Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-13 / 292. szám
Oj terv — új szabályozók o Nyereségadózás és alapképzés Megjelent a Szovjet Irodalom kilencedik száma Nemcsak a pénz. több kell! Az 1976. január elsején életbelépő új szabályozók jelentős része csökkenti — átlagosan mintegy 35 százalékkal — a vállalati nyereséget. A jelenlegi tervidőszakban évről évre módosult a tiszta jövedelem költségvetés és vállalatok közötti megoszlásának aránya, a központosított jövedelemhányad 75 százalékról kb. 65 százalékra csökkent, s ez is hozzájárult a költségvetés hiányának növekedéséhez. Kétségtelen, hogy a nyereség színvonalának, tömegének mérsékelése, a tiszta jövedelem nagyobb mértékű centralizálása javítja a költségvetés pozícióját és a .gazdaság belső egyensúlyi helyzetét. Mégsem ez a szabályozók módosításának a lényege. Ez a cél ugyanis egyéb módon — példának okáért csupán a nyerségadó növelésével — is elérhető. A gazdasági növekedés szinte egyetlen forrása a társadalmi termelés és hatékonyságának fokozása, ami vállalati szinten a gazdálkodás javuló hatékonyságával — az élőmunka termelékenységének növelésével, az eszközök és az anyagok jobb hasznosításával — biztosítható. A szabályozó módosítások ezeket a hatékonysági követelményeket „mondják el” a vállalatoknak. Példának okáért: az ésszerű munkaerő-gazdálkodást segíti — a bérszabályozás mellett — a bérjárulék-költségek — SZTK- járulék és illetmenyadó — növekedése. Ugyanezt a célt, az ésszerűen takarékos gazdálkodást kívánja előmozdítani az anyagok tekintetében a termelőiár-ren- dezés, amely csökkenti a belső, és a külkereskedelmi árak közötti különbséget és a termelési célú import dotációját. Az említett módosítások hatására a termelés és a gazdálkodás hatékonyságának javítása lesz a „gazdasági növekedés”, a vállalat boldogulásának egyetlen forrása, lehetősége. A változások érzékeltetése érdekében kockáztatjuk meg azt az állítást, hogy az új szabályozó rendszer „nyereségcentrikus”, mégpedig abban az értelemben, hogy minden nyereséggel összefüggő szabályozást újrafogalmazott. Mert nemcsak a nyereség szántje változik, csökken az 1975. évihez képest, hanem a nyereség adózása, vállalati alapok közötti felosztása, sőt az alapok felhasználása is. Megszűnik a nyereség — eszköz-bérarány szerinti — kötelező kettéosztása, annak helyébe a fizetések és az alapképzés kötelező sorrendje lép. Elsőként a változatlan mértékű községi-városi hozzájárulást kell kifizetni, levonni a bruttó nyereségből, továbbá — ha van ilyen — a nagy- beruházásokhoz kapott állami kölcsön és a fejlesztésialap-jut-1 tatás esedékes részletét, járadékát. Ezután következik az általános nyereségadózás. Két dologra utalunk ezzel kapcsolatban: mindeddig a költség- vetés és a vállalatok kb. 67:33 százalékos arányában osztozkodnak a nyereségen; 1976-tól tehát nemcsak a nyereség tömege, hanem általános adója is alacsonyabb. Ennek a későbbiek során lesz gyakorlati jelentősége: a nyereségTnövekményének nagyobb hányada marad a vállalatoknál, mint a korábbi és a jelenlegi nyereségadózási szisztémában. Ezért növekedni foga vállalatok érdekeltsége a nyereség, a jövedelem . gyarapításában. avagy más nézőpontból, nagyobb lesz a költségek csökkentéséhez kapcsolódó érdekeltségük. Az adózást követő eljárást tö4 békés mentse 1975. DECEMBER 13. morén foglaljuk össze: a vállalatnál maradó nyereség 15 százalékát a tartalékalapba kell helyezni, ezután az előírt fizetési, képzési sorrend tiszteletben tartásával dönthet a vállalat, menynyi nyereséget fordít fejlesztési-, illetvé részesedésialap-kep- zésre. A vállalatok csak bizonyos mozgástéren belül dönthetnek szabadon, mert a fejlesztési- alap-képzésnek van bizonyos kötelező minimuma is, amelynek fedeznie kell az állammal, a bánkokkal és a más vállalatokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségeket. Lényeges körülmény, -hogy a fejlesztésialapképzést már nem terheli további adó, ezzel szemben a ré- szesedésialap-képzés után — ha túllépi a bérköltség 2 százalékát — progresszív adó — a bér- fejlesztési befizetés — következik, de ez már a részesedési alapot terheli. Mi lesz a végeredmény? Nyilvánvaló; há növekszik a tiszta jövedelmek — egyebek között a nyereség — központosított hányada, akkor a vállalatoknál maradó — fejlesztésre és személyi jövedelem növelésre tény. legesen felhasználható — összegnek csökkennie kell. Ha nem így lenne, aligha tudnánk biztosítani a felhalmozás és a fogyasztás népgazdasági tervvel összhangban történő és az eddigieknél mérsékeltebb növekedését. A vállalatok valószínűleg annak alapján ítélik majd meg a módosításokat, mennyiben köny- nyítik!, illetve nehezítik az új szabályozók gazdálkodásuk feltételeit. Nos, általában nem könnyítik, hanem szigorítják. Ennek ellenére sem mellőzhetjük az új szabályozás — vállalati nézőpontból is — előnyös vonásainak kiemelését A fizetések és az alapképzés, valamint ,a felhasználás kötelező sorrendje minden bizonnyal megakadályozza — a mindeddig elég gyakori — túlköltekezést és eladósodást kiküszöböli az egyedi beavatkozások szükségességét. A fejlesztési és részesedési alap közötti megosztás kiiktatása ahhoz mindenesetre elegendő, hogy a nyereséghullámzás személyi jövedelmekre gyakorolt káros hatását semlegesítsék. Valószínűsíthető az a hatás is, hogy a- vállalatok közötti bérszínvonalszóródás mérsékeltebb lesz. A biztonságot és a rugalmasságot szolgálja a tartalékalap-képzés első helyre történő sorolása, fel- használódási lehetőségeinek kitágítása. Problematikus helyzetben abból egészíthető ki a nyereség, dinamikus exportnöveke- , dés esetén a forgóalap, emellett a tartalékalapba átmenetileg is elhelyezhető , — s bármikor igénybe vehető — a nyereség alapképzésre fel nem használt résize. Garamvölgyi István A Szovjet Irodalom legújabb, kilencedik száma a napokban jelent meg. Az első oldalakon a próza rovatban Csakovszkij regényének egy részlete, Beloy novellái, Vorogyin elbeszélései, Varsavszkij „Interjú, amely so. hasem hangzott el” című írása, valamint egy szatirikus elbeszélése kapott helyet. A költészetet a 9. számban Szergej Narovcsatov orosz költő 17 verse képviseli. Az orosz nyelvet tanulóknak is segítséget ad a Két nyelven című rovat, amelyben ez alkalommal Szimonov Szakértők című versét és Kazakov Az úton című novelláját adják közre orosz és magyar nyelven. Zenés műsor a „Tízekben" December 11-én, csütörtökön este, Békéscsabán a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház nagytermében tartotta klubestjét a Tízek Ifjúsági Klub. Az összejövetelen, amelyen több mint ötven fiatal vett részt, az ifjúsági és úttörőház. „Paradigma” Irodalmi Színpada mutatta be „Szemedben éles fény legyen a részvét” círpű zenés dokumentumműsorát. A Lipták János, Gyebnár Klára, Zsilinsz- ki Mihály, Kajtor Ágnes, Felföldi Julianna és Juhász István által bemutatott összeállítás a háborús borzalmak ellen tiltakozott. A 18 fiatalból álló irodalmi színpad három éve alakult, s eddig több emlékműsorban lépett fel. Most bemutatott irodalmi összeállításával igen nagy sikert aratott, s szívesen bemutatja azt más ifjúsági klubok felkérésére is. A „Tízekben” legközelebb december 29-én lépnek fel, ahol az „Előszilvesz. ter” című klubesten 25 perces kabaré-összeállítással szórakoztatják a fiatalokat. Iraki vendégek Békésen (Tudósítónktól) Nagy sikerű ifjúsági találkozó volt a közelmúltban ' a békési művelődési közppntban. A Szarvason tanuló iraki mező- gazdasági szakemberek találkoztak Békés város középiskolásaival és KISZ-eseivel. A találkozó első részében a vendégek beszámoltak országúk ifjúságáról, politikai mozgalmaikról, majd a békésiek kérdéseire válaszoltak. A művelődési központ citerazenekara magyar népdalokkal kedveskedett az irakiaknak, majd ' jó hangulatú arab táncokat, dalokat mutattak be a vendégek. A találkozó tánccal fejeződött be, a gyulai Sipos—Czifra disco közreműködésével. László Imréné A napokban a Gyulai Szabók Kisipari Termelőszövetkezetének vezetőivel a szocialista brigádmozgalomról beszélgettünk. Főként arról, hogy régebben két nehezebb év alatt a brigádmozgalom visszaesett, és akkor lendült fel újra az érdeklődés, a versenyszellem, a tudatosabb tenniakarás, amikor az erkölcsi elismerést újra kiégé- szíthették anyagi elismeréssel. Nem mintha a brigádok tagjait elsősorban a kézzelfogható jutalom ösztönözné csak arra, hogy jobban dolgozzanak, mint tegnap, hogy megközelítsék, elérjék a szocialista brigádmozgalom hármas jelszavának megvalósulását: szocialista módon dolgozni, tanulni, élni. Korántsem csak az anyagi elismerés az egyedüli kecsegtető, de tény az, hogy megfelelő — és hasznos! r— vonással egészíti ki az elvi célokat, melyek a termelő üzem jobb, gazdaságosabb munkájában ölthetnek testet. A jobb, a több munkáért pedig különben sem ajándék az anyagi juttatás, hanem ellenérték. Hogy a jobb munkás többet keres, az ma már nem probléma, és a még mindenütt megtermő irigységet is könnyen leszerelik azok, akik vállalásaik letagadhatatlan és kimutatható teljesítésével érdemlik meg az erkölcsi elismerés mellett a több pénzt is. Ha csak ennyiből állna a szocialista brigádmozgalom, általában nem lenne vele különösebb gondja senkinek. De nem eny- nyíből áll, ez csak egyik része, a másik kettő — bár el nem választható emettől —, ugyanolyan jelentős. Szocialitsa módon élni, tanulni, nem éppen egyszerű követelmény. Mindkettő nagy szolgálatot tehet a közvetlen termelő munkának, és világos okfejtés, hogy4 aki harmonikusan, szépen 'él, aki megállás nélkül képezi magat, műveltebb emberré válik majdhogy nem hónapról hónapra, évről évre, az a társadalmi munkamegosztásból reá jutó részt is magas színvonalon, kitűnően teljesíti. Ha az „élni és tanulni” követelményeinél jobban elidőzünk, máris sűrűsödnek a problémák. Ezek azok a régiók, ahol a vállalások nehézkesek, sokszor nem is teljesíthetők, és nem is teljesülnek; itt válnak formálissá % szocialista brigáddá-yálás állomásai, itt éri a legtöbb bírálat a ház elejét. És itt, ezekben a régiókban találkozik a közművelődés a szocialista brigádokkal. Ha találkozik... Az igazság megkívánja, hogy azt mondjuk: ritkák ezek a találkozások! Igaz, sok jó alkalomra hivatkozhatnánk megye- szerte, de közel sem annyira, amennyit lehetőségeink — személyiek, tárgyiak — biztosíthatnának. Van művelődési központunk, ahol egész megyére kiterjedően bázisfeladattá emelték Mezőkovácsháza: „Születésnap” A Magyar Üttörők Szövetsé ge megalakulásának közelgő harmincadik évfordulója tiszteletére a Mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnázium KISZ-fia- taljai is „születésnapi ajáhdék”. ot nyújtottak át az úttörőknek. Kedden a testvérrajok, a nagy- bánhegyesi, a magyarbánhegye- si. a kunágotai és a mezőhegyea szocialista brigádokkal való foglalkozást, a közművelődés és a brigádtagok állandó kapcsolar iának megközelítését; vannak művelődési házaink, ahol nagyszerű — nem túlzás! — brigádklubélet alakult lei; írók, festők, színészek találkozgatnak fizikai munkásokkal, és ezeket a találkozókat nem is mindig a művészemberek kezdeményezik; soha annyian munkások, téesz- parasztok, állami gazdasági dolgozók nem jártak a békéscsabai múzeumban, mint ebben az évben. Lehet, hogy órákig sorolhatnánk a munkásművelődés sikeres alkalmait, valósággal kézzelfogható eredményeit, mégsem ünneprontás, és nem is türelmetlenség azt mondani, hogy az óráig sorolható jó dolgokkal szemben napokig sorolhatnánk azt, ami nincs, de lehetne, ahová — munkásművelődés dolgában/ — maholnap kötelezően, létérdekünkben el kellene jutni. Ki állíthatná azt, hogy kiművelt embertömegek nélkül is megyalósulhatnak terveink, a következő öt esztehdő tervei? Alapkérdés ez, mégis megdöbbentő, hányán és hányszor, és egymás után felejtik el, oda sem gondolnak rá, pedig egy köny- nyelmű legyintés ma, holnap mellbevágó mozdulattá válhat. A világ, ez a mi kis országunk csak úgy haladhat előre, ha lakói mind többet tudnak, mind képzettebbek, tudósabbak lesznek milliónyi dolgukban. Ha egyre otthonosabban és magabiztosabban teszik azt, ami a munkájuk. Ha tömegesen sajátítják el azokat az ismereteket, amelyek nélkül modernebb, korszerűbb, ember-árcúbb Világba eljutni képtelenség; ha megsejtik, és meg is tanulják, hogyan kell átélni formálódó környezetünk ezerszínű érzelmeit, egymásért élésünk hegyeket mozgató, gyönyörű szenvedélyeit. Igen, az hiányzik a szocialista brigádmozgalom kiteljesedéséből is, ami nem fejezhető ki számokkal, tonnákkal, megszőtt méretekkel, konzervdobozba ada. golt számyasbaromfival és téglák millióival. Mert mindez függvénye annak, hogy az ember, aki létrehozza, jókedvű-e, kiegyensúlyozott-e, tudja-e, hogy élete célját, munkáját csak örökös tanulás-éhséggel teheti jobban és még jobban; és végül érzi-e, hogy csak értelmes, szép munkával kerülhet közelebb a legnagyobb titokhoz, mely ember számára megtestesülhet: az élet értelméhez. M esszire jutottunk, tudom. És mindabból, amiről itt most szót szóba fűztünk, hogy elébünk léphessen általunk néhány gondolat, számtalan újabb töprengés és megoldás születhet. Arról is, hogy mennyi útja lehet annak, hogy „szocialista módon dolgozni, tanulni, élni." Sass Ervin as úttörőknek si úttörőcsapatok pajtásainak KISZ-úttörő találkozót rendeztek. A liajtásakat megismertették a gimnázium és a KISZ- szervezet életével, munkájukkal. A jól sikerült találkozót szellemi vetélkedő, rajzverseny és pol-beat daltanulás színesítette. Fábián Zsuzsanna Iraki uiezogazuasagi szakemoe.cn látogatása a Békési Mezőgazdasági Szakiskolában VÁROSI KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM KERTÉSZETE OROSHÁZA (KEREKTÓ) FELVÉTELRE KERES — DÍSZNÖVÉNYTERMESZTŐ SZAKMUNKÁSOKAT, —• traktorvezetőket T—4 K KERTI TRAKTOR VEZETÉSÉRE. FIZETÉS: megegyezés szerint. JELENTKEZNI: a kertészeti telepen, Gyopárosfürdőn (Kerektó) lehet.
