Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-16 / 13. szám

Segítenek a lakosok Társadalmi munkával épül, szépül Sarkad Sarkad, hazánk egykor legna­gyobb kubikos faluja sokat fej­lődött, épült, szépült az utóbbi években. A nagyközségi tanács együttműködési szerződést kö­tött a Sarkadon megtalálható üzemekkel, intézményekkel, a lakosságot pedig a Hazafias Nép­fronttal együtt mozgósította a település fejlesztését segítő tár­sadalmi munkára. Az elmúlt esztendőben rekord eredményeket hozott a társadal­mi munka Sarkadon. Tíz hónap alatt kétmillió 732 ezer forint ér­tékű volt a társadalmi munka, amiből az egy lakosra jutó ösz- szeg 227 forint. A község vezetői úgy értéke­lik: a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára tett versenyválla­lások mozgósították az üzeme­ket, intézményeket és a lakos­ságot. Az „Egy nap az óvodáért” mozgalom keretében a lakosság Ö0 ezer forintot fizetett be a gyermekintézmények korszerűsí­tésére. A helyi Lenin Tsz és az ÁFÉSZ a művelődési ház fenn­tartására 20—20 ezer forintot adott, a sportkör támogatására pedig a Lenin Tsz 50 ezret, az ÁFÉSZ hatezret. Segítettek a dolgozók — szocialista brigádok­kal az élen — az óvodák bőví­tésénél, korszerűsítésénél. Az ut­cák, terek virágosítását, tisztán tartását ugyancsak kollektív ösz- szeíogással támogatták. A község építéséért, szépítésé­ért indított versenymozgalom ar­ra késztette a lakosságot, hogy — még a periférikus mellékutcák­ban is — tisztán tartsák lakásu­kat, udvarukat, a házak előtti árokpartokat, járdákat. A nagy­községi tanács a társadalmi munkáért kitüntető jelvénnyel, elismerő oklevéllel jutalmazta a község építéséért, szépítéséért legtöbbet fáradozó személyeket, illetve szocialista brigádokat. Valamennyi lakos köszönő leve­let kapott, aki a szokásosnál több gondot fordított portája és h'á- zatája tisztaságára, virágosításá- ra. budapesti metró további építé­sét. A hírközlésben a rádió és televízió műsorvételének javítá­sa, a telefonellátás fejlesztése, korszerűsítése, bővítése a cél. Folytatódik a távhívás rendsze­rének bővítése. Gazdasági előrehaladásunk egyik kulcskérdése lesz, miként alakulnak nemzetközi gazdasági kapcsolataink. A terv a nemzet­közi j munkamegosztásban való részvételünk további dinamikus növekedésével számol. Ez lehe­tővé teszi a rendelkezésre álló nyersanyag és munkaerő, gazda­ságosabb hasznosítását, a mun­karáfordítások csökkentését, a belföldi termelés gazdaságossá­gának fokozását, a gyorsuló mű­szaki fejlődéssel való lépéstar­tást, A kutatási feladatok meg­oszlása elősegíti, hogy szellemi, anyagi erőforrásainkat a szá­munkra legkedvezőbb területek­re irányítsuk. A nemzetközi kapcsolatok lehetővé teszik a na. gyobb szériákban történő terme­lést és ezzel természetesen a rá­fordítások csökkentését. Számunkra a KGST keretében megvalósuló együttműködés nyújtotta és fogja nyújtani a jö­vőben is hazai építőmunkánk szi­lárd, nemzetközi támaszát. Erő­tel iesebben munkálkodunk a KGST komplex programjának megvalósításán, a szocialista gaz­dasági integráció eddiginél gyor­sabb ütemű fejlesztésén. Részt veszünk a Szovjetunió területén a celluloid-, azbeszt-, foszforit-, vasérckoncentrátumok és forró­ötvözetek gyártását szolgáló ka­pacitások és az orenburgi gázve­zeték kiépítésében. Az ötödik öt­Híradó Csorváson Több érdekes írást olvasha­tunk a negyedévenként megje­lenő Csorvási Híradó legújabb számában. Mátó János, a Csor- vás és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövetke­zet elnöke az eltelt harminc év eredményeiről, a jövő feladatai­ról számol be írásában a híradó olvasóinak. Farkas Imréné, vég­rehajtó bizottsági nőfelelős a község nőbizottságaínak munká­járól ír. A IV. ötéves terv eredményei­ről szóló cikkben Szilágyi Meny­hért elismeréssel szól a község dolgozói által elért eredmények­ről. Cikkét ezzel fejezi be: „A IV. ötéves tervben megteremtőd­tek azok az alapok, amelyekről biztosan lehet lépni további cé­lok felé.” „A lehetőség adott! Vajon élünk-e vele?” Ezzel a címmel közöl néhány gondolatot a közművelődés helyi lehetősé­geiről Baráth Lajos igazgatóhe­lyettes. A Csorvási Híradó ezenkívül még több érdekes hírt közöl ol­vasóival a szövetkezeti szakcso­portok munkájáról, a TIT helyi szervezetének tevékenységéről, valamint a felnőttoktatásról. Mint írja, az elmúlt év novem­berében mintegy 40 dolgozó kezdte meg tanulmányait a dol­gozók általános iskolájában, a hetedik és nyolcadik osztályban. f Filmmagazin indul a televízióban Január 24-én, szombaton dél- J után új — a továbbiakban ha­vonta rendszeresen jelentkező — műsor indul a televízióban Filmszem címmel. Nem lehet eléggé örvendezni ennek a so­rozatnak a megindulásán, ugyanis furcsa módon a tele­vízióban mindeddig nem volt olyan rendszeresen képernyőre kerülő adás, amely a filmmel foglalkozott volna. Annak ide­jén a Téka című műsorban, amely elsősorban irodalmi tár­gyú volt, olykor előfordult, hogy kritikusok beszélgettek egy-egy filmről, később azon­ban ez is megszűnt. Az új műsor szerkesztő-ren­dezője B. Révész László, öt kérdeztük: mire utal a címvá­lasztás, mit láthatunk az első összeállításban, s melyek a to­vábbi tervek? — A Fílmszem a klaszikus szovjet dokumentumíilm-rende- ző Dziga Vertov szóleleménye. Egyrészt azért választottuk a Filmszemet sorozatunk címéül, mert a film — azáltal, hogy a kamera, a „szem” művészi cél­lal rögzíti a valóságot — egy sajátos művészet törvényei sze­éves terv során, az előző ötéves * terv összíorgalmához viszonyítva ; a KGST-országokkal több mint * 4'J százalékkal növekszik külke- I reskedelmi forgalmunk, ezen be- ; lül a gépkereskedelem 60 száza- * lékkal. A békés egymás mellett élés * elveiből kiindulva, a nemzetközi 5 munkamegosztás lehetőségeire : építve, fejlesztjük kapcsolatain- : kát a tőkés országokkal. Tervek ; szerint 60 százalékkal növeljük ■ tőkés országokba irányuló expor- ! tunkat, s 40 százalékkal az im- j portunkat. Ez utóbbi jelzi azt is, S hogy az ötödik ötéves tervben : fokozott erőfeszítéseket teszünk a ; tőkés import helyettesítésére. j Továbbra is kiemelt feladat- • ként szerepel középtávú tervünk- ■ ben a tudományos kutatás és ■ fejlesztés magasabb színvonalra : emelése. 1938-ban mintegy más- ; fél ezer ember dolgozott Ma- • gyarországon kutatási, fejlesztési ■ munkakörben s a kutatásra for- • ditott összeg nem érte el a 100 : millió forint értéket. Ma 70—80 ■ ezren dolgoznak e területen és a ; teljes összege eléri az évi II—14 ■ milliárd forintot, a nemzeti jö- ■ vedelem 3 százalékát. | Az ötödik ötéves terv kutatás- ; ra és fejlesztésre a továbbiakban j is a nemzeti jövedelem 3 száza- J lékát irányozza elő. A terv szá­mol azzal, hogy egyrészt gyorsul a hazai kutatási eredmények hasznosítása a termelésben, és szélesebb körűvé válik a licen- cek, gyártási eljárások átvétele, meghonosítása. (Folytatjuk) Karvalies László rint láttatja az életet, s mi a filmeknek ezt a sajátos megkö­zelítési módját igyekszünk kö­zel hozni a nézőkhöz. Másrészt a címmel utalni akarunk arra, hogy magazinszerű összeállítá­sunkban egyúttal szemlézzük az egy-egy hónapban bemutatott filmeket, és beszámolunk a filmvilág eseményeiről, híreiről is. — Az első adásunknak kiin­duló eseménye, hogy december­ben volt a mozi születésének 80. évfordulója. Ebből az alka­lomból láthatnak a nézők há­rom olyan, a filmművészet böl­csőjét bemutató egyperces fil­met, amelyet a Lumiére-testvé- rek alkottak: „A Bébi reggeli­je”, „A vonat érkezése” és „A megöntözött öntöző”. Bizonyára érdekes lesz látni nyolcvan esz­tendő távolából, honnan indult a filmezés. — A filmművészet egyik klasszikusa vitathatatlanul Charlie Chaplin. Működése csaknem egyidős magéval a mozival. Januárban mutatják be —- Magyarországon előszói — „Egy király New Yorkban” című filmjét. Műsorunkban lesz egy részlet a filmből, majd Gyárfás Miklós beszel arról, rnit jelent számára Chaplin mű­vészete. — Az elmúlt év magyar filmgyártásának egyik kiemel­kedő alkotása volt az elsőfil­mes Dárday István „Jutalom- utazás” című filmje, amely a mannheimi fesztiválon nagydi- iat nyert. Ebből mutatunk be részletet Lázár István kommen­tárjával, majd egy ugyancsak díjazott kisfilm következik. Csőke József — nemrégiben ün­nepelte filmművész pályájának 23 éves jubileumát — a drez­dai filmfesztiválon nyert kü- löndíjat „Pedig” című alkotá­sával. S végül ugyancsak lát­hatnak a nézők egy nagy sike­rű rajzfilmet, Ternovszky Bé­la „Tartsunk kutyát” című munkáját, amely New Yorkban kapott fesztiváldíjat. Magazi­nunkat hírcsokorral zárjuk, s beszámolunk a Pécsi Játékfilm­szemle eseményeiről is. Az első adás felépítéséből kö­vetkeztetni lehet arra, hogy mi­lyen módon folytatjuk majd a sorozatot. A bemutatásra kerülő filmek — természetesen soha­sem a hónap összes filmje — ismertetésén kívül a filmmű­vészet aktuális eseményeihez, évfordulóihoz kapcsolódó infor­mációkkal és elemzésekkel szol­gálunk. Bemutatunk filmmű­vész egyéniségeket és mindig igyekszünk friss híreket is át­nyújtani. A későbbiekben időt biztosítunk jegyzeteknek, oly­kor bizonyára csipkelődő Írá­soknak is. ’ Morvay István 5 Bim Hierein 1976. JANUÁR 16. n száz éve halott Kemény Zsigmond emlékére „Ne kívánjatok csolnakázni a délibáb tengerén, s meghűlni hűvös hullámaiban” figyelmez­tetése a Forradalom után cí­mű írásában nemcsak egyszerű idézet, hanem Kemény Zsig­mond írói munkásságának, ta­nításának mintegy összefoglaló jellemzője is. Napjainkban érdemeit a Ko­lozsváron élő Benkő Samu lel­tározta a nemrégen felfedezett Kemény-Napló kiadásának elő­szavában írt tanulmányában. Portréját legszebben mégis Sü­tő András vázolta fel — és bi­zonyára nemcsak a nagy előd kutatásának törvényszerűsége jogán. Kemény Zsigmond ép­pen Sütő András szülőfalujában nyugszik, s amint írja róla „...sírja: zarándokhely. Nem afféle, mint az utókor kegyei­ben pihenőké, a múzeummal, emléktáblával, szoborral meg­tisztelteké. Kemény Zsigmond sírjához nem vezet márványlép­cső. De még mezei út sem, ki­taposott ösvény sem. Látogatói a pusztakamarási kopár hegy­oldalon úgy szokták őt megkö­zelíteni — toronyiránt, ponto­sabban bokoriránt, kukoricáson, répaföldön által, a négy égtáj felöl...” S nagy az örömfel­kiáltás, ha megtalálják a sírkö­vét az Itt nyugszik Kemény Zsigmond, született 1814-ben, meghalt 1875 decemberében fel­irattal. A kegyelet csírái azon­ban már megfogantak, a meg­emlékezés fái mind jobban te­rebélyesednek. „S mivel a pi­ramisok is apró munkával kez­dődnek — írja Sütő —, apám a sírhantot megkapálta és el­egyengette és jókor tette, a maroskeresztúri gyermekek ugyanis gyönyörű vázát, ben­ne virágot hoztak a százéves halottnak.” Kemény Zsigmond értékelése nem volt mindig egyértelmű. Voltak (és vannak), akiknek „nehéz szövegű”, másoknak „mesterkélt” a stílusa vagy ép­pen „a dialógusai erőltetettek”. Kemény Zsigmond érdemei — még ha így lenne is —, ak­kor is elévülhetetlenek. Nyel­vezete szép, a nagy szenvedé­lyek leírása meg valósággal pszichológiai remeklés. Nem azért mondom, mert halálának 100. évfordulójára emlékezünk,“ hanem ebből az alkalomból em­lékeztetni szeretnék: Kemény Zsigmond a reformkor második nemzedékéhez tartozó politikus, publicista, regényíró, műbíráló és irodalomszociológus volt. A Bach-korszak fásultságban — abban az időben, amikor a köz­élet egyetlen fóruma csak az irodalom lehetett — politikai nyugtalansággal tiltakozik a * nemzeti önáltatás ellen. Harsá­nyan hirdeti írásaival — csak azokat figyelmesen el kellett olvasni —, hogy nincs minden­féle tett bukásra ítélve. Törté­neti regényéi a közélet állandó problémáival itatódtak tele, még akkor is, ha a társadalmi valóságokat a múltba ültette át. Az viszont csak egy mozzana­ta tragikus sorsának, hogy ma­ró iróniáját és groteszkjeit, az abszurdot jobban megértő mai olvasó inkább megérti,, mint sa­ját korának olvasói értették. így kísérte élete végéig (vagy még halála után is) tragédiája: mostohatestvéreinek örökösödé­si hajszái, a forradalomban va­ló részvételéért a bujdosás, a nagy műveinek is az alig való megértésé (Rajongók; Zord idő stb.), a kiegyezés téves felmé­rése (amelynek felszín alatti el­lentmondásai kínozták), vala­mint utolsó öt évének csen­des tébolya. Száz év távlatából sem sza­bad megfeledkeznünk arról az íróról, akinek művei a zsarnok­ság és a szabadságvágy ellen­téteiből fakadó konfliktusra épülnek. Kemény Zsigmond ön­emésztése végtelen, feláldozza az önmaga előtt is szent dol­gokat a még szentebbekért — .népe életben maradásáért, - fel- emelkedéséért. (— sík) ............................................................................................................................................... jMUHIIIIMIIIMMIIMIIHIIIM S chiff András Békéscsabán Január 26-án, hétLön este fel 8 órakor Békéscsabán, a Jókai Színházban rendezi meg az Or­szágos Filharmónia következő bérleti hangversenyét. Ez alka­lommal a közönség Schiff And­rás zongoraművész (képünkön) előadói estjének lehet részese. A 22 éves előadóművész Eu­rópa szinte minden jelentősebb hangversenydobogóját megjárta már. Több nemzetközi verseny győztese és helyezettje. A köz­reműködésével készített hangle­mezek a világ zeneirodalmának legszebb alkotásait őrzik. A mostani, békéscsabai zongora­estjén Bach, Schumann és Cho­pin művekből játszik. A kon­cert előtt Máriássy István mond ismertetőt. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents