Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-10 / 289. szám

Figyelmeztető megállapítás A munkapszichológusok sze­rint a legtöbb üzemi baleset ak­kor következik be, amikor a dolgozó ember a mindennapi igénybevétel során kifárad a munkában. A fáradság követ­keztében nagymértékben csök­ken a figyelem összpontosítási készsége, végzetesen megnyúlik a veszély észlelése és az elhá­rítása közötti reakcióidő. Ép­pen ezért a legtöbb baleset a hét utolsó napjában következik be. Ez így nagyon is logikus. Csakhát a logika és a valóság két különböző dolog. Az utóbbi gyakran megcáfolja az előbbit. Ha máskülönben nem, legalább látszdíag. Mert éppen a logika az a górcső, amely a valóság mélyebb ellentmondásaira fényt vet. A békéscsabai Népi Ellenőr­zési Bizottság a közelmúltban a város öt termelőszövetkezeté­ben vizsgálta meg az egészség és a munkavédelem helyzetét. Az év első felében 80 üzemi baleset történt. Többségük a hét elején következett be. Meghökkentő megállapítás, ön­kéntelenül vetődik fel a kérdés: miért a hét elején? Hiszen a hét elején kipihenten látnak mun­kához a szövetkezetek dolgozói. Legalább is ez lenne a termé­szetes, már azért is. mert a hét elejét pihenőnap előzi meg. Ép­pen ebből fakad, hogy munkain­tenzitásuknak és a . figye­lem összpontosításuknak sokkal jobbnak kell lennie, mint hét végén. Lám a tények felborít­ják a logika vastörvényeit. Ép­pen az ellenkezőjét igazolják, mindannak, ami természetesnek tűnik. Mintha a munkanapok számának arányával csökkenne a fáradság, s a közbeeső pihenő­napokon ugrásszerűen megnö­vekedőn. És ez nem feltételezés, vagy kajánkodó megállapítás. Több annál. Közismert és gyak­ran hallgatólagosan elismert tény, amit kedélyes mosollyal nyugtáznak nem egy helyen. Mert a pihenőnap nem mindig a kikapcsolódást, a pi­henést szolgálja. Megszaporodik az otthoni teendő, sok a fusi munka, s nem egyszer a vasár­napi kikapcsolódást a mértékte­len italozás koronázza. S ami­kor elérkezik a hét első napja, bizony nem csoda, ha jelentke­zik a fáradság, s a következ­mény: baleset. Hány ilyen példa akad! Milyen helyénvaló a népi el­lenőröknek az a megállapítása, hogy a termelőszövetkezetek a lehetőségekhez és a követelmé­nyekhez képest keveset fordíta­nak a munkavédelemre! Javí­tani kell a felvilágosító tevé­kenységet. többet kell költeni a munkavédelmi eszközök, beren­dezések vásárlására. Vitán fe­lül áll, mindez elengedhetetlenül szükséges. Ám az eszközök ha­tékonysága elsősorban az em­beren múlik. Azon, aki hasz­nálja őket. S ha fáradtan lát a munkához, fokozódik a bal­esetveszély. A hét ‘elejére vo­natkozó megállapítás a mélyeb­ben húzódó lényeges mozzana­tokra tapintva, figyelmeztet. Mert a balesetek alakulása nemcsak a rendelkezésre álló munkavédelmi eszközök fokmé­rője, hanem a munkafe­gyelemnek is tükröt állít. Tükrözi a munkához való hoz- zállást. Azt. hogy milyen körül­tekintően. milyen gondosan dol­goznak egy-egy üzemben, egy- egy szövetkezetben a brigádok, s külön-külön a brigádok tag­jai. Mert éppen a gondos, körül­tekintő munkavégzésben rejlik a balesetek elkerülésének egyik leghatékonyabb módja. (Serédi) j^4 a«» & ^ a? növényvédő állomáson Magyar—amerikai közös vállalat A METRIMPEX Magyar Mű­szeripari Külkereskedelmi Vál­lalat, a Corning International Corporation (USA) és a RA- DELKIS Elektrokémiai Műszer- gyártó Szövetkezet — RADEL- CQR néven Budapest székhely- lyel közös vállalatot hozott lét­re. Az alapítóokmánvt Herkner Ottó, a METRJMPEX vezérigaz­gatója, Bodonyi Pál, a RADEL- KIS elnöke, és James Ho­ughton, a Corning elnöke kedden irta alá a RADELKtS székházában. Az aláírásnál je­len volt és a gyümölcsöző együttműködés reményét fejezte ki Eugene McAuliffe, az USA budapesti nagykövete is. MfcÄf A Békés megyei Növényvédő Állomáson Gellen Edit tech­nikus és Bagyinka Tamás kór tani szakelőadó különböző csá­vázási technológiák hatékonyságát ellenőrzik. A különböző el­járások közül a leghatékonyabbat javasolják majd bevezetés­re a mezőgazdasági üzemeknek Fotó: Demény Ünnepélyesen zárul! a fogászati hónap A novemberi fogászati hónap jegyében gyűltek össze Békés megye orvosai, fogorvosai, vö­röskeresztes aktívái és a város vezetői a Békési Művelődési Központban a múlt hét végén. A sok érdeklődő jelenlétében elhangzott beszámolók, értékelé­sek sorát dr. Gyarmati István, megyei stomatológus főorvos nyitotta meg. Előadásában a Me­gyei Egészségnevelési Csoport által szervezett fogászati hónap eredményeiről szólt, ezen belül az iskolásoknak nyújtott hat­hatós segítségről, amely feltét­lenül hozzájárul a fiatalok ilyen irányú neveléséhez. Dn König János főorvos, a MENCS vezetője köszönetét mondott a pedagógusok lelkiis­meretes közreműködéséért, me­Mikorra várható a Szeged—Békéscsaba közötti vasútvonal átépítése? Lovász Lázár vasűtigazgatő-helyettes válaszol » víz fölötti medernyílás szerkezetét a biztonságos hajózás érdekében — megemelik. A híd munká­lataira — amely jövőre készül el — várhatóan 140 millió forintot költünk. Algyő—Kopáncs kö­zött, a vasúti híd megemelése miatt az amúgy is magas vasúti töltést erősíteni, magasítani kell. Ide a tervek szerint százezer köbméter töltés­anyagot építünk be. A vasúti pálya korszerűsí­tése Hódmezővásárhely-Népkert állomásig előre­láthatóan a jövő év végére készül el. Az utazóközönség ma még csak a pályaépítés kellemetlen részét érzi, azt, hogy Hódmezővásár­hely—Szeged között nappal a személyvonatok helyett vonatpótló autóbuszok közlekednek, illet­ve a közlekedő vonatok csökkentett sebességgel haladnak. De ha a vasúti pálya végig újjáépül — várhatóan az 1980-as évek elejéig —, akkor akár 100 kilométeres óránkénti sebességgel is közle­kedhetnek a vonatok. A vonal teljes átépítéséig nincs lehetőség arra, hogy Békéscsaba—Pécs között gyorsvonat közle­kedjen. Addig is igazgatóságunk a jól bevált gyakorlat szerint, 1975. június 1-től, a Szeged— Pécs között közlekedő gyorsvonat szerelvényét Orosházától indítja. Ez azt jelenti, hogy az Orosházától 3 óra 46 perckor induló 1659 számú vonat Szegedig személyvonatként közlekedik, majd onnan 21 perces tartózkodás után gyorsvo­natként folytatja útját Pécsig. Visszaútban a vo­nat Pécstől Szegedig gyorsvonatként, majd Sze­gedtől Orosházáig ismét személyvonatként köz­lekedik. A szerelvény közlekedtetésének ez a módja biztosítja, hogy az Orosháza