Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-18 / 15. szám

fgy látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfl József Hevesebb harcok Libanonban és Angolában Rakéták és repülőbombák a palesztinok ellen — Roberto Holden Zaire-be menekült — Washington két vasa Angola füzében — Kissinger különböző utakra készül — A magyar diplomácia vendégei Budapesten Duaape Mind hangosabban dörög- | nek a fegyverek a világ két pontján: Libanonban és Ango­lában. A Földközi-tenger part­ján az jellemzi a helyzetet, hogy a jobboldali, reakciós es nyugatbarát csapatok támadá­sait most már az ország regulá­ris hadseregének légiereje is tá­mogatja. A héten további bizo­nyítékok adódtak arra, hogy nem valamilyen vallási jellege van az ellenségeskedésnek, hiszen a ke­resztény falangisták keresztény palesztinok táborát ostromolták meg és foglalták el... A halottak száma napról nap­ra nö. Az utolsó tíz év nem volt hijján véres eseményeknek a Közel-Keleten, de máris kialakul a szomorú rangsor: az első a halottakat, a pusztulást tekintve ez a libanoni belviszály, a máso­dik az 1970-ben Jordániában a palesztin menekülteket megtize­delt „fekete szeptember" s csak a harmadik-negyedik helyen van az 1967-es és 1973-as izraeli —arab háború. Hol van már az elmúlt év vé­gi remény, hogy a baloldalnak és a libanoni mohamedánoknak adandó némi politikai enged­mény árán helyre lehet állítani a békét a kis országban? A fa­langisták új rohamra indultak. Az a kitűzött céljuk, hogy Liba­nonból kiszorítsák a palesztin menekülteket vagy legalábbis teljes passzivitásba és jogfosz- tottságba taszítsák őket, világo­san megmutatja, kik állanak mö­göttük. Az a tény. hogy a liba nőni légierő rakétákkal lőtte és bombázta a palesztin táborokat, ismét csak azt bizonyítja, hogy külső bátorításra cselekedtek, | akik erre parancsot adtak. Ka­rami libanoni miniszterelnök — aki maga is mohamedán — egyelőre hiába próbálta tisztáz­ni. milyen libanoni szerv uta­síthatta a testvérgyilkos légitá­madásokra a pilótákat. A libanoni palesztin táborok elleni támadások megsokasodá- sa és egyre súlyosabbá válása feltűnő módon esik egybe az ENSZ Biztonsági Tanácsának közel-keleti vitájával. Amint várható volt. a vita egyik kulcs­kérdése éppen a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezel megjelené­se és részvétele. Míg a paleszti­nok diplomáciai téren egyre ja­vítják helyzetüket, a palesztinok ellenségei Libanonban és másutt fegyveresen igyekeznek lesújta­ni rájuk. Angolában a harcok most másképp alakulnak: a törvényes kormány és a népi mozgalom, az MPLA csapatai azok, amelyek előretörnek mind az északi, mind a déli fronton. Az északi országrészeket úgyszólván meg­tisztították már az amerikaiak támogatta FNLA, Roberto Hol-, den zsoldosaitól. Maga a vezér, Roberto Holden, jobbnak látta, hogy visszavonuljon a Zaire-i határ mögé sógorának, Mobutu- nak oltalmát keresve. Angola déli részén a másik szakadár szervezet, az UNITA csapatai dél-afrikai egységekkel az olda­lukon még többé kevésbé tarta­ni tudják magukat. Egyszer­re ásszor az FNLA katonáival is összecsapnak, mért a két egy­mással rivalizáló szervezel sem döntötte el. melyikőjük vehetné fel nagyobb eséllyel a harcot az MPLA és a luandai kormány el­len. Változatlanul sok szó esik arról, hosv a Szovjetunió és Ku­ba proletár internacionalista se­gítséget nvújt az MPLA-nak. az angolai nép törvényes képvise­lőjének. a nyugati vádakra, ame­lyek eltorzították a '’aló helyze­tet. Moszkvában és Havannában egyformán válaszoltak. Legutóbb Fidel Castro jelentette ki, hogy Kuba népe internacionalista kö­telességének tekinti Angola meg­segítését, kubai tanácsadók pe­dig csak azután indultak útnak, hogy a dél-afrikai zsoldosok már megkezdték elözönleni Angoiát. Persze nyilvánvaló, hogy a dél-afrikai intervenció nemcsak a pretoriai kormány egyéni kez­deményezésére indult el. Egyre több jel vall arra, hogy Wa­shington két vasat tart a tűz­ben, s mind az FNLA. mind az UNITA élvezi az amerikai se­gítséget pénzben, fegyverekben, tanácsadókban. Legfeljebb csak a közvetítők mások: ott Zaire, amott Dél-Afrika. Hogy Angola mennyire fontos az USA-nak, arra a héten Kissin­ger külügyminiszter látványos gesztusa utalt: magához kérette 37 afrikai ország washingtoni nagyköveteit és előttük kifejtet­te Amerika véleményét. A fekete földrész fontos a nyersanyagforrások miatt is, de azért is, mert az USA globális stratégiájában egyre nagyobb szerep jut az Indiai-óceán és az Atlanti-óceán déli felének. Kissinger afrikai aktivitá­sának beharangozása egybeesett I az amerikai külügyminiszter moszkvai utazásának előkészü­leteivel. Mert Moszkvában első­sorban a SALT sorsáról lesz szó, a NATO-szövetségesek is na­gyon érdeklődnek. Kissinger visszatérőben ezért áll meg Brüsszelben, ahol a néhány kül­ügyminiszter jelenlétével meg­emelt szintű állandó NATO-ta- nács előtt ad majd tájékoztatást. A spanyol főváros és álta­lában az egész ország a sztrájk­harcok lázában ég. A metró dol­gozóinak sztrájkját a postások munkabeszüntetése követte, az építőipari munkások akciója már eredményre is vezetett — a bérkövetelések mellett politi­kai követeléseket is megfogal­maznak a sztrájkbizottságok. A rendőrség sem tétlen, sok a le­tartóztatás. a tüntetők szétoszla- tására — legyenek azok bár asz_ szonvok, lányok — könnygáz- gránátok és furkósbotok egy­aránt előkerültek. Portugáliában az ibénai­íélsziget másik országában, ugyancsak sztrájkok robbantak ki amiatt, hogy a kormány enge­délyezte bizonyos árak emelését. A portugál politikai küzdelem hevessége sem hagy alább, amit az észak-portugáliai kommunis­taellenes merényletek, robbantá­sok is jeleznek. Soares pártja, a szocialista párt is elítélte ezeket a fasiszta jellegű akciókat, azon­ban továbbra is fenntartásokat emelt a kommunista párttal való együttműködéssel szemben. A portugál kormány ugyanek­kor keresi a lehetőséget a szo­cialista országokkal való kap­csolatainak a bővítésére. Ennek jegyében állott Ernesto Meló Antunes külügyminiszter buda­pesti látogatása. (Hazánkból Csehszlovákiába utazott to­vább.) A külügyminiszter, aki kulturális egyezményt írt alá, hangsúlyozta a korábbi megál­lapodások végrehajtásának je­lentőségét. (A kereskedelmi áru­cserére, a gazdasági, ipari és mű­szaki együttműködés feilesztésé. re van ilyen megállapodás, ezen-, kívül légügyi egyezmény is lét­rejött a két ország kormányai közt.) A magyar diplomácia a tőlünk távoli országokkal való kapcso’atok kialakítását és fej­lesztését S7.orgalmaz.za. Ezt bizo­nyította Jamaica külügyminisz­terének, Dudlev Thompson bu­dapesti látogatása Is. A BT vitája Közel-Keletről Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken folytatta a közel-keleti helyzet vitáját, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet részvételé­vel. Ion Daleu, Románia képvise­lője felszólalásában hangsúlyoz­ta, hogy feltétlenül tárgyalásos úton kell felszámolni a veszé­lyes közel-keleti feszültségfor­rást, biztosítani kell a Palesztinái arab nép önrendelkezési jogát. A békés rendezéshez elsősorban azt kell elérni, hogy Izrael ki­vonja csapatait valamennyi megszállt arab területről, ismer­je el a palesztin nép nemzeti jo­gait, beleértve az önálló állam- alapítási jogot is. A román dele­gátus támogatta a szovjet kor­mány javaslatát a Közel-Kelettel foglalkozó genfi békekonferencia munkájának felújításáról az ösz- szes érdekelt fél, köztük a Pa­lesztinái Felszabadítási Szerve­zet képviselőinek részvételével. Moulaye El-Hasszán, Mauri­tánia küldötte megállapította, hogy az izraeli vezetés cionista agressziójával, és a Közel-Kelet­re vonatkozó ENSZ-határozatok semmibe vételével megoldatla nul hagyja a helyzetet, ami sú­lyosan veszélyezteti e térség bé­kéjét. Az a tény, hogy Izrael bojkottálja a BT jelenlegi vitá­ját, ismét csak arról tanúskodik, hogy Tel Aviv nem hajlandó ki­üríteni a megszállt területeket, nem hajlandó helyreállítani a Palesztinái arab nép elidegenít­hetetlen jogait. A Biztonsági Tanács hétfőn délután folytatja a közel-keleti helyzet vitáját. (TASZSZ) • * * Az AFP értesülésé szerint az arab országok Szíriát és Jordá­niát bízták meg azzal, hogy ve­gyen részt a Biztonsági Tanács ! közel-keleti vitájában szavazás- [ ra bocsátandó határozati javas- [ lat előkészítésében. (MTI) Púja Frigyes ázsiai országokba utazott Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere szombaton hivatalos látogatásra indult Iránba, a Vietnami De­mokratikus Köztársaságba, Szin­gapúrba és Indiába. Búcsúztatá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent Marjai József külügy- minisztériumi államtitkár és Rácz Pál külügyminiszter-he­lyettes. Ott voltak a meglátoga­tandó országok budapesti kül­képviseletének vezetői és mun­katársai (MTI) ítéletet hozott a Russell-bíróság Szombaton „ítéletet hozott” a Rómában ülésező úgynevezett II. Russel-bíróság, amelyet Lelio Basso független baloldali olasz szenátor hívott életre a latin- amerikai diktatúrák elnyomó módszereinek leleplezésére. A bíróság 11 dél-amerikai rezsimet bűnösnek talált abban, hogy megsérti az alapvető emberi jo­gokat, továbbá elítélte az Egye­sült Államokat és multinacioná­lis vállalatokat a latin-amerikai országok gazdasági kizsákmá­nyolása miatt. Az egy hétig tartó ülésszakon a bíróság tagjai — neves szemé­lyiségek: Laura Allende, a meg­gyilkolt chilei elnök nővére, Juan Bosch, a volt dominikai el­nök, Gabriel Garda Marquez kolumbiai író, George Wold, a | Harvard Egyetem professzora és biológiai Nobel-dijas -r- sok je­lentést vizsgáltak át és számos szemtanút hallgattak meg. Az j ítélet kijelenti, hogy Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Kolum-1 bia, Guatemala, Haiti, Nicara- j gua, Paraguay, a Dominikai Köztársaság, valamint Uruguay súlyosan és rendszeresen meg­sértik a népek jogait. A bíróság rámutat, hogy az Egyesült Álla­mok felelős Chile és Guatemala törvényes kormányának meg­döntéséért. A santiagói junta — állapítja meg a bíróság — meg­gyilkoltatja a külföldre mene­kült chileieket. Az Egyesült Államokról szól­va hangsúlyozzák, hogy Was­hington gyarmati uralmat tart fenn Puerto Ricoban, s katonai agressziót követett el Kuba és Dominika ellen. Az Egyesült Ál­lamok kormánya ezenkívül elő­mozdítja, megszervezi vagy el­tűri, hogy a törvénytelen és el­nyomó latin-amerikai kormány­zatokat fegyverrel lássák el. A multinacionális vállalatok az ítélet szerint a latin-amerikai országok természeti erőforrásait és lakosságát kihasználják és több esetben a fasiszta puccsok kitervelésében is közreműköd­tek. Az ítéletben név szerint em­lítik az AFL—CIO amerikai szakszervezeti szövetséget, amely mesterkedéseivel behatolt a dél­amerikai munkásmozgalomba. A II. Russel-bíróság az ülés­szak befejeztével átalakul a né­pek jogait védelmező állandó társadalmi szervezetté. (AP) Ahogy o kérdések elágaznak: Kommunista? Párttag? Pártonkíviili kommunista? Nem vagvok egyedüli ember, akinek fülei felfogták az effaj­ta megjegyzéseket: ,.ö igazi kommunista — ő csak párt­tag — ő bátor pártonkívüli kommunista.” Ez az ellentmon­dásos „osztályozás” késztetett tollíogásra. Elöljáróban elmon­dom. egyáltalán nem lehet he­lyeselni az ilyen kategóriákat, hogy mégis elmondom saját vé­leményemet, teszem azért, hát­ha e néhány gondolattal segít­hetek elméletileg tisztábban lat • ni a kérdések elágazásának okait. A kommunisták, ha külön- külön nézzük őket, nem külön­leges lények, hanem éppen olyan emberek, mint mások. Egy nagyon lényeges dologban azon­ban mégis különböznek mások­tól — ez teszi őket kommunis­tává: szilárd meggyőződéssel vallják a marxizmus—leniniz- mus elveit, erkölcsi felfogásuk eltér az átlagemberétől. Képe­zik magukat és így világosab­ban látják a célt, szilárdabb a hitük, nagyobb a felelősségtu­datuk. A kommunisták a leg­elsők, akik magasabbra állít­ják a mércét önmaguk iránt. A kommunisták százezreinek szerepét és feladatát említem, mert a nárt politikai befolyásá­nak átütő érvényesítéséhez semmiképpen sem elegendő egy kommunista, de még a pártve­zetőségek, vagyis aktivisták egy szűkebb körének ereje, munka­bírása sem. A kommunista esz­me mindig úgy terjedt, amilyen meggyőződéssel a kommunisták hirdették és kiálltak mellette. Hosszú időre szóló tanulság: egy kis létszámú, illegáiis kom­munista párt politikája is meg­határozó lehet, ha helyesen tud­ja megfogalmazni a dolgozó osztályok, a nép történelmi kö­veteléseit. Nálunk ez volt a helyzet az ellenállás időszaká­ban és a felszabadulási követő időben is. A Magyar Kommu­nista Párt az 1945-ös választá­sokon a szavazatoknak csak 17 százalékát nyerte el. De poli­tikai és erkölcsi befolyása az ország további fejlődésére en­nél jóval nagyobb volt. Még­pedig azért, mert idejében vá­laszt tudott adni az ország né­pét izgató, legfontosabb kérdé­sekre, képes volt kidolgozni nemzeti újjászületésünk prog­ramját. Taglétszáma is roha­mosan növekedett: a dolgozó nép, a munkásosztály tömeg­pártjává, az ország vezető po­litikai erejévé fejlődött. Ez lemérhető egész dolgozó népünk eddig elért sikereiben. Ott van a hatalmat gyakorló, a szocialista életet akaró és for­máló dolgozó pártonkívüli tö­megek részvételében. Tudja mi­re képes a társadalom, a közös­ség és ő maga. Ezért nem épít légvárakat, hanem a közvetlen célokat összeveti a lehetőségek­kel. De aztán amit így megfon­toltan eltökél, annak teljesíté­séért kész a munkára, az erő­feszítésekre. És így milliók gondolatai válnak közkinccsé. Alig van olyan az életben, ami­re ez a tömeg azt mondaná: „nem érdekel”, mert szinte minden érdekli. Lehetnek lo­kálpatrióták, de azért érdeklő­dési körükben ott van a me­gye, az ország, a társadalom, a nagyvilág. A pártonkívüliek nagyrabe­csülését fejezi ki pártunk ál­lásfoglalása azzal is, amikor biztosítja, hogy pártfunkció ki­vételével minden más funkció betölthető pártonkívüliekkel. Ehhez tehát nem kell párttag­nak, kommunistának lenni. Amit viszont elvár: a párt politiká­jával való egyetértést, a rend­szerünkhöz való hűséget és a szocialista erkölcsi magatartást. Amikor a párt azon munkálko­dik, hogy minél több, jól kép­zett, tehetséges és odaadó pár­tonkívüli kerüljön funkcióba, egyrészt tovább kívánja javíta­ni a párt és a pártonkívüliek összefogását. Másrészt növelni kívánja a pártonkívüliek fele­lősségét a szocialista társada­lom építéséért. Amikor a párt a kommunis­tákat elvi hűségre, kommunista erkölcsre kötelezi és az inter­nacionalista szellemben neveli ezzel még több becsületes, al­kotó pártonkívüli erőt kíván a nép ügyének szolgálatába állí­tani. Igen, az egész nép szolgá­latába állítani! Van, aki már a kommunisták szavára eljutott idáig. Sokan úton vannak ennek megértésé­hez. Mégsem lehet kimondani mérték nélkül, hogy valameny- nvit fel lehet venni a partba. Nem lehet mondani, hogy vala­mennyi kommunista és elvtárs! Kommunistának, elvtársnak len­ni több ennél, nagyobb dolog ennél! Ez azonos felfogást je­lent. Jelenti a kommunista el­vek azonosságát, és még azt sem mondhatjuk erre. hogy „párton­kívüli kommunisták”, mert ilyen nincs! Visszakanyarodva a kérdések elágazásához: vannak egyes emberek, akik önmagukat vagy

Next

/
Thumbnails
Contents