Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-16 / 13. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1976. JANUAR 16., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM Világ proletárjai, MA: CUKORGYÁRI IDÉNYZARÁS (3. oldal) BUCSAI VILLANÁSOK (1. oldal) MÉRLEGEN A LABDARÚGÓ NB III (6. oldal) i Áz anyákért Az elmúlt évtized talán leg­többet vitatott szociálpolitikai intézkedése a gyermekgondozási segély volt. Kezdetben — ahogy ez már nálunk szokás — min­denki mindennel egyetértett, mindenki örömmel s az akkor még világszerte feltűnést keltő kezdeményezésnek kijáró lelke­sedéssel üdvözölte az intézke­dést. Aztán — ahogy ez szintén lenni szokott — először csak szűkebb szakmai körökben, ké­sőbb már nyilvánosan is megje­lentek az ellenvélemények, az aggodalmak, a „mehet-e ez így tovább?!” típusú töprengések, s még később, egyre többen lettek — elsősorban az ipari körökben —, akik kifejezetten kérdésessé tették a gyermekgondozási se­gély tarthatóságát. Az igazság kedvért meg keli jegyezni: az ellenvélemények, az aggályoskodások nem voltak ép­pen alaptalanok. A segély beve­zetése gyakorlatilag egybeesett a munkaerő-szempontból „hét szűk esztendőnek” számító korszak kezdetével, s való igaz, népgaz­dasági méretekben is, de az egyes munkahelyeken is a mun­kaerőtervek elkészítésekor fi­gyelmen kívül hagyták a gyer­mekgondozási segély hatását. Márpedig 1967. január 1. óta 630 ezer anya vette igénybe a se­gélyt, s közülük csak 330 ezren tértek vissza korábbi munkahe­lyükre. vagy — ez sem volt rit­ka — valamilyen más munka­helyre. Ebben a muhkaerőínsé- ges világban több mint 600 ezer ember ideiglenes vagy éppen végleges kiválása a termelőmun­kából — persze, hogy érzékeny, mi több: nehezen kivédhető vesztéség. Különösen az olyan munkaerő-gazdálkodási rendben, amelyben minden figyelmeztetés ellenére is. a létszám gyaraoítása dominált. És nem csupán a vál­lalatoknál! A közoonti munka- erőtervek sem számoltak reáli­san. Az sem vitatható, hogy neves iparágakban — mindenekelőtt a textiliparban, de például a ke­reskedelemben is — a svermek- gondozási segélyt igénvbe vevő anvák tízezrei szinte megoldha­tatlan gondok elé állították a munkaügyi vezetőket. És — ahogy ez megintcsak lenni szo­kott — jött a már majdnem pá­nikhangulat, keserű nyilatkoza­tok hangzottak el, itt is, ott is tanácstalan és reménytelen so- pánkodásba ütközött az ember, mert ez még mindig egyszerűbb­nek — sőt sokak szerint célrave­zetőbbnek — látszott, mint gyö­keresen átértékelni nemcsak a munkaügyi terveket, hanem az egész létszámügyről alkotott és vallott felfogást. Külön vitatéma lehetne, hogy ‘ha semmi gond nem lenne a kisgyermekek bölcsődei elhelye­zésével, akkor a gyermekgondo­zási segély elvesztené-e létjogo­sultságát? Ne feledjük: a 4iők munkavégzőképessége az anya­ság vállalásával alapvetően meg­változik. S ez a változás nem a szüléssel, hanem már a terhes­séggel kezdődik és nem fejező­dik be a gyermekágyi vagy a szoptatási idő elteltével, hanem eltart legalább a gyermek há­roméves koráig. Ebben az idő­szakban kell a termelőmunkából kivált anyák szociális ellátását megoldani, s ebből a megfonto­lásból is döntöttek annak idején a gyermekgondozási segély be­vezetéséről, s nem csupán a böl­csődei gondok enyhítése miatt. Erről is megfeledkeztek sokan, és arról is, hogy az időközben hozott népesedéspolitikai intéz­kedéseknek is lesz némi — nem éppen elhanyagolható — hatá­suk az általános munkaerőhely­zetre. A gyermekgondozási segély­rendszeren — ahogy ezt a kö­zelmúltban hozott kormányin­tézkedések is igazolják — időn­ként lehet módosítani, igazítani. Most lehetővé tették a segélyezés többszöri megszakítását, azt, hogy a segélyt igénybe vevők, il­letve a nyugdíjasok elvállalják mások gyermekeinek gondozá­sát, s kísérletképpen megvizsgál­ják a gyermekgondozási szabad­ságon levők bedolgozói munka­körben való foglalkoztatásának tapasztalatait. De a kormány — a kedvező tapasztalatok alapján — egvértelműen és határozottan fog'ait állást a segélyrendszer mellett, s ez azt is jelenti, hogy túlhaladottak a gyermekgondo­zási segélv fölötti viták. Vagy ha úgy tetszik: ideje valami egé­szen más munkaerő-gazdálkodá­si gyakorlatot alkalmazni. Vértes Csaba Hazaérkezett Franciaországból a béketanács küldöttsége Csütörtökön hazaérkezett Pá­rizsból a? Országos Béketanács küldöttsége, amely a francia bé­kemozgalom meghívására Dar. vasi Istvánnak, az OBT alelnö- kének vezetésével január 3—15. között tett látogatást Franciaor­szágban. A delegáció tagja volt dr. Kemenes Egon, az MTA Vi­lággazdasági Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa. A küldöttség járt Marseille-ben és részt vett a gazdasági fejlődés, valamint az új gazdasági világ­rend kérdéseiről ott tartott or­szágos konferencián. A delegá­ció tagjai találkoztak Marseille és Nimes városok békebizottsá­gainak vezetőivel. A küldöttsé­get a Ferihegyi repülőtéren dr. . Sütő Gyula, az Országos Béke­I tanács titkára fogadta. (MTI) Megállapodás a Népszabadság és a Rudé Pravo között Csütörtökön hazaérkezett Prá­gából Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a ' Népszabadság főszerkesztője, aki Oldrich Svestkának, a CSKP KB titkársága tagjának, a Rudé Pra­vo főszerkesztőjének meghívásá­ra január 12—15. között látoga­tást tett Csehszlovákiában. Fo­gadta őt Ján Fojtik, a CSKP KB titkára. A Rudé Pravo szerkesztőségé­ben megbeszélést folytatott és megállapodást írt alá Oldrich Svestkával a két szerkesztőség együttműködésének továbbfej­lesztéséről. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­Elutazotí hazánkból a portugál külügyminiszter Antunes megérkezett Prágába Ernesto Meló Antunes, a Por­tugál Köztársaság külügyminisz­tere csütörtökön délelőtt — kísé­retének tagjaival együtt — el­utazott Magyarországról. (A lá­togatásról közös közleményt ad­tak ki, melyet lapunk 2. oldalán közlünk.) Búcsúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Púja Fri­gyes külügyminiszter, Szarka Károly külügyminiszter-helyet­tes, Csaba Ferenc, a Magyar Népköztársaság lisszaboni nagy­követe, és a Külügyminisztéri­um több vezető munkatársa. Je­len volt Lopes Vieira, a Portugál Köztársaság budapesti nagykö­vete. Ott volt dr. Václav Mora- vec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykö­vete is. *»* \ Meló Antunes portugál kül­ügyminiszter Prágába érkezése­kor újságírók előtt kijelentette: látogatásának az a célja, hogy eszmecserét folytasson a két or­szágot érintő, széles témakört felölelő kérdésekről. A portugál diplomácia vezető­je csütörtökön kezdi meg tár­gyalásait csehszlovák kollégájá­val, Bohuslav Chnoupekkel. An­tunes Pozsonyba is ellátogat. (MTI) nacs csütörtökön ülést tartott. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi, valamint az igazság­ügyminiszter előterjesztésére a kormány megtárgyalta az éleilmiszertermelés és forgal­mazás előfeltételeiről, minősé­géről szóló törvényjavaslatot, és úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A Központi Népi Ellenőrzési Eizottság elnöke jelentést tett a vizek szennyeződésének megakadályozására hozott kormányrendeletek végrehaj­tásának ellenőrzéséről. A víz­tisztaság javítása érdekében további erőfeszítésekre van szükség. A kormány a jelen­tést elfogadta. Utasította az érdekelt minisztereket és or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy a saját területü­kön tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi, valamint a pénzügy- miniszter javaslatára a kor­mány határozatot hozott a mezőgazdasági szövetkezetek nem mezőgazdasági jellegű te­vékenysége szabályozásának egyes kérdéseiről. A közlekedés-) és postaügyi miniszter jelentést tett a vas­úti-közúti kereszteződések korszerűsítésére, a közlekedés- biztonság javítására előirány­zott intézkedésekről. A Mi­nisztertanács utasította az ér­dekelt minisztereket, hogy se­gítsék a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztériumot a ter­vezett intézkedések megvaló­sításában. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vet­te a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter jelentését az új ingatlannyilvántartás kialakításáról, és határozatot hozott az eljárás további egy­szerűsítésére, gyorsítására. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Megtartotta utolsó zárszámadását az okányi Petőfi Tsz Január 1-ével Haladás néven egyesült az okányi Petőfi és az Alkotmány Tsz. A közös mun­kák gyors és megalapozott el­kezdésének első feltételeként -jelölte meg a tsz vezetősége az 1975. évi gazdálkodás eredmé­nyeinek mihamarabbi összege­zését. így került sor tegnap, ja­nuár 15-én a Petőfi Tsz 17 éves működését bezáró utolsó zár­számadásra, a megye termelő- szövetkezetei esetében pedig az elsőre. Gyorsította a zárszámadás elkészítését az egész évben jól szervezett gazdasági és pénz­ügyi munka. A termelő és érté­kesítő tevékenység nyomán egy­millió forinttal nőtt a szövet­kezet nyeresége. A bruttó jöve­delem 12,4 millió forint, mely­ből félmillió forintot biztonsá­gi alapra helyeztek. A bruttó jövedelmet úgy osztották fel, hogy a fejlesztési alapra 27,3 százalék, a részesedési alapra pedig 72,7 százalék jutott. í Januári ritkaság A békéscsabai MÉK telepén a januaroan ritkaság számba me­nő zamatos körtét készítik elő szállításra a telep dolgozói (Fotó: Demény) Felvételi előkészítő tanfolyam kezdődik A Békés megyei Művelődési Központban ez év márciusából felvételi „előkészítő taníolyamot indítanak a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának egyet­értésével. A tanfolyamra azok a főhivatású népművelők, illet­ve könyvtárosok jelentkezhet­nek, akik még nem töltötték be 40. életévüket, érettségivel ren­delkeznek, s így jelentkezésük a felvételi vizsgára kötelező. Az előkészítő tanfolyam hall­gatói hetente egy aíkalőmmal jönnek majd össze, s 9-től 16 óráig vesznek részt a foglalko­zásokon. A tanfolyam — amely­re február 1-ig nyújtják be je­lentkezésüket az érdeklődők — 1976 májusában fejeződik be.

Next

/
Thumbnails
Contents