Békés Megyei Népújság, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-13 / 10. szám

OKOS INTÉZKEDÉS

Sárréti savó a háztáji gazdálkodásnak

A tűró készítésekor keletkezett I savót eddig a szennyvízzel együtt engedték a legközelebbi I élővízbe Szeghalmon, a Sárréti Tsz-ek Tejfeldolgozó Közös Vállalkozásának központi telepén. Emiatt többször nézeteltérésük támadt a helyi szervekkel. A környezetvédelem tiltja a fehérjében gazdag anyagok élővízbe bocsátását.

A közös vállalkozás vezetőségé elhatározta, hogv 1978-ban a háztáji gazdálkodás útján hasznosítja a savót. Ezért tárgyalásokat folytatott Körösújfalun, 1 Vésztőn, Szeghalmon és Körös- ladányban a termelőszövetkezetek vezetőivel. Mindenütt vállalták a savóértékesítéssel járó többletmunkát a háztáji bizottságok és a takarmányelárusítóhelyek bevonásával. Körösújfaluban, Szeghalmon és Körös- ladányban a termelőszövetkezet készített és pótkocsira szerelt hatalmas tartályban szállítják a savót nap. mint nap. Vésztőre a közös válla'kozás saját tehergépkocsijával hordja.

1 Az eddig haszontalanul elfolyt savó ezentúl sertéshizlalás szolgálatába kerül. Ésszerű, okos ez az intézkedés. Mindenki jól jár. A közös vállalkozás pénzt kap a savóért és nem fizet többé szennyvízbírságot. A háztáji gazdálkodást folytatók olcsó, fehérjében gazdag takarmányhoz jutnak. Ezzel biztonságosabbá és jövedelmezőbbé válik a sertés- hizlalás. Jól jár a környék lakossága is, mert környezete tisztább, levegője üdébb lesz*

Űj halfajtákat, halhibrideket igényel az intenzív tógazdálkodás

Beszélgetés dr. Bakos János tudományos kutatóval

A mai kor emberének étrendjében egyre nagyobb szerepet tölt be a könnyen emészthető, fehérjében gazdag halhús. Magyarországon még alacsony az egy főre jutó halhúsfogyasztás, de még ezt a mennyiséget sem tudjuk hazai, termésből biztosítani. Ahhoz, hogy mennyiségileg több, minőségileg jobb halhúst termeljünk, egyik fontos feladat a tenyészanyag biztosítása.

Dr. Bakog János tudományos kutatóval, a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet geneti- kai témacsoport vezetőjével a nemesítésben elért eredményekről és a további célkitűzésekről beszélgettünk.

— Önök at 1975. év! Országos Mezőgazdasági Kiállításon tenyésztési nagydíjat nyertek a Szarvason nemesített hibrid pontyokkal és a bemutatott ponty szülői vonalakkal. Az új fajták és hibridek nemesítésénél mit tartanak a legfontosabbaknak?

— Népgazdaságunk szempontjából nagyon fontos, hogy hazánk valamennyi tógazdaságából, a természetes- és horgászvizekből minél több halhús kerüljön értékesítésre. Az intenzív

intézkedéseket tett a tervgazdálkodás erősítése, a gazdaságirányítás színvonalának, hatékonyságának javítása érdekében. Konszolidációs programot dolgozott ki, amely az ipar rekonstrukcióját. az adottságoknak jobban megfelelő struktúra megvalósítását, a mezőgazdaság és a termelőszövetkezetek erősítését, fejlesztését tűzte célul, orvosolta az életszínvonal lemaradását okozó durva hibákat, fejlesztette a gazdaságirányítás rendszerét. Ezek a célok a második hároméves tervben fogalmazódtak és valósultak meg.

Kiemelkedő eredménye a terv- időszaknak, hogy gyakorlatilag ezalatt fejeződött be hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. A magyar nép új történelmi jelentőségű győzelmet aratott, a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett.

A párt VIII. kongresszusa határozatának megfelelően a második ötéves terv Időszakában tovább javult iparunk szerkezete, tovább növekedett a korszerű műszaki kultúrát képviselő, modern technikán alapuló, hazánk adottságainak és a szocialista nemzetközi munkamegosztás követelményeinek megfelelő iparágak aránya.

Az 1965-ben befejezett második ötéves terv időszakában 24 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem, 33 százalékkal bővültek a népgazdaság állóalapjai és 24 százalékkal. nőtt a fogyasztási alap. A nagyarányú beruházáhalgazdálkodás azonban na- j gyobb termelőképességű halfaj- I tákat, hibrideket igényel. Arra törekszünk, hogy az új fajták növekedőképessége, takarmány- értékesítése jobb legyen, a hús ízletesebb, zsírszegényebb legyen a régi fajtákénál. Ezért különböző pontyfajtákat kereszteztünk egymással. Az ország minden tájáról válogattunk kiváló egyedeket, a ezek keresztezéséből olyan fajtát kaptunk, amelyek termelőképessége 15—20 százalékkal magasabb. Nekünk egyebek között az is feladatunk, hogy az ország jelentősebb szaporító telepeit és tógazdaságait ellássuk ponty szülőpárokkal. A tógazdálkodás ugyanis csak ak- líor rentábilis, ha olyan fajtákkal foglalkoznak, amelyek genetikai adottságuknál fogva a tartási feltételeket ki is tudják használni. Százhalombattára például mi adtunk jó tulajdonságokkal rendelkező pontyfajták- ból értékes szülőpárokat. Ennek jelentőségét egy számmal szeretném illusztrálni: egy ötkilós ik- rés pontytól ötszázezer—egymillió kikelt pontylárva várható. Hogy ebből mennyit nevelnek fel,

|

sok eredményeként új szocialista j üzemek születtek hazánkban és : jól felszerelt egyetemek, kórhá- 5 zak létesültek.

A harmadik és a negyedik öt-:

éves terv során a termelés ex- ;

tenzív fejlesztésének lehetősé- ;

gei — ji.i munkaerő termelésbe •

állítása, mennyiségi fejlesztés — •

fokozatosan kimerültek. Az ín- !

tenzív fejlesztés a termelés ma- •

gasabb műszaki színvonalon, :

termelékenyebben, hatékonyab. ;

ban történő folytatása mellett a j

gazdálkodás irányítási, vezetési •

módszereinek tökéletesítését is ■

jelenti. E követelményeknek meg- j

felelően vezettük be 1968-ban a :

gazdaság irányításának új rend- j

szerét. A gazdasági reform — :

az élet igazolja — alapvetően ;

betöltötte funkcióját, erősítette a •

szocialista termelési viszonyokat, •

hozzájárult a gazdálkodás szín- •

vonalának emeléséhez, részese a •

harmadik és a negyedik ötéves •

tervben elért nagy eredménye- :

inknek. :

■

Hazánk szocialista ipara ma • kilencszer annyit termel, mint • a kapitalista ipar termelt 1938- ! ban. A szocialista mezőgazdaság : ma negyven százalékkal keve- ! sebb munkaerővel 43 százalék- : kai többet termel, mint 1938- j ban a tőkés mezőgazdaság. A • társadalmi fejlődéssel, a gazda- ? sági gyarapodással párhuzamo. j san óriási mértékben javult a j magyar nép életszínvonala, lét- : biztonsága, műveltsége. A terv- j gazdálkodás útján jutott el nép- í gazdaságunk oda, hogv erőtelje- : sen felzárkózott a világgazdaság • fejlődési tendenciáihoz.

KarvML's László j (folytatjuk) •

az a helyi körüményektől és a szakmai hozzáértéstől függ.

— A ncmesítők mit tesznek azért, hogy a halhús választékban is gazdagodjék?

— Üj halhibrideket állítunk elő. E téren is értünk már el igen komoly eredményeket. Keresztezünk növényevő halakat egymással, növényevőket pontyokkal. Ezzel elérjük, hogy két különböző halfajta a legjobb tulajdonságait egyesíti egy új hibridben. Sikeresen kereszteztünk pontyot fehér busával, pontyot pettyes busával, pontyot amurral. Ezek a halhibridek a tavak, illetve a természetes vizek természetes táp’álékkészletét sokkal nagyobb hatásfokkal értékesítik, húsuk rendkívül ízletes. Reméljük, ezek a hibridek a tógazdaságok, a természetes és horgászvizek jó kiegészítő halai lesznek a jövőben.

— Érdekességként említem meg, hogy a ponty és a fehérbusa keresztezéséből származó hibridek az eddigi kísérletek szerint tovább nem szaporíthatok. Csak ikrás halakat tudunk előállítani ebből a hibridből. De így is nagyon megéri a keresztezést.

— Rendkívül komoly genetikai alapkutatás előzi meg egyébként a különböző halfajták egymással való keresztezését. Tudományos megalapozottsággal, kromoszómavizsgálatokkal állapítjuk meg a halfajták egymással való keresztezhetőségét. Két fiatal kutató: Krasznainé Márián Teréz és Krasznai Zoltán segít ebben a munkában nagyon sokat.

— Vannak-e külföldi kapcsolataik, s hogyan hasznosítják

a tudományos munkában?

— A genetikai témacsoport elsősorban csehszlovák, lengyel és NDK-beli intézetekkel tart szoros kapcsolatot. Egyebek között tenyészpontyokat cseréltünk egymással. így mód nyílik arra, a magyarországi pontyfajták, hibridek termelőképességét idegen környezetben is megfigyelhessük. Ugyanakkor meggyőződhetünk arról, hogy más éghajlatról idehozott pontyfajták hogyan honosodnak meg nálunk, milyen súlygyarapodástérnek el adott időben.

— A Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben nagy jelentőségű FAO fejlesztési programot valósítanak meg. Mit jelent ez a nemesítők számára?

— Rendkívül sokat. Maga az a tény, hogy korszerű laboratóriumot rendeznek be, új kísérleti halastavak épülnek, számunkra szinte felbecsülhetetlen. Komolyabb műszerekkel, laboratóriumi felszerelésekkel eredményesebb kutató munkát végezhetünk, a kísérleti tavakban fjedig megfigyelhetjük az új halfajták, halhibridek fejlődését, táplálkozását. így tudunk segítséget nyújtani a tógazdaságoknak ahhoz, hogv a haltermelé- sük egyre hatékonyabb, gazdaságosabb legyen.

A. R.

Mit tesz a TIT gyulai szervezete a munkásművelődés érdekében?

A Tudományos Tsmeretter-| jesztő Társulat szervezetei egész évben folyamatosan dolgoznak, a tulajdonképpeni évad is ősztől nyárig tart, de az új év kezdete mégis jó alkalom a számvetésre és a tervek ellenőrzésére. Az egyre dinamikusabban fejlődő és iparosodó Gyula város munkásművelődéséről, s a gyulai TIT munkájáról tájékoztatott Fényes Péter, a társulat járási-városi szervezetének titkára:

— Pártunk közművelődési határozatának megfelelően a tudományos ismeretterjesztésnek is fontos szerep jut a munkások tudatának formálásában — mondta Fényes Péter. — A gyulai termelőüzemek közül önálló l’IT-csoport működik a haris- ryagyárben, valamint a Munkácsy és Köröstáj Termelőszövetkezetekben, de állandó, jó kapcsolatunk van több ipari és mezőgazdasági üzemmel, így a Kertészei és Városgazdálkodási Vállalat szocialista brigádjaival is. A munkásosztály utánpótlásának tudatformálására is gondoltunk, hiszen rendszeresen tartunk foglalkozásokat a szakmunkásképző intézet tanulóinak és a város többi diákjai részére is. Azokban az üzemekben, ahol önálló TIT-csoport működik, ott

a társulati tagok „házon belül” biztosítják az előadók továbbképzését is, máshol pedig az érdeklődésnek megfelelő programmal várjuk a művelődni vágyókat.

— Milyen előadásokat terveznek a közeljövőben?

— Az egyedi, elszórt előadások helyett mind népszerűbbek lesznek nálunk is az összetett előadássorozatok. A nagv sikerű munkásakadémia programjában a Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalatnál például a kőművesbrigádok részére most indul egy előadássorozat, amelynek néhány címe is jellemzi a

'dolgozók érdeklődését: A műn- kásság harca a jogaiért, és. a hatalomért. Mit jelent számomra a brigád? Emberi kapcsolatok a munkahelyen.

Örömmel látjuk, hogy mind több fizikai munkás vesz bérletet az előadótermünkben tartott rendezvénysorozatokra, a szabad- egyetemek előadásaira is. Az Erkel Művelődési Központtal és a városi tanáccsal közösen szervezett bemutatóinknak is az a célja, hogv jó lehetőségeinket kihasználva, eredményesen dolgozzunk a közművelődési program sikeres végrehajtása érdekében.

FELHÍVJUK BÉKÉSCSABA LAKOSSÁGÁNAK FIGYELMÉT,

hogy a Tanácsköztársaság ülőn épült DÉMÁSZ- irodaház, ÁFÉSZ, plusz 45 lakás KÄBELHÄLÖZATÄT

FESZÜLTSÉG ALA HELYEZTÜK.

A vezetékek érintése életveszélyes és tilos.

Békés megyei Állami Építőipari Vállalat Békéscsaba

Export a KCST-országoknak

A Csepel Müvek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyárának sárospataki gyáregységébenvarró- és vasalógépeket, továbbá — budapesti gyár részére — kerékpáralkatrészeket gyártanak. A sárospataki üzemben 1975,-ben mintegy háromezer különböző konfekcióipari gépet készítettek. A termékek 80 százalékát a KGST-országokba, elsősorban a Szovjetunióba exportálják

(MTI Fotó — Fehér József felv.)