Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-18 / 15. szám
FELHÍVÁS a KlSZ-alapszervezetekhez és úttörőcsapatokhoz A Magyar Televízió ez év január 22-től február 24-ig sugározza az Osztrovszkij: „Az acélt megedzik” című könyve alapján készült filmsorozatot. A regény és a belőle készült film a magyar fiatalok számára hasznos és érdekes lehet. Megismerhetik az író hazaszeretetét, s annak a nemzedéknek a történetét, amely a hatalmas történelmi események viharában edződött meg. A főhős, Pavel Kor- csagin jellemében a legnemesebb emberi vonásokat képviseli. Az alakok megformálásakor Osztrovszkij saját életéből merített, hatásuk ezért oly mélyen meggyőző. „Az ember legdrágább kincse az élet. Csak egyetlen egyszer van része benne és úgy kell végigélnie, hogy ne gyötörje kínzó fájdalom a céltalanul leélt esztendők miatt, hogy ne égesse szégyen silány és sekély múltja miatt, s hogy halála pillanatában elmondhassa: én egész életemet és minden er&met annak szenteltem, ami a világon a leggyönyörűbb — harcoltam az emberiség szabadságáért ...” — olvashatjuk a műben. A könyv megjelenésekor forró fogadtatásban részesült. A szovjet olvasók — különösen az ifjúság — a hősiesség példaképét látták szereplőiben. A KISZ Békés megyei bizottsága és a megyei úttörőelnökség felhívja az ifjúsági vezetők figyelmét arra, hogy használják ki a sorozat által nyújtott nevelési lehetőségeket. Az élmény teljesebb lesz, ha a közösségek megbeszélik a látottakat. Jó alkalmat nyújtanak erre a taggyűlések, klubdélutánok, illetve a magyar, az orosz és osztályfőnöki órák. Az „Alkotó Ifjúság” pályázat keretében is lehetőség nyílik arra, hogy a fiatalok „Mire tanít Pavel Korcsagin életúja” címmel lejegyezzék gondolataikat. A pályázati anyagot a közösségek értékelhetik, s a kiemelkedő munkákat a békéscsabai ifjúsági és úttörőház címére (Békéscsaba, Derkovits sor 2.) küldhetik be. A dolgozatokat megyei szinten értékelik. Fenyőszék Svédországba, sportszőnyeg L/biaba Négy év alatt négyszeresére növeli tőkés exportját a Sarkad i Építőipari Szövetkezet Az ország első regionális tv-stűdiója kezdi meg működését Szegeden Minden reklámnál többet ér Nem kell ahhoz pszichológusnak lenni, hogy megállapítsuk, az emberre milyen jó vagy rossz hatással van a közérzete. Ahol szívesen látják, ott jól érzi magát, ha kellemes emlékei maradnak valahonnan, oda mindig szívesen visszatér. Ezt az egyszerű törvényszerűséget kellene figyelembe venni sok helyen, elsősorban ott, ahol a legtöbb ember találkozik egymással: a közlekedésben, a kereskedelemben és a vendéglátóiparban. Nem véletlen, hogy a lapok hasábjain éppen ezekről jelenik meg a legtöbb kritikai észrevétel. Időzzünk most egy kicsit a vendéglátóiparnál. Valljuk meg őszintén, nem elégszünk meg azzal, hogy valamely egységben jó a konyha, ízletes ételeket tálalnak, fontosnak tartjuk a környezetet, azt is, hogy milyen asztalhoz ülhetünk le, milyen udvariasak, figyelmesek a felszolgálók. Nemrég egy házaspár elragadtatva mesélt balatoni üdüléséről. Furcsa, de nem a táj szépsége kapott hangsúlyt ebben az elbeszélésben — bár arról is zengedeztek bőven, mivel alföldi emberek lévén először jártak azon a vidéken —, elsősorban a vendéglátásról áradoztak „Siófokon betértünk a Fogas Étterembe — mesélték. — Azt gondoltuk, volt már némi tapasztalatunk, hogy jó ideig várhatunk, míg kiszolgálnak. A meglepetés már az ajtóban ért. Sötét ruhás fiatalember fogadott — később tudtuk meg, hogy ő volt az üzletvezető — Asztalhoz kísért, hoz'ta az étlapot, s a pincér perceken belül tálalta az ízletes ebéd fogásait. Végül mindketten udvariasan megkérdezték: ízlett-e, van-e valamilyen kifogásunk. Nem