Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-14 / 11. szám
A megyei tanács vb üléséről jelentjük Endrod ipari termelése meghaladta a 270 millió fariatet A nagyközségi tanács vb tevékenysége megfelel a törvényes követelményeknek A megyei tanács végi ehajtó bizottsága január 13-án tartotta ülését Békéscsabán, dr. Szabó Sándor általános elnökhelyettes elnökletével. Megtárgyalta Endréd nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságának munkájá ról szóló beszámolót Szilágyi Imre tanácselnök előterjesztése alapján. Kiegészítő jelentést adott a szarvasi Járási Hivatal elnöke, Győri Imre. Ennél a napirendi pontnál jelen volt és felszólalt Kenyeres István, a nagyközségi pártbizottság titkára. A megyei testület elismerés-, sei szólt a községi tanács vb . la kosságot szolgáló tevékenységéről, a testületi munka igényességéről. Érdekessége ▼olt ennek »' tanácskozásnak, hogy bár End- j rőd szerepelt a napirenden, I mind a jelentések, mind a fel- | szólalok gyakran említették a i szomszéd Gyoma nagyközség nevét. Adódott ez abból, hogy Endrőd—Gyoma együttesen mint részleges középfokú központ, jelentős helyet foglal el a szarvasi járás települései között. A két település együttműködése tervszerű. Az országos település- hálózat fejlesztési koncepcióról szóló kormányhatározat is Endrédnek a szomszédos Gyoma nagyközséggel együttes fejlesztését írja elő, Ez hosszú távú teendő — állapította meg a testület. Ennek társadalompolitikai és igen pozitív gazdaságpolitikai háttere van, s ez sokirányú. Például ivóvízellátás; (bár itt komoly gondokkal küzdenek) lakásépítés; alsó és középfokú oktatás; szakmunkásképzés; iparfejlesztés és egészségügyi ellátás. Így a szemszakorvosi ellátást is Gyoma nagyközséggel közösen biztosították. A központi orvosi rendelő felújítását is az elmúlt évben fejezték be. E témákban a két nagyközség vezetői rendszeresen konzultálnak. Így jött létre a gyomai és az endrődi ÁFÉSZ egyesülése is. Egyébként itt él a járás lakosságának 49 százaléka és az iparban foglalkoztatottak 74 százaléka. Endrőd ipari termelése 1975-ben meghaladta a 270 millió forintot. Ez a szám azért érdekes, mert 1974-ben még 185 millió 750 ezer forint értékű termelést adott a község két ipari szövetkezete. Jelenleg 1227 dolgozót foglalkoztatnak, köztük 882 nő. Átlagkeresetük 25 ezer 552 forint volt 1974-ben, amíg a múlt évben 10 százalékkal növekedett. Igv érthető az is, hogy a kereskedelem áruforgalma 3,8 százalékkal növekedett az előző évhez képest. A javuló áruellátás mellett még mindig hiányos azonban a zöldség, gyümölcs, valamint a töltelékáruk és a tőkehúsellátás. A községi tanács végrehajtó bizottságának kellő ismeretszerzését jól segítik a tanácstagok aktív részvételei a testületi üléseken. A tanácsüléseken általában 7-8 hozzászólás hangzik el a bejelentések, interpellációk száma 4-5. Következménye ez annak, hogy a testület elé kerülő napirendek között több olyan téma szerepel, amely a lakosság nagy részét érinti: közművelődés, gyermekintézmények fejlesztése stb. Figyelemreméltó, hogy a tanácstagok hozzászólásaik során sok olyan javaslatot tesznek, melyek arról tanúskodnak, hogy jól érzékelik a lakosság, a választók igényeit. Foglalkoznak járdaépítéssel, vízműfejlesztéssel, a közvilágítás javításával. Nagy gondot fordítanak a tanácshatározatok végrehajtásának megszervezésére. A megyei tanács végrehajtó bizottság jónak ítélte meg, hogy a községtanács tagjai rendszeresen beszámolnak választóiknak. A községi végrehajtó bizottság a múlt évben megszervezte a tanácstagok és üzemi dolgozók bevonásával a népfrontfórumokat az üzemekben. Az a tapasztalat, hogy ezek igen eredményesek és hasznosak Voltak. A tanácstagok itt 50-60 üzemi dolgozóval találkoztak. Az üzem vezetői is részt vettek ezeken a fórumokon, így közvetlen beszélgetés alakulhatott ki az üzem életéről, a községről, a közös feladatokról és gondokról. Az itt elhangzott javaslatok alapján 1976-tól kezdve a tanácstagok üzemlátogatását is megszervezi a végrehajtó bizottság. A múlt évben hét ízben rendeztek részfalugyűlést, melynek egyik témája az endrődi és a gyomai ÁFÉSZ egyesülése volt, ami sikerrel járt. Mindez bizonnyal hozzájárult ahhoz is, hogy az 1971-ben elfogadott negyedik ötéves tervét a tanács teljesítette. Jónak ítélte a megyei testület a községi tanács adópolitikáját, a gazdálkodást, az intézmények tevékenységét és azok ellenőrzését. Megállapította, hogy az endrődi Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságának tevékenysége megfelel a törvényes követelményeknek. Célkitűzéseinek meghatározásában elsőrendű feladatának tekinti a községben az államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztését, az államigazgatási munka színvonalának növelését, a párthatározatok, valamint a megyei tanács által meghatározott feladatok végrehajtását. A két jelentést a vitákban elhangzottakkal együtt a testület elfogadta. Ezt követően a végrehajtó bizottság elfogadta dr. Gácsér József osztályvezető által előterjesztett jelentést a megyében élő nemzetiségek helyzetéről. Megállapította, hogy a nemzetiségeknek a megyében életkörülményeik továbbra is azonosak a magyar lakosságéval. Képviseleti arányuk a társadalmi szervezetekben, a gazdaságokban és az intézményekben megfelel a lakosság összetételének. A párt- határozatok nyomán a párt és a1 tanácsi testületek tervszerű intézkedéseinek eredményeként folyamatosan fejlődik a nemzetiségi oktatás és a művelődés- ügy. Majd tudomásul vette a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Közalkalmazottak Szakszervezete Békés megyei bizottsága együttműködési megállapodásának érvényesüléséről szóló tájékoztató jelentést. I továbbiakban szabályzatot hagyott jóvá a cigánytanulókkal foglalkozó pedagógusok, valamint a nagycsaládos oktatási dolgozók jutalmazásáról. Hozzájárult a nagyszénási Nagyközségi Tanács V. B. költségvetési üzeme tevékenységi körének bővítéséhez. Végül bejelentéseket tárgyalt meg és személyi ügyekben döntött. —r. Szövőipar Zalában A Kőbányai Textilipari Vállalat a IV. ötéves tervidőszak során szővöüzemet létesített Zalaegcrsze- ; gén. Az új gyáregység ma már mintegy hatszáz zalai dolgozónak biztosít munkát (MTI Fotó—Jászai Csaba felv.—KS) * A párttagsági könyv A tagsági könyvek kicserélése bizonyos időszakonként ismétlődő a párt gyakorlatában. A felszabadulás után lebonyolított tagkönyvcserék többségét tulajdonképpen a tag-i sági könyvek lejárta, illetve az I ideiglenes tagsági igazolványok kicserélése tette szükségessé, csupán az 1949-es tagkönyvcse- re volt tagrevízióval összekötve. Mindazonáltal az egyes tag- könyvcseréknek mindenkor meg volt a megfelelő politikai jelentősége. Ez természetes is, hiszen a párt tevékenységének bármely területét érintő legkisebb szervezeti intézkedés sem különíthető el az általános politikai céloktól. Különösen így van ez a párttagsági könyv eestében, amely a politikai értelembe vett társadalmi hovatartozás, a politikai, a világnézeti hitvallás, egy haladó és tudományosan megalapozott élenjáró eszme melletti elkötelezettség, a kommunista magtartás és erkölcsi normák önként vállalt követésének dokumentuma. Annak igazolása és kifejezője, hogy tulajdonosa egy olyan kommunista közösség tagja, amely az internacionalizmus elvét követve, a munkásosztály társadalmi hivatását valóra váltva állhatatosan küzd az osztályérdekeivel egybeeső nagy nemzeti célkitűzésünk, a szocialista társadalom teljes felépítéséért. Pártunk eddigi története arra is teljes bizonyságul szolgál, hogy a párthoz való tartozás, illetve az azt igazoló tagsági könyv politikai értékét a helyesen kidolgozott és következetesen megvalósított politikai irányvonal által, valamint tagjainak a példamutató helytállása, magánélete által az egész párt számára kivívott tekintély adja. Pártunk helyes politikája, annak sikeres alkalmazása, tagjainak munkája következtében a magyar kommunisták piros tagsági könyve nemzetközileg is, dolgozó népünk körében is nagy tekintélynek örvend. P árttagságunk idősebb generációja. a munkásmozgalom veteránjai súlyos megpróbáltatások árán az illegalitás körülményei között életüket is kockára téve harcoltak a nép, az osztály — a párt ügyéért, fenntartották, védték — őrizték párthoz való tartozásukat. A felszabadulás utáni első tagkönyvcserét 1948-ban a Magyar Kommunista Párt politikai továbbfejlődésének igényével hajtottuk végre. A két munkáspárt egyesülése után az 1949-ben lefolyt tagkönyvcsere tulajdonképpen annak kifejezője volt, hogy egy politikai platformon a közös cél érdekében megvalósult a munkásosztály erőinek tömörítése és kedvezőbb politikai feltételek jöttek létre a szocialista építőmunka kibontakoztatásához. Az 1950-es években a párt vezetésével népünk kimagasló sikereket ért el a szocialista építőmunkában. Kiépült a munkás-paraszt szövetségen alapuló államhatalmi-államigazgatási rendszerünk: a tanácsrendszer, létrehoztuk és fejlesztettük a szocialista ipart, kiépültek a mezőgazdasági üzemek szocialista formái, a korábbiakban soha nem tapasztalt fejlődést ért el a tudományos-kulturális élet, népünk egészségügyi-szociális körülményei. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban, hogy ebben az időben a párt tevékenységében súlyos hibák is jelentkeztek. Ugyancsak erre az időszakra esett, hogy népünk belső és külső ellenségei támadást indítottak szocialista vívmányaink ellen. S ez az 1956-os ellenforradalomba torkollott. A támadás fő tpze a pártra irányult. Az elkövetett hibák és az ellenforradalmi támadás következtében a párt, a kommunisták nagy megpróbáltatáson mentek keresztül, melyből a kivezető utat a párt újjászervezése, helyes politikai vonalának kidolgozása és alkalmazása jelentették. Ebben az időszakban lebonyolított tagkönyvcserék (1952., 1957., 1967.) sorából politikai jelentőségénél fogva különösen kiemelkedik az ideiglenes tagsági és tagjelölt igazolványok 1957— 1958. évi kicserélése végleges tagkönyvekre. Az ellenforradalom utáni időszakban a párt tagjának lenni egyet jelentett következetesen szembenézni az elkövetett hibákkal, vállalni azok kijavítását, hinni a kibontakozás lehetőségében, a párt szavában, a haladó erők erejében, a politikai konszolidáció lehetőségében. Az azóta eltelt évek politikai és gazdasági eredményei a pártra, a kommunistákra vonatkoztatva is számos tanulságot hordoztak. Mindenekelőtt abban a vonatkozásban, hogy a munkánkhoz az erőt, az önbizalmat a munkás- osztálytól, dolgozó népünktől meríthetjük, hogy a tekintélyért, a nép bizalmáért nap mint nap újra és újra meg kell dolgozpi, hogy a párttagsági könyv nemcsak az eredmények, a sikeres dolgok, hanem az úgynevezett népszerűtlen feladatok vállalására is kötelez, s hogy aki ma a párt tagja akar lenni, annak számára nem elegendő a politika formális elfogadása, hanem nyíltan, önzetlenül kell kiállnia és dolgoznia annak képviseletében és végrehajtásában. H atodik tagkönyvcserét pártunk XI. kongresszusa olyan helyzetben határos, zott el, amikor a párt vezető szerepe az élet minden területén töretlenül érvényesül, tömegkapcsolatai jók, a pártegység biztosított, a párt tagjainak túlnyomó többsége következetesen dolgozik a határozatok végrehajtásáért, a párt taglétszáma és összetétele egészségesen fejlődik. Egyszóval semmiféle indok nincs arra, hogy általános tagfelülvizsgálatot, illetve tagrevíziót hajtsunk végre. A szocialista. építőmunka közeli és távolabbi programja ugyanakkor szükségessé teszik, hogy a XI. kongresszus által felvázolt célkitűzések tükrében a párt egy olyanfajta önvizsgálatot végezzen el, melynek lényege: a kongresszusi határozatok végrehajtására történő felkészülés, mozgósítás. A Központi Bizottság 1975. október 23-i határozata a most sorra kerülő tagkönyvcsere céljául az előbbiekkel ösz- szefüggésben tűzte ki. A párt egyes megyei vézető szerveinek e jelentős politikai feladat lebonyolítására megfelelő intézkedési terve van. Ezekben megfogalmazódott, hogy a tagkönyvcsere sokoldalú politikai-szervezeti és technikai feladatait jól szervezett és koordinált munkával kell végrehajtani, biztosítva azt, hogy más fontos politikai célkitűzések, a gazdasági-társadalmi és állami feladatok törésmentesen megvalósuljanak. A tagkönyvcsere céljának elérését biztosító feladatok sorából jelentőségénél fogva kiemelkednek azok a személyes beszélgetések, melyet minden alapszervezetben le kell folytatni a párttagsággal 1976. márciusa és júliusa között. Fontos követelmény, hogy ezekre a beszélgetésekre nyílt, őszinte, közvetlen elvtársi légkörben, jól átgondolt és megalapozott véleményalkotás mellett kerüljön sor, mert csak így lehet biztosítani, hogy a párt politikájából adódó feladatok, az alapszervezet tevékenysége, a párttagok munkája, képzettsége, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtására és az alapszervezet munkájára vonatkozó vélemények, javaslatok reális számvetését tudjuk elvégezni. Dr. hátos István, az MSZMP KB alosztályvezetője 1976. JANUAb 14,
