Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-14 / 11. szám
A Palicsi- felújítása Szabadka közelében, nem messze a jugoszláv—magyar országhatártól terül el a 4.2 négyzetkilométer nagyságú Palicsi-tó, az egykoron kedvelt kiránduló- és fürdőhely, a bácskaiak „kis Balatonja”. Ez a tó — az idők sodróban — elposványosodott, s ezért megtisztításra, rendezésre, felújításra szorult. Teljes négy évi szanálási munka után 1975 november derekán a tóba tiszta, friss víz kezdett csörgedezni: megkezdődött az új szennyvíztisztító telep bejáratása. A víztisztító telep szűrőberendezésein keresztül jut a csapadék és a szabadkai szennyvíz- csatornák vize a tóba. A szennyvíztisztító telep 45 000 000 új dinár ráfordítással épült. Az új tisztítóberendezés bejáratása 1976 január derekáig tart, s csak azután kezdi meg teljes kapacitással működését. Ekkor a •Palicsi-tóba naponta 15 000 köbméter tiszta víz kerül. Ezáltal gyakorlatilag be is fejeződik a Palicsi-tó szanálásának legfontosabb része. A tófenékről az elmúlt két évben körülbelül 2 millió köbméter szennyezett iszapot emeltek ki. Az előirányzat szerint a Palicsi-tó teljes feltöltése 1977 tavaszán befejeződik. Műszerfal a Polski Fial 126-oshoz A Ganz Műszerművek angyalföldi gyáregysége — a KGST gépkocsi programjának keretében — Polski Fiat 126 típusú gépkocsihoz készít műszerfalakat. 1975-ben 23 ezer darabot gyártottak. MTI Fotó — Balaton József — KS) Módosul a lakásbiztosítások rendszere A Magyar Nemzet írja rólunk A Csepel Autógyár tervei Szeghalmon — Tájvédelmi körzet Dévaványa A Magyar Nemzet január 11-i száma két írásban is foglalkozik megyénkkel, illetve annak két településével. A Csepel Autógyár tervei című cikkben ezeket írja: Ipartelepítés „A munkaerő-ellátás nem kevés gondot okoz. A Kohó- és Gépipari Minisztérium irányítása alá tartozó nagyvállalatok az elmúlt években több volt gépállomási javítóüzemet vettek át. A Csepel Autógyár előrelátó iparpolitikája alapján Békés megyében átvett egy ipari szövetkezetei Szeghalmon. A gyár vezérigazgatója és Klaukó Mátyás, a Békés megyei Tanács elnöke az országgyűlés decemberi ülésszakán arról tárgyalt a szünetben, miként alakuljon a körösla- dányi és a dévaványai volt MEZŐGÉP vállalat jövője. Egybehangzó volt a döntés: a szeghalmi, körösladányi és dévaványai telepek a 4. számú gyárként működnek a jövőben és döntő feladatuk az alkatrészek előállítása a törzsgyár; a Csepel Autógyár részére.” Tervezni hosszabb távra, vállalkozni és megvalósítani. Vezetők és beosztottak együtt a közös célokért. Ezek az alapkövetelmények a gazdasági munkában. Ezen az úton jár a Csepel Autógyár. Új tájvédelmi körzet Dévaványa „Tájvédelmi körzetté nyilvánította az OTVH elnöke a Dévaványa és Ecsegfalva környéki szikes legelők, szántók és erdők egy részét mintegy 3433 hektáron. A tájvédelmi körzet rendeltetése, hogy fenntartsa és megőrizze a túzok élőhelyét, a sajátos pusztai tájképet, a növény- és állatvilágot, hogy biztosítsa a kipusztulással fenyegetett európai túzok géntartalékát képező túzokállomány fennmaradását és szaporodását, ugyanakkor biztosítsa a tudományos kutatásokhoz szükséges zavartalan természeti feltételeket. A Dévaványai Tájvédelmi Körzet létesítését egy világszerte kipusztulóban levő madárfaj, a túzok nemzetközileg igényelt védelme indokolja. Európának ez a legnagyobb madara az elmúlt századokban pusztult_ki Angliából, Svédországból, Hollandiából és Svájcból, s az utóbbi évtizedekben tűnt el Albánia. Görögország, Bulgária, Jugoszlávia és Franciaország területéről. A mintegy háromezres magyarországi túzokállomány az Európában élő túzok populációknak csaknem a fele. A Nemzetközi Madárvédelmi Tanács — mint a legnagyobb és legéletképesebb túzokállomány- nyal rendelkező országot — hazánkat kérte fel a túzokvédelem módszerének elméleti és gyakorlati megoldására. A túzokot — szaporulatának nagymérvű pusztításával — elsősorban a gépesí- tett-kemizált mezőgazdálkodás veszélyezteti. Ennek ellensúlyozása egyrészt a természetvédelemhez igazodó agrotechnikával, másrészt a veszélyeztetett fészekalj zárttéri keltetésével, nevelésével, majd visszavadításá- val oldható meg. A túzokvédelem gyakorlati megvalósításához szabadtéri védelmet nyújtó, kiterjedt, valamint a zárttéri nevelést, szaporítást és visszavadí- tást lehetővé tevő kísérleti telep létesítése szükséges. A világ legnagyobb egyedszá- mú és legkiválóbb minőségű túzokállománya a Körösök, a Berettyó és Békés megye határvonalával közbezárt területen található. A mintegy ezer egyedet számláló itteni populáció a pusztuló madárfaj génbankja lehet, ezért volt szükséges a szóban forgó területet mindenekelőtt védelem alá helyezni. A Dévaványai Tájvédelmi Körzet létesítésének legfőbb célja a túzok élőhelyének fenntartása, védelmének és a korszerű mezőgazdasági termelésnek az összehangolása, a veszélyeztetett túzokok felnevelése és .ezáltal a túzoknépesség kipusztulásának megakadályozása. A Dévaványai Tájvédelmi Kör. zet természetvédelmi kezeléséta Szegedi Állami Erdőrendezőség látja el. A tájvédelmi körzet területén nem szabad olyan tevékenységet folytatni, olyan léte. sítmpnyt elhelyezni, amely a táj jellegét, védett növény- és állatvilágának tenyészetét, valamint a tájvédelmi körzet rendeltetésének betöltését zavarja vagy veszélyezteti. A zárttéri túzokszaporítással, neveléssel és visz- szavadítással, valamint a szabadtéri túzokvédelemm.el kapcsolatos kutatómunkát a Madártani Intézet és a MÉM vadbiológiai állomása végzi.” Kockázatbővítés — ezen belül a kártérítési rendszer módosítása — differenciált díjemelés, ez jellemzi az 1976. január 1-el életbe lépett új lakásbiztosításokat. Az új biztosítási formák: a lakásbiztosítás; az épület- és lakásbiztosítás; az épület; lakás- és mezőgazdasági biztosítás; valamint a nyaralók; ingóságbiztosítása révén bővül a választék is, mivel az 1967. január 1-el bevezetett módozatok is érvényben maradnak. — Miért volt szükség a változásokra és ezen belül a kockázatbővítésre? — érdeklődtünk az Állami Biztosító megyei igazgatóságán. — Elsősorban azért, mert az ] eltelt időszak alatt nőtt a lakos- j ság biztosítási igénye, gazdago- j dot{ az idők folyamán a lakások berendezése, felszereltsége is. Ma már igen drága bútorok, háztartási gépek, szőnyegek pótlásával kell számolni egy-egy káreseménynél falun, városon egyaránt. A legjelentősebb kockázatvállalás a kártérítés módosítása: eddig az épületek, bútorok kárait az elhasználódás mértékének figyelembevételével térítette meg a biztosító. Az új biztosítások alapján a lakóépületekben, valamint a bútorokban keletkezett károkat utánpótlási (új) értékben, illetve beszerzési áron térítik meg. A bérlakások új biztosítása | kiterjed a bérlemény falain belül levő épületszerkezeti ele-1 mekre is, tehát a válaszfalakra, j beépített bútorokra, ajtókra, ablakokra, belső vakolatra, festésre stb., valamint a bérbeadó tulajdonát képező lakás- és épú- letberendezési tárgyakra is. A felelősségbiztosítás eddig is szerves része volt a lakásbiztosításoknak. Kerékpárok, kutyák által okozott károkra évente milliós összeget fizetett ki az Állami Biztosító. Az új módozatokban már a közlekedési balesetet okozó gyalogosok is hasonló, biztosítási védelemben részesülnek. — Hogyan értelmezzük ezt? — 1976-ban minden közlekedésben részt vevő — autós, motoros, segédmotoros, kerékpáros, gyalogos — az önkéntes vagy kötelező felelősségbiztosítás alapján számíthat arra. hogy az általa másoknak okozott károkat a biztosító megtéríti. — Az új biztosítási módozatok az eddigieknél lényegesen (óbb káreseményre nyújtanak majd íedezetet. Melyek ezek? — Térít a biztosító, ha a vihar megbontja a lakóépület tetőzetét és emiatt az eső beomlik a lakóépületbe, vagy felhőszakadás árasztja el a lakást és a víz az ott levő vagyontárgyakat vagy a lakóépületet megrongálja. Az árvízbiztosítás korábban csak épületekre vonatkozott, ezentúl az ingóságokban keletkezett károk is biztosítási eseménynek számítanak. Ha árvíz következtében kiköltöztetésre kerül sor, az eddigi 2000 forintos térítés helyett 3000 forintot fizet az Állami Biztosító. Az igen sokszor előforduló csőrepedéses károk körében a belső építésű esővíz- leveze,tő-csatornákból, vagy a vízvezetéki hálózathoz kapcsolt készülékekből (mosógép, boyler stb.) kiömlő víz okozta károkat is megtérítik. A betöréses lopás mellett a jövőben a rongálási károkra is fizet a biztosító, ehhez képest tehát mindegy, hogy a lakásba vagy a hétvégi házba behatoló garázda társaság magával visz-e valamit, esetleg „csupán” összetöri a berendezést vagy más módon kárt okoz. — Hallhatnánk-e a biztosítási díjak alakulásáról? — Akik a régi típusú biztosításoknál maradnak, azok az eddigi díjat fizetik. A szélesebb körű védelmet nyújtó új biztosítások dija 1-2-3 szobás lakásoké és lakóépületeké általában 4-6 forinttal lesz több az eddiginél. Változott viszont az a gyakorlat, hogy a 4-5-6 szobás lakások díja azonos a 3 szobásokéval. A nagyobb lakások kategóriájában számot tevőbben emelkedik a biztosítás díja. Reflektorfényben az V. ötéves terv o Néhány tapasztalat Az ötödik ötéves terv kimunkálása során sokoldalú elemző munka folyt annak érdekében, hogy feltárják a gazdaságpolitikai célkitűzések érvényesülését, összehasonlítsák a gazdaságpolitikai célokat az eredményekkel, feltárják a gazdaságban érvényesülő főbb folyamatokat, s megállapítsák, melyek szolgálják a gazdaságpolitika fő céljait, s melyek ellentétes hatásúak. Mit mutatnak a tapasztalatok? Népgazdaságunk fejlődését juttatja kifejezésre a nemzeti jövedelem egyenletes, a tervezettet is meghaladó növekedése. A nemzeti jövedelem növekedési üteme a IV. ötéves terv egészében a tervezett 30—32 százalék helyett eléri a 35 százalékot. Gazdaságunk fejlődésének pozitív vonása, hogy a termelés hatékonysága — tartalékainak fokozott hasznosításával — a tervezettnél is kedvezőbben alakult. A termelékenység kedvező alakulását egyaránt előmozdították a termelés technikai színvonalának javítására hozott intézkedések, az intenzívebbé váló munka- és üzemszervezési tevékenység, a dolgozók műveltségének, szakmai képzettségének gyarapodása, valamint az a széles körű, hatékony munkaverseny, amely a XI, kongresszus, felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére széles körben kibontakozott. Az említett tényezők együttes hatásának eredménye, hogy a termelés növelésének 96 százaléka a munka termelékenységének emeléséből származott. A nemzeti jövedelem dinamikus növekedése megalapozta a tervezett beruházások végrehajtását, a fogyasztás növelését. A központi fejlesztési programok végrehajtása kedvező irányba befolyásolta a termelési szerkezet átalakítását. Gazdaságunkon belül az ipar egészét jó irányú fejlődés jellemezte. Az ipar termelése a IV. ötéves terv időszakában a tervezett 32—34 százalék helyett 37—38 százalékra emelkedik. A termelés növekedésének pozitív vonása, hogy a legkorszerűbb ágazatokban — a vegyiparban, energiaiparban, kőolajfeldolgozásban, timföldgyártásban, műtrágyatermelésben — az országos adagot jóval meghaladja a termelés emelkedésének színvonala. Jól haladt a jármúprog- ram és az olefinprogram végre- haitása is. Dinamikusan fejlődött mező- gazdaságunk. Gazdaságpolitikánk, szocialista építőmunkánk kimagasló vívmánya, hogy hazánkban szilárd és korszerű mezőgazdasági háttérrel rendelkezik a munkásfiatalom. Hazánkban évek óta elegendő kenyér terem, a legtöbb alapvető élelmezési cikkből nincs ellátási gondunk, sőt mind több termékből exportra is tudunk szállítani. Mezőgazdaságunk összességében a csökkenő termőterület és egyre kisebb létszám mellett is évről évre növeli termelését. A második ötéves terv időszakában a mezőgazdasági össztermelés évi átlagos növekedése 1,6 százalék, a harmadikban 2,7 százalék, a negyedik ötéves terv során a tervezett 2,8—3 százalék helyett 3,4—3,6 százalék lesz. Szocialista mezőgazdaságunk immár évek óta példáját adja annak, hogy gépesítéssel, talaj- javítással, új korszerű növényfajtákkal a terméketlennek hitt homokon is nagyobb hozamokat lehet elérni, mint 20—30 évvel ezelőtt a legkiválóbb földeken. A búza hektáronkénti termésátlaga, amely a világ valamennyi mezőgazdaságában az országellátó képesség legfontosabb xnuta- tószáma, a felszabadulás előtti 14 mázsáról 37 mázsa fölé emelkedett. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban nem ritka a hektáronkénti 40 mázsa búza. a 100 mázsa kukorica és a 400—500 mázsa cukorrépa. Az elért eredmények a IV. ötéves terv céljainak realitását, gazdaságpolitikánk helyességét, népünk eredményes munkáját bizonyítják. Olyan tényezők ezek, amelyekre a továbbiakban szilárdan lehet építeni. Számolni kellett azonban az ötödik ötéves terv kidolgozása során gazdasági