volt!... Először azt. hittük, valakivel összetévesztettek. De nem. Másokkal is ugyanígy bántak. S másnap, harmadnap, s ezután minden nap. Csoda-e, hogy naponta odajártunk?” Másik példa: Szegeden az Alabárdos borozójában egy kirándulócsoport szerzett hasonló kellemes élményeket, s váltig mondogatták: ide máskor is eljövünk. Apróság ugyan, de érdemes megemlíteni: az egy deci borhoz egy-egy darab sós sütemény járt, s a borozó specialitása, a zsíros kenyér lila hagymával. Filléres dolog, de népszerű — ezt a vendégek mondták. Persze jó példáért nem kell olyan meszire menni — ámbár a szegedi „zsíroskenyér” ötlet követendő, bizonyára nálunk is sok vendég szívesen fogadná. /Békés megyében szintén vannak olyan helyek, ahová a vendég „mindig szívesen visszatér”! Egy alkalommal Békéscsabán a Csaba Étterem egyik rendkívül figyelmes felszolgálójától megkérdeztük: mi a titka a nagy forgalomnak? A következőket válaszolta: Úgy kell a vendéggel törődni, ahogyan magunk is megkívánnánk, ha mi ülnénk annál az asztalnál. Az udvarias mosoly, a figyelmesség nem kerül pénzbe ... Igaza van. Nem kerül pénzbe, de többet ér minden méregdrága reklámnál... Kasnyik Judit BÉKÉS MEGYEI„rPúJm 1976. JANUÁR 18. Sarkadon, Vésztőn, Mezőgyán- ban, Kötegyánban, Okányban és a környékbeli falvakban rendkívül kevés az építőipari, illetve karbantartási kapacitás. Ezért igen nagy feladat hárul a Sarkadi Építőipari Szövetkezetre. Köztudott, hogy a családi házak építése, karbantartása nem kecsegtet magas nyereséggel. Ezért a szövetkezet évekkel ezelőtt meg. kezdte a fa- és vásipari részleg fejlesztését, a tőkés exportra való termelést — Ahhoz, hogy a dolgpfcöírát megtartsuk, számukra meglelő keresetet biztosítunk, olyan termékek gyártására kellett berendezkednünk, amelyek'-^ jelentős nyereséget hoznakPW- mondja erről Mocsári Zolt'Sfi, a szövetkezet fiatal ernöfte; — 1970-ben nyílászáró szerkezetek gyártásával indultunk. A tagság egy részét át kellett képezni, nem volt megfelelő szerszámunk sem. . Egyszóval baj volt a minőséggel. Sokat törtük a fejünket, mit csináljunk. Raktárra nem termelhetünk, eladni viszont csak megfelelő árut lehet. Aztán megkezdtük a székek gyártását. Előbb hazai megrendelésre és a Szovjetuniónak készítettünk kárpitozott székeket, a magyar iskoláknak csővázas székeket, aztán rátértünk a tőkés exportra. Ma már belátom, nagyon merész vállalkozás volt, de megérte. Svéd megrendelésre gyártottunk pácolt, magas támlájú, fenyőszékeket és asztalokat, a skandináv államok divatjának megfelelően. Megtanultuk, hogy nagy gondossággal, tiszta kézzel, odafigyeléssel kell minden mun- kafolyamafot megcsinálnunk. Győztünk, mert mindannyian nagyon akartuk! Ma már nagyon elégedett a svéd vevőnk, nemcsak saját hazájába, hanem Norvégiába és más. államba is elviszi a Sarkadon készült fe- j_ nyőszékeket. Tavaly már 10 ezer ; széket exportáltunk Svédország- ! ba, az idei megrendelésük szül- • tén idejében megérkezett. Exporttevékenységünk 1973- ■ ban két és fél millió forintot ho- j zott, az idén elérjük a 10 mii- £ liót. Természetesen újabb áru- £ val bővítettük az exportot. Ang- ; liába lábpihentetőt, Nyugat-Né- ■ metországba kárpitozott szán a- j tóriumi széket, Hollandiába £ Fantázia család néven fűrészelt £ árut szállítunk. A TEMAFORG £ Vállalattal kooperálva, műbőr- • és vászonbevonatú, polietilénből készült sport-, illetve birkózószőnyegeket gyártunk. Líbiába már megérkeztek az első szállítmányok, de érdeklődik Irán is. Idehaza elsősorban az iskolák padlásain heverő, rossz csővázas székeket kívánjuk felújítani, ezzel jelentősen hozzájárulunk a takarékossági mozgalomhoz. 1975-ben a 37 millió forint értékű termelésünkből 14 és fél millió forint volt az építőipari tevékenység. Ezzel nagy szolgálatot tettünk. Az export pedig hozzájárult ahhoz, hogy az évi nyereség mintegy négy és fél millió forint. A szövetkezeti tagság átlagkeresete évi 29 380 forint volt, 6656 forinttal több, mint a IV. ötéves terv első esztendejében. __ , __ A terv gazdasági lehetőségeinkkel összhangban irányozza elő azokat a beruházásokat, amelyek a lakosság életkörülményeinek további javulását szolgálják. Fenntartjuk a nem termelő beruházások IV. ötéves tervben megvalósult magas arányát. A jelenlegi gazdasági körülmények között azonban az eddiginél is gondosabb, szigorúbb rangsorolás történik a fejlesztési célok között. Ezért a rendelkezésre álló anyagi eszközök zömét a lakás- és közműépítés, a főváros és a nagyvárosok tömegközlekedése, az óvodák, az általános iskolák és a szakmunkásképzés hálózatának fejlesztésére fordítjuk. Más területeken a fejlődés csak kisebb lehet. A párt a legégetőbb szociális feladatának a lakáskérdés megoldását tartotta és tartja. Biztosítja például azt is, hogy az eddiginél több állami lakás épüljön, s hogy az ipari központokban élő nagyüzemi munkásság, a fiatalok lakáshelyzete Ismertették azt a nagy jelentőségű kezdeményezést, hogy Szegeden megszervezik a Magyar Televízió első regionális stúdióját. A stúdió szervezési-működési programjáról pedig Farkas István, a szegedi tv-stúdió vezetője adott tájékoztatót. Mint ismeretes, ebben a körzetben — Csongrád, Bács és Békés megyékben — eddig nem volt centrumuk az országos hírközlő szerveknek Most a kiépülő szegedi tv-stúdió lehetőséget nyújt ahhoz, hogy — megfelelő adásrendszer keretében — a televízió is nagyobb részt vállaljon az ország e területe eredményeinek népszerűsítéséből, a terület sajátosságainak megfelelően elősegítse a terület előtt álló feladatok és gondok megoldását. Vidéki rádióstúdió már számos helyen működik az országban, de a szegedi lesz a Magyar Televízió első regionális stúdiója. Természetesen lehetőség nyílik arra is, hogy az új hírközlő szervezet révén nagyobb szerepet kaphasson e terület kiemelkedő tudományos eredményeinek népszerűsítése, valamint a három megye három színházában — a szegediben, a kecskemétiben és a békéscsabaiban — tevékenykedő művészek is. A szegedi tv-stúdió — ideiglenes stúdióját — a szegedi Városi Tanács által rendelkezésre bocsátott egyik sportcsarnoki edzőteremben, közvetítő kocsi beállításával állítja fel, míg át nem alakítják az úttörőházat a végleges stúdió számára. A jelenlegi úttörőház már nehezen tudott megfelelni a követelményeknek, eléggé távol is volt a központtól. Helyette az épülő szegedi ifjúsági ház közelében a volt pénzügyi palotát alakítják ki új úttörőháznak, amely a város centrumában fekszik, s ennek a célnak jobban megfelel. Míg az átalakítás tart, néhány szerkesztőségi szobában már az úttörőházban is megkezdődik a munka, de a teljes átalakítás 1977. végére fejeződik be Az ideiglenes és végleges stúdió tervezése már megkezdődött, hasonlóképpen a munkatársak szervezése, valamint a munkaprogram kialakítása is. A stúdió megszervezése és munkához kezdése három ütemben valósul meg. Az első ütemben megkezdi munkáját a Tv-híradó szegedi csoportja, ez a stáb már az év még nagyobb mértékben javuljon. Cél, hogy minden három- és többgyermekes család néhány éven belül önálló lakáshoz jusson. A következő 15—20 évben tervek szerint 1,5—2 millió lakás épül Magyarországon, s lehetővé válik, hogy minden család önálló lakáshoz jusson. Az ötödik ötévesn tervidőszakban 430—440 ezer lakás felépítését irányozza elő a terv. Ezen belül 150—160 ezer lesz az állami lakások száma. A lakásépítésre az előző tervidőszakhoz képest mintegy 30 milliárd forinttal több, összesen 105—110 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezzel — a lakásépítés ütemét tekintve — továbbra is az európai élvonalban maradunk. Fejlődik a lakáshelyzettel szorosan összefüggő kommunális ellátás is. A terv kiemelt feladatként kezeli az óvodák bővítését, az általános iskolák és a szakmunkásképző iskolák fejlesztését. A gyermeklétszám emelkedése mellett is fenntartelső negyedévében műsorokat készít a központi híradó számára Csongrád, Bács és Békés megyékből. A második ütem keretében a központi televízió egyes és kettes műsora részére, tehát az országos program számára, mintegy heti fél—félórás műsoridő keretében készít anyagokat a legkülönbözőbb témákról. A második ütem az év első felében valósul meg. Ez egyben át is vezet a stúdió megszervezésének harmadik ütemére, amelynek megvalósítása után riportokon kívül közvetítések, sőt tv-játékok is készülnek majd Szegeden, a harmadik ütem 1977. végéig valósul meg. .Ennek keretében érdekes elgondolás vetődött fel. Miután a hétfő jelenleg a központi adó számára szünnap, tervezik, hogy majd ezen a napon 2—2 órás adásidővel a szegedi stúdió jelentkezik a második műsorban. Addig azonban, amíg a második műsor jó vételi lehetőségeit a szentesi közvetítő állomáson a környék számára meg nem teremtik, addig — a hétfői eredetileg szünnapon — adnák a szegedi műsort az egyes műsorban. Egyébként tárgyalások folynak a Közlekedési és Postaügyi Minisztériummal az adáshoz szükséges posta-műszaki feltételek gyorsításáról. A szegedi tv-stúdió vezetője külön hangsúlyozta, hogy ennek az intézménynek megteremtéséhez Csongrád megye és Szeged megyei város párt. és tanácsi vezetői messzemenő támogatást nyújtottak és nyújtanak. Ez tette lehetővé, hogy az eredeti elképzelések határidőit előbbrehozzák, s az egész folyamatot meggyorsítsák. A szegedi stúdió vezetője szoros együttműködést kíván kiépíteni Bács és Békés megye párt- és állami vezetőivel is, sőt kéri az érintett megyék városi és községi vezetőinek, szerveinek, egész lakosságának támogatását, hogy ez a nagy jelentőségű te- vékenvség a programoknak megfelelően kezdhesse meg munkáját. Egyébként a Magyar Televízió elnöke, valamint a Csongrád és Szeged megyei városi párt- és tanácsi vezetők együttes megállapodást kötöttek a Magyar Televízió szegedi regionális stúdiójának létrehozásával kapcsolatos teendőkről. juk az óvodai ellátás színvonalát, s dinamikusan javítjuk a bölcsődei ellátást, elsősorban Budapesten, valamint a megyei városokban és az iparcentrumokban. Összességében az ötödik ötéves terv során az ezer bölcsődéskorúra jutó bölcsődei hely 98-ról 134-re emelkedik. Ugyancsak kiemelten irányozza elő a terv á napköziotthonos ellátás fejlesztését. Tovább bővül a gyógypedagógiai, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi hálózat. A szakrendszerű oktatás fejlesztése, a tanulók oktatási körülményeinek javitása érdekében jelentős ráfordítással bővül az iskolai osztálytermek, diákotthoni férőhelyek száma. A középfokú oktatás szerkezetének további átalakítása, korszerűsítése érdekében új közép- és szakmunkásiskolái osztálytermek, műhelytermek, tanműhelyek és diákotthoni férőhelyek létesülnek. S tovább javul a szakmunkásképző intézetek gépi és műszerellátottsága. A felsőoktatásban a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat főként a diák szociális ellátás javítására és kollégiumok létesítésére fordítjuk. Tovább fejlődik az egészségügyi ellátás. A továbbiak során az egészségügyi intézmények felújításával és bővítésével, a meglévő hálózat szervezettebb irányítóRácz Lajos Reflektorfényben az V. ötéves terv q Életkörülményeink
