Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-17 / 14. szám

I A hidegártalomról — Gépeltérítés — magyar módra — A telepítés újdonságai — Csipetnyi bors — Hol tart a rákkutatás? — Tudnivalók az új KRESZ-ről Szüts Dénes: Gépeltérítés — magyar módra Hatos Kázmér és Szombat Lajos a szelepcsárdai .,Rozma­ring” Tsz melléküzemében a legújabb mintájú komputert sze­relték össze. Hatos Kázmér a távolban zöldséget szedő lányok­ra nézett és fátyolos hangon azt mondta társának: — Elszürkülünk. Valamit ten­ni kéne... — Senki sem figyel ránk — helyeselt Szombati Lajos. Csütörtökön éjjel elbújtak a tsz repülőterén és alkalmas pil­lanatban az egyik gép ponyvája alá kúsztak. Hajnalban a pilóta mit sem sejtve gyújtotta be a motort. A Hungopax rovarirtót a repcetábla fölött kezdte kiszór­ni, amikor Hatos Kázmér játék­pisztolyt szegezett a hátának. — Ne mozdulj, mert szitává lövünk! Irány a Ferihegyi repü­lőtér! A pilóta hátranézett és a gyomrához kapott. — Ne röhögtessetek, mert el­eresztem a botkormányt és le­csavarodunk a földre. — Pofa be! — Hatos a levegő­be lőtt. A fülkében nagyon bü­dös lett. A pilóta kezdte komoly­ra venni a dolgot. — Meggárgyultatok? Ez nö­vényvédő gép. Be sem ereszte­nek oda. — Kis országban ez is jó — válaszolta Szombat Lajos. — A dobozodba dalold bele, hogy két vakmerő fickó eltérítette a gé­pet. A repülőtér csarnokában a Tv-híradó, a „Sárga fény", a „Sétarepülés", az „Emberbarát” és más lapok riporterei várták a két magyar fiút. Miért tették? — ezt tudakolták. — Tavaly elkészítettük a főző, takarító, mosogató, portórlő, tü­zet adó és munka közben neve­tő mini robotot. Nem érdekelt senkit — nyilatkozta Hatos Káz­mér. — Készen van és szállít­ható a 3.456 B,'A számítógép, amelyik megmondja, mikor kell kiszedni a cukorrépát a földből. Nem szól róla a fáma sem! A lá­nyok is megligálnak bennünket „Még a sárga fényben sem sze­repeltetek” — mondják. — Ezért tettük! — kiáltotta Szombat Lajos — és mert hozzá akartunk járulni a fain és a vá­ros közötti különbség eltünteté­séhez. A hidegártalomról TÉTLEN, amikor hideg van, fúj a szél, esik a hó — még fokozot­tabban kell ápolnunk arcbőrün­ket, mert ilyenkor gyorsabban ráncosodik. A reggeli tisztálko­dás után kenjük be arcbőrünket jó minőségű krémmel, nagyon jó erre a célra a babakrém is. Téli gondjaink közé tartozik a fagyás. A fagyásnak fokozatai vannak, ugyanúgy, mint az égés­nek. Csak az elsőfokú fagyást próbáljuk meg otthon kezelni. Súlyosabb esetben orvoshoz kell fordulnunk. Azért foglalkozunk ezzel a témával, mert ha egyszer megfagy a bőrünk, azon a helyen továbbra is érzékeny marad és kikezelés után is többször kiújul a fagyás. Az elsőfokú fagyártalmak már +2, —8 °C-os időben is előfor­dulnak, ha a hideg huzamosabb ideig tart és egyénileg hajlamo­sak vagyunk rá. A fagyás első­sorban a test végein (kéz, láb, fül, orr) fordul elő, különösen azoknál, akiknek rossz a vérke­ringésük, vagy valamilyen be­tegségben szenvednek (szívpana­szok, vérszegénység, reuma, gyomorbaj stb.). ELŐSEGÍTHETI a végtagok megfagyását az is, ha szűk ci­pőt, kesztyűt, szoros fűzőt, ha­risnyatartót viselünk, mert aka­dályozza a vérkeringést, de az is bajt okoz, ha nem az időjá­rásnak megfelelő meleg holmit viselünk. Igen sok fiatalt látni, akik a legnagyobb hidegben sem ve­szik fel a kesztyűjüket — vir­tuskodásból —, s kezük lilós- vörös, dagadt a fagyástól (fagy- daganat). Ha nem kezelik meg­felelően, kisebesedhet, melynek gyógykezelése igen hosszadal­mas. Tudnunk kell, hogy serdü­lő- és öregkorban legérzéke­nyebb az ember a hideg időjá­rásra. A szülőknek nem parancs­szóval, hanem meggyőző érvek­kel kell elérniük, hogy gyerme­kük -i-5 