Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-17 / 14. szám

Közleményt adtak ki a KGST Végrehajtó Bizottságának 74. ülésszakáról Moszkvában január 13—16-án megtartotta 74. ülésszakát a KGST Végrehajtó Bizottsága. Az ülésszakon a tagállamok miniszterelnök-helyettesei vet­tek részt. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta az együttműködés egy sor fontos problémáját és felvá­zolta e problémák megoldásának módozatait — hangzik többek között a közlemény. — A vb megvizsgálta és a tanács ülés­szaka elé való terjesztés céljá­ból jóváhagyta a közlekedési és szállítási állandó bizottság je­lentését a KGST-országok azzal kapcsolatos együttműködésének fejlesztéséről, hogy biztositsák a növekvő nemzetközi utasforga­lom és teherszállítás lebonyolítá­sát a KGST-országok között 1980-ig és az azt követő idő­szakra, továbbá jóváhagyta a KGST-országok közötti közleke­dés és szállítás területén kifejtett együttműködése főbb irányai­nak és feladatainak tervezetét 1976—80-ra és az azt követő idő­szakra. A végrehajtó bizottság java­solta a KGST-országoknak, hogy ezen a téren már a folyó évben két- és többoldalú alapon kezd­jék meg a konkrét munkálato­kat. A KGST Végrehajtó Bizottsá­ga megvizsgálta a gépgyártási állandó bizottság jelentését a komplex program ama része re­alizálásának menetéről, amely a könnyűipar ágazatainak gépek­kel és berendezésekkel való el ­látásával kapcsolatos intézkedé­sek kidolgozására vonatkozik. A munkálatok eredményeként a KGST-országok megállapodáso­kat dolgoztak ki és írtak alá az érdekelt országok megfelelő szerveivel. A közleményből megtudjuk: az ülésszakon elfogadták a me­zőgazdasági állandó bizottság arra vonatkozó ajánlását is, hogy az állattenyésztés takar­mányfehérjékben, növényi, állati és mikrobiológiai eredetű táp­anyagokban mutatkozó szükség­leteinek kielégítése céljából mű­ködjenek együtt, és jóváhagyta az ezzel kapcsolatos főbb Intéz-1 kedések megvalósításának ter­vét. Az elfogadott ajánlások előirá­nyozzák a KGST-országok együttműködésének további el­mélyítését a takarmánytermesz­tés anyagi és műszaki bázisainak megszilárdításában, valamint olyan új, nagy termelékenységű gépek létrehozásában, amelyek lehetővé teszik a takarmány készletezésének, silózásának és tárolásának nagyüzemi módsze­reit. A végrehajtó bizottság továb­bá megvizsgálta a KGST-orszá­gok jogi értekezletén, a KGST titkárságán, valamint a KGST Szocialista Világgazdasági Inté­zetében kidolgozott jelentéseket, amelyek a nemzetközi gazdálko­dó szervezetek létrehozására és tevékenységükre vonatkoznak. Az ülésen határozatot hoztak ar­ról, hogy a kitűzött feladatok végrehajtása céljából tovább kell tökéletesíteni a nemzetközi gazdálkodó szervezetek tevé­kenységét. A végrehajtó bizottság megvi­tatta a Szocialista Világgazda­sági Intézet eddigi munkájáról, valamint 1976—80. évi munká­jának főbb irányairól szóló je­lentést. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta és jóváhagyta 1976. évi munkatervét, a KGST és a nemzetközi gazdasági, tudomá­nyos és műszaki szervezetek kö­zötti érintkezések megteremtésé­vel kapcsolatos intézkedések 1976. évi tervét, valamint a KGST 1976-ra szóló költségveté­sét. Az ülésszakon megvizsgálták a KGST-szervek gazdasági, tudo­mányos és műszaki együttműkö­désének és tevékenységének kér­déseit is. amelyekkel kapcsolat­ban megfelelő határozatokat hoz­tak. A KGST Végrehajtó Bizottsá­gának ülésszaka a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folyt le. (TASZSZ) * « • Dr. Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, ha­zánk állandó KGST-képviselője pénteken hazaérkezett Moszk­vából, ahol részt vett a KGST Végrehajtó Bizottságának 74. ülésén. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Po- linszky Károly oktatási, Rödö- nyi Káról]) közlekedés- és pos­taügyi miniszter. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete is. (MTI) Ülést (ártott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) sadalmunk jelenlegi helyzetével és azokkal a feladatokkal, ame­lyek népünk előtt állnak. A ten­nivalók ismertek, megfogalma­zódtak a párt XI. kongresszusá­nak határozataiban, a népfront választási felhívásában, legutóbb pedig az országgyűlés decemberi ülésszakán, amikor jóváhagyták népgazdaságunk V. ötéves ter­vét s az 1976-os állami költség- vetést. Joggal mondhatjuk — hangsúlyozta Kádár János —, hogy a párt határozatai, a nép- lront céljai, azaz a párt és a népfront politikája a tömegek részéről megértésre és támoga­tásra talál. Ez a megértés és tá­mogatás hatalmas erőforrásunk, talán a legfontosabb minden kö­zül, amivel terveink végrehajtá­sához hozzáfogunk. Kádár János a továbbiakban arról szólt, hogv társadalmunk politikailag egységes és össze­forrott. A szocialista nemzeti egység további erősítéséért azon­ban nagyon komolyan kell dol­gozni. Ebben a Hazafias Nép­frontnak is nélkülözhetetlen és pótolhatatlan szerepe van. Ter­veinket a dolgozó emberek nagy többsége helyesli; támogatják azok a százezrek, akik becsüle­tesen dolgoznak, akik a kötele­zőnél is többet adnak társadal­munknak. A jó érzésű, becsüle­tesen dolgozó emberekre kell tá­maszkodnunk, az ő segítségük­kel keli intenzivebb, szervezet­tebb munkát végeznünk az idén és a következő esztendőkben is. A Hazafias Népfront kong­resszusa, a kongresszusra való készülődés is pozitív. szerepet játszhat az ország politikai, tár­sadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésének előmozdításában. Hatalmas, élő erő ez, hiszen tár­sadalmunkat a politikai aktivi­tás nagyfokú növekedése jellem­zi. Meggyőződésem — mondotta végezetül a Központi Bizottság első titkára —, hogy eredmé­nyes kongresszusi kampány elé nézünk, s sikeres, nagyon hasz­nos lesz a Hazafias Népfront VI. kongresszusa. * * * A vitában elhangzott indítvá­nyokra, javaslatokra Sarlós Ist­ván válaszolt, majd az Országos Tanács jóváhagyta a referátum­ban körvonalazottakat. Az Or­szágos Tanács — amelynek ülé­se Kállai Gyula zárszavával ért véget — arról is határozott, hogy a kongresszus állásfoglalás-ter­vezetét — az időközben megszü­letett javaslatokkal módosítva — későbbi időpontban hozzák nyil­vánosságra. (MTI) Biró József hazaérkezett az NSZK-ból Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter pénteken — nvugat-németországi látogatá­sának utolsó napján — Josef Érti földművelésügyi minisz­tert kereste fel hivatalában és egyórás megbeszélést tartott vele Ezt kővetően pénteken dél­ben Biró József és az általa ve­zetett magyar gazdasági kül­döttség hazautazott. A küldött­séget a kőin—bonni repülőté­ren Hans Friderichs gazdaság­ügyi miniszter búcsúztatta. (MTI) Indokínai Csaknem 20 millió rubel értékű árut cserél az idén a magyar és a szovjet belkereskedelem Befejeződött a magyar—szov- I jet állandó belkereskedelmi munkacsoport hetedik ülése. Pénteken dr. Juhár Zoltán és Sz. M. Szemicsev belkereske­delmi miniszterhelyettesek alá­írták az 1976. évre szóló válasz­tékcsere és műszaki-tudomá­nyos együttműködési megálla­podást. Az aláírásnál jelen volt Szurdi István belkereskedelmi miniszter. I A jegyzőkönyv szerint az idén csaknem 20 millió rubel értékű árut cserél a két ország belke­reskedelme. A Szovjetunióból az előző évihez képest 38 szá­Cunhol: zalékkal nagyobb értékben, több mint 10 millió rubelért vásárolnak fogyasztási cikke­ket. Az 1976. évi műszaki-tudo­mányos együttműködési meg­állapodásban rögzítették, hogy novemberben szovjet gasztro­nómiai napokat rendeznek Bu­dapesten a Volga szállóban, s ennek viszonzásául jövőre ma­gyar konyhai bemutatót tarta­nak a moszkvai Budapest szál­lóban. Ezen túlmenően megha­tározták az információ-, a do­kumentáció és a tapasztalatcse­rék programját is. (MTI) hírek Hanoi Borisz Csapiin, a Szovjetunió hanoi nagykövete csütörtökön a szovjet baráti társaságok szö­vetsége és a szovjet—vietnami baráti társaság nevében kereken egymillió rubel értékű ajándékot nyújtott át a vietnami népnek. Az ajándék laboratóriumi fel­szerelésekből. gépkocsikból, film. vetítőkből, televízió- és rádió- készülékekből és más berendezé­sekből áll. Dél-Vietnam felszabadulása óta az észak-vietnami oktatás­ügyi hatóságok 1400 tonnányi (mintegy 7,4 millió darab) tan­könyvet és 80 tonna taneszközt juttattak el a déli országrészbe. A dél-vietnami hatóságok 1976- ban 283-féle tankönyv gyártását tervezik, összesen mintegy 22 millió példányban. Vientiane Laosz tartományaiból a hábo­rú során lerombolt gyárak, ön­tözőrendszerek és utak helyre- állításáról érkeznek hírek. A laoszi kormány nagy figyel­met fordít a közlekedés fejlesz­tésére. Az elmúlt évben több mint 900 kilométer utat építet- ■ tek újjá. Vientianetól délre a VDK segítségével pontonhidat létesítettek, ami lehetővé teszi a két ország közötti áruszállítá­sok jelentős meggyorsítását. (TASZSZ) A reakciósok „gyúltózsinórja” a szélsőbalosok tevékenysége Ren ívül éles szavakkal bí­rálta a portugál munkásmozga­lom soraiban megnyilvánuló bal- oldaliságot Cunhal, a kommu­nista párt főtitkára a Lisszabon melletti Carnaxideban csütör­tökön este mondott beszédében. A politikus leszögezte: „itt az ideje, hogy megértsük végre, a baloldaliság, a szavakban meg­nyilvánuló radikalizmus nagy szerepet játszott azokban a so­rozatos kudarcokban, amelyek a munkásmozgalmat és a fegyve­res erők forradalmi szárnyát ér­ték április 25. után. A haladó erők összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben lehetnének, ha nem befolyásolták volna őket szélső- baloldali, álforradaimi nézetek és akciók, s nem fejlődtek vol­na ki radikalista, szektás ten­denciák”. Cunhal hangoztatta: „néhány kommunista elvtárs is balos be­folyás alá került, összetévesztet­te vágyait a valósággal. Annak a véleményének adott hangot, hogy a kommunisták nem har­coltak elég erélyesen a baloldali- sávgal szemben. Felhívta a figyelmet annak veszélyére, hogv a tizenegy szakszervezet által az áremelé­sek és a bérbefagyasztás miatt január 17-re szervezett tüntetést szélsőbaloldali elemek provoká­cióra használják ki. „A reakció gyújtózsinórjának” nevezte a szélsőbalosok tevékenységét. A PKP főtitkára elmondta, hogy a fasizmus veszélye Portugáliá­ban reális, ugyanakkor úgy vé­lekedett, hogy rendkívül nehéz egy demokratikus front megala­kítása, mert — mint mondotta — „a szocialista párt vezetői jobb­ra keresik a szövetségeseket, el­lenséges magatartást tanúsítanak a PKP-val szemben”. A nehéz­ségek ellenére állandóan töre­kedni kell a kommunisták és a szocialisták, valamint a többi demokratikus erő közeledésére, megegyezésére és — ha lehet, egységére — mondotta Cunhal. Szükségesnek minősítette azt is, hogy közelebb hozzák a mozga­lomhoz a balos befolyás alatt ál­ló dolgozókat hiszen „KP-ellenes csökönyösségükkel és vad szek- tásságulckal csak a jobboldal malmára hajtanak vizet”. * * * A Portugál Szocialista Párt Központi Bizottságának titkársá­ga csütörtökön este közzétett nyilatkozatában elítélte a szélső­baloldal péntek estére és a szak- szervezetek szombat délutánra tervezett lisszaboni tömegakcióit. (MTI) A prog:no§ztika lehetőségei A jövőbetekintés vágya való­színűleg egyidős az emberiség­gel. Napjaink technikai-techno­lógiai eredményei, társadalmi­politikai változásai a tervezés és a tervgazdálkodás megjele­nése világunk és földünk ala­posabb megismerése határozot­tan felfokozta a jövő birtoklá­sának vágyát és lehetőségeit. Elsősorban a fejlett kapitalista országokban született futuroló­gia befolyásolta kezdetben az eredményeket. Természetes volt, hogy a polgári tudomány csak saját alapjairól képes vizs­gálódásokat végezni, s bár je­lentős részeredmények is szü­lethetnek. a világtörténelmi fo­lyamat egé3z jövőjét alkalmat­lan bemutatni. A szocialista országokban ta­pasztalt kezdeti és általánosító bizalmatlanság is ebből a jogos kritikából fakadt. Mindenesetre tény, hogy már több mint egy évtized telt el a jövőkutatás szervezett kez­detei óta a szocialista országok­ban is. (Nálunk a polgári fu­turológiától való megkülönböz­tetés érdekében prognosztiká­nak nevezik az új tudományt.) Ez alatt az idő alatt a „keíl-e prognózis?”, „Tudomány-e a jövő művelése?”, „Van-e, létez­het-e marxista jövőkutatás?” kérdéseinek kapcsán dúló vi­táktól egyetemi, akadémiai ku­tatócsoportok kialakításáig, fo­lyóiratok, szakmai egyesületek alapításáig, sőt a jövővel kap­csolatos vizsgálódások gazda­ságtudomány és társadalompo­litikánkba integrálódásáig jutot­tunk. Az új tudományág formáló­dása esetén gyakran jelentke­ző bizonytalanságot és bizal­matlanságot hamarosan az ugyancsak szokásos lelkesedés váltotta fel. Ügy tűnt, hogy a jövő társadalma, gazdasága, technikája csak egy karnyújtás­nyira van, s e minimális távol­ság legyőzésében is mindössze néhány matematikai vagy logi­kai módszer kidolgozatlansága vagy korlátái akadályoznak meg bennünket. Ezért nagy erőfeszítésekkel kezdték a mód­szertant fejleszteni; számos olyan új, eredeti és fontos tech­nika született, amelyek nem­csak á jövő, hanem a jelen vizsgálatát is megkönnyítik. Most már feltehetjük a kér­dést: hova vezettek az elmúlt 10—15 év jövőkutatásának erő­feszítései? Hol értünk el ered­ményeket és hol tűnik ma a megoldás még távolabbinak, mint a prognosztikai munkák kezdeti szakaszában? A legegyértelműbb sikerekről a műszaki-technológiai jövőké­pek kapcsán beszélhetünk. A műszaki prognózisok zseniális prototípusa az 1920—22-ben ké­szült GOELRO-terv, a Szov­jetunió villamosításának nagy­szerű víziója. A vállalati vagy termékszintű előrejelzések is már az 50-es évek elején ki­alakultak a fejlett tőkés álla­mokban. Ma már többé-kevés- bé előre tudjuk vetíteni tech­nológiai paraméterek változá­sát, egy termék élettartamát vagy a műszaki újdonságok el­terjedésének sebességét. Ezen a bonyolultsági szinten gazdasá­gi prognózisaink is hatékonyak. Az itt és egyáltalán a prognosz­tikában alkalmazott módszerek viszonylag egyszerűek, s három csoportba oszthatók: az eddigi adatsorok előrevetítésén alapu­lókra; a hozzáértők eddig ki­alakult felfogásának valamilyen összegezését hasznosító ún. szakértői véleményezésekre; s végül az értékelések általáno­sítását és rendszerezését előse­gítő matematikai technikák al­kalmazására. Lényegesen kezdetibb stádi­umban van az egész földgolyót és az emberiség sorsát érintő prognózisok kidolgozása. S itt nem a tudományos-fantasztika más világokba1 indított űrexpe­dícióira gondolok, bár ezek a lehetőségek, s ez a messzi­messzi jövő koránsem tartozik csak a képzelet birodalmába. Öt éve, 1971 szeptemberében már a Szovjetunió és az USA tudományos akadémiái egy Őr1- ménvországi obszervatóriumban összehívták a nem földi erede­tű civilizációkkal foglalkozó el­ső tudományos konferenciát, ahol világhírű szakemberek vi­tatták meg a más naprendsze­rek értelmes lényeinek feltéte­lezett létét és a kialakítható

Next

/
Thumbnails
Contents