Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-13 / 10. szám
Tizenkét éve A% álmok megvalósulása „balassás" után újabb álmok A Gyermekszínház bemutatója A három Mamed Amikor a békéscsabai Balassi Néptánc Együtteshez került, még mag sem tudta, hogy későbbi hivatásával jegyezte el magát. Az általános iskola 8. osztályába járt akkor. — A3, számú általános iskolában néptánc szakkör működött. Egy városi úttörő seregszemlén Born Miklós, a „Balassi” művészeti vezetője felfigyelt rám, s az ő hívására jöttem ide. Elmerengve idézi maga elé a kócos, eleven kisgyereket — önmagát — amint az első nap elfogultan, s félve belép a számára hatalmas próbaterembe. Mli- nár Pál előtt azóta már összezsugorodott e helyiség, hisz mindennapi munkájának megszokott színhelyévé vált. A Balassi Néptánc Együttes asz- szistense. Eddig azonban... — Egy év múlva, hogy ide kerültem, az egyik nagycsoportos fiút behívták katonának. Én kerültem a helyére, a summás táncba. Hej, az a fergeteges páros ... ! Milyen büszkén jártam ... Aztán gyorsan peregtek az események. 1967-ben az Erkel Diákünnepségen aranyérmet nyertem. Az együttes 25. születésnapján a „Szocialista Kultúráért” jelvényt is feltűzhettem. Otthon két tanácselnöki dicséretet őrzök. 1974 és 1975 volt az Országos Szólótánc Fesztivál évei. Mindkét alkalommal beneveztem, először egyedül, a múlt évben pedig Kolarovszki Marikával, akivel a nagy együttesben táncolok. Elnyertem az „Aranysarkantyú”-t. Sorolja az országokat, amerre a „ballassistákkal” járt: Jugoszlávia, Románia, Szovjetunió, Csehszlovákia, Ausztria, Német Szövetségi Köztársaság, Belgium és Franciaország. Van, ahol többször is megfordult. A siker, amely ezeken az utakon kísérte az együttest, csak elenyésző része mindannak, amit a tánc nyújtott számára. — Nem csupán szórakozás, az életcélom is ez! Persze nem egy pillanat alatt, vagy egy fellépés után tudatosult mindez. A tánc iránti rajongás lassan' itatódott át bennem. Már leérettségiztem, amikor végleg eldöntöttem: nem" tudok elszakadni a próbateremtől, s a színpadi fellépések izgalommal telített tarkaságától. Nincs visz- szaút! Akkor még a Pamutszövő munkaügyi előadója voltam. Közben döntő" fordulat történt: az újkígyósi művelődési házban csoportot kaptam. Azt hiszem, az első próba izgalmát soha nem felejtem el... Egy évig tanítottam őket. Az események itt megszakadnak, s az akkor bontakozó elhatározás indítékaivá nőnek. — Korábban nem tudtam elképzelni, mit csinál, aki mondjuk, a kora miatt nem léphet fel többé. Hogy tud létezni tánc nélkül? Ez amolyan „mumus” volt számomra. Amikor tanítani kezdtem, megértettem, nemcsak a színpadon lehet a táncművészeinek élni. Nagy álommá vált, hogy a Balassi művészeti vezetője, Bőm Miklós mellett asszisztáljak. De ez még váratott magára ... Űjabb események, kisebb-naKevés a víz Várja a kirándulókat Póstelek A TÚLZÁS NÉLKÜL arszá-1 gos hírűnek nevezhető pósteleki erdőt és tornaparkot megkedvelte megyénk lakossága. A jó idő beköszöntővel több ezren töltik ott szabad idejüket, hogy a jó levegőn egy kis mozgással egészségüket is védjék. Most télen csendesebb az erdő, de a napsütés egy-két autóst azért kicsal a természetbe. Dr. König Jánossal a MENCS vezető főorvosával a pósteleki tornapark „gazdájával” indultunk egy kis sétára, hogy megnézzük miként várja a tavaszt Póstelek, a kirándulók seregét a tornapark. Az első örömteli meglepetést az oda vezető út jelentette: megszűnt az autósok által sokat szidott kátyús, gödrös földút. Sima, portalanított út vezet a parkig. Nem ilyen jó a helyzet a tornaszerekkel. Annak idején társadalmi munkában készültek és karbantartásuk, felújításuk is társadalmi úton történt. A nyitás óta azonban négy év telt el és ez néhány tprnaszeren erősen meglátszik. Korhadtak a gerendák, rozsdásodni kezdtek a vasszerkezetek, bizony nem ártana némelyiket kicsei'élni. A MENCS-nek erre nincs pénze, így megint a környék üzemeinek szocialista brigádjaihoz fordulnak segítséget kérve. Annál is inkább kell a segítség, mert