Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-13 / 292. szám

Oj terv — új szabályozók o Nyereségadózás és alapképzés Megjelent a Szovjet Irodalom kilencedik száma Nemcsak a pénz. több kell! Az 1976. január elsején élet­belépő új szabályozók jelentős része csökkenti — átlagosan mintegy 35 százalékkal — a vál­lalati nyereséget. A jelenlegi tervidőszakban évről évre mó­dosult a tiszta jövedelem költ­ségvetés és vállalatok közötti megoszlásának aránya, a köz­pontosított jövedelemhányad 75 százalékról kb. 65 százalékra csökkent, s ez is hozzájárult a költségvetés hiányának növeke­déséhez. Kétségtelen, hogy a nyereség színvonalának, tömegé­nek mérsékelése, a tiszta jöve­delem nagyobb mértékű centra­lizálása javítja a költségvetés pozícióját és a .gazdaság belső egyensúlyi helyzetét. Mégsem ez a szabályozók módosításának a lényege. Ez a cél ugyanis egyéb módon — példának okáért csu­pán a nyerségadó növelésével — is elérhető. A gazdasági növekedés szinte egyetlen forrása a társadalmi termelés és hatékonyságának fo­kozása, ami vállalati szinten a gazdálkodás javuló hatékonysá­gával — az élőmunka termelé­kenységének növelésével, az esz­közök és az anyagok jobb hasz­nosításával — biztosítható. A szabályozó módosítások ezeket a hatékonysági követelményeket „mondják el” a vállalatoknak. Példának okáért: az ésszerű munkaerő-gazdálkodást segíti — a bérszabályozás mellett — a bérjárulék-költségek — SZTK- járulék és illetmenyadó — nö­vekedése. Ugyanezt a célt, az ésszerűen takarékos gazdálkodást kívánja előmozdítani az anyagok tekintetében a termelőiár-ren- dezés, amely csökkenti a belső, és a külkereskedelmi árak kö­zötti különbséget és a termelési célú import dotációját. Az em­lített módosítások hatására a termelés és a gazdálkodás haté­konyságának javítása lesz a „gazdasági növekedés”, a válla­lat boldogulásának egyetlen for­rása, lehetősége. A változások érzékeltetése ér­dekében kockáztatjuk meg azt az állítást, hogy az új szabályo­zó rendszer „nyereségcentrikus”, mégpedig abban az értelemben, hogy minden nyereséggel össze­függő szabályozást újrafogalma­zott. Mert nemcsak a nyereség szántje változik, csökken az 1975. évihez képest, hanem a nyere­ség adózása, vállalati alapok kö­zötti felosztása, sőt az alapok felhasználása is. Megszűnik a nyereség — esz­köz-bérarány szerinti — kötele­ző kettéosztása, annak helyébe a fizetések és az alapképzés kö­telező sorrendje lép. Elsőként a változatlan mértékű községi-vá­rosi hozzájárulást kell kifizetni, levonni a bruttó nyereségből, to­vábbá — ha van ilyen — a nagy- beruházásokhoz kapott állami kölcsön és a fejlesztésialap-jut-1 tatás esedékes részletét, jára­dékát. Ezután következik az általános nyereségadózás. Két dologra utalunk ezzel kap­csolatban: mindeddig a költség- vetés és a vállalatok kb. 67:33 százalékos arányában osztozkod­nak a nyereségen; 1976-tól tehát nemcsak a nyereség tömege, ha­nem általános adója is alacso­nyabb. Ennek a későbbiek so­rán lesz gyakorlati jelentősége: a nyereségTnövekményének na­gyobb hányada marad a válla­latoknál, mint a korábbi és a jelenlegi nyereségadózási szisz­témában. Ezért növekedni foga vállalatok érdekeltsége a nyere­ség, a jövedelem . gyarapításá­ban. avagy más nézőpontból, na­gyobb lesz a költségek csökken­téséhez kapcsolódó érdekeltsé­gük. Az adózást követő eljárást tö­4 békés mentse 1975. DECEMBER 13. morén foglaljuk össze: a válla­latnál maradó nyereség 15 száza­lékát a tartalékalapba kell he­lyezni, ezután az előírt