foknál hidegebb időben sapkát, sálat és kesztyűt, meleg fehérneműt és lábbelit viseljen. Szervezetünk „hőszabályozó rendszerével” védekezik a hideg­ártalom ellen. Ez annyit jelent, hogy hidegben az apró erek ösz- szehúzódnak, csökken a szerve­zet hőleadása és önmaga meg­teremti testünk működéséhez szükséges legelőnyösebb hőmér­sékletét. Helyes öltözködéssel a hőszabályozás munkáját segítjük elő. Ne viseljünk béleletlen gu­micsizmát, mert nem véd meg a hideg ellen, nyirkos lesz a lá­bunk tőle és hamarabb meg­fagy a bőrünk. Milyen tünetekkel jár a fa­gyás? A bőrön vörös folt jelenik meg, viszket, előrehaladottabb 8 mi 1975. JANUÁR 17. állapotban fáj, hólyag is képződ­het rajta. Kezelés hiányában idült gyulladásos állapotba kerül az érintett bőrfelület. A FAGYÁST megelőzhetjük a helyes öltözködésen kívül a jó vérkeringés elősegítését célzó tornagyakorlatokkal, rendszeres masszázzsal, légfürdővel és ed­zéssel. Az edzésnek többféle formáját választhatjuk, alapte- endő: a véredények rugalmassá­gának fokozása.' Legjobb erre a fokozatosan bevezetett hideg­meleg zuhanyozás. (Szív, vérke­ringési zavarok, reumás és egyéb betegségekben szenvedők kérjék ki erre vonatkozóan az orvosuk véleményét, tanácsát!) Sokat se­gíthetünk azzal is, ha váltakoz­va hideg, majd forró vízbe már­tott frottír mosdókesztyűvel dör­zsöljük végig a testet. Ha már megtörtént a baj és jelentkeznek az elsőfokú fagyás tünetei, kézre és lábra alkalmaz­zunk hideg-meleg váltófürdőt, masszírozzuk meg szesszel, majd kamillás krémmel a fagyott bőr­felületet. Utána kenjük be gyógyszertárban kapható fagy­kenőccsel vagy fagybalzsammal. Ha az orrunk, fülünk vörös, fagyott, kezelése: hideg-meleg vízzel váltakozva mosakodjunk meg, utána krémezzük be és jól dörzsöljük, masszírozzuk meg. Fagyások gyógyítására kitűnő a kvarcfénykezelés is. Sokan élnek abban a tévhit­ben, hogy az alkohol jó a hideg ellen. Csak pillanatnyi hatás ér­hető el. Ugyanis az alkohol a szervezet hőszabályozó képessé­gét károsan befolyásolja, tehát csökkenti a szervezet védekező erejét. AZ AJKAK „kicserepesedését” megakadályozhatjuk, ha szőlő­zsírral bekenjük és kinti hideg­ben nem nedvesítjük meg. Ha a hidegben könnyezünk, gyakran töröljük meg szemünket, mert a nedves bőr hamarabb megfagy. Fási Katalin Venni vagy nem venni... Szentes vagy Komádi, ez üt a kérdés... (Horváth László rajza) Á telepítés újdonságai Konténerben előnevelt rózsatövek Most, a telepítés időszakában érthetően különösen azok az újabb módszerek, vagy még csak próbálkozások tarthatnak szá­mot érdeklődésre, amelyek en­nek az évenként visszatérő fel­adatnak a sikeres megoldását elősegíthetik. Hiszen ekkor nem­csak mind újabb és újabb terü­letek betelepítése, hanem a már korábbi telepítésekben óhatatla­nul kipusztult anyag pótlása, esetenként pedig teljes felújítá­sa, a rekonstrukciója is bővíti a telepítéssel kapcsolatos felada­tokat. Ez a legszerényebb szá­mítások szerint is több millió növényegyed elültetését jelenti minden telepítési időszakban. Növények a konténerben Az eltelepíthető növényanyag­nál az utóbbi években a legje­lentősebb változások egyike, hogy mind nagyobb részüket cserépben, vagy egyéb, rendsze­rint műanyagból készült edény­ben, másnéven konténerben ne­velik elő. Ez a kezdetben csak a gyökérsérülésre különösen ér­zékeny örökzöíd dísznövények­nél, a fenyőféléknél elterjedt ne­velési mód, ma már az évelő­kön, kúszónövényeken, díszcser­jéken és rózsákon kívül a gyü­mölcstermő növényeknél, a fák­nál is teret hódít. Ennek előnye — az ültetésüknél — az ülteté­sük kötetlen időpontján kívül még az is, hogy nincs szükség különösebb előkészületekre, mint a hagyományos gyökérvisz- szametszésre, esetenkénti pépe- zésére, hanem csak alaoosan be kell áztatni a földlabdájukat az ültetést megelőzően, amennyi­ben addig kiszáradna. Általában gyorsabban tovább is fejlődnek a konténerben előnevelt növények, akár csak átmenetileg, akár már véglegesen ültetik el kiszemelt helyükre. Éonen emiatt foglal­koznak a szőlőoltványok hasonló előnevelésével is, olyan módon, hogy tőzegcsereoekben vagy más alkalmas edényben gyökerezte- tik meg őket. különösen akkor, ba mór korábban kiültetett sző- lőállomány kipusztult egvedei- nek pótlására kívánják felhasz­nálni. mivel kénesek „behozni” fejlődésbeni elmaradásukat. Ültetés — géppel Ami a konténeres növények telepítésénél a viszonylag nagy földlabdájuk miatt eddig a leg­több gondot okozta, az ültető­gödrük kialakítása, megoldható­nak látszik erre a célra szerkesz­tett gödörfúró gépekkel, ismert már olyan gödörfúró géptípus, amelynek vízszintes helyzetű tartógerendáján több. egymástól a kívánatosnak tartott ültetési távolságoknak megfelelő távol­ságokban rögzíthető csigaszerű fúróelemet helyeztek el. Ezek akár traktor erőleadó tengely­csonkjáról, akár más erőgép főtengelyéről kaphatnak meg­hajtást. Segítségével egyszerre több konténeres növény helye kimélyíthető, és továbbvontatva sorra egymás után előkészíthető vele az összes növény helye, a telepítésre egyébként a szokásos módon gondosan megmunkált te­rületen. Az egymástól viszonylag nagyobb távolságokra kerülő és ugyancsak terjedelmes gyökerű növények számára a már ismert gödörfúrókon kívül kialakítottak kettős vógóélű, illetve csavarfe­lületű típust, amelynek a haté­konyságára jellemző, hogy órán­ként 60—100 gödröt készíthet, a beépített szerszám mérete sze­rint 30 és 100 cm átmérő között. Különleges biztonsági berende­zése gondoskodik még arról is, hogy hajtása megszűnik, ha a szerszám feje akadályba ütközik. Még alkalmasabb minden tala­jon megfelelő ültetőgödör készí­tésére az a gödörfúró géptípus, amelynél a meghajtást végző tengely olajban forog, kapcsoló­ja automatikus, és a fúrófejek átmérője 15—90 cm között vál­toztatható. Facsemete — műanyaghabban Ott, ahol ráhordás, eróziós kór, vagy bármilyen más okból any- nyira terméketlen, vizet nem tartó a talaj, hogy közvetlenül nem ültethetek bele növények, a „müanyaghabos” facsemete­ültetési mód vehető számításba. Ennél az eljárásnál ugyanis a csemeték számára kimélyített gödörbe körülbelül 10 cm v vas­tagon jó nedvességőrző, tóp- anyagmegtartó rpűanyaghabot terítenek és erre kerülhet a cse­meték gyökérzete. A porózus hab a lehullott csapadékot, a mes­terségesen adagolt öntözővizet félfogja és megfelelő nedvessé­get. tárol az így elültetett facse­meték számára. Mivel a hab szervetlen anyagokból áll, a szükséges növényi táoanyagok- ról kell még gondoskodni a ked­vező fejlődés érdekében. Ahol viszont a fertőzésveszély miatt, esetleg egyéb célból a te­lepítéshez kiszedett csemeték gyökeréről ajánlatos minden föl­det lemosni, a faiskolai mosógép tehet jó szolgálatot. Ez több at­moszféra nyomású vízsugárral — szükséges esetben előzetesen 30 —iO 0C-ra előmelegítve — a leg­apróbb földrögöket is eltávolít­ja a csemeték gyökeréről. Ma még feltétlen csak mint érdekességként említhető az a próbálkozás, hogy a telepítéshez előnevelt csemeték megfagyasz­tott földlabdáját műanyagból ké­szült stabilizáló szárnyakkal lát­ják el, és ezeket a valóságos nö­vényi bombákat repülőgépről, megközelítőleg 120 m-es magas­ságból szórják le a földre. Ezek olyan erővel hatolnak be a nagy magasságból lehullva a földbe, hogy a behatolás mélysége vi­szonylag elég nagy biztonsággal lehetővé teszi a meggvnkeresedé- süket I

Next

/
Thumbnails
Contents