Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-12 / 291. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! IPŰJSAC A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA 1$T5. DECEMBER 12.. PÉNTEK Ara: 8(1 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM A szocialista építés fontos állomásához érkeztünk A Minisztertanács elnöke felszólalt a magyar szakszervezetek kongresszusán Hétfő <>ta tart a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa. Képünkön a küldöttek egy részé (MTI—foto: Szebellédy Géza felvetele—K.S) Kádár]ános hazaérkezett Varsóból Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán este hazaér­kezett Varsóból, ahol a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meg­hívására pártküldöttségünk élén részt vett a LEMP VII. kongresszusán. Küldöttségünk vezetését Varsóban Győri Im­re, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára vette át. Kádár Jánost a Keleti pá­lyaudvaron Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Púja Frigyes külügyminiszter. Benkei András belügyminisz­ter, a Központi Bizottság tag­jai, dr. Berecz János, a KB ! külügyi osztályának vezetője F és Rödönyi Károly közieke- j dés- és postaügyi miniszter : fogadta. | Jelen volt Jerzy Zielinski, a 1 Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője. (MTI) Elutazott hazánkból George Maeovescu román külügy­miniszter Csütörtökön elutazott fele­ségével Budapestről George Maeovescu, a Román Szoci­alista Köztársaság külügymi­nisztere, aki Púja Frigyes kül­ügyminiszter meghívására hi­vatalos látogatáson tartózko­dott hazánkban. George Maeovescu és kísé­rete búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Pú­ja Frigyes külügyminiszter. Roska István külügyminisz­ter-helyettes. Tóth Elek kül- ügyminisztériumi csoportfő­nök, dr, Biczó György, a Ma­gyar Néoközlársaság bukares­ti nagykövete, valamint a külügyminisztérium több ve­zető munkatársa. Jelen volt loan Cotot, Románia buda­pesti nagykövete. (MTI) * külügyminiszterek tái = ‘Nyalásáról kiadott közleményt «púnk 3. oldalán közöljük. Kedves Elvtársnők! Kedves Elviársak! Tisztelt Kongresszus! A Minisztertanács nevében tisztelettel köszöntöm a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusát, a külaött elvtársakat, hazánk vala­mennyi szervezett ’dolgozóját. Biztosíthatom önöket, hogy a kormány ismeri, nagyra értéke­li és megbecsüli azt a felfelé ívelő es egyre jobban kitelje- , sedő tevékenységet, amellyel a magyar szakszervezetek — hí- : ven nagyszerű hagyományaik­hoz — hozzájárulnak pártunk j politikájának megvalósításához, a munkáshatalom erősítéséhez, szocialista társadalmunk építé­séhez. Itt a kongresszus színe í előtt is szükségesnek tartom ki- j jelenteni és megerősíteni, hogy i amint a kormányzati feladatok végrehajtásában eddig sem nél­külözhettük az Önök támogatá­sát, a jövőben is számítunk ar­ra. hogy a szakszervezetek be­töltik és következetesen gyako­rolják érdekvédelmi funkciói­kat.. aktívan és alkotó módon részt vállalnak a gazdasági szervező munkában. Kérjük és igényeljük, hogy mint eddig, a jövőben is bátorítsák ,a dolgo­zok kezdeményezéseit, karolják fel és ösztönözzék előrehaladá­sunk pótolhatatlan lendítő ere- \iét, a szocialista munka ver­senyt,- elvtársi bírálattal segít­sék munkánk gyengeségeinek leküzdését. Élve a lehetőséggel, a kor­mány nevében is szeretném ki­fejezni egyetértésemet a kong­resszus elé terjesztett írásos és szóbeli beszámolóval, a határo­zati javaslatban megfogalma­zott célokkal és törekvésekkel. Meggyőződésem, hogy e doku­mentumok nemcsak a mozga­lom számára jelölik ki a köve­tendő helyes irányt, de jó ala­pokat adnak ahhoz is, hogy még gyümölcsözőbbé, 'tartalma­sabbá tegyük a kormány és a szakszervezetek együttműködé­sét a közös feladatok megoldá­sában. Kedves Elvtársak! A szocialista építésben ismét fontos állomáshoz érkeztünk. Ebben az évben fejezzük .be IV. ötéves népgazdasági ter­vünket, és néhány hét múlva megkezdjük az V. ötéves terv­ben kitűzött feladatok végre­hajtását. Amikor mérlegre tesszük munkánkat és megtervezzük a jövőt, egyaránt számításba kell vennünk eredményeinket, a még megoldásra váró feladato­kat és azokai az új követelmé­nyeket. amelyeket a társadal­mi-gazdasági , fejlődés szükség­letei állítanak elénk Munkánk eredményeiről szólva elmond­hatjuk, hogy a IV. ötéves terv időszakában a fejlődés üteme tervszerűbb volt, mint a meg­előző ötéves tervek bármelyi­keben, és a tények alapián nyu­godtan állíthatjuk, hogy a ma­gunk elé tűzött legfőbb célokat teljesítjük. megfelelünk pár­tunk gazdaságpolitikai irányvo­nalának. Munkásosztályunk. dolgozó parasztságunk, alkotó" értelmi­ségünk — egész népünk —hoz­záértő és szorgalmas munkája tovább gyarapította nemzeti va­gyonúnkat, a szocializmus anya­gi-műszaki bázisát. A gazdasá­gi növekedés fő forrását a ter­melékenység növekedése adta. Előreléptünk a termelés korsze­rűsítésében. olyan új iparágak alap.iait vetettük meg, mint a számítástechnika, a petrolké­mia. a nemzetközi élvonalba emeltük járműiparunkat, nagy­méretű rekonstrukciót valósítot­tunk meg a könnyűipar alap­vető ágaiban. Nagy lépést tet­tünk előre a mezőgazdasági termelés korszerűsítésiben. A termelési eredményekre alapoz­va réndszferesen emeltük né­pünk életszínvonalai, és tovább javítottuk az idősekről és a gyermekekről való társadalmi gondoskodást. Megelégedéssel szólhatunk ar­ról* is, hogy a tervezettnél 30 ezerrel több. összesen 430 ezer lakás épül fel, és így másfél millió ember költözhet új ot'.honba. Tovább bővítettük a gyermekintézmények hálózatai és a lakosság életkörülményeit javító szolgáltató intézmények hálózatát is. Elért eredményeinkben — sa­ját erőfeszítéseink mellett — nagy része van annak, hogy a IV. ötéves terv éveiben tovább bővítettük és még inkább el­mélyítettük a Szovjetunióval, a KGST tagországaival való gaz­dasági együttműködésünket. Aktívan részt veszünk a szo­cialista gazdasági integráció (Folytatás a 2. oldalon) Senki nem végzi el helyettük „Változatlanul szükség van — elsősorban a szolgáltatás terü­letén — a főként saját munkán és a családtagok tevékenységén alapuló kisárutermelésre." A párt XI. kongresszusának határozatá­ban szerepel ez a mondat, s ez a gondolat szabta meg a kisiparo­sok december 5—6-i országos küldöttgyűlésének tennivalóit is. Ez az állásfoglalás kifejezésre juttatta, hogy a magánkisipar tevékenységére a jövőben is szá­mítani kell a javítás-szolgálta­tás, az export segítésében, a vá­lasztékot bővítő vagy hiányzó cikkek előállításában. A társa­dalom érdekében meg kell szün­tetni azokat a kötöttségeket, amelyek akadályozzák a javító­szolgáltató tevékenység fejlődé­sét. A magánkisipar legfonto­sabb feladata az egyre növekvő lakossági igények kielégítése, a kis munkák, javítások elvégzése. Tennivaló tehát van bőven, s elsősorban vidéken, a kis tele­püléseken. Köztudott például, hogy a községekben, apróbb fal­vakban a javító-szolgáltató te­vékenység nem megoldott, kü­lönösen nem az a hagyományos szakmákban. A lakáskarbantar­tási, a családiház-énítési, a bőr-, szőrme- és textilruházati mun­kákat elsősorban a helyi kisipa­rosoknak kell elvégezniük. Ezt pedig csakis úgv lehet megolda­ni. ha mindenütt, akad ennek értője, mestere. Ahhoz viszont, hogy legyen, van bőven tenni­való. Néhány nélda. Szükséges lenne, hogy a kisebb települése­ken, a városok külső; ellátatla­nabb területein munkát kezdő kisiparos alapítási és működési támogatást kapjon berendezke­désre, anyásvásárlásra. Munkája során ezt törlesztené. Nagy gond a megfelelő helyi­ség megszerzése. A községek­ben ehhez a tanácsok nyújtanak segítséget, a lakótelepeken pe­dig a többnvire kihasználatlanul álló szuterén helyiségeket, kel­lene a kisiparosnak bérbead­ni. Ez a lakosság érdekeivel is megegyezik. Szükség lenne ar­ra is, hogy a javító munka vég­zésére három-négy szakmára jo­gosító működési engedélyt ad­janak ki a helyi tanácsok. Az apró napi munkák csakis így lennének kifizetődők a vállal­kozó számára. Hasznos és szükséges lenne vi­déken az ÁFÉSZ-ekkel és az ál­lami kereskedelmi hálózattal a közös érdekeken alapuló kapcso­latok elmélyítése, javítása. A megfelelő anyagellátás például létkérdés egy-egy településen. Ugyanez a helyz.et a szerszámok­kal is. Nem lehet közömbös te­hát, hogy a szolgáltatást végző kisiparos mennyi munkát tud elvállalni, elvégezni. Az is az igazsághoz tartozik, hogy je­lenleg még nagyon bürokratikus az anyag- és szerszámellátás. A szükségesek beszerzése néha több napnyi időt rabol el, fe­lesleges utazásra kényszeríti a dolgozni akaró kisiparost. He­lyes az a már kialakulóban levő ÁFÉSZ-kezdeményezés, hogy a településeket körbejáró teher­gépkocsik házhoz szállítják a szükséges dolgokat, s egyben fel­veszik az újabb rendelést is. Nincs minden rendben a he­lyi hivatalos szemlélettel sem. A kisiparos szót itt-ott valami­féle furcsa mellékzöngével ej­tik. Különösen igazságtalan ez a szolgáltatásban részt vevő, mindennapi megélhetéséért ke­ményen és becsületesen meg­dolgozó kisiparossal szemben. Utóbbiakat minden lehető mó­don támogatni kell, hiszen tevé­kenységük fontos, mondhatni, nélkülözhetetlen. Nem leszölás. ' hanem megbecsülés illeti tehát őket. K. Ily. Csütörtök reggel fél kilenckor, az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában a beszámolók és az írásos dokumentumok fe­letti vitával folytatta munkáját a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Lázár György. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Bruiyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságainak el­nöke is. A , csütörtöki ülést -az. elnöklő Hnszti Györgyné. a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár vállalati szakszervezeti tanácsának titkára nyitotta meg. . t' A vitában felszólalt Lázár György, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Lázár György beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents