Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-10 / 289. szám
Közös iskolagond Munkás szemmel Megvalósult ..Differenciáltabban kell fejleszteni az ipar egyes ágazatait, javítani a gyártmányszerkezetet a feldolgozó iparban — a gép-, a könnyű- és az élelmiszeriparban, valamint a kohászatban elsősorban rekonstrukció útján bővüljön a terme lés.” (Az MSZMP XI. kongresszusának határozatából) tervek N em mai keletűek azok a i kapcsolatok, amelyek — sajátos jegyeikkel új színt hozva az iskolák j életébe —, immár legalább évtizede fonódtak üzemek — és iskolák között. Sokáig tulajdonképpen neve sem volt ennek az együttmunkálkodásnak; később kezdték az „egy üz€$m — egy iskola” megjelöléssel illetni. Amit magában foglalt: olyan hiányok pótlása — kölcsönösen —, amelyek az egyik félnél mutatkoznak, s a másik — segíteni tud. Mondjunk mindjárt néhány példát. Sem a városi, sem a vidéki iskoláink nem mondhatók gazdagoknak. Szegényes, szűkös általában a tanácsi pénztárca; tornaterem-bővítésre, udvarsala- kozásra, ebédlők meg tantermek szépítésére, vagy éppen az évi festésre. illetve mindezekre együtt és még sok más szükségesre kicsiny a kerete. A „másik oldalon” pedig: tanulna az üzemi ifjúmunkás — de szűk a kultúrház, drága a különóra; tornáznának, sportolnának a gyáriak, de hol van a tornateremre, kosárlabdapályára helye például egy vasasüzemnek? Ezernyi a területe az élet, a munkaformálta kapcsolatok lehetőségeinek üzem és iskola között, azzal a szándékkal: a magunk erejéből átadunk nektek, cserébe a ti sajátos segítségetekre számítunk. Országosan aligha • mutatható ki hirtelenében; hány gyár tart segítő kapcsolatot valamelyik közeli iskolával. Szinte alig akad munkáskollektíva, amely ne vállalna bizonyos rendszeresseggel társadalmi munkát a megadott, kiválasztott iskolában; van, ahol a földrajzi közelség, másutt az iskolától várt ifjúmunkás-utánpótlás reménye, ismét másutt az oktatási intézmény kulturális segítsége az a „forrás”, amely az együttműködést táplálja. Jók és'hasznosak is — többségükben — ezek az együttműködési formák. Csak éppen a tartósság, a hosszabb távra szóló, átgondoltabb együttműKlSZ-feladatot keresett magának a békéscsabai Sebes György Szakközépiskola Áchim-alap- szervezete. Hamarosan meg is született az ötlet: felajánlják segítségüket az öregek 1. számú napközi otthonának, ahol az I/c-s Gazsó Zsuzsa édesanyja dolgozik. Azon nyomban meg *is bízták az „összekötőt”, szervezze meg az első találkozás műsorát. — ^/Hlyeit műsorral mutatkoz- tak be az Aradi utcában? — Petőfivel kezdtünk, az Egy estém otthonnal és a Füstbe ment tervvel. Aztán Heltai Jenő következett, majd énekeltünk. A Látod, édesanyámat, a Hideg szél fúj kezdetűt és még nagyon sokat. Az alapszervezetből többen Csaba környékén laknak, Ők rengeteg népdalt tudnak, amit ismertünk velük Dél-Magyarországi MÉH Vállalat békéscsabai telepe felvesz • a tmk-műhelyének vezetésére GÉPÉSZTECHNIK ÜST írásbeli jelentkezési Békéscsaba, Kétegyházi út. címre kérjük. ködés formai rendezése — pontosan fogalmazva, az iskolák és üzemek közötti szerződéses forma várat magára sokhelyütt. A SZOT és az Oktatási Minisztérium e kérdések rendezésére is alkotott meg nemrégiben irányelveket, üzemek és iskolák közötti kapcsolatok elmélyítésére, tartalmasabbá tételére. (Kár, hogy ezek az irányelvek eléggé lassan érkeznek el oda, ahova kell: az iskolaigazgatók asztalára, s az üzemi vezetők, szak- szervezeti szervek szobáiba.) Okos és jó gondolatokat, pontosabban, ajánlatok sorát tartalmazzák ezek az irányelvek. Olyan javaslatokat például, hogy az üzemek hova összpontosítsák a segítséget (beleértve az iskola karbantartását és eljutva a gyerekek jobb pályaválasztásának segítségéig), az iskolák pedig milyen gazdag támogatást adhatnak az üzemi dolgozók művelődéséhez, tanulásához, sportjához. Az ajánlások, az irányelvek lényeges gondolata: ne ötletszerűen, egykét tónapra vagy évre szövődjenek ezek a gyár-iskola kapcsolatok. hanem jóval hosszabb távra, öt évre. Tíz évre. Vagy még hosszabb időszakra is; a határidőket az élet jelöli ki mindenütt. Az erősebb és tar-, tós „szövetség” lehet az alapja a sokféle, jó emberi kapcsolatnak is; diák és a leendő, munkaadó gyár, iskola és a gyári öregdiák között, hogy csalc néhány kapcsolatlehetőséget említsünk. Érdemes töprengeniük Iskoláknak és a partnerüzemeknek azon: hogyan öltsenek formát hamar ezek a kapcsolatok. Segítenek a szakszervezetek, segítenek a tanácsok is, hogy a több évre szóló szerződések minél több helyen megszülessenek. Olyan jó szolgálatok forrásai voltak eddig is — lehetnek így még Inkább — a szerződéses kapcsolatok, amelyek kölcsönö-, sek és minden érintett számára hasznosak lehetnek. Reméljük, lesznek is. V. M. énekeltük. A Végén átadtunk a vendégfogadóknak egy-egy kis Télapó-csomagot: almát, szaloncukrot., csokoládét. Nem volt nagy érték, de talán nem is, ez volt benne a lényeg. — Hogyan fogadták a fiatalokat az idősebb nemzedék tagjai? — Azt hiszem, örültek a látogatásnak. Igyekeztünk arra, hogy felidézzük bennük a múltat, fiatal korukat és hogy fel is vidítsuk őket, amíg ott vagyunk. — Mit jelentett a talaiKozás az alapszervezetnek? — Jó volt látni, érezni, hogy szívesen fogadtak bennünket. Volt, aki nem is akart még eljönni búcsúzáskor. Pedig hát még csak először voltunk ott. Legközelebb már nemcsak énekelni fogunk, hanem beszélgetünk is a „napközisekkel”, meghallgatjuk régi élményeiket, hogyan éltek harminc, meg negyven évvel ezelőtt. ... Szóval, rni örülünk ennek a kapcsolatnak, szerintünk nagyon szép vállalás. — Lesz-e valamilyen más formája is a kapcsolatoknak a látogatásokon kívül? — Persze. Ha bármelyik idős embernek szüksége lesz otthon segítségre, elmegyünk. Az első feladatot a fiúk teljesítették: szenet hordtak. De akármi van is: édesanyám otthon elmondja, mi a gond, másnap már ott lehetünk. * A Békéscsabai Kötöttárugyár életében a IV. ötéves terv fordulópontot jelentett. A textil-és ruházati ipari rekonstrukció keretében a gyár elavult gépparkját modem, nagy teljesítményű gépekkel váltották fel. A mintegy 220 millió forintos rekonstrukció lehetővé tette a technológia sorok korszerűsítését, a könnyűipari létesítmény bővítését. A kötöttárugyár elmúlt öt esztendejéről, gondjairól, eredményeiről beszélgettünk Udvar- dy Gyulával, a tmk-műhely műszerészével. Ismeri a gyárat, hiszen 1944-ben kötőként került a Rokkába. Kisebb megszakítással több mint 25 évet dolgozott az üzem falai között. A gyárban érte a felszabadulás. Fiatalon vett részt az újjáépítésben, majd az államosításban. Az 1950-es évek elején —• felnőtt fejjel — a gyárban szerzett szakmunkásbizonyítványt. — Ég és föld a különbség az akkori és a mai gyár között. Egyszerűen nem tudom a mostani termelésünket összehasonlítani az akkorival, mert a 30 évvel ezelőtti a mai termelésnek még a töredékét sem érné el. De talán a 10 évvel ezelőttivel ... A Kötött az 1960-as évek derekán kelmetermelő, festődéi és kikészítő gépparkját korszerűsítette, bővítette. Üj, NDK gyártmányú Texima lánckötő gépeket helyeztek üzembe és néhány szovjet gyártmányú MC—7-es nagv teljesítményű körkötő gépen gyártották termékeiket. Aztán néhány év múlva, pontosabban az 1970-es évek elejére, különböző okok miatt, mélypontra, válságba került a gyár. — A negyedik ötéves tervnek kedvezőtlen helyzetben vágtunk neki'— emlékszik vissza a műszerész. — Elkeseredett hangulatban dolgozott mindenki. Némi biztatást csak az új gépek „Napsugár” a nevelőotthonban Bensőséges hangulatú Télapóünnepséget rendeztek a gyularemetei nevelőotthonban. Ezen részt vettek és nagy sikerű műsort adtak a világot járt békéscsabai Napsugár bábegyüttes •tagjai. A békéscsabai IBUSZ, a FŰSZERT, a MEZŐGÉP, a gabonatröszt, a Gyulai Háziipari Szövetkezet, a 8-as számú. Volán és a sarkadi ÁFÉSZ ajándékait a bábegyüttes Télapója adta át, sok-sok örömet, vidámságot és hosszú időre s2óló élményt szerezve az otthon kis lakóinak. \ smMWssa 1975. DECEMBER 1», megérkezése jelentett. Szóval kezdtünk reménykedni. A textilrekonstrukció kereteben a szétszórt kelmetermelő üzemeket megszüntették, az el- "avult gépeket termelékeny gépekkel váltották fel. Nagy teljesítményű csehszlovák, angol, szovjet, NSZK-beli körkötő gépeket és félszáznál több Mayer lánckötö gépet helyeztek üzembe. — Ma egy nap alatt annyi kelmét gyártunk, mint 1965-ben két hét alatt. Termékeink keresettek a hazai és a külföldi piacokon. ‘Ügy vélem, a vállalat kilábalta mélypontról — jegyzi meg. A felemelkedés nem csupán a rekonstrukciónak köszönhető. Felelőtlen Nagyon okos, tehetséges ember, de sajnos, rendkívül kötekedő természet —- mondták róla Az illetőt 15 éve kiséri ez a minősítés, annak ellenére, hogy egy évtizede senkivel sem kötekedett. Hiába , bizonyítja évek óta magatartásával, munkájával az egykori minősítés ellenkezőjét, mert aki az eredeti megállapítást tette, olyan ember, hogy a szavának súlya van a szakmában. Jól ismerem a minősítettet is, a minősítőt is. Megpróbáltam helyreállítani közöttük az igazságot, ezért megkérdeztem a tekintélyes ■ vélem énynyilvánítót: mire alapozza állítását? Legnagyobb meglepetésemre azt a választ kaptam. „mondták”. Tehát ő nem tudja biztosan, nem tapasztalta.. személyesen, nem is nagyon ismeri az illetőt, de hallott róla valamit, amit mások mondtak — lehet, hogy azok is úgy hallották, — és a rossz vélemény él tovább, kíséri az ártatlan vádlottat. Sokan nem is sejtik, hogy. egv meggondolatlan minősítő kijelentéssel milyen súlyos csapást mérnek embertársukra. Különösen a vezető beosztású embereknek kellene meggondolniuk, mit mondanak beosztot- taikról. De nem kisebb a felelősségük azoknak a nagy tekintélyű szakembereknek sem, akiknek a szava döntő a szakmában. Egyszóval, jobban meg kellene fontolnunk, amikor embertársaink munkájáról, magatartásáról véleményt mondunk. Ismeretes, hogy a vállalatok, intézmények vezetői kötelesek bizonyos időközönként írásos minősítést készíteni beosztottaik jelleméről, munkájáról. Ezeket a minősítéseket az érdekelttel meg kell beszélni, és mindenkinek módjában áll vitatkozni, egyetérteni, vagy nem egyet érteni. Sokan idegenkednek ezektől a nem mindig kellemes, de emberséges értékmérésektől. Pedig, ha jól meggondol ink, sokkal helyesebb a szemtől- ezembe kimondott — és époen ezért megfontolt — vélemény, mint a hátunk mögött elejtett megjegyzés. Sajnos, a felelőtlen minősítéseknek olyan széles skálája, olyan változatosan sok műfaja alakult ki nálunk, hogy ma már követni is nehé2. Ki ne ismerné például azt a „megszépített” minősítést, amely azért készült Ennek a sikernek részesei maguk a munkások, a törzsgárda- tagok, akik a legnehezebb helyzetben is hűek maradtak a gyárhoz. — A sikerekhez az is hozzátartozik, hogy az üzemrészekben jobb lett a fegyelem, a munkaszervezés, folyamatos az anyagellátás, ezért nem kell az embereknek egymás kezéből kikapkodniuk áz anyagot. A minőség javult, s emelkedett a keresetünk. Nálunk érvényesül a munka szerinti bérezés. Egyszóval: a termelésben érdekeltté tettek bennünket — sorolja. — Az elkövetkezendő időszakban min változtatna a gyár életében? — A szakemberképzést és a még jobb minőség elérését szorgalmaznám. Á gyárban nagy szükség lenne még több fiatal szakmunkásra. A fiatalítás igénye nálunk tmk-soknál még fokozottabb, ugyanis a kötő műszerészek már az idősebb korosztályhoz tartoznak. Véleménye elgondolkoztató. Sz. A. minősítés valakiről, mert meg akarnak tőle szabadulni. Ezeknek a minősítéseknek a szerzői azt sem bánják, ha az eladásra szánt káder, a képességeit felülmúló, magas beosztásba kerül, csak menjen, csak valahogy túladhassanak rajta. Hasonlóan gyakori a tudatosan „elvágó” minősítés is, amely bosszúvággyal, vaey gyűlölettel táplált rosszindulatból fakad, hogy megakadályozza, derékba törje váakinek a karrierjét Tulajdonképpen mindegy, hogy a hamis minősítés milyen céllal készül, mindenhogyan ká- ros, nemcsak a minősített em- bér. hanem a társadalom szempontjából is. A felelőtlen minősítés. természetesen ellenkezik a Párt és a kormány káderpolitikájával, a szocialista humánum elveivel. Hiszen a szubjektív alapon — túlzott jóindulatból, vagy rosszindulatból — készült minősítések nem veszik figyelembe az ember politikai megbízhatóságát, szakmai felkészültségét, jellemét, erkölcsi magatartását, a közösséghez való viszonyát. A személyes szimpátia, vagy antipátia következtében gyakran előfordul, hogy tehetségtelen emberek magasra emelkednek, tehetséges emberek pedig süllyesztőbe kerülnek. A felelőtlenség minden esetben súlyos bűn a szocialista közösségben. Mindannyiunknak kárt okoznak azok, akik felelőtlenül szórják a közösség pénzét, pazarolnak, de még ennél is nagyobb kárt okoznak a társadalomnak, akik felelőtlenül gazdálkodnak legértékesebb kincsünkkel, az emberrel. Szólni, beszélni kell hát a minősítésekről a nyilvánosság előtt akkor is, ha sokan szeretik bizalmasan kezelni őszintét- Ten véleményüket. Nem' kell kiteregetni ország-világ előtt a személyzeti páncélszekrények aktáit, de jó, ha az emberek tudják, milyen véleményt alkottak munkájukról, magatartásukról a vezetőik. Csak az tud változtatni a hibáján, akinek őszintén a szemébe mondják, hogy mi a hibája. Csak az tud védekezni az igazságtalan, az elfogult minősítés ellen, akinek nem a háta mögött, hanem előtte mondják el a róla alkotott véleményt GL h „Szerintünk nagyon szép vállalás” . Öregeket patronál az Aciilm-alapszervezet /
