a művelődési házban. Előadó: Klaukó Mátyás, a KEB tagja, a me­gyei tanács elnöke. Február 10.: Békéscsabán 14 órakor a téglagyár kultúrotthoná­ban. Előadó: Frank Ferenc, a KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Füzesgyarmaton 18 órakor a művelődési házban. Előadó: dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság tagja, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese. Február 11.: Békéscsabán 14 órakor a kötöttárugyárban. Elő­adó: Földi László, a KIP államtitkára. Orosházán 14.30 órakor a FÉKON-nál. Flőadó: Spilák Antal, a KIP pártbizottságának tit­kára. Orosházán 17 órakor a gázipari gépgyárban. Előadó: dr. Ko­vács Sándor, a NIM pártbizottságának titkára. Ksinágotán 13 óra­kor a községi pártbizottságon. Előadó: Németh Ferenc, a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja, országgyűlési kép­viselő. Február 12.: Békéscsabán 14.30 órakor a városi tanács nagy­termében. Előadó: dr. Zsögön Éva eeészségügyi államtitkár. Békés­csabán 15 órakor a forgácsolóban. Előadó: Gyulavári Pál. a megvet pártbizottság titkára. Békéscsabán 15 órakor a MÁV kultúrotthoná­ban. Előadó: dr. Fekete Antal, a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja, a békéscsabai városi pártbizottság első titkára. Békéscsabán 15.30 órakor a megyei tanácsnál. Előadó: Klaukó Má­tyás. a KFB tagja, a megyei tanács elnöke. Február 13.: Endrödön 13 órakor a cipész szövetkezetnél. Elő­adó: Apáti Nagy Gábor, a meevei nártbizottság végrehajtó bizott­ságának tagja, a nagyszénás! Október 6. Tsz elnökhelyettese. Bé­késcsabán 16 órakor a rendőr-főkapitányság nagytermében. Előadó: dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság tagja, a megvei tanács általános elnökhelyettese. Csorváson 18 órakor a művelődési ház­ban. Előadó: dr. Gácsér József, a megyei tanács osztályvezetője. Szarvason 18 órakor a területi székházban. Előadó: dr. Kovács Gábor, a megyei nártbizottság végrehajtó bizottságának tagja, országgyűlési képviselő.

Next

/
Thumbnails
Contents