Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-16 / 13. szám
KÖZLEMÉNY Ernesto Meló Antunes, a Portugál Köztársaság külügyminiszterének magyarországi látogatásiról For résfal-kór Magyar-NSZK tárgyalások Egész napon át tartó ülés után csütörtökön délután jegyzőkönyv aláírásával fejeződtek be Bonnban a magyar—^nyugatnémet gazdasági vegyesbizottság tárgyalásai. A megbeszéléseken a két küldöttség — amelyet magyar részről dr. Biró József külkereskedelmi miniszter, nyugatnémet részről Hans Friderisch szövetségi gazdaságügyi miniszter vezetett — egyetértett abban, hogy harmonikus, azaz az eddiginél kiegyenlítettebb fejlődést kell biztosítani Magyarország és az NSZK kereskedelmi kapcsolatainak. Figyelembe véve a Magyarország hátrányára jelentkező pasz- szívumot, küldöttségünk igényelte az NSZK-ban még fennálló mennyiségi korlátozások felszámolását. Igényét alátámasztotta a GATT-szerződésból eredő jogaival. A megbeszéléseknek igen fontos témáját alkotta a gazdasági kooperáció. Ilyen jellegű kapcsolatok már egy évtizede kialakultak a két ország között és ma is 159 kooperációs megállapodás van érvényben. A kooperációs kapcsolatok fejlesztésének még tág tere van: különösen kínálkozik erre a gépes szerszámipar, a műszeripar, a vegyipar és a villamosipar. *** Dr. Biró József csütörtökön délben ebédet adott nyugatnémet kollégája, Hans Friderisch tiszteletére. Pohárköszöntőjében mindkét miniszter igen pozitívan értékelte a tárgyalások eredményét. Dr. Bíró József pénteken délelőtt Érti földművelésügyi miniszterrel tart megbeszélést, majd nyugat-németorszási hivatalos látogatásának befejeztével kora délután a kormány külön- génén visszautazik Budaoestre. (MTI) Moro a megbízott olasz kormányfő Giovanni Leone ol>sz államfő ismét Aldo Moro• keresztény- demokrata párti politikust bízta meg a második világháború utáni 33. olasz kormány megalakításával (Telefotó — AI’—MTI—KS) Púja Frigyes külügyminiszter meghívására Ernesto Meló Antunes, a Portugál Köztársaság külügyminisztere január 12—15 között hivatalos látogatást tett Magyarországon. A portugál kül. ügyminisztert fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A külügyminiszterek megbeszélést folytattak országaik kétoldalú kapcsolatainak alakulásáról és a mindkét felet érdeklő nemzetközi kérdésekről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele óta eltelt rövid idő alatt országaik kétoldalú kapcsolatai minden területen gyors fejlődésnek indultak. Kiemelték a kereskedelmi árucserére, a gazdasági ipari és műszaki együttműködés fejlesztésére vonatkozó megállapodást, továbbá a légügyi egyezmény jelentőségét. A miniszterek megállapították, hogy a két ország kapcsolatainak fejlesztése, a kölcsönösen előnyös együttműködés kialakítása megfelel mind a Magyar Népköztársaság, mind a Portugál Köztársaság érdekeinek és elősegíti az európai béke megszilárdítására irányuló erőfeszítések sikerét. Megerősítették kormányaik elhatározását, hogy a két ország kapcsolatait tovább fejlesztik és hatékony együttműködést alakítanak ki politikai, gazdasági, tudományos és kulturális téren egyaránt. Egyetértettek abban, hogy a közeljövőben tárgyalások kezdődjenek a két ország képviselői között műszaki-tudományos, közúti fuvarozási, hajózási és idegenforgalmi egyezmény megkötéséről. Támogatják a két ország szervezetei és intézménvei közötti kapcsolatok létesítését. A külügyminiszterek eszmecserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésektől is. Kiemelték az enyhülés uralkodó szerepét a jelenlegi nemzetközi politikai életben, s kifejezték meggyőződésüket, hogy az enyhülés folyamata visszafordíthatatlanná válik: ez újabb lehetőségeket teremt a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködésének bővítésére. Hangsúlyozták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet történelmi jelentőségét az enyhülés eredményeinek megszilárdításában, az államok közötti bizalom erősítésében. Megállapították, hogy az értekezlet záróokmányának aláírása valamennyi békeszerető erő sikere, az abban foglalt rendelkezések valóra váltása minden népnek I egyaránt érdeke. Megerősítették ! kormányaiknak azt a szándékát, 1 hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának a rendelkezéseit tiszteletben tartják és teljes mértékben megvalósítják mind kétoldalú, mind sokoldalú kapcsolataikban A Portugál Köztársaság nagyra értékeli a Magyar Népköz- társaság tevékenységét, amelyet az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében kifejt. A külügyminiszterek aláhúzták annak fontosságát, hogy a politikai enyhülés hatékony leszerelési intézkedésekkel párosuljon. Rámutattak arra, hogy fokozott erőfeszítéseket kell tenni a fegyverkezési verseny fékezése, majd megszüntetése érdekében. Kifejezték reményüket, hogy a hadászati rendeltetésű fegyverek korlátozására irányuló szovjet—amerikai tárgyalások, valamint a fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalások mielőbb eredményre vezetnek. Hangsúlyozták, hogy a leszerelési világkonferencia összehívása pozitív lépés lenne áz általános és teljes leszerelés megvalósítása irányában. A külügyminiszterek hasznos eszmecserét folytattak az angolai helyzetről. A külügyminiszterek rámutattak a gyarmati rendszer maradványai felszámolásának szükségességére és kinyilvánították támogatásukat a még gyarmati sorban élő népek önrendelkezési jogának érvényesítésére, az ENSZ biztonsági tanácsa és közgyűlése vonatkozó határozatainak megfelelően. A Magyar Népköztársaság nagyra értékeli Portugália deko- lonizációs politikáját, amelyet a legjobban az mutat, hogy az elmúlt időszakban volt gyarmatainak biztosította a függetlenséget, Ezzel hozzájárult a nemzetközi feszültség csökkentéséhez is. A közel-keleti helyzetet illetően a miniszterek annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a térség tartós és igazságé» békéje csakis az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak maradéktalan végrehajtása, az izraeli csapatok által megszállt arab területek kiürítése, a Palesztinái arab nép törvényes jogainak és a térség valamennyi állama biztonságának és függetlenségének tiszteletben tartása alapján biztosítható. Megfelelő előkészületek után a genfi konferencia felújítása hozzájárulhat minden érdekelt fél problémájának megoldásához. A miniszterek méltatták az Egyesült Nemzetek Szervezetének jelentőségét a béke és a biztonság megőrzésében és alá- húzták, hogy a világszervezet alapokmánya helyes törekvéseket és elveket tükröz. Hangsúlyozták az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepét a nemzetközi gazdasági kapcsolatok újjárendezésében. A fejlődő országok problémáinak megoldását illetően a miniszterek irányadónak tekintik az ENSZ köz- * gyűlése VI. és VII. rendkívüli ülésszakának határozatait. A külügyminiszterek kifejezték reményüket, hogy a vietnami nép képviselői mielőbb elfoglalhatják jogos helyüket az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Ernesto Meló Antunes külügy. miniszter budapesti tárgyalásai, a találkozók és megbeszélések, az őszinteség, a bizalom és a baráti együttműködés légkörében zajlottak le. Jelentős mértékben hozzájárultak a nemzetközi kérdésekben elfoglalt álláspontok jobb megismeréséhez, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez. A külügyminiszterek örömmel állapították meg, hogy számos nemzetközi kérdésben nézeteik azonosak vagy közel állnak egymáshoz. Meló Antunes hivatalös portugáliai látogatásra hívta meg Púja Frjgyest, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontját diplomáciai úton egyeztetik. (MTI) Csou En-lajnak, a Kínai Nép- köztársaság Államtanácsa elnökének elhunyta kapcsán a Magyar Népköztársaság kormánya nevében Havasi Ferdnc miniszterelnök-helyettes, Marjai JóN emrég Ronald Reagan, Kalifornia állam volt kormányzója beszédet mondott Philadelphiában. Mint elnökjelölt általában sokat szerepel a nyilvánosság előtt: az eirfökválasztáshoz készíti elő a talajt. Philadelphiában Reagan az Egyesült Államok és a fejlődő országok — az itt használatos szóval a „harmadik világ” — kapcsolatairól beszélt. Ezt a kifejezést gyakran megismételte. Egy esetben azonban elszólta magát és a „harmadik világ” helyett „harmadik világháborút” mondott. Beszédének ez a része így hangzott: „Az Egyesült Államok sokat tehet a harmadik világháború érdekében”. A nyelvbotlások időnként elárulják. hogy az ember valójában mit forgat az agyában. Amikor azután újra elszólta magát, Reagan így tréfálkozott: „Lehet, hogy túlságosan sokat gondolok Oroszországra?” Annak idején túl sokat gondolt Oroszországra James Vincent Forrestal, az Egyesült Államok nemzetvédelmi minisztere is, s kiugrott az ablakon, amikor az „orosz invázió” réme öngyilkosságba kergette. Ezzel, kapcsolatban elmoridhatjuk, ho.^y a „Forrestal-kórral” Washingtonban még ma is találkozhatunk — hol itt, hol ott bukkan fel. Nemrég a hadügyminisztérium éléről távozott James Schlesin- gert a jobboldali amerikai sajtó kegyes jóindulattal „félelem- és gáncsnélküli lovagnak” titulálta, aki félre verte a harangot, s úgy figyelmeztetett mindenkit a „szovjet fenyegetés növekvő veszélyére”. A hivatal, amelynek élén állott széles körben elterjesztette az „Enyhülés a szovjet stratégiában” című jelentést, amely a CIA, a Központi Hírszerző Ügynökség titkos boszorkánykonyhájában készült. A jelentés — az ősrégi és sokszorosan lejárt recept alapján — azt javasolja, hogy a Szovjetunióval az „erőpolitika pozíciójából” kell tárgyalni. Az amerikai katonai körök mai nézeteit D. Middleton nemrég megjelent, „Megnyerheti-e Amerika a következő háborút?” című könvve tükrözi. A szerző, a New York Times című lap katonai szemleírója, védelmezi a Pentagon nézeteit. Middleton sajnálkozik: „Az enyhülés légköre — úgymond — megfertőzte a nyugati fővárosokat, beleértve Washingtont is ... S ha az Egyesült Államok felkészültségét nézzük, egy nagy háború megnyerésének lehetősége sok aggodalomra ad okot”. A szerző felsorolja idegességének okait: X. a vietnami háború negatív módon befolyásolta az amerikaiak viszonyulását a katonai ügyekhez; 2. a gazdasági nehézségek elvonták az állampolgárok figyelmét a külpolitikai problémáktól; 3. az amerikai—szovjet kapcsolatok javulása, az emberek óhaja, akik hinni akarnak a szovjet—ame rikai feszültség légkörének enyhülésében — lelki nyugalmat ' teremtett az amerikai társadalom széles rétegeiben. Ebben a Pentagon a bűnös —■ jelenti ki Middleton, amely „huszonöt éven keresztül eltúlozta a fenyegető orosz veszély nagyságát”, most pedig, amikor a figyelmeztetései valóban a valóságot kezdik tükrözni, már nem hisznek neki. Igaz, a sötét felhőnek van egy kis ezüstösen csillogó darabkája is — jegyzi meg a szerző, amennyiben „az amerikai stratégák a Kínai Népköztársaságot úgy ítélik meg, hogy az bármilyen fegyveres konfliktus esetén vagy semleges marad, vagy szövetségesük lesz ...” A kép azonban — hangsúlyozza ismételten Middleton —, egészében véve igen komor. Az Amerikai Egyesült Államokkal ellentétben „az orosz állam minden vonatkozásban szilárd”. Emellett — figyelmeztet Middleton — az oroszok „a patriotizmus óriási tartalékaival rendelkeznek”. Mindezen okok alapján a szerző levonja a következtetést: a katonai erőt sürgősen növelni kell. Middleton a fegyverkezési hajsza fokozását javasolja, mint a győzelem szavatoló- ját a következő háborúban. A „Forrestal-kór” nyilvánvaló esete forog fenn: Middleton könyve ismét csak a „szovjet fenyegetés” rémét idézi fel. Szerencsére, ahogy maga jegyzi meg, „az amerikaiak hinni akarnak az enyhülésben”, és — ezt már mi fűzzük hozzá — a hitük reális számításokon alapszik. K i lehet-e gyökeresen irtani a „Forrestal-kórt?” Nem könnyen, mivel a fertőzés forrása, a hadiipari komplexum továbbra is létezik. De már kevésbé fertőző: az enyhülés immunissá teszi az embereket. New York súlyozták a sajtóértekezlet részvevői. Közölték, hogy a sztrájkotokkal való szolidaritás jeléül az összes ellenzéki csoport a jövő kedden tömegtüntetést rendez. A , munkásbizottságok egyik vezetője, Tranquilino Sanchez elmondotta, hogy jelenleg több mint 200 ezren sztrájkolnak Madridban és környékén. Madridi körökben a legfigyelemreméltóbbnak magát a sajtó- értekezlet tényét tartják, hiszen még mindig érvényben vannak a politikai pártok és a munkásbizottságok működését tiltó francoista törvények. • • * Súlyos összecsapásokkal végződött szerdán Madridban az a tüntetés, amellyel mintegy kétezer sztrájkoló munkás tiltakozott az ellen, hogy a kormány szerdán katonai szolgálatra hívta be a postai dolgozókat. A tüntetők a madridi főposta előtt gyűltek össze. Követelték, hogy biztosítsanak normális feltételeket a postások munkájához. A rendőrség könnygázzal és gumibotokkal felszerelve rohamozta meg a tömeget. Hét postai alkalmazottat letartóztattak. (ADN) Részvétlátogatás * a kínai nagykövetségen Közös sajtóértekezletet tartottak Madridban a spanyol ellenzéki pártokat egyesítő két nagy csoportosulás, a Demokratikus Tanács és a Demokratikus Platform képviselői. Teljes támogatásukról biztosították a sztrájkoló spanyol munkásokat béreik felemelésére, a szabad szervezkedés jogára, a demokratikus és szabadságjogok helyreállítására irányuló követeléseikben. A kormányt tették felelőssé azért, hogy a szakszervezeti épületek lezárásával, a szakszervezeti vezetők letartóztatásával és a tüntetések erőszakos letörésével fokozza a feszültséget az országban. A kormány eddig a legkisebb kísérletet sem tette az ország demokratizálására — hangzsef külügyminisztériumi államtitkár és dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője január 15-én részvétlátogatást tett a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségén. G. Gcraszimov (APN—KS) Kétszázezer sztrájkoló Madridban Az ellenzéki csoportok sajtóértekezlete