térségéből utazóknak Szegeden nem kell újból másik vonat­ba átszállniuk. Végleges megoldást természetesen csak a Szeged-—Békéscsaba vasútvonal átépítése jelenti, amely után a jelenlegi gyorsvonatot Bé­késcsaba—Pécs között tervezzük közlekedtetni. Szerkesztőségünkhöz több olvasó fordult kér­déssel, hogy mikor várható á Szeged—Békés­csaba közötti vasútvonal átépítésé. A kérdésekre Lovász Lázár, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vasútigazgató-helyettese az alábbiakban válaszolt: — A Szeged—Békéscsaba vasútvonal átépíté­sével, valamint Békéscsaba—Pécs között gyors­vonat közlekedésének várható időpontjával kap­csolatos kérdésekre az alábbi tájékoztatást ad­juk. A Szeged—Békéscsaba vasútvonal — amely az ország dél-alföldi megyéinek igen jelentős mező- gazdasági és egyre iparosodó területeit köti ösz- sze —■, a mindinkább növekvő szállítási felada­tokkal ma már nehezen birkózik meg. A pálya elhasználódása miatt azon csak máxímum 60 kilométeres óránkénti sebességgel és csak 18 ton­na tengelynyomású járművekkel lehet közle­kedni. Ez pedig eleve kizárja annak lehetőségét, hogy a vonalon korszerű, nagy teljesítményű Diesel-mózdonyokkal továbbítsuk a személy- és tehervonatokat. Ezért még évekkel ezelőtt elha­tároztuk a vasútvonal korszerűsítését. Az anyagi lehetőségek korlátozott volta miatt — hiszen a vasútvonal építési költsége az állomások és egyéb járulékos beruházásokkal együtt megköze­líti az egymilliárd forintot —, a munka csak ta­valy kezdődhetett el. Először a Szeged Rendező —Szeged-Rókus állomások közötti vonalszakaszt építettük át 15.4 millió forintos költséggel. Az idén a Szeged -Rókus—Hódmezővásárhely-Nép- . kert közötti pályaszakasz é$ a Ttsza-híd korsze­rűsítésével folytattuk a munkát. Ez évben, november közepéig Algyőig készült el az új pálya. A Tisza-híd korszerűsítése során az ártéri szerkezeteket teljesen kicserélik, míg & lyet a jól szervezett vetélkedők is bizonyítottak. Beszámolt to­vábbá arról, hogy az immár ha­gyományosnak mondható egész­ségnevelési kiállításokat — me­lyeket a MENCS filmvetítései szemléltetnek — a gyulai új mű­velődési házban, ^Békéscsabán a konzervgyárban és a békési mű­velődési házban is megrendez­tek. A helyi vöröskeresztes ak­tívák mindhárom alkalommal közreműködtek. Több mint ezer fő tekintette meg ezeket a ki állításokat. Külön említést ér­demel, hogy a bemutatott fog­ós testápolási cikkeket a Szol­nok—Békés megyei Nagykeres­kedelmi Vállalat adta díjtala­nul, mely cikkeket a fogászati vetélkedőn legjobban szerepelt csoportoknak fog elküldeni a MENCS. Az értekezlet hivatalos részét műsor követte. Petrás Zita VIII. osztályos tanuló rögtönzött/-„ri­portot” készített a jelenlevő szakemberekkel — egészségügyi témákkal kapcsolatban. A Békési 2. számú Általános Iskola úttörői Nyeste Sándorné vöröskeresztes tanárelnök irá­nyításával szavalókórust szer­veztek — fogászati témával. A műsor további részében a békési Dankó klub ifjúsági színpada és felnőtt cigánvcso- portja szórakoztatta a megjelen­teket színvonalas, v-idám össze­állítással. A csoport vezetője Fábián Magdolna Pocsajiné volt. Erdélyi Gáspár Miért nincs? Megjelent: 1973 októberében, 20 ezer példányszámban. Címe: Kaszab Andor: Szovjet—magyar diáklevelezés. Minden bizonnyal hamar elkapkodták, mert már tavaly nem lehetett egyetlen példányt sem felkutatni ebből a nagyon hasznos kis segéd­könyvből, amely az általános és középiskolások részére készült, s már hat kiadást ért meg. örülnünk kellene a kifejezés- és levélgyűjtemény vásárlási si­kerének, mely mindenképpen azt bizonyítja, hogy egyre szé­lesedik az k levelezési mozga­lom, mely a Szovjetunióba irá­nyul, s melyből megyénk diák­jai kiveszik a részüket. Gyakorló pedagógusok a még mondhatói, hogy milyen hatha­tós segítséget jelent a nyelvok­tatásban a levelezés, amely se­gíti az élő, a beszélt nyelv for­dulatainak elsajátítását, s olyan széles körű ismeretek birtoklá­sát teszi lehetővé, melyet a tan­órán megszerezni nincs mód. Örülnünk kellene tehát a kis könyvecske gyors piaci sikeré­nek, mégis bosszankodunk, mert éveket kell várni egy újabb ki­adásig, s ezalatt a pedagógusok komoly plusz munkát kénytele­nek az érkező és induló levelek fordításánál és megfogalmazásá­nál végezni. A levelezésről pedig ■— a gyer­mekek érdekében — nem szíve­sen mondanak le, inkább ins­pirálják őket az aktívabb, ki- terjedtebb levelezésre, mert az áll összhangban egyetemes cél­jainkkal. Mi tehát akkor a megoldás? Ügy érzem mindenképpen az, hogy záros határidőn belül meg kellene jelentetni a 7. kiadást is, lényegesen magasabb pél­dányszámban, mint az előzőt, a az sem ártana, ha nem után­nyomásban készülne az új ki­adás, hanem javított, átdolgo­zott, bővített formában, mert érv es részeit bizony tútheledta már az idő tovarohanó szekere. Mindezt azért is mondtam el, mert a közelmúltban idegen- nyelv-oktatásunk helyzetével so­rozatban foglalkozott a tévé, s a sorozatban megszólaló szak­emberek is úgy fogalmaztak, hogy van tennivalónk a minő­ségi munka javítása érdekében. Ehhez viszont alapvető szükség­let a segédeszközök léte. Öröm­mel vennénk a Tankönyvkiadó válaszát ■— még inkább gyors intézkedését! Szilárd Ááam Megjelent az Eszperantó Magazin Az Eszperantó Magazin idei l 10. számában első oldalon ol- j vashatjui. azt a nyílt levelet azj országgyűlés tagjaihoz, amelyet az azóta e’hunyt Bárczi Géza és Korach Mór akadémikus is j aláírt. A sokoldalúan érvelő j levél azt javasolja a magyar parlamenti képviselőknek, hogy tegyék meg a szükséges lépést a nemzetközi nyelv ügyének az ENSZ-ben való napirendre tű­zése érdekében. Olvashatunk ar­ról az olasz kezdeményezésről is, amely a Szocialista Intema­cionálé munkanyelvéül javasol­ja az eszperantót. "Közli a lap Vértessy Sándor és Sugár And­rás televízió? beszélgetését, melynek címé: „A nemzetek kö­zötti érintkezésnek egyetlen csodaszere az eszperantó”. Bog­nár József akadémikus, a Világ- gazdasági Kutató Intézet igaz­gatója arról ír,- hogy az eszpe- , rántó nyelv ügye elválasztha­tatlan az emberiség demokra­tikus haladásától. Beszámol a magazin annak az érdekes kí­sérletnek a tapasztalatairól, ame ynek során négy lugoszláv általános iskolában hátóm évig tanították az eszperantót. Ter­jedelmes cikket olvashatunk a szakszervezetek és az eszperan- tó kapcsolatairól.

Next

/
Thumbnails
Contents