fizetési, képzési sorrend tiszteletben tar­tásával dönthet a vállalat, meny­nyi nyereséget fordít fejleszté­si-, illetvé részesedésialap-kep- zésre. A vállalatok csak bizo­nyos mozgástéren belül dönthet­nek szabadon, mert a fejlesztési- alap-képzésnek van bizonyos kö­telező minimuma is, amelynek fedeznie kell az állammal, a bánkokkal és a más vállalatok­kal kapcsolatos fizetési kötele­zettségeket. Lényeges körül­mény, -hogy a fejlesztésialap­képzést már nem terheli to­vábbi adó, ezzel szemben a ré- szesedésialap-képzés után — ha túllépi a bérköltség 2 százalé­kát — progresszív adó — a bér- fejlesztési befizetés — követke­zik, de ez már a részesedési ala­pot terheli. Mi lesz a végeredmény? Nyil­vánvaló; há növekszik a tiszta jövedelmek — egyebek között a nyereség — központosított há­nyada, akkor a vállalatoknál maradó — fejlesztésre és sze­mélyi jövedelem növelésre tény. legesen felhasználható — összeg­nek csökkennie kell. Ha nem így lenne, aligha tudnánk biz­tosítani a felhalmozás és a fo­gyasztás népgazdasági tervvel összhangban történő és az ed­digieknél mérsékeltebb növeke­dését. A vállalatok valószínűleg an­nak alapján ítélik majd meg a módosításokat, mennyiben köny- nyítik!, illetve nehezítik az új szabályozók gazdálkodásuk fel­tételeit. Nos, általában nem könnyítik, hanem szigorítják. Ennek ellenére sem mellőzhet­jük az új szabályozás — válla­lati nézőpontból is — előnyös vonásainak kiemelését A fizeté­sek és az alapképzés, valamint ,a felhasználás kötelező sorrend­je minden bizonnyal megaka­dályozza — a mindeddig elég gyakori — túlköltekezést és el­adósodást kiküszöböli az egyedi beavatkozások szükségességét. A fejlesztési és részesedési alap közötti megosztás kiiktatása ah­hoz mindenesetre elegendő, hogy a nyereséghullámzás személyi jövedelmekre gyakorolt káros hatását semlegesítsék. Valószí­nűsíthető az a hatás is, hogy a- vállalatok közötti bérszínvonal­szóródás mérsékeltebb lesz. A biztonságot és a rugalmasságot szolgálja a tartalékalap-képzés első helyre történő sorolása, fel- használódási lehetőségeinek ki­tágítása. Problematikus helyzet­ben abból egészíthető ki a nye­reség, dinamikus exportnöveke- , dés esetén a forgóalap, emellett a tartalékalapba átmenetileg is elhelyezhető , — s bármikor igénybe vehető — a nyereség alapképzésre fel nem használt résize. Garamvölgyi István A Szovjet Irodalom legújabb, kilencedik száma a napokban jelent meg. Az első oldalakon a próza rovatban Csakovszkij regényének egy részlete, Beloy novellái, Vorogyin elbeszélései, Varsavszkij „Interjú, amely so. hasem hangzott el” című írása, valamint egy szatirikus elbe­szélése kapott helyet. A költészetet a 9. számban Szergej Narovcsatov orosz költő 17 verse képviseli. Az orosz nyelvet tanulóknak is segítsé­get ad a Két nyelven című ro­vat, amelyben ez alkalommal Szimonov Szakértők című ver­sét és Kazakov Az úton című novelláját adják közre orosz és magyar nyelven. Zenés műsor a „Tízekben" December 11-én, csütörtökön este, Békéscsabán a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház nagytermében tartotta klubest­jét a Tízek Ifjúsági Klub. Az összejövetelen, amelyen több mint ötven fiatal vett részt, az ifjúsági és úttörőház. „Paradig­ma” Irodalmi Színpada mutat­ta be „Szemedben éles fény le­gyen a részvét” círpű zenés do­kumentumműsorát. A Lipták János, Gyebnár Klára, Zsilinsz- ki Mihály, Kajtor Ágnes, Fel­földi Julianna és Juhász Ist­ván által bemutatott összeállí­tás a háborús borzalmak ellen tiltakozott. A 18 fiatalból álló