Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-16 / 13. szám

Ésszerű átszervezés Egyesítették a két tanácsi építőipari vállalatot A megyei tanács e/vi állásfog­lalása és a gyulai Városi Tanács határozata alapján a Békés me­gyei Tanácsi Építőipari Vállala­tot, valamint a Gyulai Építőipari Vállalatot január 1-től összevon­ták. Ez elsősorban azért történt, hogy legyen Békés megyében egy olyan középvállalat, amely 15—20—30 milliós építkezés (például iskola, óvoda, más ha­sonló intézmény, kisebb ipari, mezőgazdasági létesítmény) ki­vitelezésére eredményesen ké­pes. (A vállalat — egyelőre meg­tartva a Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat elnevezést — központja és egyik főépítésveze­tősége Békéscsabán, a másik fő- épitésvezetősége Gyulán van. A belső átszervezés január 1- én kezdődött. Egyik fontos ten­nivaló a fizikai és alkalmazotti munkakörben dolgozók helyes arányának a kialakítása. 0r. Ta­kács Jánosnak, a megyei tanács vb építési, közlekedési és víz­ügyi osztálya vezetőjének a vé­leménye szerint az összevonás lehetőséget teremt a meglevő termelőeszközök, berendezések jobb kihasználására, a munka szervezettségének fokozására, a hatékonyság növelésére. Az új körülmények között mód van arra, hogy a tanács által meg­határozott feladatok végrehaj­tására megfelelő profilt alakít­son ki a vállalat. Természetesen ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos egyebek között, hogy a különbö­ző vezető beosztásokba folyama­tosan olyanok kerüljenek, akik a növekvő feladatokat végre is tudják hajtani. A felsőfokú kép­zettséggel rendelkezőkre külö­nösen fontos szerep hárul. Tapasztalatszerzés Szempont­jából és bizonyára más vonat­kozásban is érdemes lesz kap­csolatot teremteni a Békés me­gyei Állami Építőipari Vállalat­tal, amely az utóbbi években igen sokat fejlődött. Az együtt­működés keretében gondolni le­het például különböző célgépek igénybevételére, vagy eiőre- gyártott építőanyagok alkalma­zására. Általában gondot okoz az építkezések befejező munkáinak az időben való elkészítése. Talán kedvező lesz, hogy Békéscsabán *k asztalos-, Gyulán pedig a la­Bucsai villanások Az elmúlt évben még öt al­só tagozatos iskolatelepen folyt a tanítás. Két egytantermes vályogépület állaga azonban annyira elöregedett már, hogy ott a tanítás tovább nem volt megoldható. Ezért döntöttek úgy a községi tanács illetékesei, hogy a Bocskai úton levő isko­latelepen átalakítással, korsze­rűsítéssel a meglevő két tante­rem mellé újabb két tantermet alakítanak ki. A munkálatok a téli szünet alatt befejeződtek (a tanács házi építőbrigádjának kivitelezésében), s így a máso­dik fél évet már parkettás, ne­onvilágítással felszerelt tante­remben kezdhették meg a tanu­lók. A munkálatokkal egy idő­ben tágas zsibongót is kialakí­tottak, ahol rossz idő esetén a testnevelési órákat is meg lehet tartani, s ahol a folyóvizes kéz­mosás is biztosított. * * * Nagy az öröm a községi könyvtár ízlésesen berendezett, jól felszerelt, olvasókban bő­velkedő helyiségében is. De­cemberben adták át ugyanis a könyvtár zenei részlegét, mely­hez húszezer forintot a közsé­gi tanács biztosított, további húszezret pedig a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsának kulturális alapjából adtak az új szolgáltatás megvalósításá­hoz. * * * 1975 végére készült el a szé­lesített és felújított autóbusz­forduló is, azoknak a munká­latoknak az első szakaszában, melyek azért folynak, hogy a közútról kiiktassák az autóbusz- megállókat a balesetveszély megszüntetése végett. Az idén kerül sor az új megállók ki­képzésére, valamint egy új vá­róterem építésére. A meglevő váróteremben — csekély átala­kítással — a hatósági húsbolt kap helyet, mely ezideig bé­relt