Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-10 / 289. szám
fl SZOT-kongresszus második napja fFalyiatds az 1, otäalrdD köszönetét es elismerését a szakszervezetek valamennyi funkcionáriusának és több százezernyi aktivistájának odaadó, önzetlen munkájukért, amellyel napról napra előbbre viszik [ pártunk, munkásosztályunk, né- pünk törekvéseinek a megva- ] lósulását. Legyenek tudatában | annak, hogy tevékenységük a I szocialista fejlődés fontos tényezője lesz a jövőben is. A kongresszuson nagv hang-1 súlyt kap az, hogy az eddigi j eredményekre építve és a jó ta- j pasztalatokra támaszkodva, a j sas kszervezeteknek még többet. [ kell vállalniuk és elvégezniük a [ fejlett szocialista társadalom építését szolgáló munkából. A ! kongresszus egyik alapvető fel- j adata az is. hogy feltárja ennek! a lehetőségeit, új, a viszonyokhoz és követelményekhez szóró- [ san igazodó feladatokat jelöl- j jön ki, és megkeresse megoldásuk újszerű formáit, eszközeit. J Kedves Elvtártn-ök és Elvtársak! Amikor meghatározzuk feladatainkat, közöttük a szakszervezeti munka teendőit, nagyon fontos. hogy reálisan ítéljük meg gazdasági helyzetünket, és azokat a körülményeket, amelyek között következetesen foly. tathatjuk a szocializmus építését. Ezt azért is fontos hangsúlyozni. mert nincs társadalmi életünknek egyetlen olyan területe sem, amely ne függne össze a gazdasággal és amelynek fejlődését ne befolyásolná népgazdaságunk helyzete, termelő- munkánk eredménye. Ebben a tekintetben bizonyos hiányt kell pótolnunk, mert nem mindenki ismeri fel a körülmények sajátosságait, és azt, hogy miért igényli most a párt még jobban, mint eddig a gazdasági munka színvonalának emelését, az aktivitás általános fokozását, a termelékenység és a gazdasági hatékonyság növelését, a, szervezettebb és fegyelmezettebb munkát. A szocialista építőmunka folyamatában három hét múlva jelentős határkőhöz érkezünk: befejezzük a IV. ötéves tervet. Annak ellenére, hogy az utóbbi evekben nem várt nehézségekkel is szembe kellett néznünk, már most is jól látható, hogy teljesítjük az ötéves terv előirányzatait. Gazdasági és szociális fejlődésünk mellett nagy eredményeket értünk el a dolgozók szocialista tudatának fejlesztésében. politikai és kulturális nevelésében. E fontos munkából a szakszervezeték is méltó módon kivették részüket. Az utóbbi két évben a tőkés világgazdaságban lezajlott folyamatok igen kedvezőtlen hatást gyakoroltak népgazdaságunkra, noha természetesennem ingathatták meg szocialista gazdaságunk szilárdságát. Egyfelől romlottak a tőkés világgal folytatott külkereskedelmünk feltételei és az árak számunkra kedvezőtlenül alakultak. Azt is tekintetbe kell vennünk, hogy a szocialista országok piacain is emelkedett az általunk vásárolt nyersanyagok, alapanyagok és energiahordozók ára. Másfelől a kedvezőtlen külső feltételek még inkább felszínre hozták gazdasági munkánk gyense pontjait. Itt első helyen említem, hogy gazdaságpolitikai elképzeléseinket nem mindig valósítjuk még következetesen. A szükséges döntések késtek például néhány kiemelten kezelt nagyüzemünk elengedhetetlenül fontos rekonstrukcióiéra vonatkozóan. Nyilvánvaló, hogy az ilyen helyzetekben jobban együtt kell működnie a gazdasági. a párt- és a szakszervezeti vezetésnek, és jobban ki kell használniuk saját lehetőségeiket. Gazdasági munkánk egyik fő gyengesége, hogv népgazdaságunk fontos tartalékai még mindig kiaknázatlanok. Fontos feladatok végrehajtása gyakran késedelmesen történik. A vállalatok egv része nehézkesen, elmaradott technológiával és gazdaságtalan termékszerkezettel dolgozik. A termelésben és az értékesítésben nem követik eléggé rugalmasan a világpiac nkltozó igényeit. Feltétlenül meg kell javítanunk döntési rendszerünket is, a központi szervektől kezdve, egészen az üzemekig. Nem arról van szó. hogy a jövőben elkapkodott és elhamarkodott döntéseket hozzunk. De az sem tartható fenn. hogy egy-egy fontos döntés előtt rengeteg kézen megy keresztül az előterjesztés, roppant lassú a vélemények és a szempontok egyeztetése, emiatt pedig a döntések elhúzódnak. Azért is szóvá kell tenni, mert a szükséges gazdasági döntések többsége — hatása tekintetében politikai jellegű elhatározás is. A késlekedés. • határozatlanság, a hosszas fontolgatás csak jelenség, csak felszíni ok. A lényeg, hogy a gazdasági vezetés — a minisztériumoktól a vállalatokig — nem méri fel idejében az intézkedések feltételeit, a várható eredményeket, vagt a megvalósítás közben keletkező reális nehézségeket. tehát csak akkor lehet és kell dönteni, ha mindezek ismertek. de utána vállalni kell a felelősséget, következetesnek kell lenni a végrehajtásban. Tisztelt Kongresszus! Pártunk Központi Bizottsága november 26—27-i ülésén megvitatta és elfogadta az V. ötéves ten', valamint az 1976. évi népgazdasági terv és állami költségvetés -irányelveit. A következő tervidőszak fő célja az, hogy a szocialista építőmunka tervszerű folytatása, a termelőerők fejlesztése, korszerűsítése és jobb kihasználása útján tovább javuljanak népünk élet- körülményei. és fokozatosan megteremtsük a kiegyensúlyozott fejlődés tartós feltételeit. A terv reálisan számol a gazdasági növekedésünket meghatározó külső és belső feltételekkel. Tekintetbe veszi, hogy a negatív irányú külgazdasági hatások továbbra is megnehezítik munkánkat. Az V. ötéves terv előirányzatai mindenekelőtt a ( minőségi követelmények oldaláról feszítettek. Ezeknek a nagy követelményeknek a teljesítése azonban elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy fejlődésünk töretlen legyen, hogv a tervidőszakban megteremtsük és megszilárdítsuk népgazdaságunk egyensúlyát, hogy elérjük a reálbérek. a reáljövedelmek, az életszínvonal szolid — a tervidőszak első két. évében az ötéves átlagnál alacsonyabb —, de biztosított emelkedését. Kérem önöket, elvtársak, gondolják végig: milyen jelentős és jó dolog az, hogy ez a terv a kedvezőtlen külgazdasági viszonyok és más, megnehezüli' feltételek ellenére a töretlen szocialista építőmunka alkotó program ia! Igaz, hogy a növekedés üteme, az életszínvonal fejlődése valamivel lassúbb lesz, mint a korábbi években volt, de előrehaladunk. Jól tudjuk, hogy a gazdasági válság következtében a tőkés országokban egész sor súlyos tünet hatalmasodott él, a felgyorsult inflációtól a növekvő munkanélküliségig. Visszaesett az élet- színvonal, mert a tőkés osztály a dolgozókkal fizetteti meg a gazdasági hanyatlás következményeit. Nekünk azonban megvan a lehetőségünk, hogy ha jobban dolgozunk, akkor minden tekintetben tovább fejlődhessünk! Ennek az ötéves tervnek a megvalósítása nem lesz könnyű, de ösztönzést és önbizalmat kell, hogv adjon mindenkinek az a tudat, hogy céljaink megvalósulása tőlünk függ. Munkásosztályunkban, parasztságunkban, értelmiségünkben, népünkben megvan az erő és a képesség, hogv az ötéves tervet teljesítsük. Biztosíték erre a szó- cialista rendszer, a szocialista te/vgazdaság nagy ereje. Biztosíték erre. hogy tovább fejlesztjük testvéri együttműködésünket -a Szovjetunióval, a KGST országaival. Ugyanakkor gazdasági céljaink megkívánják, hogy a békés egymás mellett élés szellemében, a kölcsönös előnyök alapján a kapitalista államokkal és különösen a fejlődő országokkal is növeljük gazdasági együttműködésünket. Ez utóbbi téren különösen sok a kihasználatlan lehetőségünk. Az V. ötéves terv további dinamikus fejlődést irányoz elő. Ezt most csupán néhány fontos ténnyel. 'adattal szeretném szemléltetni a tisztelt kongresz- szus előtt. A Központi Bizottság nagy erőfeszítéseket igénylő, de reális célnak tartja, hogy öt év alatt 30—32 százalékkal emelkedjék a nemzeti jövedelem, s i a teljes növekedés a munkatér- j melékenység emelkedéséből származzék. Iparunkat továbbfejlesztjük és korszerűsítjük. Az a célunk, hogv az ipari termelés 33—35 százalékos növekedése mellett a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása 37—38 százalékkal növekedjék. El kell érnünk, hogy a mezőgazdaság termelése 16—18 százalékkal emelkedjék, és az egész mezőgazdaságban további intenzív fejlődés valósuljon meg. Azt akarjuk, hogy az ötéves terv időszakában a bérből és fizetésből élők körében váljék általánossá a 44 órás munkahét. A gazdasági fejlődéssel összhangban az egy főre jutó reál- jövedelmet 18—20 százalékkal, a munkások és az alkalmazottak reálkeresetét 14—16 száza, lékkai kívánjuk emelni. Fokozni akarjuk a többgyermekes családok támogatását a családi pótlék, az anyasági és gyermek- gondozási segély emelésével, öt év alatt 420—440 ezer lakást kell építeni, ezen belül 150—160 ezer állami lakást. Ha erőinket összefogva, fegyelmezetten dolgozunk, a következő öt év alatt is jelentősen előbbre lén az ország. tovább gyarapszik társadalmunk, s benne minden dolgozó ember. Külön szeretném hangsúlyozni, hogy a jövő évi terv sikeres megvalósításának milyen döntő jelentősége van. Nemcsak azért van szükség nagy erőfeszítésekre, mert ez az év ötéves tervünk első esztendeje és mint tudjuk, a jó kezdet igen fontos. Hanem elsősorban azért, mert nagyrészt ebben az évben kell megállítanunk mindazokat a kedvezőtlen folyamatokat, amelyek negatívan befolyásolják gazdasági építőmunkánkat. Ettől függ, hogy a következő években elérjük céljainkat a népgazdaság fejlesztésében, dolgozó népünk életkörülményeinek javításában. Elvtársak! A tervfeladatok eredményes végrehajtásának fontos feltétele, hogy lényeges javulást érjünk el a munkaerő-gazdálkodásban. Tudnunk kell, hogy az ötéves terv időszakában teljes lesz, a foglalkoztatottság, létszámbővítésre lényegében nincs lehetőség. Mégis elérhető, és el is kell érnünk a korszerűen, hatékonyan termelő, gazdaságosan exportáló és dinamikusan fejlődő vállalatok munkaerő-szükségletének kielégítését, mégpedig a munkaerő tervszerű átcsoportosításával. Határozottan gátat kell vetni a munkaerő szükségtelen lekötésének. Például változtatni kell azon, hogy túlzottan sok,' gépesíthető fizikai punkát kézi erővel végeznek, ézért az iparban dolgozó fizikai munkásoknak mintegy 25 százaléka főként anyagmozgatással foglalkozó segédmunkás. Számos helyen megengedhetetlen pazarlás folyik a munkaerővel. A munkaerő-gazdálkodás témájához is kapcsolódik haladásunk másik alapvető feltétele; a gazdaságos termékszerkezet kialakítása. Ezzel el kell érnünk, hogy vállalataink külföldön és belföldön egyaránt keresett, jól értékesíthető termékeket gyártsanak. A gazdaság-1 tálán termelés visszaszorítása révén is sok munkaerő felszabadítható és átcsoportosítható a korszerű, jól értékesíthető termékek gyártásához. Közismert, hogy túlságosan felduzzadt az adminisztratív létszám: ennek a folyamatnak a megállítására, majd a túlzott létszám fokozatos csökkentésére intézkedések szükségesek. A következő időszakban a munkaerő-gazdálkodás feladatait is meg kell oldanunk, mégpedig tervszerűen, körültekintően, bérezési eszközökkel, a továbbképzési és az j átképzési rendszer fejlesztésével egybekapcsolva. Az ötéves terv hiánytalan j megvalósítása, új és igényesebb í feladataink jő megoldása meg- ) követeli a népgazdaság vala- j mennyi tartalékának következetesebb és gyorsabb hasznosító- j sót Így például a céltudatosabb j munka- és üzemszervezést, a ta- | karékosság következetes érvényesítését, mindenekelőtt a j nyersanyag és az energia-gaz- ; dálkodásban, és nem utolsósorban az munkaidőalapok jobb kihasználásában. A becsületesen dolgozó többségre támaszkodva, meg kell szilárdítani a munka- fegyelmet is. A dolgozók nagy többsége azt kívánja: ne nézzük tétlenül, hogy időnként egy hanyag, fegyelmezetlen kisebbség hangja, befolyása érvényesüljön a túlnyomó többség becsületes igyekezetével szemben. A szabad munkavállalás joga a jövőben is fennmarad, de véget kell vetni annak, hogy egyesek indokolatlan munkahely, változtatással anyagi előnyökhöz jussanak. f Nagy feladataink vannak' a gazdaságirányító és szervező munka színvonalának emelésében is. A vezetés minden szintjén, az irányításban, a végrehajtásban és az’ ellenőrzésben egyaránt következetes, határozott és kezdeményező magatartásra, az egyszemélyi felelősség erősítésére, fegyelmezett munkára van szükség. Amikor az irányító szervek most konkrét intézkedéseket dolgoznak ki a hatékonyabb munkára, a tartalékok jobb kihasználására, a műszaki fejlesztésre, különösen két fő szempontra legyenek tekintettel. Az egyik, hogy minden elhatározásuk szoros összhangban legyen a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel A másik, hogy támaszkodjanak a dolgozók javaslataira, kezdeményezésére. Tisztelt Elvtársak! A szakszervezetek —- amint az köztudott — a párt ideológiai és nolitikai irányításával dolgoznak, de ugyanakkor szervezetileg önállóak, és öntevékenyen végzik felelős munkájukat, teljesítik megtisztelő hivatásukat. A párt eddig is bizton számított és szilárdan támaszkodott a szakszervezetek segítségére a munkásosztály, a szocialista társadalom alapvető érdekeit szolgáló politikájának megvalósításában. Most, amikor új teltételek között kell gondoskodnunk a szocialista éoítőmun- ka következetes folytatásár 31 és hosszú távpn biztosítanunk kell jövőnket, á párt azt kéri és várja a szakszervezetektől, hogy ezekre a feladatokra összpontosítsák figyelmüket és erejüket. Jelenleg az a legfontosabb, hogy a szakszervezetek aktivistái és tagjai, az ő segítségükkel pedig a dolgozók világosan lássák helyzetünket, jól megértsék mai problémáinkat és tennivalóinkat. Vagyis azt, hogv az eddiginél jobban kell dolgozni, többet kell nyújtani mindenkinek, minden szinten. Ez a felismerés eredményezi, hogy a dolgozó emberek jól értik alapvető érdeküket és meggyőződéssel látnak feladataik megoldásához. Az érvelő, felvilágosító, meggyőző szó elősegíti az emberek tisztánlátását és fokozott kötelességérzetre, tettekre ösztönzj őket. Ugyanakkor az is fontos, hogy a szakszervezeti testületek és aktivisták is lépienek fel a hanyag, rossz munka, a szervezetlenség, a fegyelmezetlenség, a pazarlás, a nemtörődömség ellen. mert mindez, e dolgoadk erdeke ellen hat és keresztezi az utunkat. Meg kell értenünk es értetnünk, hogy az életszínvonal biztosított emelése és a jobb munka között, megbonthatatlan az összefüggés. Világítsák meg, hogy további tervszerű, szocialista haladásunk érdekében most elkerülhetetlenül szükség van olyan intézkedésekre. mint amilyen például az ár- és jövedelemszabályozás, vagy a gazdaságos termékszerkezet kialakításával és a munkaerő-átcsoportosítással járó feladatok. A szakszervezetek döntő részt vállalnak a szocialista munka- verseny-mozgalom, a szocialista brigádmozgalom, az újilömoz- gafom szervezéséből. Azt kérjük, gondoskodjanak róla, hogy a szocialista munkamozgalmak még szorosabban kapcsolódjanak az időszerű követelményekhez, éá a terveinkben megjelölt célok hiánytalan megvalósulását segítsék. Szeretném még egyszer kifejezni azt a meggyőződésemet, hogy a gondok, a nehézségek, a nehezebbé vált feltételek ellenére, minden okunk megvan a bizakodásra. Belső fejlődésünk határozott iránya a megvalósuló szocializmus és a következő években is megtorpanás nélkül haladunk tovább ezen az úton. A párt vezetésével, a szakszervezet, az ifjúsági szövetség, a szocialista állam hatékonyabb munkájával, munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, a szocializmus minden odaadó hívének összefogott munkájával megoldjuk az előttünk álló feladatokat. Ez a kongresszus egész szak- szervezeti mozgalmunknak programot és friss lendületet ad a ránk váró nagv munkához, a XI. pártkongresszus határozatának következetes végrehajtásához. Ennek a gondolatnak a jegyében, a Központi Bizottság nevében még egyszer ió munkát és teljes sikert kívánok mind a kongresszus tanácskozásának folytatásához, mind a meghozandó határozatok végrehajtásához. Bissku Béla beszéde után PaU fi István, az Országos Kőolajipari és Gázipari Tröszt szak- szervezeti titkára, Duschek La- josné, a SZOT titkára, Haramu- ra Gáborné, a hajdúsámson- sámsonkerti általános iskola Állami-díjas pedagógusa, Országh Ferencné, a Baromfifeldolgozó Vállalat főmérnöke szólalt fel, majd Tóth Tibornénak, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete főtitkárának elnökletével folytatódott a tanácskozás. Joannes Galland, a CGT titkára után felszólalt Émilio Ga- baglio, az Olasz Munkásszervezetek Szövetsége osztályvezetője, Alfred Ströer, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség vezető titkára, dr. Krekács György, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Dr. Szenesvári Elemér eleki körzeti orvos arról szólt, hogy az egészségügy munkásai fáradságot nem kímélve őrködnek az országot építő dolgozók egészsége fölött. Javasolta, a szakszervezetek is szorgalmazzák, hogy teremtsék meg az egészségügyi alapellátásban dolgozó körzeti és üzemorvosok továbbképzésének, fejlődésének gazdagabb lehetőségeit, s hogy reálisan tükröződjön a közvéleményben az egészségügyi dolgozók munkája. Ezt követően felszólalt Árvái István, a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának vezető titkára, (Nagy Gézáné, a debreceni postaigazgatóság előadója, Mészáros János, a Tiszai Vegyi Kombinát szakszervezeti bizottságának, titkára, Truong Thy-my, a Vietnami Szakszervezeti Szövetség alelnöke, Tran Hoai-nam, a Dél-vietnami Fel- szabadítási Szakszervezeti Szövetség VBrtagja, Cyprian Ma- nyanda, az Afrikai Szakszervezeti Egységszervezet titkára, AH Filali, az Algériai Dolgozók Ál taláno.s Szövetségének titkára és Ariel Mariani, az Argentin Szakszervezeti Egység és Koordinációs Mozgalom képviselője. A tanácskozás szerdán reggel folvtsl-ódik.
