Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-09 / 288. szám
ffotytatás a 3. oldalról) szakmai tudással, hozzáértéssel dolgoznak. Véget kell vetnünk annak, hogy ugyanazt a m.inkát másmás szakmában vagy iparágban másként díjazzák. Ez a munkaerő-csábítás egyik fő lehetőségét teremti meg. A végzett munka mennyisége és minősége legyen az egyetlen értékmérő. Ennek az elvnek a nők cs a fiatalok bérezésében is érvényesülnie kell. Továbbra is mindent meg kell tennünk az előítéletekből származó béregyenlőtlenségek megszüntetéséért. Az egyes dolgozók bérének emelésére vonatkozó döntést 1968 óta kizárólag a gazdasági vezetőkre bíztuk. A szakszervezeti bizalmiak jogait e területen csökkentettük. A tapasztalat azt mutatja, hogy a végrehajtásnál sok a szubjektivitás. A gazdasági vezetők nem eléggé támaszkodnak a kollektíva véleményére és a szakszervezetek tapasztalataira. Ezért vissza kell állítanunk a szakszervezetek jogait az egyéni bérek alakításával kapcsolatban. De vállalati és iparági, ágazati méretekben is több, nagyobb figyelmet kell fordítani az elosztás részleteire. Ebben is eleve jobb és folyamatos együttműködésre van szükség a szakszervezetek és a gazdasági, állami szervek között. Több alkalommal szóvá tettük a szocialista elosztással ellentétes jövedelmek képződését. Intézkedések is születtek ezek korlátozására. El kell érnünk, hogy a személyi jövedelem alapvető forrása minden foglalkozási csoportban a munkahelyről származó bér legyen. Lényegesen csökkenteni lehet a mellék- jövedelmeket, azokat a másodállásokat, amelyek a népgazdaság számára nem, vagy alig járnak haszonnal. Ennek részben az az útja, hogy korlátozzuk a vállalatok, intézmények erre szolgáló anyagi alapjait. Másfelől rendezni kell a megszerez- hető személyi jövedelmek mód. lát és mértékét. Ez eddig is indokolt volt, mai követelményeink azonban még sürgetőbbé teszik. Az életszínvonal alakulásának fontos tényezői a fogyasztói árak- A szakszervezetek ezért szükségesnek tartják, hogy az áremelkedések ne haladják meg a tervekben számbavett mértéket, mert ez nehezítené reálbér- növekedési előirányzataink elérését. Szükséges tehát, hogy az állami és a szakszervezeti szer. vek az eddiginél szigorúbban ellenőrizzék az árszínvonalat, egyes cikkek árának változását. A törvények megsértői ellen szigorúan lépjenek fel — ez össztársadalmi érdek is. Az életszínvonal tényezőinek rangsorában már hosszú idő őta fontos helyen áll a lakáskérdés. A Jakásgondok megoldása vagy jelentős enyhítése elsősorban nem szándék dolga, hanem az erőforrásoké, Idő kell ahhoz, hogy kielégítő lakásviszonyokat teremtsünk. Az viszont már tőlünk. a szakszervezetektől is függ, hogy a lakások azoknak jussanak, akik munkájúkkal, családi helyzetük alapján, erre a leginkább rászorultak. Társadalmunk igazságérzetével találkoztak azok az intézkedések, amelyek előnyt adtak a lakáselosztásban a munkásoknak, a nagycsaládosoknak, mérsékelték a lakáshoz jutás egyszeri és folyamatos anyagi terheit. Ezt az utat kell járni a jövőben is, így fokozatosan megváltozik az a helyzet, hogy a dolgozók legtevékenyebb éveiket lakás megszerzésére fordít- sák és sokszor szakképzettségüknél alacsonyabb munkakört vállalva, szabad idejüket túlórákkal töltsék el azért, hogy előteremtsék a lakás megszerzéséhez szükséges összeget, A terhek részbeni könnyítésére megfontolásra ajánljuk, hogy a fiatalok kedvezményes család, alapítási kölcsönben részesülhessenek. Kívánatos .• lenne a lakáskiutalások időpontját több évre előre meghatározni. Erre már régen törekszünk. A családok így hosszabb távra reális terveket készíthetnének, nem is beszélve arról a kedvező politikai hatásról, amelyet ez az intézkedés kiváltana. A ewüáú szempontjából ablakba mellett a gyermekintézmények a legfontosabbak, az óvoda, az iskola, a napközt otthon. Meg kell gyorsítani erőknek az intézményeknek a fejlesztését. Az állami költségvetés, a tanácsok és a vállalatok erőforrásai természetesen korlátozottak. De ha koncentrálnánk ezeket az eszközöket, lényegesen többet érhetnénk el. Ezután az előadó társadalompolitikai kérdésekkel foglalkozott, s hangsúlyozta: — Joggal tehetjük fel a kérdést; hogy milyen ember a szocialista ember? Vajon más-e, több-e, mint a korábbi ember- eszmények voltak? Igen. Mas is, több is! Ez azokból az elvekből, abból a politikából és azokból a célokból fakad, amelyeknek mindannyian részesei vagyunk. A szocialista ember nincs elérhetetlen távolságban tőlünk. Jelen van mindenütt, s legfőbb jellemzője, hogy miközben a szocialista társadalom tudatos építője, tudatosan törekszik önmaga fejlesztésére is. Azt akarjuk, hogy mindenki tovább lásson saját szűk egyéni érdekeinél. Lássa céljainkat és aktívan cselekedjen értük a termelésben és a közéletben egyaránt.. Érezze a felelősséget saját munkájáért és a szűkebb. és tágabb közösségért. Szüntelenül növekedjék részvétele a munkahely életében, a demokráciában, a jogok és kötelességek gyakorlásában. Ezek a szocialista »mberi értékek, amelyeknek a ml társadalmunkban elsőbbségük van. Ezek azok az érdekek, amelyeket szembeállítunk a kapitalista múlt maradványaival, a kapitalizmus értékrendjével. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elv társak! Társadalmi viszonyaink fejlődésében jelentős állomáshoz érkeztünk- Hazánkban célul tűztük ki a fejlett szocialista társadalom felépítését. Nem misztifikáljuk és nem idealizáljuk e fogalmat. Jpl tudjuk, hogy a fejlett szocialista társadalom a mából, a mai valóságból nő ki, és céljaink megvalósítása népünk, munkásosztályunk még boldogabb holnapját hozza. A dolgozók számára e cél azt jelenti, hogy tovább erősödik a munkáshatalom minden jellem, zője. Tovább erősödik hazánk gazdasági ereje, magas fokot ér el a termelőerők fejlettsége. A szocialista elosztási rendszer tökéletesebb lesz és közelebb kerülünk a szükségleteknek a mainál lényegesen színvonalasabb kielégítéséhez. Nagymértékben megerősödik és elterjed a szocialista tudat. Mindez csupán a szocialista építőmunkának ilyen magas fokán tud létrejönni. Meggyőződésünk, hopv a fejlett szocialista társadalom ilyen felfogása reális. A munkásmozgalom, a munkásosztály sohasem tűzött maga elé öncélúan semmit. Nem tűzött maga elé olyan feladatokat, amelyeknek nem értek meg a feltételei és teljesítésük lehetőségei. A fejlett szocialista társadalom is a mi elveink, a szocialista elvek szerint kiteljesedett emberi élet megvalósulását szolgálja A fellett szocialista társadalom építése a szakszervezetektől is többet követel. Ennek kaocsán szeretnék néhány szót szólni a szocialista társadalmi viszonyok között tevékenykedő szakszervezetek munkájának jellegéről. Amióta létezik szocialista társadalom, gyakran vitatott kérdés, hogy a szocialista társadalomban, ahol elveink az állami politika hivatalos rangjára emel. kednek, mi a szakszervezetek feladata ? Mire vállalkoznak, mire vállalkozhatnak? A magyar szakszervezeteket is válaszút elé állította a történelem, amikor a munkásosztály kezébe vette a hatalmat. Akkor el kellett dönteni, hogy a korábbi, a régi értelemben vett szakszervezeti munkát felváltjai egy új, minőségileg más társadalom keretei között végzett szakszervezeti tevékenység. Leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom a felszabadulás előtt — tehát a tőkés viszonyok között — minden nagy- szerűsége és történelmi értéke mellett mégiscsak korlátok között, szűk területen dolgozott. .Akkor lényegében csak azért harcolhatott, hogy a munkás- ember, a dolgozó minél kedvezőbb körülmények között adhassa el munkaerejét és megpróbálhassa védeni a dolgozókat az önkénnyel szemben. Erre koncentráltak a szakszervezetek. Emellett lényegesen kisebb mértékben jelentkezhetett a szociális és kulturális érdekvédelem, a nevelés feladata. A magyar szakszervezetek sajátjuknak is vallják a munkásmozgalom évszázados nagy álmának, a szocializmusnak a felépítését, Részt vettek a munkáshatalom kivívásában, megszilárdításában, állandó erősítésében. Támogatták és ma is támogatják a munkáshatal mat, amelynek részesei. Ezzel kiléptek abból a szűk keretből, amelyben a felszabadulás előtt folytatták tevékenységüket. A nagy történelmi változás a szak- szervezetek tevékenységében abban jelentkezik, hogy szocialista viszonyok között nemcsak a tagság, hanem a társadalom, a munkáshatalom, a bérből és fizetségből élő minden dolgozó, az egész dolgozó nép érdekeit szem előtt tartják. És ez más felelősséggel, történelmi felelősséggel jár. Szocialista körülmények között a szakszervezeti részvétel módjai az országos politika alakításában természetesen váltóé, nak. Olyan új formák, módsze- rek szükségesek, amelyek révén a döntésekben még jobban érvényesülhet a kapcsolatok tartalmi gazdagsága. A szakszervezetek úgy vélik, hogy a Minisztertanáccsal, a minisztériumokkal és főhatóságokkal kialakult szervezett és tartalmi kapcsolatok ma már kevésnek bizonyulnak. A Minisztertanácsnak és a SZOT-nak közösen ki kell dolgoznia majd a magasabb igényeknek megfelelő kapcsolatok rendszerét, a megfelelő Javaslatokat a felső szintű találkozókra, az előterjesztések alapos vitájára, a. véleménykülönbségekre és a vélemények ismertetésére is. A szakszervezeti mozgalom munkájának továbbfejlesztésé, hez bizonyos belső feltételeket is javítani kell. Erőtelje sebben kell érvényesítenünk a szakszervezetek tevékenységében a társadalmi munkát. Ennek megfelelően lényegesen meg kell javítani a szak- szervezeti bizalmiak tevékenységét. Vissza akarjuk adni a bizalmiaknak az egyetértési jogot, amely néhány évvel ezelőtt megszűnt KI akarjuk alakítani — főleg a nagyüzemekben — az önálló, még bátrabb és tartalmasabb alapszervezeti munkát. Növelni akarjuk a? ágazati szak- szervezetek hatáskörét, felelősségét, gazdagítani akarjuk mun. kájuk tartalmát. Az egész szak- szervezeti mozgalomban árnyaltabb érdekegyeztető éa nevelő munkára, egyszerűbb, de tartalmasabb, sokrétűbb irányításra lesz szükség. kell. Jobban és mindig jobban kell végeznünk saját 'tennivalóinkat, bürokráciamentesen, gyors ügyintézéssel és felelősségérzettel. A nemzetközi szakszervezeti mozgalom helyzetét elemezte ezután Gáspár Sándor, majd beszámolóját így fejezte be: — Szocialista jelenünk nem gond nélküli. De tele van tervekkel, lelkesítő, reális tervekkel. Valóra váltjuk e terveket, Gáspár Sándor nagy tapssá! fogadott beszéde után a kongresszus Méhes Lajosnak, a Vasas Szakszervezet főtitkárának elnökletével folytatta munkáját. Somogyi Miklós, a számvizsgáló bizottságíelnöke fűzött szóbeli kiegészítést a bizottság írásos jelentéséhez. Beszámolt arról, hogy a dolgozók kereseti viszonyainak megfelelően növekedtek a bevételek, gyarapodtak a szakszervezetek kezelésében levő anyagi eszközök, amelyek fokozottabban járultak hozzá a mozgalmi teendők teljesítéséhez. Szólt arról, hogy a bizottság nagy gondot fordított a nyilvántartási é® a pénzügyi fegyelem megszilárdítására ... Megállapította a beszámoló, hogy szakszervezeti szerveink többsége ma már jelentőségének megfelelően értékeli a gazdasági munkát, s a számvizsgáló bizottságok ezzel kapcsolatos tevékenységét. Az alapszervezeti bizottságok munkája sokrétűbb, bonyolultabb lett, ezért nagyobb szakismeretre, alaposabb felkészülésre van hozzá szükség. 1 Befejezésül elmondotta, hogy a számvizsgáló bizottság a Szakszervezeti Tanács írásos beszámolójával, Gáspár Sándor szóbeli kiegészítésével és a határozati javaslattervezettel egyetért. Ezután Gál László SZOT-tit- kár, az alapszabály szövegező bizottságának elnöke indoklást terjesztett elő a magyar szak. szervezetek alapszabályának módosított tervezetéről. A dokumentumot az ágazati szakszervezetek, megyei és budapesti szakszervezeti tanácsok elnökségei, valamint a szaktanács is megtárgyalta, és alkalmasnak tartotta, hogy a kongresszus elé terjesszék. Utalt arra, hogy a szakszervezetek XXII. kongresszusán elfogadott alapszabály megfelelt a mozgalom, elméleti, politikai és mint ahogyan eddig is megvalósítottuk minden fő célkitűzésünket. Van erre biztosíték. Munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, a dolgozók tömegméretű aktivitása és alkotó, ereje, hite és bizalma a szocialista építés ügye iránt. E munkában részt venni megtisztelő feladat. Olyan politika megvalósításáért, olyan élet kibontakoztatásáért harcolunk, amilyet a dolgozók számára a szocializmuson kívül egyetlen rendszer sem tudott biztosítani. Igyekezzünk hát minél példá- sabban megfelelni ennek a szép és megtisztelő feladatnak. szervezeti követelményeinek, amit az utóbbi négy évben végzett eredményes munka is tanúsít. Ennek mégsem mond ellent, bogy most meglehetősen sok változtatást javasolnak. A módosításokat ugyanis az MSZMP XI. kongresszusának határozat tából, a fejlett szocialista társadalom építéséből következő magasabb követelmények, vala. mint a dolgozók és szervezeteik növekvő igényei indokolják. Gál László befejezésül hangoztatta, hogy a módosított alapszabály akkor szolgálhatja valóban a szakszervezeti mozgalom fejlődését, ha az elfogadott szervezeti alapelvek, módszerek hatékonyan valósulnak meg. Gál László beszéde után az elnök bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága levelet küldött a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusának, majd felolvasta a levelet, amelyet Kádár János írt alá. • A tanácskozás résztvevői nagy tapssal fogadták a párt Központi Bizottságának levelét, amelyet a kongresszus valamennyi résztvevője nevében a kongresszus elnöke megköszönt. Az ezek után megkezdődött vitában felszólalt Veszprémi István, a Tatabányai Szénbánya Vállalat frontmestere, a szocialista munka hőse, Eleftherias Fgntis, a Szakszervezeti Világ- szövetség titkára, Voszllij íljics Prohorov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára,'Horry Tisch, a‘Szabad Német • Szakszervezett Szövet« ég - elnöke, Györkös Sándor esztergályos, a Csepel Vas- és Fémművek szerszámgépgyárának a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Proletár Akarat Szocialista Brigád vezetője és Heinz O- Vetter, az NSZK-beli Német Szakszervezeti Szövetség elnöke. Ezzel a kongresszus első napi tanácskozása véget ért. Az elnök bejelentette, hogy a szakszervezetek kongresszusa kedden folytatja munkáját. Csütörtökön ülést tart a megyei tanács A megyei tanács ez évi utolsó Ülését december U-én, 9 órai kezdettel tartja Békéscsabán. A testületi ülésnek öt napirendi pont megvitatását javasolja a végrehajtó bizottság. Beszámoló hangzik el a tanács oktatási bizottságának munkájáról; az ügyrendi bizottság terjeszti be tájékoztató jelentését a megyei tanácstagok járási, városi csoportjainak tevékenységéről; a tanácsülés jóváhagyja a megyei tanács és bizottságainak, valamint a megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak az 1976, évi munkatér- vét. Ötödik napirend: bejelentések és internelláelók A fejlődéssel együtt állandóan változik a helyzet, váltornak a tennivalók. Mindez a szak- szervezetek elé is új és új feladatokat állít. Természetes törekvésünk, hogy az új helyzetből adódó tennivalókkal kapcsolatban msei óbb kialakul jóm a szakszervezetek egységes álláspontja. A régi, beidegzett munkamódszerekkel ma már nem lehet megoldani az új feladatokat. Ezért nekünk is mindig igazítani kell módszereinken. Erősítenünk kell azt a képességünket, hogy állandóan megújítsuk önmagunkat, hogy meg tudjunk felelni növekvő feladatainknak. Ha a fejlődés útján még gvorsabban akarunk haladni, akkor nekünk iá változnunk Szabványosítják az energetikai berendezéseket KGST-szekcióülés Egerben A KGST gépipari állandó bizottságának energetikai berendezések szekciója Egerben, a Technika Házában tartja 17. Ülését. Az ülést hétfőn reggel nyitotta meg P. O. Szirij, a Szovjetunió energetikai gépgyártási minisztériumának miniszterhelyettese. a szekció elnöke, j Az ülésen az erőművi segédbe-1 rendezések — vízelőkészítők. 1 ventillátorok, tápszivattyúk szabványosításával kapcsolatos tennivalókat egyeztetik, értékelik az 1975. évi együttműködés ezirányú eredményeit, tapasztalatait, majd megvitatják a jövő évi együttműködési tervet. A KGST-szekcióülés szombaton a megállapodásokról szóló jegyzőkönyvek aláírásával zárul.