helyiségben működik. Ennél a híméi kell megemlí­teni a Karcagra tanulni és munkába járó utasok kérését (számuk a százat meghaladja), amely a Volán illetékeseihez szól: tegyenek meg mindent azért a szolnoki Volánnal kar­öltve, hogy egy munkásjáratot indítsanak az új esztendőben, mely tehermentesítené a regge­li és esti járatot, és kulturált utazási körülményeket biztosí­tana a rendszeresen utazóknak. * * * Olyan hatékony együttműkö­désre gondoltam a cél érdeké­ben, amely már évek óta ta­pasztalható a községi pártszer­vezet. az Üj Barázda Termelő- ssövetkezet és a hazánkban ál­lomásozó egyik szovjet alakulat között, melynek tisztjei és ka­tonái közül néhányan a közel­múltban a termelőszövetkezet új lucernaszárítóját tekintették meg, ahol az utolsó simításo­kat végzik a 21 milliós beruhá­zás befejezésén. De láttuk már ezeket a katonákat a betaka­rítás segítésében is, és egy-egy jelentősebb társadalmi munkát igénylő megmozdulásban is. * * * A társadalmi munkáról jutott eszembe a következő említésre méltó hír: minden anyagi lehe­tőség számbavételével folyik az előkészület egy 100 személyes óvoda építésére, mert a meg­levő szűk és korszerűtlen. A telek már biztosított, naponta érkeznek téglával rakott jár­művek, hogy még az idén el lehessen kezdeni az óvoda épí­tését. A kiviteli tervek elké­szítését társadalmi munkában vállalta egy olyan tervezöbri- gád. melynek tagjai a község szülöttei. De minden bizonnyal az építés során sem lesz hiány a társadalmi munkában, hi­szen az elmúlt évben a törpe­vízmű építésében félmilliót je­lentett a társadalmi munka ér- téke. * * * í*Tem lennénk azonban igaz­ságosak, ha ebből a hírcsokor­ból kihagynánk a helyi MHSZ- szervezet tevékenységét, ahol a tél időszakában is rendszeresen foglalkoznak a sorkötelesek elő­készítésével, s a tartalékos tisz­tek továbbképzésével. Ez utób­bi területen végzett másfél év­tizedes jó munkájáért V i d a Sándor tanár a közelmúltban kapta meg a Haza Szolgálatá­ért Érdemérmet. Jó munkáju­kat mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy társadalmi mun­kában lőtex-et is építettek az el­múlt évben. Az iskolával kezdtem e tal­lózást, azzal is fejezem be. Fel- szabadulásunk 30. évfordulójá­nak tiszteletére levelezés útján vettük fel a kapcsolatot test­vérmegyénk, Penza pionírjai­val. Kezdeményezésünk vissz­hangra talált, ma már közel 100 pajtás levelezik rendszere­sen, ezzel is hódolva kedvenc kedvtelésének: képeslap-, bé­lyeg-, naptárgyűjtő szenvedé­lyének. Ezt a munkát segíti a bélyeggyűjtő szakkör is, mely fél év alatt 40 tagot nyert meg tevékenységének a művelődési ház aktív támogatását élvezve. Szilárd Ádám katos- és szerelőipar fejlődött ki jobban, ami most, az összevo­nás után ésszerűbb munkameg­osztást tesz lehetővé. Az átszervezés még jó ideig gondokkal jár, hiszen az új vál­lalatnak egyelőre az az anyagi és szellemi erő áll rendelkezé­sére, ami azelőtt a két régi vál­lalatnak külön-külön volt meg. Most ezt a kettőt kerek egésszé kell formálni, á munkát — mi­közben az egységek a termelést a már előbb megszervezett mó. dón folytatják — az új kex'etek közt kell változtatásokkal össze­hangolni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az építésvezetősé gek, részlegek, brigádok fokozott gonddal igyekezzenek a rájuk bízott feladatokat végrehajtani A vállalat vezetői — akiket egyelőre leköt az átszervezés ezernyi tennivalója — biztosan számíthassanak rájuk és már az első évben igazolódjék az össze vonás ésszerűsége, hasznossága. Tavaly a két (régi) vállalat egvüttes termelése értékben 114 millió forint volt. Arra lehet számítani, hogy a most kezdődő ötéves tervidőszak harmadik évében*az összevont vállalat — a létszám lényeges változása nél­kül — értékben több mint 150 millió forint termelést valósít meg. Megteremti a gazdálkodás biztonságát, dinamikus fejlődés­nek a lehetőségét, amelyet a ta nácsi építőipar az országban át lagosan elér. Tevékenysége egyúttal példá­ul is szolgálhat azoknak a ki sebb építőipari ' egységeknek (költségvetési üzemeknek, épi tőbrigádoknakV'bizonyos keretek között történő szerveződésére együttműködésére, vagy éppen­séggel összevonására. Lényegé­ben a meglevő termelőeszközök, új technológiai eljárások jobb hasznosítására, ami meggyor­sítja és gazdaságosabbá teszi az építkezéseket. Még a javítást, ta­tarozást is. Ennek pedig minden bizonnyal az egész megye a ja­vát látja majd. Pásztor Béla \ Kimagasló a Békéscsabai Textilfeldolgozó Szövetkezet 1975. évi eredménye Növekvő exportmegrendelések A Békéscsabai Textilfeldolgo­zó Szövetkezet 1975. évi terme­lése értékben meghaladta az 58 millió forintot, ami az elő­ző évihez képest 19 százalékos emelkedést jelent. A nyereség csaknem megkétszereződött. A tavalyi esztendő — amely egyúttal a szövetkezet fennál­lásának 30. éve volt — a leg­eredményesebben zárult. Előse­gítette ezt, hogy gazdaságosan előállítható termékek gyártásá­ra kapott megbízást, amelyeket a dolgozók kellő begyakorlott­sággal készítettek el. Magasabb értékű volt a nyugati cégeknek vállalt bérmunka, s a hazai megrendelésre gyártott férfi kabátok is igen jó minőségűek voltak. Kedvezően hatott a ter­melésre, hogy kötöttáruból na­gyobb széria készült szocialista exportra. / Az idén a termelési érték várhatóan meghaladja a 70 millió fői-intőt. A szövetkezet már tavaly a II. fél évben szer­ződést kötött egv nyugatnémet céggel öt évre, 4 millió márka értékben férfi lódenkabát bér­munkában való elkészítésére. Ennek alapján egy-egy évben 40 ezer kabátot ad át. Más nyu­gati országoknak is jelentős a megrendelésük. A Szovjetunió­ba több ezer fiúkabátot és bé­biöltönyt szállít majd a szö­vetkezet, belföldre pedig férfi­kabát készül. A kötődé — amelyet tavaly év közben helyeztek üzembe — az idén egész évben termel, s mintegy 100—120 ezer női és bakfispulóvert állít elő. Ez. rész­ben Csehszlovákiába, részben hazai üzletekbe kerül. A dolgozók szakmai hozzáér­tése, a munka begyakorlottsága lehetővé teszi, hogy a szövetke­zet a fokozódó minőségi köve­telmények mellett mind na­gyobb értékű termékek gyártá­sát vállalja. Elősegíti az ered­ményes munkát a szocialista munkaverseny is, amelyben öt brigád vesz részt. Közülük a Béke konfekciós brigád ezüst-, a November 7. konfekciós bri­gád pedig bronzjelvényes. Kiváló minőségű takarmányt készítenek A Békéscsabai Állami Gaz­daság telekgerendási és gyulai fori-ólevegős lucernalisztüzemé- ben rekorderedményekkel zár­ták az elmúlt esztendőt. A ter­vezett 138 ezer mázsa helyett 140 ezer mázsa lucernalisztet, silókukox-ica- és cukorrépa- préselvényt készítettek. A terv túlteljesítése lehetővé tette, hogy a gazdaság 60 500 mázsa forrólevegős takarmánylisztet, illetve préselvényt exportáljon Nyugat-Németországba. Az utol­só vagonokat ezekben a napok­ban indítják útra. A forrólevegős készítmények minőségi javulását elősegítette az üzemek nagyobb önállósága. A szárításra, illetve préselésre váró zöldtakarmány termeszté­se felett a szárítóüzemek dol­gozói vállaltak védnökséget. Azzal, hogy a felügyeletet ők gyakorolták, a legkedvezőbb időben került betakarításra a zöldtakarmány. Ez nemcsak minőségi javulást, hanem költ­ségcsökkentést is eredménye­zett. A Békéscsabai Állami Gaz­daság vezetői úgy határoztak: 1976-ban az eddiginél több, na­gyobb tápértékű takarmányt adnak belföldi' értékesítésre. Mindenekelőtt szeretnék jobban segíteni e téren az állattenyész­téssel jelentősen foglalkozó ház­táji gazdaságokat. Reflektorfényben az V. ötéves terv o Anyagi javak termelése Az ötödik ötéves tervben fog­lalt iparpolitika az iparfejlesztés eddigi eredményeire és gyakor­lati tapasztalataira épül. Ebből következik, hogy az iparpolitikai célkitűzések alapelvei lényegé­ben változatlanok. Alapvető cél, hogy az ipari termelés fejleszté­se segítse elő a hazai szükségle­tek magasabb szintű kielégítését, az ipari termékek nemzetközi versenyképességének fokozását. Az ötödik ötéves terv az ipari termelés 33—35 százalékos nőve. lésével számol. A terv előírja, hogy az iparban a feladatokat erőteljesebb szelektív fejlesztés­sel, a gazdaságtalan termelés megszüntetésével, magasabb szintű termelési struktúra elter­jesztésével, a haza) és a nemzet­közi munkamegosztás, a szakosí­tás és a kooperáció bővítésével, korszerű vezetési módszerek al­kalmazásával kell elérni. Folytatjuk a központi ioarfej- lesztési programok — alumíni­umipari. petrolkémiai, számítás- technikai. a földgázprogram — végrehajtását, befejezzük a jár­műgyártás fejlesztésének és a könnyűszerkezetes építési mód elterjesztésének programját. A korábbiaknál nagyobb jelentősé­get kap az iparfejlesztésben — főleg a feldolgozó ágazatokban — a korszerűsítést szolgáló re­konstrukció. Az építőipar termelése — a népgazdaság igényeinek megfe­lelően — 30—33 százalékkal nő. A fő cél az, hogy szervezettebb, gondosabb munkával meggyor­suljon az építkezések kivitelezé­se, különösen a szakipari és sze­relési tevékenység. Erőteljeseb­ben kell alka'mazni a korszerű technológiákat, ki kell használni az üzem- és munkaszervezésben, a munkaidő iobb kihasználásá­ban rejlő lehetőségeket. Az épí­tőipar vegye elejét az építési költségek indokolatlan emelésé­nek, segítse elő a beruházási, a felújítási feladatok gyors megva­lósítását. Az ötödik ötéves terv során a mezőgazdaság termelése 16—13 százalékkal nő. Az ötödik ötéves terv a szocialista nagyüzemek fő feladataként a hozamok erőtel­jes növelését határozta meg. En­nek érdekében célszerűbben kell hasznosítaniuk a meglevő tech­nikai bázist — a gépeket, gazda­sági épületeket, vegyianyagokat —, termelési lehetőségeiket. Ha valahol Igen, a mezőgazdasági üzemekben lehet számolni a ta­karékosságban rejlő lehetőségek kihasználásával is. A vegyianya­gok, üzemanyagok, a takarmány felhasználása, a szállítási veszte­ségek csökkentése, a termőföld és a melléktermékek jobb hasz­nosítása milliárdos értékeket rejt. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szocialista nagy­üzemeknek a szarvasmarha-állo­mány, elsősorban a tehénállo­mány gyarapítására, a tejterme­lés növelésére, a zöldség-, a gyü­mölcs- és szőlőtermesztésre s ha­zai termeléssel fedezni kell az or­szág cukorszükségletét. A mezőgazdasági nagyüzemek tovább fejlesztik kiegészítő te­vékenységüket, e’sősorban a me. zőgazdasági termékek feldolgo­zása. valamint a lakosság szol­gáltatási igényeinek kielégítése érdekében. A terv számol a ház­táji és a kisegítő gazdaságok to­vábbi fejlődésével is. A korábbi évekhez hasonlóan az ötödik ötéves terv a közleke­dés további fejlesztését irányoz­za elő. A szállítási teljesítmény a népgazdaság szükséglétéivé', s a nemzetközi szállítási igényekkel összhangban 33 százalékkal nö­vekszik. Folytatódik a közleke­désben kulcsszerepet betöltő vasút rekonstrukciója, a főútvo­nalak és csomópontok korszerű­sítése, az átállás a villamos- és diesel von tatásra A közúti közlekedésben jelen­tős erőfeszítések történnek a fő­útvonalak bővítésére, korszerű­sítésére, a főbb csomópontok át­eresztő képességének növelésére. A terv kiemelt feladatnak te­kinti a tömegközlekedés fejlesz­tését, főként a fővárosban és az öt nagyvárosban. Előirányozza a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents