Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-18 / 15. szám
MA Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÍPÚJSÁG 1976. JANÜÄR 18., VASÁRNAP ÁRA: 1,20 FÓRINT XXXI. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM PÁRTNAPOK A MEGYÉBEN (3. oldal) TÍZ KÖZSÉG ELLÁTÓJA (3. oldal) A BÉKÉSI TÁJON HÁROM VÁROS * (5. oldal) Tiszta víz A Minisztertanács legutóbbi ülésén megtárgyalta a KNEB jelentését a kormány vízvédelmi rendelkezéseinek végrehajtásáról, mindenekelőtt, hogy a legutóbbi ellenőrzés óta hogyan változott a helyzet. A vizsgálat megállapította, hogy a négy évvel ezelőtti és a korábban hozott kormányintézkedések időszerűek és hatásosak voltak, hiszen az ipar és a mezőgazdaság jelentős fejlődése és az országszerte nagyszabású városiasodás következtében sem romlott vizeink minősége, sőt egyes körzetekben javult is. Az ipar például ma 30 százalékkal több szennyvizet bocsát ki, mint 1970-ben, mégis sikerült csökkenteni a tisztítat- lan ipari szennyvíz mennyiségét mintegy 20 százalékkal. Egyben a ma kibocsátott szennyvíznek egyharmada már biológiailag — tehát teljes értékűen — tisztított. A mezőgazdaságban azonban ugrásszerűen megnövekedett az utóbbi években a kibocsátott szennyvíz, különösen az úgynevezett hígtrágya mennyisége. Gyors ütemben szaporodtak ugyanis a nagyüzemi, szakosított állattenyésztő, telepek, és sajnos ezek szennyvízének elvezetéséről gondoskodtak a legkevésbé. Nagyon veszélyes jelenség ez, mert ezek a telepek többnyire a talajvizet fertőzik. A nemesvámosi sertéstelep megoldatlan szennyvíz-ártalmatlanítása miatt például veszélybe került egész Veszprém ivóvíz- ellátása. Az utóbbi években számottevően emelkedett a tisztítatlan városi szennyvíz mennyisége is, annak ellenére, hogy a tervezettnél gyorsabban nőtt a tisztító kapacitás. Hiába: a lakótelepek örvendetesen gyors kiépülésével a szennyvíztisztító telepek énítése nem tudott lépést tartani. A városi csatornázási terv például a IV. ötéves terv időszakában 168 százalékra teljesült, de a csatornák végén, a folyópartokon nem készültek el a szennyvíztisztítók. Így a mezőgazdaság, és a városok fokozódó vízszennyezése miatt a nagyobb erőfeszítések ellenére sem tisztultak vizeink. Ráadásul még soha nem fordított az ország akkora figyelmet erre a feladatra, mint éppen az utóbbi években. (Igaz, a külföldről érkező szennyeződés is emelkedett.) A városiasodás és a népgazdaság fejlődése évente 20 millió köbméterrel növelte a kibocsátott és tisztításra váró szennyvíz mennyiségét. Jelenleg 1,3— 1.4 milliárd köbméter szennyvíz keletkezik évente városainkban, az iparban, a mezőgazdaságban. Ezért számottevő eredmény az is, hogy a vizek minősége a korábbi szinten maradt. Segített ebben — nem utolsósorban — a Miniszter- tanács által elrendelt szigorúbb ellenőrzés és a szabálysértők progresszív bírságolása is. A befolyt bírságok teljes összege a korábbi évi 25—30 millióról 65—70 millióra emelkedett. A IV. ötéves terv időszakában befolyt bírság — összesen mintegy 200 millió forint — egy része a kormányrendelet értelmében visszajutott a vízvédelmi beruházások fedezésére a Vízügyi Alapba, illetve a vállalatokhoz. A kormány most felhívta a figyelmet arra, hogy a továbbiakban a bírságok ösz- szegét teljes mértékben vissza kell adni — megfelelő feltételekhez kötve — a beruházó vállalatoknak. A népgazdaság és a városok fejlődése minden bizonnyal az eddigi ütemben növeli majd a tisztításra váró szennyvizet, ezért további erőfeszítések szükségesek, hogy élő vizeink minőségét' akárcsak a mai szinten is tarthassuk. A javításhoz az eddiginél is több figyelem, munka és pénz kell. Ezért víztisz- taság-védelemre — központi alapból — körülbelül négyszer- te többet költünk majd az V. ötéves tervidőszakban, mint a megelőző években. (A feladat jelentőségét húzza alá az is, hogy az V- ötéves tervtörvény — az eddigi középtávú tervektől eltérően — már külön pontban irányozza elő a szükséges teendőket.) A környezetvédelem, azon belül a víztisztaság-védelem létfontosságát ma már szükségtelen bizonygatni. Tíz év elég ahhoz, hogy vizeinket elpusztítsuk vagy nosz- szú életűvé tegyük. Ehhez az utóbbihoz a kormány és a vízügyi hatóságok fokozódó figyelme, a központi anyagi alapok bővítése, a szabálysértőkkel szembeni nagyobb szigor mellé nélkülözhetetlen a fegyelmezett, felelősségteljes és nemcsak a pillanatnyi érdeket tekintő munka is a városok, vállalatok, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek részéről Valamennyi helyi irányítószerv, a tanácsok és valamennyi állampolgár önmagával és másokkal szemben kialakított szigora a vizek védelme érdekében — a társadalom vagyona védelmében — felér ebben a feladatban a pillanatnyilag viz- tisztaság-védelmi berendezésekre rendelkezésünkre álló anyagi eszközök duplájával. A fegyelem és a munka közbeni tudatosság itt is rendkívül értékes és jó hatásfokkal megtérülő befektetés. Gerencsér Ferenc Pályázat, diákotthoni felvételre Az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziuma pályázatot hirdet az 1976/77. tanévre megüresedő diákotthoni férőhelyekre. Jelentkezhetnek azok a — nem budapesti és környéki — tehetséges fiútanulók, akiknek szülei aktív fizikai dolgozók és akiknek körülményei szükségessé teszik a jobb tanulási feltételek biztosítását. Felvételüket azok kérhetik, akik jelenleg az általá. nos iskola 8. osztályát végzik, és tanulmányaikat gimnáziumban, majd felsőfokú intézményben kívánják folytatni. Felvétel szempontjából — a jó képesség mellett — előnyben részesülnek a sokgyermekes családok gyermekei, továbbá azok, akik számára helyben vagy közelben nincs továbbtanulási lehetőség. A diákotthonba felvett tanulók az elhelyezésért és az étkezésért nem fizetnek. Tanulmányi eredményüktől függően ösztöndíjban, a rászorulók szociális segélyben is részesülhetnek. A jelentkezés középiskolai továbbtanulási nyomtatványon történik. Mellékelni kell a szülők írásbeli kérelmét (a diákotthonba való felvételre megfelelő indoklással) és a két szülő hivatalos kereseti kimutatását. (MTI) Elutazott a román gépipari delegáció Szombaton elutazott Budapestről a román gépipari delegáció, amelyet Alexandru Margaritescu gépipari miniszterhelyettes vezetett. Littvai István kohó- és gépipari miniszterhelyettessel egyeztette az autóipari kooperáció bővítésének programját és együttműködési egyezményt készítettek elő az 1976—1980-as évekre. Intézkedést dolgoztak ki a két ország gépipara közötti együttműködés bővítésére, elsősorban az energetikai gépek, armatúrák gyártásában és az elektronikai ipar több területén. A román delegáció több magyar gépjárműipari üzemet is meglátogatott. (MTI) Mezőgazdasági küldöttség utazott Iránba Dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár vezetésével delegáció utazott szombaton Teheránba, a magyar— iráni mezőgazdasági és élelmi- szeripari albizottság második ülésszakára. A magyar—iráni kormányközi vegyes bizottság keretében működő albizottság feladata a két ország mezőgazdasága és élelmiszeripara közötti hosszútávú gazdasági, műsza-. ki-tudományos és kereskedelmi együttműködés fejlesztése. (MTI) Munkásőregység gyűlések megyénkben Megyénkben a hét végén, szombaton délelőtt és délután tartották meg a járási munkás- őregységek ünnepi gyűléseit. Az ünnepi egységgyűléseken jelen voltak a párt, a KISZ, a tanácsok megyei, járási és városi vezetői, a társ fegyveres testületek parancsnokai, munkásőrök, feleségei és hozzátartozók. A szocialista versenyben és az elmúlt évi kiképzési feladatok végrehajtásában az elmúlt évi eredményeivel a második helyet a mezőkovácsházi munkásőregység vívta ki. Az ünnepi egypégfSyű- lésen, amelyen megjel^nt\CJy«ia_ vári Pál, a párt megyek bizottságának titkára, Ktp,)nyák Tibor, az MSZMP KöjfWniti Bizottságán nak munkatárs^," Szabó István, a párt járási bizottságának első titkára, Zengő Ferenc éaszíóalj- parancsnok számolt be «í 1975- ös év szolgálati, fegyettni és kiképzési feladatainak eredményeiről és a jövő tennivalóiról. A jelentést követően sokan vették át Tóth Pál megyei parancsnoktól a 10, 15 éves szolgálati érdemrend kitüntetést és az 5 éves szolgálat után járó emlékérmet, kiváló munkásör és parancsnok jelvényt. Szeghalmon az ünnepi egységgyűlésen Pusztai Kálmán egységparancsnok jelentését hallgatták meg a részvevők. Az ünnepi egységgyülésen jelen volt dr. Szigeti Gábor, a párt megyei bizottságának osztályvezetője és Varga István, a párt járási bizottságának első titkára. Orosházán az ünnepi egységgyűlés részvevői Malya Jenő egységparancsnok beszámolóját hallgatták meg, majd a munkásőrök átvették a kitüntetéseket és a szocialista versenyben elért eredményeik után .járó kitüntetéseket. Az egységgyülésen ott volt Totorán János, a párt me- ' gyei bizottságának munkatársa, Barna Pál, á^párt járási bizottságának első titkára és Gonda János, a párt városi bizottságának első titkára. Szarvason az ünnepi egység- i gyűlésen a megyei pártbizottságot Kutas Gyula képviselte és jelen volt Kőris György, a párt Járási bizottságának első titkára, Vrbovszki György, a párt városi bizottságának első titkára. Az ünnepi egységgyűlés részvevőit Sonkoly Mihály egységparancsnok tájékoztatta az elmúlt évi szolgálati kiképzési feladatokról, a szocialista verseny eredményeiről, valamint az ez évi tennivalókról. A gyulai munkásőrök egységgyűlésén Komlósi Sándor egységparancsnok jelentését hallgatták meg a részvevők. Az ünnepi gyűlésen megjelent Arany Tóth Lajos, a párt járási bizottságának első titkára és Marsi Gyula, a párt városi bizottságának első titkára. B J. Uj terménytároló Nagyszénáson 1975. december utolsó napjaiban «adták át rendeltetésének a 10 silótoronyból álló, 750 vagon kapacitású terménytárolót a nagyszénási Október 8. Tsz-ben. Az 1. számú termelési központban 24 millió forint költséggel épült a telep, melyhez két ikresített, szovjet terményszárítót is építettek. A telepet a tsz szerelői készítették (Fotó: Deinen»)