az idei évtől várhatóan tovább növekszik a pósteleki park forgalma. A gyulai városi és járási KISZ-bizottság meevett egy lakatlan házat az erdőben, ahol vezetőképző tábort rendeznek lse. A gerlai iskolások úttörőtábort és szabad4 BiKÍS Oi 1976. JANUÁR 13. téri színpadot építenek. A Hazafias Népfront nöbizottsága és a Vöröskereszt egész napos ifjúsági gyalogtúra útvonalat jelölt ki, melyek bizonyára megnyerik a kirándulók tetszését. És mivel még mindig elég nehéz kijutni Póstelekre, tervezik, hogy megállapodnak az autóklubbal: hozzanak létre közösen, autós—kocogó klubot. Szombat és vasárnaponként meghatározott időpontokban tornatanárok vezetésével együtt kocognák végig a távot és végeznék közben a gyakorlatokat. ES HA MÁR kijutásról esett szó, nem hallgathatjuk el, hogy még mindig megoldatlan a közlekedés erre az egyre népszerűbb zöldterületre. A Volán autóbuszjáratainak útjában állítólag egy meggyengült fahíd áll, melyen, nem tudnak kellő biztonsággal áthaladni. A furcsa csak az, hogy ugyanezen a hídon a konzervgyárba soktonnás rakományokat szállítanak. A másik gond, hogy kevés a víz és ezen csak új kút fúrásával lehetne segíteni. Pénz azonban erre sincs, így eléggé bizonytalan, hogy lesz-e víz mostanában. Pedig ha lenne, akkor megnyílna a lehetősége a további fejlesztéseknek is. A környék szinte kínálja magát. Egy kemping létesítésére és a tisztásokon különböző szabadtéri kiállításokat, például sátorbemutatókat lehetne rendezni. Megoldandó feladat még a kirándulók étellel-itallal való ellátás, mert az erdei étterem, a Mókusvadász eléggé rendszertelenül tart nyitva. VAN TEHÁT még tennivaló bőven tavaszig, de reméljük, addigra a gondok többsége megoldódik nagyrészt társadalmi segítséggel, és a jelszó az idén is az lesz, mint eddig: Uccu neki Póstelek! Lányai • gyobb állomások: 1972-ben a Megyei Művelődési Központban előadóként foglalkoztatták, egyben a Balassi utánpótlás együttesét is tanította. Aztán rövid kitérő következett, négy hónap Szarvason, később a szeghalmi művelődési központ együttesét bízták rá. — Szeghalmon szerettem lenni, de sajnos — vagy talán nem is sajnos? — elkerültem onnan is. Ezzel vége lett a kezdeti tapogatózásnak, visszakerültem Csabára, s az elmúlt év szeptember 1-étől végre főhivatású asz- szisztens lettem mesterem, Bőm Miklós mellett. Az utánpótlás csoportot két helyen vezetem. Ötven gyerekem a 11-es iskolában, ötven pedig itt, a központban van. Az úgynevezett „eredeti folyamatokat” adom át. Hogy nem jelent-e problémát, nekem, az együttes tagjának a velem egykorúak tanítása? Tudják, hogy tanítani akarok. Hogy közös az örömünk és a szomorúságunk is, ha úgy adódik. Az álom tehát valóra vált, ám, ahogy mondja, ez mindig új ábrándokat szül. Egy véget nem érő körforgás ... — Még rengeteget Veil tanulnom. Jelenleg felsőfokú táncoktatói iskolába járok. Ha ezt elvégzem, s ha sikerül az „Alkategóriát is megszereznem, mondhatom, hogy újra közelebb vagyok a célhoz. Szeretnék koreografál- ni is. De jól meg kell gondolni, mielőtt hozzálátunk, van-e any- nyi tudás, erő bennünk? A tervek között nem szerepel, hogy elmenne Békéscsabáról. Pedig lehetősége lenne, nem is egy. A kérdésre, hogy miért van így, kurta határozottsággal felel. — Erre képtelen lennék. Itt van a mesterem. A keze alatt nőttem fel. Most, amikor végre segíthetem, elmenjek? Hozzám nőtt Csaba is, és ami a legdöntőbb, mégiscsak 12 éve vagyok „balassás” ... Nagy Agnes Szombaton délután a szarvasi gyerekeknek mutatta be először a Békés megyei Jókai Színház Gyermekszínháza A három Mamed című azerbajdzsán mesejátékot. A történet hőse Mamed, a szegény cipész és kis családja. Lányukat, a szépséges Gülnárt férjhez szeretnék adni. Ehhez azonban hozomány is kell. Mamed mesz- szi útra indul, hogy megszerezze a pénzt. Titokban fiúnak öltözve lánya is követi. A két Mamed a vándorúton, Marnod felesége pedig otthon él át izgalmasabbnál Izgalmasabb kalandokat ... A mesejátékot, amelyet Lovas Edit rendezett, vasárnap délelőtt 10 órakor Orosházán, 14-én szerdán délután fél 3 órakor Nagyszénáson,, 16-án délután 4 órakor Mezőhegyesen, majd 22-én és 23-án Gyulán mutatta, illetve mutatja be a gyermekszínház. A főbb szerepeket ' Sipka László, Szendrei Ilona m. v., Bicskey Károly Jászai-díjas, Gyurkovics Sándor, Székely Tamás, valamint Ma- day Emőke és Forgács Gábor (képünkön) játsszák. Reflektorfényben az V. ötéves terv o Hazánkban a szocialista társadalmi rendszer építésének első pillanatától kezdve tervgazdálkodást folytatunk. A szocialista állam a tervgazdálkodással biztosítja a termelés szakadatlan növelését, tökéletesítését, a legfejlettebb technika alkalmazását, a szükségletekhez igazodó, gyors gazdasági növekedést, a hatékonyságot, és ezzel megteremti a feltételeit annak, hogy a népgazdaság a társadalom által előre meghatározott irányban és ütemben fejlődjék. Népgazdasági terveinkben — az ötvenes években éppen úgy, mint napjainkban — a szocialista állam gazdaságpolitikája jut kifejezésre. Népgazdasági terveink különböző időszakra készülnek, és ennek megfelelően változik tartalmuk. A hosszú távú népgazdasági terv a legfontosabb társadalmi és gazdasági folyamatokra vonatkozó elgondolásokat tartalmazza. A közép távú népgazdasági terv a tervidőszakra teljes összefüggésben megállapítja a népgazdaság fejlődésének ütemére, fő arányaira, a fontosabb szerkezeti változásokra és a nép- gazdasági egyensúlyra vonatkozó gazdaságpolitikai célokat és gazdasági feladatokat. Az éves (operatív) népgazdaFejlődésünk mérföldkövei sági terv a közép távú népgazdasági tervben kitűzött célok megvalósítása és a gazdasági egyensúly biztosítása érdekében egyéves időszakra határozza meg a népgazdaság fejlesztésének ütemét és fő arányait, továbbá a terv megvalósítását szolgáló intézkedéseket. Terveink, cselekvési programjaink valóra váltása mindenkor szocialista építőmunkánk nagy sikerét, fejlődésünk, előrehaladásunk újabb és újabb mérföldkövét jelentette. Első hároméves terv 1974. augusztus 1-én indult és két és fél év alatt teljesítettük, illetve túlteljesítettük. A magyar ipar termelése 37 százalékkal — ezen belül a nehéziparé 66,3 százalékkal, a gépgyártásé 93,5 százalékkal! — haladta meg 1949 közepén az 1938-as év szintjét. A mezőgazdaságban a szántóterület csökkenése ellenére a kenyérgabona vetésterülete és termésmennyisége meghaladta a tervezettet, bár a felszabadulás előtti szint alatt maradt. A munkásosztály reálbére 1949-ben 25,8 százalékkal haladta meg az 1938. as színvonalat. A nemzeti jövedelem elosztásának olyan módja alakult ki, amelyben tükröződött a munkásosztályvezető szerepe, fokozott anyagi megbecsülése. A hároméves terv sikeres megvalósítása, a jó politikai helyzet kedvező feltételeket teremtett az első ötéves terv, az első olyan terv kidolgozásához, amelyik már egyértelműen a szocializmus építését volt hivatott biztosítani. \ Az egész ipar termelése öt év alatt 129 százalékkal növekedett, l"938-hoz képest pedig közel háromszorosára emelkedett. A mezőgazdaság bruttó termelése 1949-hez viszonyítva 13 százalékkal nőtt, s csaknem ennyivel haladta meg a jó termésű 1938- as esztendő szintjét. Összességében az ipari termelés növekedése lényegesen meghaladta az eredeti ötéves terv előirányzatát, s csak az irreális, megemelt tervszámoktól maradt el. Az első ötéves terv maradandó, nagy eredménye, hogy Magyarország ebben az időszakban vált agráripari országból ipari-agrár országgá. A dolgozók életszínvonala — ha a tervezettet nem is érte el —, ugyancsak nőtt az ötéves terv során. 1949-hez viszonyítva az egy főre eső reáljövedelem mintegy 15 százalékkal, a gyári munkások reálbére pedig mintegy 4 százalékkal növekedett. Kétszeresére emelkedett például a társadalombiztosításban résztvevő dolgozók köre. Jelentősen nőttek a biztosítási szolgáltatások is. 1956 végén, az ellenforradalom leverése után gazdaságunk fejlődésének új, dinamikus szakasza kezdődött el. E fejlődés alapját az MSZMP következetes, a marxizmus—leninizmus talaján álló politikája adta. A párt ei"őtelie3
