Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-10 / 289. szám
Figyelmeztető megállapítás A munkapszichológusok szerint a legtöbb üzemi baleset akkor következik be, amikor a dolgozó ember a mindennapi igénybevétel során kifárad a munkában. A fáradság következtében nagymértékben csökken a figyelem összpontosítási készsége, végzetesen megnyúlik a veszély észlelése és az elhárítása közötti reakcióidő. Éppen ezért a legtöbb baleset a hét utolsó napjában következik be. Ez így nagyon is logikus. Csakhát a logika és a valóság két különböző dolog. Az utóbbi gyakran megcáfolja az előbbit. Ha máskülönben nem, legalább látszdíag. Mert éppen a logika az a górcső, amely a valóság mélyebb ellentmondásaira fényt vet. A békéscsabai Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban a város öt termelőszövetkezetében vizsgálta meg az egészség és a munkavédelem helyzetét. Az év első felében 80 üzemi baleset történt. Többségük a hét elején következett be. Meghökkentő megállapítás, önkéntelenül vetődik fel a kérdés: miért a hét elején? Hiszen a hét elején kipihenten látnak munkához a szövetkezetek dolgozói. Legalább is ez lenne a természetes, már azért is. mert a hét elejét pihenőnap előzi meg. Éppen ebből fakad, hogy munkaintenzitásuknak és a . figyelem összpontosításuknak sokkal jobbnak kell lennie, mint hét végén. Lám a tények felborítják a logika vastörvényeit. Éppen az ellenkezőjét igazolják, mindannak, ami természetesnek tűnik. Mintha a munkanapok számának arányával csökkenne a fáradság, s a közbeeső pihenőnapokon ugrásszerűen megnövekedőn. És ez nem feltételezés, vagy kajánkodó megállapítás. Több annál. Közismert és gyakran hallgatólagosan elismert tény, amit kedélyes mosollyal nyugtáznak nem egy helyen. Mert a pihenőnap nem mindig a kikapcsolódást, a pihenést szolgálja. Megszaporodik az otthoni teendő, sok a fusi munka, s nem egyszer a vasárnapi kikapcsolódást a mértéktelen italozás koronázza. S amikor elérkezik a hét első napja, bizony nem csoda, ha jelentkezik a fáradság, s a következmény: baleset. Hány ilyen példa akad! Milyen helyénvaló a népi ellenőröknek az a megállapítása, hogy a termelőszövetkezetek a lehetőségekhez és a követelményekhez képest keveset fordítanak a munkavédelemre! Javítani kell a felvilágosító tevékenységet. többet kell költeni a munkavédelmi eszközök, berendezések vásárlására. Vitán felül áll, mindez elengedhetetlenül szükséges. Ám az eszközök hatékonysága elsősorban az emberen múlik. Azon, aki használja őket. S ha fáradtan lát a munkához, fokozódik a balesetveszély. A hét ‘elejére vonatkozó megállapítás a mélyebben húzódó lényeges mozzanatokra tapintva, figyelmeztet. Mert a balesetek alakulása nemcsak a rendelkezésre álló munkavédelmi eszközök fokmérője, hanem a munkafegyelemnek is tükröt állít. Tükrözi a munkához való hoz- zállást. Azt. hogy milyen körültekintően. milyen gondosan dolgoznak egy-egy üzemben, egy- egy szövetkezetben a brigádok, s külön-külön a brigádok tagjai. Mert éppen a gondos, körültekintő munkavégzésben rejlik a balesetek elkerülésének egyik leghatékonyabb módja. (Serédi) j^4 a«» & ^ a? növényvédő állomáson Magyar—amerikai közös vállalat A METRIMPEX Magyar Műszeripari Külkereskedelmi Vállalat, a Corning International Corporation (USA) és a RA- DELKIS Elektrokémiai Műszer- gyártó Szövetkezet — RADEL- CQR néven Budapest székhely- lyel közös vállalatot hozott létre. Az alapítóokmánvt Herkner Ottó, a METRJMPEX vezérigazgatója, Bodonyi Pál, a RADEL- KIS elnöke, és James Houghton, a Corning elnöke kedden irta alá a RADELKtS székházában. Az aláírásnál jelen volt és a gyümölcsöző együttműködés reményét fejezte ki Eugene McAuliffe, az USA budapesti nagykövete is. MfcÄf A Békés megyei Növényvédő Állomáson Gellen Edit technikus és Bagyinka Tamás kór tani szakelőadó különböző csávázási technológiák hatékonyságát ellenőrzik. A különböző eljárások közül a leghatékonyabbat javasolják majd bevezetésre a mezőgazdasági üzemeknek Fotó: Demény Ünnepélyesen zárul! a fogászati hónap A novemberi fogászati hónap jegyében gyűltek össze Békés megye orvosai, fogorvosai, vöröskeresztes aktívái és a város vezetői a Békési Művelődési