irodalmi színpad három éve alakult, s eddig több emlékműsorban lé­pett fel. Most bemutatott iro­dalmi összeállításával igen nagy sikert aratott, s szívesen bemu­tatja azt más ifjúsági klubok felkérésére is. A „Tízekben” legközelebb december 29-én lépnek fel, ahol az „Előszilvesz. ter” című klubesten 25 perces kabaré-összeállítással szórakoz­tatják a fiatalokat. Iraki vendégek Békésen (Tudósítónktól) Nagy sikerű ifjúsági találkozó volt a közelmúltban ' a békési művelődési közppntban. A Szarvason tanuló iraki mező- gazdasági szakemberek talál­koztak Békés város középisko­lásaival és KISZ-eseivel. A ta­lálkozó első részében a vendé­gek beszámoltak országúk ifjú­ságáról, politikai mozgalmaikról, majd a békésiek kérdéseire vá­laszoltak. A művelődési központ citerazenekara magyar népda­lokkal kedveskedett az irakiak­nak, majd ' jó hangulatú arab táncokat, dalokat mutattak be a vendégek. A találkozó tánccal fejeződött be, a gyulai Sipos—Czifra disco közreműködésével. László Imréné A napokban a Gyulai Szabók Kisipari Termelőszövetke­zetének vezetőivel a szo­cialista brigádmozgalomról be­szélgettünk. Főként arról, hogy régebben két nehezebb év alatt a brigádmozgalom visszaesett, és akkor lendült fel újra az érdek­lődés, a versenyszellem, a tuda­tosabb tenniakarás, amikor az erkölcsi elismerést újra kiégé- szíthették anyagi elismeréssel. Nem mintha a brigádok tagjait elsősorban a kézzelfogható juta­lom ösztönözné csak arra, hogy jobban dolgozzanak, mint teg­nap, hogy megközelítsék, elér­jék a szocialista brigádmozgalom hármas jelszavának megvalósu­lását: szocialista módon dol­gozni, tanulni, élni. Korántsem csak az anyagi elismerés az egyedüli kecsegtető, de tény az, hogy megfelelő — és hasznos! r— vonással egészíti ki az elvi célokat, melyek a termelő üzem jobb, gazdaságosabb munkájá­ban ölthetnek testet. A jobb, a több munkáért pedig különben sem ajándék az anyagi juttatás, hanem ellenérték. Hogy a jobb munkás többet keres, az ma már nem probléma, és a még minde­nütt megtermő irigységet is könnyen leszerelik azok, akik vállalásaik letagadhatatlan és kimutatható teljesítésével ér­demlik meg az erkölcsi elisme­rés mellett a több pénzt is. Ha csak ennyiből állna a szo­cialista brigádmozgalom, általá­ban nem lenne vele különösebb gondja senkinek. De nem eny- nyíből áll, ez csak egyik része, a másik kettő — bár el nem vá­lasztható emettől —, ugyanolyan jelentős. Szocialitsa módon él­ni, tanulni, nem éppen egysze­rű követelmény. Mindkettő nagy szolgálatot tehet a közvetlen ter­melő munkának, és világos ok­fejtés, hogy4 aki harmonikusan, szépen 'él, aki megállás nélkül képezi magat, műveltebb ember­ré válik majdhogy nem hónap­ról hónapra, évről évre, az a társadalmi munkamegosztásból reá jutó részt is magas színvo­nalon, kitűnően teljesíti. Ha az „élni és tanulni” köve­telményeinél jobban elidőzünk, máris sűrűsödnek a problémák. Ezek azok a régiók, ahol a vál­lalások nehézkesek, sokszor nem is teljesíthetők, és nem is telje­sülnek; itt válnak formálissá % szocialista brigáddá-yálás állo­másai, itt éri a legtöbb bírálat a ház elejét. És itt, ezekben a ré­giókban találkozik a közművelő­dés a szocialista brigádokkal. Ha találkozik... Az igazság megkívánja, hogy azt mondjuk: ritkák ezek a ta­lálkozások! Igaz, sok jó alka­lomra hivatkozhatnánk megye- szerte, de közel sem annyira, amennyit lehetőségeink — sze­mélyiek, tárgyiak — biztosíthat­nának. Van művelődési közpon­tunk, ahol egész megyére kiter­jedően bázisfeladattá emelték Mezőkovácsháza: „Születésnap” A Magyar Üttörők Szövetsé ge megalakulásának közelgő harmincadik évfordulója tiszte­letére a Mezőkovácsházi Hunya­di János Gimnázium KISZ-fia- taljai is „születésnapi ajáhdék”. ot nyújtottak át az úttörőknek. Kedden a testvérrajok, a nagy- bánhegyesi, a magyarbánhegye- si. a kunágotai és a mezőhegye­a szocialista brigádokkal való foglalkozást, a közművelődés és a brigádtagok állandó kapcsolar iának megközelítését; vannak művelődési házaink, ahol nagy­szerű — nem túlzás! — brigád­klubélet alakult lei; írók, fes­tők, színészek találkozgatnak fi­zikai munkásokkal, és ezeket a találkozókat nem is mindig a művészemberek kezdeményezik; soha annyian munkások, téesz- parasztok, állami gazdasági dol­gozók nem jártak a békéscsabai múzeumban, mint ebben az év­ben. Lehet, hogy órákig sorolhat­nánk a munkásművelődés sike­res alkalmait, valósággal kézzel­fogható eredményeit, mégsem ünneprontás, és nem is türel­metlenség azt mondani, hogy az óráig sorolható jó dolgokkal szemben napokig sorolhat­nánk azt, ami nincs, de lehet­ne, ahová — munkásművelődés dolgában/ — maholnap kötele­zően, létérdekünkben el kellene jutni. Ki állíthatná azt, hogy kimű­velt embertömegek nélkül is megyalósulhatnak terveink, a következő öt esztehdő tervei? Alapkérdés ez, mégis megdöb­bentő, hányán és hányszor, és egymás után felejtik el, oda sem gondolnak rá, pedig egy köny- nyelmű legyintés ma, holnap mellbevágó mozdulattá válhat. A világ, ez a mi kis orszá­gunk csak úgy haladhat előre, ha lakói mind többet tudnak, mind képzettebbek, tudósabbak lesznek milliónyi dolgukban. Ha egyre otthonosabban és maga­biztosabban teszik azt, ami a munkájuk. Ha tömegesen sajá­títják el azokat az ismereteket, amelyek nélkül modernebb, kor­szerűbb, ember-árcúbb Világba eljutni képtelenség; ha megsej­tik, és meg is tanulják, hogyan kell átélni formálódó környeze­tünk ezerszínű érzelmeit, egy­másért élésünk hegyeket moz­gató, gyönyörű szenvedélyeit. Igen, az hiányzik a szocialista brigádmozgalom kiteljesedéséből is, ami nem fejezhető ki szá­mokkal, tonnákkal, megszőtt mé­retekkel, konzervdobozba ada. golt számyasbaromfival és tég­lák millióival. Mert mindez függvénye annak, hogy az em­ber, aki létrehozza, jókedvű-e, kiegyensúlyozott-e, tudja-e, hogy élete célját, munkáját csak örö­kös tanulás-éhséggel teheti job­ban és még jobban; és végül érzi-e, hogy csak értelmes, szép munkával kerülhet közelebb a legnagyobb titokhoz, mely em­ber számára megtestesülhet: az élet értelméhez. M esszire jutottunk, tudom. És mindabból, amiről itt most szót szóba fűztünk, hogy elébünk léphessen általunk néhány gondolat, számtalan újabb töprengés és megoldás születhet. Arról is, hogy mennyi útja lehet annak, hogy „szocia­lista módon dolgozni, tanulni, élni." Sass Ervin as úttörőknek si úttörőcsapatok pajtásainak KISZ-úttörő találkozót rendez­tek. A liajtásakat megismertet­ték a gimnázium és a KISZ- szervezet életével, munkájuk­kal. A jól sikerült találkozót szellemi vetélkedő, rajzverseny és pol-beat daltanulás színesí­tette. Fábián Zsuzsanna Iraki uiezogazuasagi szakemoe.cn látogatása a Békési Mező­gazdasági Szakiskolában VÁROSI KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM KERTÉSZETE OROSHÁZA (KEREKTÓ) FELVÉTELRE KERES — DÍSZNÖVÉNYTERMESZTŐ SZAKMUNKÁSOKAT, —• traktorvezetőket T—4 K KERTI TRAKTOR VEZETÉSÉRE. FIZETÉS: megegyezés szerint. JELENTKEZNI: a kertészeti telepen, Gyopárosfürdőn (Kerektó) lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents