Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-17 / 14. szám
Ne azt bizonygassuk, hogy sok papírhoz sok ember keli Három vállalat vezetőjének véleménye It létszámstopról Amikor először került szóba, hogy meg kellene kérdezni néhány vállalat igazgatóját, mi a véleménye a létszámstopról, nyomban adódott az ellenvetés: vajon akad-e majd Olyan igazgató, aki azt mondja „jaj, de jó,' hogy most már nehezebb dől-1 gunk lesz.” Azután hallottam egv spontán véleményt, valami effélét: „úgy vagyunk ezzel, mint a rossz foggal, fáj, fáj, amikor kihúzzák, de mégis jó, hogy megszabadultunk tőle.” Az egyre duzzadó adminisztratív létszám valóban Olyan góc volt a vállalatok testében, amely duzzadástól előbb-utóbb meg kellett szabadulni, lnne egy megyei példa: 1973-ban a szocialista iparban 8025 volt az alkalmazott — ebből 3224 az adminisztratív —, 1974-ben 400-al emelkedett az alkalmazotti és 200-al az admi-_ nisztratív létszám. Visszatérve az ererjéfh kérdésre — nem is annyira aVj-a, kogy mi a vélemény, mert rrhnisitővi rendeletről lévén szó, ez, nem bocsátható népszavazásra, hanem — milyen eszközökkel biztosítható a nyilván szükséges adminisztráció ellátása és ezzel egyidejűleg a rendelet megtartása? Az elmélet próbája a gyakorlat A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója, dr. Szép Ferenc a következőket mondotta: —i A rendelet rákényszerít bennünket arra, hogy re azt bizonygassuk, a sok papírhoz sok ember kell, hanem azon gondolkodjunk, milyen belső szervezési intézkedésekkel ésszerűsíthetjük a létszámgazdálkodást. íme néhány lehetőség: egy-egy üzemen belül az osztályok, csoportok ne levelezgessenek egymással, hanem egyszerűen menjenek át a másik szobába és beszéljék meg a dolgokat. ígv talán leszokhatunk arról is, hogy a felelősség elől egy papír mögé bújunk. Azután: nem igaz. hoffv nincs elég gépírónő, csak sok kapcsolatokat érintő kérdéseket. Itt azonban valami sokkal közelebbről, s ugyanakkor valamennyiünket sokkal közelebbről érintőről van szó. Megjelentek és azonnal óriási vitát robbantottak ki az ún. világ- modellek, vagyis földünk ipari potenciálját, mezőgazdaságát, népességnövekedését és a széles értelemben vett környezetét (energia, vízkészlet, nyersanyagok) egy rendszerbe összekapcsoló konstrukciók. A jelenlegi évi 5 százalékos növekedés mellett a világgazdaság a jövő század végére valóban a jelenlegi volumennek 500-szorosára növekedne. Csakhogy a Föld valamennyi ma ismert nyersanyagforrása már jóval előbb kimerülne. Nyilvánvaló, hogy az effajta növekedés nem folytatódhat a végtelenségig, annál is inkább, mert a gazdasági tevékenysége a föld különböző részein egyenlőtlenül oszlik meg. Az iparilag fejlett tőkés országokban rákos daganat módjára burjánzik, míg más térségekben a gazdásági elmaradottság következtében emberek milliói nyomorognak és éheznek. A jelenlegi válság tehát nem magából a növekedésből, ahogy azt egy sor polgári jövőkutató, futurológus állítja, hanem annak a2 anarchikus és kiegyensúlyozatlan jellegéből fakad. S megoldásként sem csupán az egész földkerekségre kiterjedő gazdaságfejlesztési program, a Föld különböző térségeinek eltérő adottságaival is számoló fejlesztési modell kidolgozását kell szorgalmazni, kényelmes ügyintéző. Egy szám. la, vagy néhány soros levél megíráséért nem kell fél napig gépírónőt keresni. Végül az ügyviteli munka ésszerűsítésének módja a komplex gépesítés, amellyel fokozottabban élnünk kell. Az elmélet próbája a gyakorlat — ha a vállalatnál ilyen jól tudják, hogy mit kell tenni, vajon ezt is tették-e? A választ néhány szám adja: Az 1900 embert foglalkoztató baromfifeldolgozónál 1972-ben 218 adminisztratív munkakörben dolgozó volt, 1973- ban 200, tavalyelőtt már csak 189, és tavaly is a csökkenő tendencia volt á jellemző. Hogyan lehetséges ez? Ügy, hogy 1972. óta érvényt szereztek annak a belső utasításnak, miszerint adminisztratív munkaerő csak az igazgató engedélyével vehető fel. Bérés munkafegyelem Mielőtt azt a téves következte, tést vonnánk le, hogy a miniszteri rendeletre nem is volt szükség, egy ellenkező előjelű példát. A7 Orosházi Uveggyároan 1971- ben 267 volt az alkalmazotti létszám, tavaly pedig 560. A teljességhez egy másik adatpár is tartozik, öt évvel ezelőtt 1590 volt a munkás, tavaly pedig 2890. A nagyarányú létszámnövekedés magyarázata az új síküveggyár átadása, bár mint látható, az impróduktív létszám nőtt kétszeresére. Kiss Sándor, a gyár igazgató- helyettese mondotta: — A további létszámnövekedést összevonásokkal, a munka jobb megszervezésével akarjuk elkerülni. Két, szorosan összefüggő dologra különösen figyelünk, a rendeletnek a bérezésre és a munkafegyelemre gyakorolt hatására. Az alkalmazotti munkaerő úgymond szabadpiaci áramlása megszűnt, nincs csábítás. A több pénzt most nem a leendő új munkahely igérl, hanem mf, abban az esetben, ha megvan annak a munkafedezete. A hanem Olyan együttműködési j rendszer megteremtéséről is t szólni kell, amelynek kialakítá- j sához egyaránt hozzájárulhat- j nak a tagok gazdasági és kul- i turális értékeikkel, nyersanyag- : tartalékaikkal. : De maguk a problémák is : „globalizálódtak”. • A tudomány, ■ a gazdaság, a demográfia, a S szociológiai problémák, vagy a: mezőgazdaság egymással össze- { függő kérdések komplexumává vált. Egyik kérdést sem lehet a többitől függetlenül tanulmányozni, s még kevésbé megoldani. így az élelmiszer- válságot pl. nem lehet csupán a mezőgazdasági termelés növelésével felszámolni. A termelés növelése olyan tényezők j függvénye, mint a birtökviszo- | nyok, a mű trágyaellát és, a ta- j laj termékenysége, a demográ- | fiai helyzet, a meteorológiai vi- ; szonyok, az oktatás stb. Hasonlóan az orvostudomány ma már embermilliók életét képes megmenteni, s ugyanakkor a gyermekhalandóság világméretű csökkenésével olyan demográfiai robbanást idézett elő, amely a gazdasági, társadalmi, politikai viszonyok változása nélkül ugyancsak milliós tömegeket fenyeget éhhaléllal. Itt jelentkezik, s ebben kell hogy a szocialista prognosztika minőségi előnye, humánuma, összetettebb látásmódja fokozottabban megnyilvánuljon. S így járulhat hozzá jövőkutatásunk a jövő közvetlen alakításához is. : Tamás Pál : MTI Szociológiai Kutató j Intézet I bérezésnél tehát úgy differenci- : álunk, hogy az fejezze ki a vég- j zett munka minőségét, és ser- j kéntsén is. Ezért a bérfejlesztés- • re szánt összeg 50 százalékát j alapbéresítettük, másik 50 szá- j zalékát mozgóbérként használ- • juk fel. Ez egyben gátat vet a j munkafegyelem lazulásának is, [ az olyasfajta szemléletnek, hogy : „úgy sem küldenek el, mert ; mást nem vehetnek fel helyet- I tem, tehát a fél munkámra is : szükségük van”. Az ösztönző ■ mellett persze — az ilyen maga- J tartás esetén — a fegyelmező- • eszközökre is szükség lesz. Nem minőséget konzervál A békéscsabai MEZŐGÉP Vál. { lalatnál is nyilván érezték, hogy j valamit tenni kell, mert a múlt : év decemberében kiadott igaz- ■ gatói utasítás arról intézkedik, j hogy az alkalmazotti létszám 10 3 százalékát át kell csoportosítani * a termelésbe. Eddig összesen 97 « improduktív munkahely vált ily- I módon produktívvá. És most ho- : gyan tovább? Kiss Sándor, a j vállalat Igazgatója válaszolt: — Ezzel az intézkedéssel meg- j teremtettük az idei ésszerű lét- j számgazdálkodás feltételeit. Fé- * lő viszont, hogy a rendelet az ! 1978. január 1-1 éllapot szerinti j létszámmal nemcsak mennyisé- j get, hanem minőséget is konzer- : vál. Ennek elkerülésére nagyobb ■ gondot fordítunk a vállalaton * belüli oktatásra, tanulásra, hogy 5 szükség esetén a minőségi cserét ! házon belül tudjuk megoldani, i És még egy: a rendeletet egyfor- mán kell értelmezni lent, középen és fent, tehát ha kevesebb papírral dolgozunk, kevesebbet is kérjenek tőlünk... o íme három vállalat vezetőjének véleménye, amely ugyan a részletekben eltér egymástól, a lényegben azonban nem: a rendelet végrehajtása alapvetően érdeke a vállalatoknak. Még akkor is, ha az a bizonyos foghúzás abban a pillanatban fáj. Bár rendszerint attól is csak szokásból félünk. Seleszt Ferenc Dr. Csikós Nagy Béla előadása Békéscsabán Pénteken, január 16-án délelőtt á békéscsabai Városi Tanács nagytermében dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Árhivatal elnöke az ötödik