Központban a múlt hét végén. A sok érdeklődő jelenlétében elhangzott beszámolók, értékelések sorát dr. Gyarmati István, megyei stomatológus főorvos nyitotta meg. Előadásában a Megyei Egészségnevelési Csoport által szervezett fogászati hónap eredményeiről szólt, ezen belül az iskolásoknak nyújtott hathatós segítségről, amely feltétlenül hozzájárul a fiatalok ilyen irányú neveléséhez. Dn König János főorvos, a MENCS vezetője köszönetét mondott a pedagógusok lelkiismeretes közreműködéséért, meMikorra várható a Szeged—Békéscsaba közötti vasútvonal átépítése? Lovász Lázár vasűtigazgatő-helyettes válaszol » víz fölötti medernyílás szerkezetét a biztonságos hajózás érdekében — megemelik. A híd munkálataira — amely jövőre készül el — várhatóan 140 millió forintot költünk. Algyő—Kopáncs között, a vasúti híd megemelése miatt az amúgy is magas vasúti töltést erősíteni, magasítani kell. Ide a tervek szerint százezer köbméter töltésanyagot építünk be. A vasúti pálya korszerűsítése Hódmezővásárhely-Népkert állomásig előreláthatóan a jövő év végére készül el. Az utazóközönség ma még csak a pályaépítés kellemetlen részét érzi, azt, hogy Hódmezővásárhely—Szeged között nappal a személyvonatok helyett vonatpótló autóbuszok közlekednek, illetve a közlekedő vonatok csökkentett sebességgel haladnak. De ha a vasúti pálya végig újjáépül — várhatóan az 1980-as évek elejéig —, akkor akár 100 kilométeres óránkénti sebességgel is közlekedhetnek a vonatok. A vonal teljes átépítéséig nincs lehetőség arra, hogy Békéscsaba—Pécs között gyorsvonat közlekedjen. Addig is igazgatóságunk a jól bevált gyakorlat szerint, 1975. június 1-től, a Szeged— Pécs között közlekedő gyorsvonat szerelvényét Orosházától indítja. Ez azt jelenti, hogy az Orosházától 3 óra 46 perckor induló 1659 számú vonat Szegedig személyvonatként közlekedik, majd onnan 21 perces tartózkodás után gyorsvonatként folytatja útját Pécsig. Visszaútban a vonat Pécstől Szegedig gyorsvonatként, majd Szegedtől Orosházáig ismét személyvonatként közlekedik. A szerelvény közlekedtetésének ez a módja biztosítja, hogy az Orosháza térségéből utazóknak Szegeden nem kell újból másik vonatba átszállniuk. Végleges megoldást természetesen csak a Szeged-—Békéscsaba vasútvonal átépítése jelenti, amely után a jelenlegi gyorsvonatot Békéscsaba—Pécs között tervezzük közlekedtetni. Szerkesztőségünkhöz több olvasó fordult kérdéssel, hogy mikor várható á Szeged—Békéscsaba közötti vasútvonal átépítésé. A kérdésekre Lovász Lázár, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vasútigazgató-helyettese az alábbiakban válaszolt: — A Szeged—Békéscsaba vasútvonal átépítésével, valamint Békéscsaba—Pécs között gyorsvonat közlekedésének várható időpontjával kapcsolatos kérdésekre az alábbi tájékoztatást adjuk. A Szeged—Békéscsaba vasútvonal — amely az ország dél-alföldi megyéinek igen jelentős mező- gazdasági és egyre iparosodó területeit köti ösz- sze —■, a mindinkább növekvő szállítási feladatokkal ma már nehezen birkózik meg. A pálya elhasználódása miatt azon csak máxímum 60 kilométeres óránkénti sebességgel és csak 18 tonna tengelynyomású járművekkel lehet közlekedni. Ez pedig eleve kizárja annak lehetőségét, hogy a vonalon korszerű, nagy teljesítményű Diesel-mózdonyokkal továbbítsuk a személy- és tehervonatokat. Ezért még évekkel ezelőtt elhatároztuk a vasútvonal korszerűsítését. Az anyagi lehetőségek korlátozott volta miatt — hiszen a vasútvonal építési költsége az állomások és egyéb járulékos beruházásokkal együtt megközelíti az egymilliárd forintot —, a munka csak tavaly kezdődhetett el. Először a Szeged Rendező —Szeged-Rókus állomások közötti vonalszakaszt építettük át 15.4 millió forintos költséggel. Az idén a Szeged -Rókus—Hódmezővásárhely-Nép- . kert közötti pályaszakasz é$ a Ttsza-híd korszerűsítésével folytattuk a munkát. Ez évben, november közepéig Algyőig készült el az új pálya. A Tisza-híd korszerűsítése során az ártéri szerkezeteket teljesen kicserélik, míg & lyet a jól szervezett vetélkedők is bizonyítottak. Beszámolt továbbá arról, hogy az immár hagyományosnak mondható egészségnevelési kiállításokat — melyeket a MENCS filmvetítései szemléltetnek — a gyulai új művelődési házban, ^Békéscsabán a konzervgyárban és a békési művelődési házban is megrendeztek. A helyi vöröskeresztes aktívák mindhárom alkalommal közreműködtek. Több mint ezer fő tekintette meg ezeket a ki állításokat. Külön említést érdemel, hogy a bemutatott fogós testápolási cikkeket a Szolnok—Békés megyei Nagykereskedelmi Vállalat adta díjtalanul, mely cikkeket a fogászati vetélkedőn legjobban szerepelt csoportoknak fog elküldeni a MENCS. Az értekezlet hivatalos részét műsor követte. Petrás Zita VIII. osztályos tanuló rögtönzött/-„riportot” készített a jelenlevő szakemberekkel — egészségügyi témákkal kapcsolatban. A Békési 2. számú Általános Iskola úttörői Nyeste Sándorné vöröskeresztes tanárelnök irányításával szavalókórust szerveztek — fogászati témával. A műsor további részében a békési Dankó klub ifjúsági színpada és felnőtt cigánvcso- portja szórakoztatta a megjelenteket színvonalas, v-idám összeállítással. A csoport vezetője Fábián Magdolna Pocsajiné volt. Erdélyi Gáspár Miért nincs? Megjelent: 1973 októberében, 20 ezer példányszámban. Címe: Kaszab Andor: Szovjet—magyar diáklevelezés. Minden bizonnyal hamar elkapkodták, mert már tavaly nem lehetett egyetlen példányt sem felkutatni ebből a nagyon hasznos kis segédkönyvből, amely az általános és középiskolások részére készült, s már hat kiadást ért meg. örülnünk kellene a kifejezés- és levélgyűjtemény vásárlási sikerének, mely mindenképpen azt bizonyítja, hogy egyre szélesedik az k levelezési mozgalom, mely a Szovjetunióba irányul, s melyből megyénk diákjai kiveszik a részüket. Gyakorló pedagógusok a még mondhatói, hogy milyen hathatós segítséget jelent a nyelvoktatásban a levelezés, amely segíti az élő, a beszélt nyelv fordulatainak elsajátítását, s olyan széles körű ismeretek birtoklását teszi lehetővé, melyet a tanórán megszerezni nincs mód. Örülnünk kellene tehát a kis könyvecske gyors piaci sikerének, mégis bosszankodunk, mert éveket kell várni egy újabb kiadásig, s ezalatt a pedagógusok komoly plusz munkát kénytelenek az érkező és induló levelek fordításánál és megfogalmazásánál végezni. A levelezésről pedig ■— a gyermekek érdekében — nem szívesen mondanak le, inkább inspirálják őket az aktívabb, ki- terjedtebb levelezésre, mert az áll összhangban egyetemes céljainkkal. Mi tehát akkor a megoldás? Ügy érzem mindenképpen az, hogy záros határidőn belül meg kellene jelentetni a 7. kiadást is, lényegesen magasabb példányszámban, mint az előzőt, a az sem ártana, ha nem utánnyomásban készülne az új kiadás, hanem javított, átdolgozott, bővített formában, mert érv es részeit bizony tútheledta már az idő tovarohanó szekere. Mindezt azért is mondtam el, mert a közelmúltban idegen- nyelv-oktatásunk helyzetével sorozatban foglalkozott a tévé, s a sorozatban megszólaló szakemberek is úgy fogalmaztak, hogy van tennivalónk a minőségi munka javítása érdekében. Ehhez viszont alapvető szükséglet a segédeszközök léte. Örömmel vennénk a Tankönyvkiadó válaszát ■— még inkább gyors intézkedését! Szilárd Ááam Megjelent az Eszperantó Magazin Az Eszperantó Magazin idei l 10. számában első oldalon ol- j vashatjui. azt a nyílt levelet azj országgyűlés tagjaihoz, amelyet az azóta e’hunyt Bárczi Géza és Korach Mór akadémikus is j aláírt. A sokoldalúan érvelő j levél azt javasolja a magyar parlamenti képviselőknek, hogy tegyék meg a szükséges lépést a nemzetközi nyelv ügyének az ENSZ-ben való napirendre tűzése érdekében. Olvashatunk arról az olasz kezdeményezésről is, amely a Szocialista Intemacionálé munkanyelvéül javasolja az eszperantót. "Közli a lap Vértessy Sándor és Sugár András televízió? beszélgetését, melynek címé: „A nemzetek közötti érintkezésnek egyetlen csodaszere az eszperantó”. Bognár József akadémikus, a Világ- gazdasági Kutató Intézet igazgatója arról ír,- hogy az eszpe- , rántó nyelv ügye elválaszthatatlan az emberiség demokratikus haladásától. Beszámol a magazin annak az érdekes kísérletnek a tapasztalatairól, ame ynek során négy lugoszláv általános iskolában hátóm évig tanították az eszperantót. Terjedelmes cikket olvashatunk a szakszervezetek és az eszperan- tó kapcsolatairól.