ötéves tervidőszak árpolitikájáról tartott előadást a Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei Szervezetének felkérésére. Előadásában az Árhívatal el. nöke külön is hangsúlyozta, hogy széles körű nemzetközi gazdasági kapcsolatainkra tekintettel árszínvonalunkat a lehetőségek szerint a világpiacon kialakuló árszínvonalhoz kell igazítanunk. Ezzel egy Időben azonban a viszonylagos árstabilitás feltételeinek megteremtésére is törekednünk kell. E kettős törekvés és a népgazdasági egyensúly helyreállításának követelménye teszi szükségessé, hogy már az új tervidőszak első két évében kialakuljon a megfelelő árstruktúra. Beszédének befejező részében a KGST-nek az ármozgások irányításában betöltött szerepéről és a magyar ár-bérreform tér. vezetének előkészítéséről szólt az államtitkár, majd válaszolt az előadás részvevőinek kérdéseire. Csötörö adapterek exportra A MEZŐGÉP orosházi gyáregységében 410 NF—S-es típusú négysoros kukorica-csőtörő adaptert készítettek 1975-ben NSZK exportra. Erre az évre is 400 szállítására kötöttek szerződést. Jelenleg a belföldi igényeket elégítik ki. Képünkön szállításra készítik elő az adaptereket (Fotó: Demény) A beruházásoknál szükséges munkavédelmi előírások érvényesüléséről tárgyalt am SZMT Elnöksége A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége január 16- án, tegnap ülést tartott. Elsőként a beruházások megvalósításánál szükséges munkavédelmi előírások érvényesüléséről tárgyalt. Az ezzel kapcsolatos előterjesztés a bevezetőben megállapította, hogy Békés megyében a, TV. ötéves tervben 11 milliárd forint értékű beruházás vakkuit meg. »Általános tapasztalat, hogy ^ beruházások lebonyolító“;/inuk munkaigényessége az utápbi években növekedett. Adódik- ez abból is, hogy fokozottabb“ gondot fordítanak a munkavédelmi előírások betartására. Erről egyébként a munka törvénykönyv egyik rendelkezése kimondja, hogy „Üzem és más létesítmény, berendezés, pép, anyag vagy egyéb munkaeszköz használat- ba vétele csak az egészséges és a biztonságos munkavégzés kö. vetelményeinek megtartásával történhet. Erre már o. haszná latba vételt megelőző eljárás során, így különösen a beruházások előirányzásánál, a terve zésnél és a kivitelezésnél figyelemmel kell lenni." A munkavédelem tehát már az előkészítésnél és a tervezésnél kezdődik. Mégis előfordul, hogy a tervezési megbízások idején a gyártási technológia még nem ismert. Ilyen esetben — ahogyan ez a szeghalmi paplanüzem beruházásánál történt -— a kivitelezés befejezésekor kél lett módosítani az egyes helyiségek burkolatát, a szellőzőrendszert. Kü. Ionosén a termelő beruházásoknál indokolt tehát a leendő technológia ismerete, mert ennek alapján elkerülhetők a hasonló esetek, s pontosan tervezhetők a szükséges munkavédelmi előírások. A próbaüzemeltetések és üzembehelyezési eljárások során viszonylag gyakran ' előfordul, hogy az üzemeltetők és különféle hatóságok az eredeti tervhez képésíj újabb igényeket jelentenek be, amelyek megvalósítása a legtöbb esetben többletmunkát jelent. Célszerű lenne ezért az átvétel, vagy a próbaüzem megkezdése előtt olyan időben tartani munkavédelmi felülvizsgálatot, amikor a szükséges pótmunkák a beruházás befejező szakaszával egyidejűleg elvégezhetők. Gond ,az is, hogy anyaghiány gátolja a munkavédelmi előírások részletes betartását, sok esetben pedig az alkalmazott munkavédelmi megoldások műszaki színvonala nem kielégítő. Emiatt gyakran a túlhaladott munkavédelmi megoldásokat alkalmaznak. Akad ellenkező példa is: növekszik az élő munkát megtakarító, automatizált üzemi berendezések száma, amelyekre az alkalmazott biztonságtechnikai megoldások magasabb színvonala jellemző. Mint az elnökség megállapította, az utóbbi években jelentős előrehaladás tapasztalható a beruházások munkavédelmi előírásainak betartásánál. A további javítás érdekében az elnökség számos, a munka színvonalát emelő javaslatot fogadott el. Második napirendi pontként az SZMT és az elnökség idei munkaprogramját és első félévi munkatervét vitatták meg. A tanács két, az elnökség négy alkalommal ülésezik az év első felében. 3 nmmmssr. V 1975. JANUAR 17.
